Bf.89/2024/28 – Győri Ítélőtábla

(1)bekezdés IV. fordulat,

(3)bekezdés]. Ezért 7 év 6 hónap fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre és 10 év Magyarország területéről történő kiutasításra ítélte. Megállapította, hogy a vádlott a kiszabott szabadságvesztésből legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A kiszabott szabadságvesztésbe beszámítani rendelte a vádlott által előzetes fogvatartásban töltött időt. A terhelttel szemben a nála lefoglalt 665.000 forint, 10.230 €, 560 USD és 1.220 ILS tekintetében vagyonelkobzást rendelt el. [2] Rendelkezett a bűnjelek jogi sorsáról és a vádlott, illetve az állam által viselendő bűnügyi költségről. [3] Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére; hosszabb tartamú fegyházbüntetés végett jelentett be fellebbezést. Terhelt1 vádlott és védője a tényállás téves megállapítása miatt, felmentés érdekében éltek jogorvoslattal. [4] A Győri Fellebbviteli Főügyészség a BF.269/2023/8-I. számú átiratában az ügyészi fellebbezést fenntartotta, míg a védelmi fellebbezéseket alaptalannak ítélte. Megállapította, hogy a felülbírálat teljes körű a Be. 590.§

(1)és

(2)bekezdéseiben írtakra figyelemmel. Győri Ítélőtábla III/S.Bf.89/2024/28/II 2 [5] Rámutatott, hogy a büntetőeljárási szabályok betartásával lefolytatott részletes bizonyítási eljárás eredményeként a Székesfehérvári Törvényszék megalapozott ítéleti tényállást állapított meg melynek része a [37] bekezdésből a lefoglalt, különféle hatóanyagot tartalmazó kábítószerek konkrét mennyisége. [6] A tényállásból az elsőfokú bíróság helytálló következtetést vont a vádlott bűnösségére, a cselekmény minősítése törvényes. [7] Hangsúlyozta, hogy a vádlott terhére rótt bűncselekmény büntetési tételkeretére tekintettel az irányadó középmérték 12 év 6 hónap. Az elsőfokú bíróság által rögzítetteken túl további súlyosbító körülmény a lefoglalt kábítószerek különböző hatóanyaga, a cselekmény elszaporodottsága, valamint a társas elkövetés is. A törvényi minimumot, vagyis az 5 évet nem sokkal meghaladó tartamban kiszabott szabadságvesztés jelentős mértékű súlyosítása indokolt a kiegészített és megfelelő súllyal értékelt bűnösségi körülmények mellett. [8] Ezért indítványozta, hogy az ítélőtábla a vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát jelentős mértékben súlyosítsa, illetve az indokolás kiegészítése mellett hagyja helyben. [9] Terhelt1 vádlott védője a fellebbezése írásbeli indokolásában - a bejelentett fellebbezés irányától eltérően, de a másodfokú bíróság által kötelezően vizsgálandó körben elsődlegesen az ítélet hatályon kívül helyezését kérte a Be. 609.§

(1)bekezdés és

(2)bekezdés a/ pontja alapján azzal, hogy vizsgálja az ítélőtábla azokat az eljárási szabálysértéseket, melyek a másodfokú bíróság eljárásban nem orvosolhatók. Amennyiben ilyen perrendi hibát észlel, tanácsülésen helyezze hatályon kívül az elsőfokú bíróság ítéletét. E körben hivatkozott a törvénytelen módon beszerzett bizonyítékokra, továbbá – több oldalon keresztül idézve a Kúria határozatait és eseti döntéseket - az indokolási kötelezettség oly mértékben hiányos teljesítésére, mely nem teszi lehetővé az érdemi felülbírálatot. [10] Másodlagosan az ítéleti tényállás több okból való megalapozatlanságát sérelmezte és kérte, hogy a táblabíróság a vádlott vallomásának megfelelően változtassa meg a tényállást és bűnösségét a Btk. 178.§

(1)bekezdés be ütköző és az

(5)bekezdés a/ pontja szerinti csekély mennyiségre elkövetett kábítószer birtoklás vétségében mondja ki, továbbá a vele szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés helyett enyhébb büntetést alkalmazzon. [11] Harmadlagosan kérelmezte, hogy a másodfokú bíróság Terhelt1 vádlott cselekményét a Btk. 176.§

(1)bekezdés III. fordulatába ütköző és a

(3)bekezdés szerint minősülő és büntetendő, forgalomba hozatallal, jelentős mennyiségű kábítószerre bűnsegédként elkövetett kábítószer kereskedelem bűntettének a Btk. 10.§

(1)bekezdése szerinti kísérleteként minősítse és a vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés tartamát jelentősen enyhítse. [12] Sérelmezte a védő, hogy a törvényszék a bizonyítékok értékelése körében túlnyomórészt a rendőr-tanúk vallomására támaszkodott, mely nem tekinthető törvényesen beszerzett bizonyítási eszköznek. [13] Rámutatott, hogy a Be. 609.§

(1)bekezdése alapján a másodfokú bíróság nem ügydöntő végzésével hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a 607.§

(1)bekezdésében, valamint a 608.§

(1)bekezdésében fel nem sorolt, és a másodfokú eljárásban nem orvosolható olyan eljárási szabálysértés történt, amely lényeges hatással volt az eljárás lefolytatására, a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, a büntetés kiszabására, illetve az intézkedés alkalmazására. A

(2)bekezdés értelmében különösen ilyen eljárási szabálysértésnek minősül, ha a bizonyítás törvényességére vonatkozó rendelkezéseket a vádemelés után megsértették. Győri Ítélőtábla III/S.Bf.89/2024/28/II 3 [14] Töretlen a bírói gyakorlat abban, hogy hogy a rendőr-tanúk vallomása és jelentése csak abban a körben értékelhető, hogy a rendőri intézkedés során mit tapasztaltak, milyen benyomást szereztek. Az állandóan követett bírói gyakorlat szerint a jelentést készítő rendőrök tanúként tett vallomása sem érékelhető bizonyítékként arra nézve, hogy nekik a meghallgatott személy milyen tartalmú „vallomást” tett. A korlátozás oka, hogy a terheltnek elhangzó figyelmeztetéseket és a figyelmeztetésekre adott válaszát mindig jegyzőkönyvbe kell venni (Be. 185.§

(3)bekezdés). Addig az időpillanatig, amíg az ilyen figyelmeztetést és az arra adott választ a hatóság nem rögzít, addig törvényesen semmi nem használható fel, ami a terhelttől kerül beszerzésre. [15] Kiemelte a védő, hogy nem csak a terhelt által elmondottak rögzítése volt ilyetén módon jogszerűtlen, de az így beszerzett további bizonyítási eszközök is a mérgezett fa gyümölcsének minősülnek. Kifejezetten ilyen gyümölcs Terhelt1 sátra és az ott talált bizonyítási eszközök, hiszen ő azt azon kioktatás hiányában mutatta meg, hogy tudta volna, nem köteles válaszolni és nem köteles bizonyítékot sem szolgáltatni. Az ítélet teljes, [40] bekezdése az így beszerzett bizonyítékokat taglalja, továbbá rögzíti, hogy „a bíróság a bizonyítás anyagává tette a vádlott által sajátjaként megmutatott sátor kutatásáról készült jegyzőkönyvet.” Ilyen módon nem képezhetné a tényállás részét, hogy milyen tárgyakat és drogokat foglaltak le a sátorban, mely megállapítások a jelentős mennyiségre elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettének alapul szolgáltak. [16] A védő kifejtette, hogy az ügyben a nyomozó hatóság eljárási cselekményeiről csekély számú dokumentum áll rendelkezésre. Ilyen tanú4 feljegyzése a nyomozás elrendeléséről, tanú5 r. tzls. bizottságvezető feljegyzése, tanú6 fhdgy. 2022. augusztus 09. napon kelt feljegyzése, 2022. augusztus 06. 17 óra 31 perckor felvett jegyzőkönyv, 2022. augusztus 06. 20 óra 8 perckor kiadott határozat a lefoglalás elrendeléséről. Ezen kívül nem készült jegyzőkönyv vagy feljegyzés a rendőri intézkedésről. Álláspontja szerint a védence elszámoltatásakor a helyszínen eljárt rendőrök nem készítettek a Be. 358.§

(1)bekezdés szerinti olyan jegyzőkönyvet, amely tartalmazza a nyomozó hatóság által az eljárási cselekmény során tapasztalt tényeket, körülményeket, ha annak a bizonyítás szempontjából jelentősége van. Ennek hiányában nem dönthető el, hogy a rendőr-tanúk vallomásaiban észlelhető ellentmondások miből fakadnak. Nem fogadható el a nyilatkozataik alapján az, hogy az intézkedés alatt a vádlotthoz vevők érkeztek, aki kábítószert akartak tőle vásárolni. Amennyiben ez kikerül a tényállásból, úgy semmilyen adat nem támasztja alá, miszerint Terhelt1 terhelt kereskedett a droggal. [17] Erre tekintettel a védő rámutatott, hogy az 1/2007. Büntető jogegységi határozat szerint „kereskedelemmel elkövetett bűncselekmény megállapítására kizárólag akkor van lehetőség, ha az eset egyéb körülményei alapján megállapítható, hogy e magatartás megkezdésére már sor került. Ha a rendelkezésre álló adatok alapján nem vonható le következtetés az elkövető forgalomba hozatali szándékára, akkor nem a forgalomba hozatallal elkövetett, hanem valamely fogyasztói típusú elkövetési magatartással megvalósuló kábítószerrel visszaélés befejezett bűncselekménye állapítható meg a konkrét lefoglalt mennyiségek szerinti minősítéssel. A (bármely) fogyasztói típusú elkövetési magatartás befejezett alakzatának megállapítása pedig értelemszerűen kizárja a (bármely) terjesztői típusú elkövetési magatartással megvalósuló bűncselekmény - enyhébb megítélésű előkészületének megállapítását. [18] A védő felhívta a figyelmet, hogy a tényállás szerint Terhelt1 a nevezett lakóautóból folytatta a kábítószerkereskedelmet, amelyre már a megérkezésük előtt készültek Név2nal. Ha ezt valónak fogadta el a Székesfehérvári Törvényszék, akkor magyarázatra szorult volna, hogy az Terhelt1 által is lakott sátorban feltalált digitális mérleg, fehér porral szennyezett simítózáras zacskó, jellegzetes szaggal és zöldes növényi törmelékkel szennyezett Győri Ítélőtábla III/S.Bf.89/2024/28/II 4 nagyméretű zacskók, az 1000 db simítózáras zacskó, valamint zöldes-barnás szennyezett csomagoló anyag miként volt fellelhető a terhelti sátorban. Ilyen eszközök és anyagok önálló, a sátorból végzett kábítószerrel kapcsolatos tevékenységre utalhatnak. Ha a másodfokú bíróság törvényes bizonyítéknak tekinti a vádlott sátrában folytatott kutatás eredményét és azt fogadná el valónak, hogy Terhelt1 a sátrából folytatott kábítószerrel kapcsolatos tevékenységet, akkor a lakóautó legfeljebb a forrása, nem pedig a saját kábítószerének tároló és árusító helye lett volna. Ilyetén módon például az is életszerű feltételezés, hogy valaki porciózással segítette (volna) a lakóautóban tervezett kábítószer-kereskedelmet. Ez egyébként magyarázattal szolgálna az ítélet [48] bekezdésében taglaltakra is, miszerint Terhelt1 szervezetében ugyan találtak a lakóautóban feltalált kábítószerekkel egyező fajtájú kábítószert, azonban a lakóautóhoz köthető szakértői vizsgálatok éppen ezért zárultak voltaképpen negatív eredménnyel. [19] A kifejtettekből következik, hogy bizonyított konkrét adásvétel hiányában, pusztán a lefoglalt mennyiségből kiindulva az Terhelt1 terhére rótt cselekmény kétséget kizáróan kísérleti szakban maradt; ennek megfelelően ő legfeljebb a Btk. 176.§

(1)bekezdés III. fordulatába ütköző és a

(3)bekezdés szerint minősülő és büntetendő, forgalomba hozatallal, jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer kereskedelem bűntettének a Btk. 10.§

(1)bekezdése szerinti kísérletét valósíthatta volna meg még akkor is, ha a bizonyítási eljárást maradéktalanul törvényesnek ítéli meg az ítélőtábla. Hivatkozott a Győri Ítélőtábla több ítéletére, melyek szerint, ha az elkövetők által forgalmazásra szánt, de lefoglalás folytán forgalomba hozni nem sikerült kábítószerre nézve nem a megszerzés vagy a tartás elkövetési magatartása, hanem a forgalomba hozatal valósul meg, mivel a kábítószer készletezése a forgalomba hozatali magatartás részeként érékelendő, értelemszerűen kísérletként [Bf.III.43/2016/4., Bf.II.14/2015/

1. és Bf.II.47/2014/
2. számú határozatok] minősül. [20] A védő bizonyítási indítványt is előterjesztett arra az esetre, ha a másodfokú bíróság nem talál törvényes indokot az ítélet hatályon kívül helyezésére. Kérte tanú7 tanú ismételt kihallgatását hivatkozva az írásbeli nyilatkozatára, melyet csatolt. [21] Az enyhítés körében hivatkozott a védő a terhelt részbeni beismerő vallomására, amely a kábítószer fogyasztására vonatkozott, a forgalomba hozatal kísérleti szakban maradására, az elkövetés óta eltelt hosszabb időre, a nyelvismeret hiánya és a családdal való kapcsolattartás nehezített volta miatt a csökkent börtöntűrő képességére és arra, hogy a vádlott tetemes ideje van a legszigorúbb kényszerintézkedés hatálya alatt. További, nyomatékos enyhítő körülményként hozta fel a védő azt a tragikus hírt, hogy az elsőfokú ítélet kihirdetése után Terhelt1 mentális betegségben szenvedő öccse is elhalálozott. Mindezt ráadásul úgy kell tudnia lelkileg a börtön falai között rendeznie, hogy hazáját nemtelen támadás érte, gyerekkori barátainak tucatjait kegyetlenül lemészárolták az Izraelben elkövetett Hamasz-akcióban, hazája, barátai és családtagjai pedig azóta háborúban állnak. [22] A vádlott védője a főügyészség átiratára is tett írásbeli észrevételt, melyben kérte a súlyosításra irányuló fellebbezés elutasítását. Az ügyész által hivatkozott súlyosító körülmény; a hasonló cselekmények elszaporodottsága tekintetében előadta, hogy statisztikai összehasonlító adatok hiányában nem értékelhető a vádlott terhére. [23] Tévesnek tartotta a minősítés körében a BH2020.
3. számú eseti döntés felhívását, mert álláspontja szerint a kábítószer-kereskedelem befejezett alakzatának minősített cselekmény semmilyen párhuzamot nem mutat jelen üggyel. Ott ugyanis a terhelt ruházatából került elő nagy mennyiségű kábítószer és annak porciózásához használatos mérleg, illetve csomagoló anyag. Győri Ítélőtábla III/S.Bf.89/2024/28/II 5 [24] A részleges felderítetlenség álláspontja szerint a rendőrtanúk vallomásai között fellehető ellentmondások fel nem oldásában testesül meg, ezért kérte fellebbezési tárgyalás keretében ismételt kihallgatásukat és szembesítésüket. [25] A vádlotti védekezés mentén részletesen elemezte a védő a rendőrök nyilatkozatait és azok egymástól való eltérését, azzal a feltételezéssel érvelve, hogy mivel a helyszínen nem sikerült Terhelt1 kereskedői magatartására meggyőző bizonyítékokat gyűjteni, ezért a másnapi vallomásaikban „kreáltak” ilyen adatot azt állítva, hogy az intézkedésük alatt vevők keresték a vádlottat, akik tőle kábítószert akartak venni. Erre a hipotézisre a védő azt a Név3 által aláírt,
4. augusztus
5. napján kelt „jelentés elfogás végrehajtásáról” elnevezésű okiratot hívta fel, mely a terhelt személyes érintettségét cáfolja, ugyanis az irat arról szól, hogy a rendőrök azért jelentek meg a lakóautónál, mert arra volt információjuk, hogy ott kábítószer-terjesztés folyik, nem pedig azért, mert konkrét személyleírást kaptak Terhelt1ról, illetve Név2nról mint a drogkereskedést folytató férfiről és nőről. Ebből következően a rendőrök az intézkedést követő napon megtett vallomásukban nem a való tényekről nyilatkoztak. Állításaikat cáfolja a helyszínen jelen volt Név4 és Név5 előadása is, akik Terhelt1lal egyformán mondták el, hogy senki nem jött oda a lakóautóhoz a rendőrök jelenlétében. [26] Rámutatott, hogy a terhelt DNS-ét kizárólag egy kis zacskón lehetett kimutatni, amit a lakóautóban találtak, ez pedig legfeljebb a fogyasztást igazolja, nem az eladást. Az autóban mindenhol Név2n ujjlenyomatai és DNS-e volt jelen, a terhelt sem a pénzhez, sem a drogokhoz nem nyúlt, vagyis nem végzett kereskedői tevékenységet. [27] A védő a bűnösségi körülmények tekintetében kifejtette, hogy Terhelt1 börtöntűrő képessége elnehezített a nyelvismeret hiánya miatt, továbbá folyamatos, súlyos alvászavara van, amely életveszélyes állapotot eredményezhet. Hosszú ideje áll a legszigorúbb kényszerintézkedés hatálya alatt és távol van a családjától, hazájától, ahol háborús helyzet áll fenn. [28] A másodfokú bíróság nyilvános ülésén megjelent ügyész – a védelem bizonyítási indítványainak elutasítását követően - az átiratában foglaltakat és az indítványait fenntartotta. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság eljárási szabálysértést nem vétett. Biztosította az anyanyelv használatát a vádlott részére, bár a másodfokú bíróság előtt a héber nyelvű tolmácsolás helyett az angol nyelvű fordítást kérte. A nyomozás során ezzel szemben kifejezetten a vádlott kérésére került sor angol tolmácsolásra, majd a vádemelést követően védelmi kérésre a héber nyelvű tolmácsolás és fordítás zajlott. A tárgyalási jegyzőkönyvek szerint egyértelmű, hogy a vádlott értette azt, hogy miről szól az eljárást. [29] Nem értett egyet az ügyész a védő által hangoztatott részleges megalapozatlansággal, illetve a kábítószer-kereskedelem bizonyítottságának hiányával. Az sem foghat helyt, hogy kizárólag a rendőr-tanúk vallomásai állnak rendelkezésre a vádbeli magatartás alátámasztására. A gépjárműbérlés iratai, a bérbeadó tanú3 vallomása, a szemle jegyzőkönyv adatai és a lefoglalás mind abba az irányba mutatnak, hogy Terhelt1 vádlott az ozorai fesztiválon kábítószer-kereskedelemmel foglalkozott. A védelem által vitatott eljárási körülmények között készült helyszíni fényképfelvételekre az
6. számú jegyzőkönyv
7. oldalán írtak szerint részletesen nyilatkozott a vádlott. Előadása a lakóautóra és a mögötte lévő sátrakra, illetve azokat elválasztó paravánra vonatkozott. A vádlott elmondta, hogy amikor az intézkedés történt, akkor csak az ott árusító dílereket biztosító emberek nézelődtek. A lakókocsi mögötti részen voltak, ahonnan őt nem láthatták megbilincselve. A terhelt tehát nem vitatta, hogy a rendőri jelenlét mellett jöttek emberek, akik kapcsolatban álltak a lakóautóban folyó kábítószer-kereskedelemmel. Győri Ítélőtábla III/S.Bf.89/2024/28/II 6 [30] Az ügyész szerint a nyomozó hatóság elfogáskor jelenlévő tagjai szabályszerűen jártak el. Nagyon képletesen bemutatták, hogy kinek mi volt a hatóköre, mit tárhatott fel abból, amit észlelt, milyen minőségben van jelen a helyszínen. Az eljárást a nyomozó hatóság vezetői sem vitatták, és a rendőrségre vonatkozóan sem állapítható meg semmilyen olyan eljárási szabálysérelem, amely miatt a tanúként kihallgatott rendőrök vallomásai ne lehetnének bizonyítékként értékelhetőek. [31] A helyszínen lévő rendőrök fedett nyomozóként voltak jelen, nem hatósági eljárást folytattak. Jogaik tehát korlátozottak voltak. A nyílt eljárásban odaérkező rendőrök feladata már a helyszín biztosítása és a kutatás, lefoglalás foganatosítása, továbbá az elkövető(k) elszámoltatása volt. A vallomásaik között mutatkozó eltérések a feladatmegosztásból fakadnak. [32] A minősítés vonatkozásában az ügyész tévesnek tartotta a védelmi hivatkozást. A vádlott által a lakóautóban és a sátorban lévő drogokkal végzett bármely részcselekmény; raktározás, őrzés, csomagolás stb. a konkrét adásvételi aktusok lebonyolítása nélkül is a kábítószer-kereskedelem befejezett tettesi alakzatát valósítja meg [BH2020.350.]. [33] Rámutatott az ügyész a kiszabott joghátrány súlytalan voltára azzal, hogy a minősítést megalapozó jelentős mennyiség közel harminckétszeresének megfelelő kábítószer jelentősen emeli a vádlott terhére róható bűncselekmény tárgyi súlyát, melynek meg kell mutatkozni a szabadságvesztés büntetés mértékében. Ezt a körülményt nem ellensúlyozzák a védő által felsorolt enyhítő szempontok. [34] Terhelt1 vádlott védője perbeszédében az elsőfokú ítélet ellen bejelentett fellebbezését, észrevételét és annak írásbeli indokait fenntartotta, illetve megismételte. Újból hangsúlyozta, hogy a rendőrök vallomásai között olyan ellentmondások vannak, amely felveti a törvényes eljárásban való kételyt. Kérte ezen bizonyítékok kizárását azzal, hogy más adat nem támasztja alá a jelentős mennyiségű kábítószer-kereskedelem megvalósítását. [35] A védő nem vitatta, hogy a rendőrök más-más feladatot láttak el a helyszínen, ezért nem szerezhettek mindenről tudomást, amit kollégáik tapasztaltak. Éppen erre a körülményre hivatkozva mutatott rá, hogy az együtt intézkedő tanú2 és tanú1, valamint az ő parancsnokuk Név3 az egyetlenek, akik olyan tartalmú kijelentéseket tettek, miszerint vevők keresték Terhelt1 vádlottat az intézkedés alatt, hogy kábítószert vásároljanak tőle. Érthetetlen, hogy ezt miért nem dokumentálták a helyszínen, legalább egy mobiltelefonnal felvehették volna, ami történt, akkor is, ha nem voltak elegen ezen személyek kihallgatásához. Kizárólag ezek a rendőrök voltak azok, akik az intézkedés éjszakáján, majd másnap reggel értékelni tudták egymás között az eseményeket, mielőtt ketten, azonos időben vallomást tettek, mégis különbözően nyilatkoztak. Az azonban törvényi kötelezettség lett volna, hogy az általuk lefolytatott eljárási cselekményről készült jelentésben a parancsnokuk az intézkedés minden releváns mozzanatát rögzíti. Az öt rendőr által aláírt jelentésben egyetlen szó sem esik arról, amit saját maguk a rendőrök értékelnek a kábítószer kereskedelemre irányuló egyértelmű bizonyítékként, azaz, hogy onnan volt számunka egyértelmű, miszerint kábítószerkereskedelmet folytat a terhelt, hogy jöttek oda hozzá az emberek, és kábítószert akartak vásárolni. Okirati bizonyíték hiányában ez egy irreális kreált tényállítás. [36] Kérelmeit fenntartotta a hatályon kívül helyezés, minősítésváltoztatás és enyhítés irányában. [37] Terhelt1 vádlott az utolsó szó jogán tett nyilatkozatában lényegében megismételte a védekezését, beszélt a családi körülményeiről, majd csatlakozott a védője kérelméhez. Elismerte, hogy 17 éve drogfogyasztó, az ozorai táborban is használt kábítószereket. Sosem Győri Ítélőtábla III/S.Bf.89/2024/28/II 7 kereskedne azonban a droggal, mert fiatalabb testvére is a kábítószer miatt hunyt el. A barátai az izraeli Nova fesztiválon terrortámadás áldozatai lettek. Le akar szokni a drogról és normális életet élni, saját családot alapítani. Testvéreivel élelmiszerkereskedelemmel foglalkozó vállalkozást terveznek, apja 88 éves, szeretne még vele találkozni. Több mint két éve van fogva, távol a hazájától, ami nagyon megviseli. Igyekezett segíteni a nyomozó hatóság munkáját, információt adott a fesztiválon tevékenykedő kábítószer-kereskedőkről, akiké a lakóautóban lefoglalt drog és pénz volt. Tudja, hogy nem ártatlan, de nem is abban bűnös, amit az ügyészség a terhére rótt. Kérte a másodfokú bíróságtól méltányos döntés meghozatalát. [38] Az ítélőtábla a jogorvoslati kérelmeket megvizsgálva az ügyészi fellebbezést találta alaposnak az alábbiak szerint. [39] A másodfokú bíróság a védő által eltérő tényállás és minősítés megállapítására, továbbá felmentésre irányuló fellebbezéseire tekintettel - a Be. 590.§

(1)és

(2)bekezdései alapján - teljeskörűen bírálta felül az elsőfokú bíróság ítéletét. [40] Az ítélőtábla – a védelem hivatkozásával ellentétben - olyan abszolút vagy relatív hatályú eljárási szabálysértést nem tárt fel, amely az ítélet érdemi felülbírálatát gátolná. [41] A Fejér Vármegyei Főügyészség B.421/2022/

1. számú vádirata
2. július
3. napján érkezett a Székesfehérvári Törvényszékre. Az elsőfokú bíróság haladéktalanul rendelkezett a terhelt letartóztatásának fenntartásáról, majd
4. szeptember
5. napján kitűzte az előkészítő ülést
6. november
7. napjára. Az előkészítő ülésen a vádlott nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését, védője bizonyítási indítványt terjesztett elő Név5 és Név4 tanúk kihallgatása érdekében. [42] A törvényszék a
8. február 23-i első tárgyalási napon kihallgatta a vádlottat, valamint tanú2 és tanú1 rendőrtanúkat, illetve Név5 tanút, és a vádlott testvérét Név
9. [43] A védelmi indítványnak helyt adva kihallgatta az elsőfokú bíróság a
10. április 26-i tárgyalási napon Név3, Név7, Név8 rendőrtanúkat - a korábbi tanúk jelenlétében -, valamint Név4t, és tanú7 tanúkat. [44] A
11. június 12-i tárgyalási napon a törvényszék felolvasással tárgyalás anyagává tette tanú3 tanúvallomását a lakóautó bérlésével kapcsolatban, ismertette a genetikai -, ujjnyom -, toxikológus – és vegyész-szakértői véleményeket, a szemle jegyzőkönyvet, a helyszíni intézkedés alkalmával készült fotókat a lakóautóról és a sátorról, a lefoglalási jegyzőkönyvet és egyéb releváns nyomozati iratokat, majd a bizonyítást befejezte és ügydöntő határozatot hozott. [45] A fentiek alapján megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság - eleget téve valamennyi bizonyítási indítványnak - az ügy ténybeli és jogi megítélését megalapozó bizonyítékokat maradéktalanul feltárta. [46] További bizonyításra a táblabíróság szerint sem volt szükség; így tanú7 ismételt kihallgatására sem, hiszen a tanú angol nyelvű nyilatkozata - a vádlott védekezéséhez igazodó és már a tárgyaláson elhangzott állításokon kívül - csupán az ügy tárgyához szorosan nem tartozó információkat tartalmazott az izraeli Nova fesztiválon történt terrortámadásról és az ozorai fesztiválon Terhelt1 vádlottal egy sátorban lakó Név9 elhunytáról. A helyszínen intézkedő rendőröket az elsőfokú bíróság részletesen kihallgatta, elébük tárta – tanú2 és tanú1 Győri Ítélőtábla III/S.Bf.89/2024/28/II 8 esetében – a nyomozati vallomásaikat és az intézkedés dokumentumait. Ismételt kihallgatásuktól több vagy más információ nem várható. Emiatt a védő bizonyítási indítványait az ítélőtábla nem találta megalapozottnak. [47] A törvényszék a mérlegelési tevékenysége során számba vette a folyamatosan változó terhelti vallomást, azt az egyéb (szubjektív és objektív) bizonyítékokkal részletesen egybevetette, ekként - a védelem állításával ellentétben - messzemenően és magas színvonalon eleget tett az indokolási kötelezettségének. Minden mozzanatra kiterjedő magyarázatot adott az ítélet 3-
12. oldalán lévő elemzésében, hogy mely bizonyítékokat miért fogadott el, illetve miért nem. [48] E körben a másodfokú bíróság rámutat, hogy az Alkotmánybíróság által rögzített elvek szerint a bíróságok indokolási kötelezettségéből nem következik a felek által felhozott minden észrevétel egyenként való megcáfolási kötelezettsége, különösen nem a szubjektív elvárásaikat is kielégítő mélységű érvrendszer bemutatása {3107/
13. (V. 24.) AB határozat indokolás [38] bekezdés; 30/
14. (IX. 30.) AB határozat indokolás [89] bekezdés}. Az indokolási kötelezettség azt az elvárást támasztja a bírósággal szemben, hogy a döntés indokolása az ügy érdeme szempontjából releváns kérdésekre kiterjedjen {3159/
15. (V. 16.) AB határozat indokolás [31] bekezdés, legutóbb 3173/
16. (VII. 10.) AB végzés indokolás [28]-[30] bekezdés}. [49] Anélkül, hogy a mérlegelést a másodfokú bíróság – szükségtelenül – megismételné, az alábbiakban reagál a védelmi felvetésekre. [50] Az ítélőtábla nem találta megalapozottnak a védelem eljárási hibákra történő hivatkozásait. A védő elsődlegesen abszolút eljárási szabálysértésre alapítva indítványozott hatályon kívül helyezést, de ilyen okot nem jelölt meg. Indítványa valójában relatív eljárási hibára utal, és a hatályon kívül helyezés jogszabályi alapjául is a Be. 609.§-át jelölte meg, miszerint a másodfokú bíróság nem ügydöntő végzésével hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a 607.§

(1)bekezdésében, valamint a 608.§

(1)bekezdésében fel nem sorolt, és a másodfokú eljárásban nem orvosolható olyan eljárási szabálysértés történt, amely lényeges hatással volt az eljárás lefolytatására, a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, a büntetés kiszabására, illetve az intézkedés alkalmazására. Ilyen relatív hatályú perrendi hiba sem állapítható meg, azonban az elsőfokú bíróság eljárásában. [51] A másodfokú bíróság csak az elsőfokú bíróság eljárását értékelheti, a nyomozati szakban megvalósult esetleges eljárási szabálysértések annyiban vehetők figyelembe, hogy a törvénysértő módon beszerzett bizonyíték nem értékelhető. E körben helytálló volt a védelmi hivatkozás, miszerint a vádlott által a helyszíni elszámoltatás alkalmával a nyomozók jelenlétében tett kijelentések vallomásként nem értékelhetők, hiszen azt a Be. 185.§

(1)bekezdés szerinti terhelti jogokra és kötelezettségekre történő kioktatás nem előzte meg. [52] Ugyanakkor a rendőrtanúk az általuk észleltekről és a lefolytatott helyszíni eljárási cselekmény menetéről aggály nélkül tehettek tanúvallomást. [53] Nem helytálló az a hivatkozás, miszerint a vádlott sátrában végzett kutatás törvénysértő volt, ezért a lefoglalás adatai bizonyítékként nem értékelhetőek. A vádlottal együtt igazoltatott Név4 kérdés nélkül elmondta a rendőröknek, hogy Terhelt1 sátra az övé mellett volt, illetve azt meg is mutatta. A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 29.§

(1)bekezdés a/ és b/ pontja értelmében a rendőr a feladata ellátása során igazoltathatja azt, Győri Ítélőtábla III/S.Bf.89/2024/28/II 9 akinek a személyazonosságát a közrend, a közbiztonság védelme érdekében, bűnmegelőzési vagy bűnüldözési célból, a tartózkodása jogszerűségének megállapítása céljából, közlekedésrendészeti ellenőrzés során, továbbá az igazoltatott vagy más természetes, illetve jogi személy és egyéb szervezet jogainak védelme érdekében kell megállapítani, az igazoltatott személyt lakcímének, tartózkodási helyének – az igazoltatott választása szerint – a lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal vagy más alkalmas módon történő igazolására, vagy a lakcímre, tartózkodási helyre vonatkozó nyilatkozattételre kérheti fel. [54] A 30.§

(1)bekezdés alapján a rendőrség a bűncselekmény elkövetőjének elfogása és előállítása, vagy a közbiztonságot veszélyeztető cselekmény vagy esemény megelőzése, megakadályozása érdekében a rendőri szerv vezetője által meghatározott nyilvános helyen vagy a közterület kijelölt részén az oda belépőket vagy az ott tartózkodókat igazoltathatja. A

(2)bekezdés szerint a rendőrség az

(1)bekezdésben írt cél elérése érdekében épületet, építményt, helyszínt, csomagot és járművet átvizsgálhat. [55] A 33.§

(1)bekezdés a/ pontja alapján rendőr a további intézkedés megtétele céljából elfogja és az illetékes hatóság elé állítja azt, akit szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten értek. [56] A fenti jogszabályi rendelkezések alapján törvényesen került sor Terhelt1 vádlottal szemben rendőri intézkedésre; igazoltatására, szállásul szolgáló sátrának és a vezénylési információban szereplő lakóautónak az átvizsgálására. [57] Nem felel meg a valóságnak, hogy a nyomozás során nem kellően lettek dokumentálva az eljárási cselekmények, illetőleg nem készült jegyzőkönyv a helyszíni intézkedésről. Részletes jegyzőkönyv áll rendelkezésre a szemléről, melyhez bőséges fényképmelléklet is készült. Ezek között van egy olyan fotó is, amely a lakóautó első szélvédője mögött, jól látható helyen kirakott, feltűnő, piros keretes táblát ábrázol a rendszámmal, a fesztivál kezdő és végző dátumának (2022.07.

1. – 2022.08.
2. 12h) megjelölésével és SHOP felirattal. Ebből arra lehet következtetni, hogy a lakóautó üzletként működött a fesztivál ideje alatt. [58] Szabályos lefoglalási jegyzőkönyvek és fotómellékletek készültek a lakóautóban és az Terhelt1 vádlott által használt sátorban feltalált tárgyakról. [59] A vádlott elfogásának végrehajtásáról – a helyszínen, a nyílt eljárásban, a szemlebizottság megérkezéséig részt vett rendőrök által aláírt - jelentés készült, melynek tartalma kifejezetten az Terhelt1lal szemben folytatott intézkedésre; a személyi szabadság korlátozásának módjára vonatkozott. Az egyéb körülményekről pedig tanúvallomást tettek a rendőrök, arra is kitérve, hogy ezek a részletek miért nem kerültek be a jelentésbe. [60] A védő elsődlegesen Terhelt1 vádlott vallomása alapján látta megállapíthatónak a tényállást, azzal az érveléssel, hogy ezt több tanú is megerősítette. Az elsőfokú bíróság indokát adta azonban, hogy miért nem tekintette a terhelti vallomást elfogadhatónak. [61] Terhelt1 vádlott a vallomásain az eljárás során többször változtatott, azok egymással több ponton ellentétben álltak. Igy pl. a nyomozási bíró előtt azt vallotta, hogy Név2nt évek óta nem látta, csak az ozorai fesztiválon találkoztak. Később azt állította, hogy hónapok óta együtt voltak, lakóautót is együtt béreltek, igaz, eredetileg két autót akartak. Az útlevelének a lakóautóba való kerüléséről először azt mondta, hogy Név2 engedélyével odatette, hogy ne veszítse el. Később azzal magyarázta, hogy ott felejtette. [62] A nyomozási bíró előtt a vádlott úgy nyilatkozott a cipőjében talált kábítószerrel kapcsolatban, hogy amikor a rendőrök átvizsgálták, öt percig cipő nélkül volt, majd azt vallotta, hogy egyáltalán nem volt rajta a cipő. Győri Ítélőtábla III/S.Bf.89/2024/28/II [63] 10 Mindezek a vádlott szavahihetőségét erősen megkérdőjelezik. [64] A rendőri intézkedés során, a lakóautónál megjelent személyek vonatkozásában a védő kételyt fogalmazott meg a tanúként kihallgatott rendőrök vallomásainak valóságtartalmát illetőleg, sőt – túllépve a Be. 42.§ b/ pontjában megfogalmazott jogát, miszerint a terhelt érdekében minden törvényes védekezési eszközt és módot felhasználhat -, kétségbe vonta a rendőrség bizonyítékszerző tevékenységének szabályosságát. [65] E körben a következőket kell leszögezni. Terhelt1 vádlott maga mondta a nyomozás során, hogy jöttek a lakóautóban kábítószert áruló személyekkel kapcsolatban álló emberek, akik a civil ruhás rendőröktől akartak drogot venni. [66] Később ezt fordítási hibaként jelölte meg, de arra nem adott magyarázatot, hogy akkor hogyan értette meg, amikor angolul azt mondták a rendőrök neki viccesen, miszerint eladják helyette a kábítószert. [67] Ez a vallomása egyezett a tanúk vallomásaival. tanú2 tanú elmondta, hogy ők nézték át először a lakóautót, majd a sátort. Az autóba bekopogott Név5, aki az ott lakó nőt kereste. Közben előkerült a rengeteg kábítószer, ezért hívták a szemlebizottságot. [68] Név5 tanú ugyanezt mondta el: bekopogott az autóba és Név2nt kereste, majd akkor döbbent rá, hogy éppen razzia van, amikor látta a kocsi mögött bilincsben ülő vádlottat. [69] tanú1 vallomása szerint azért küldték őt a helyszínre intézkedni, mivel a fesztiválozók részéről érkezett a bejelentés, hogy a szlovák rendszámú, Fiat típusú lakóautóból és a sátorból kábítószert árulnak azok a személyek, akik ott laknak. Vagyis ez a tábor területén köztudott volt. A gépjármű ablakába kihelyezett SHOP felirat így rögtön értelmet nyerhet. [70] A tanú azt is elmondta, hogy kiérkezésükkor a lakóautó mellett két kempingszéken a vádlottat és Név4t találták. Az utóbbi személy igazolta magát, megmutatta a sátrát, ahol nem találtak bűncselekményre utaló tárgyat. Terhelt1 viszont nagyon ideges volt, amikor a tanú közölte vele, hogy őt gyanúsítja a kábítószer-kereskedelemmel. Hevesen tiltakozott, azt bizonygatva, hogy semmi köze a lakóautóhoz, mert ő egy távolabbi sátorban lakik. Ezt követően került elő az egyik útlevele a Fiatból, valamint nagy mennyiségű kábítószer és sok pénz, különböző valutákban és címletekben. [71] A tanúként kihallgatott rendőrök elmondták, hogy alacsony profillal dolgoztak, civil ruhában, nem feltűnően. tanú2 vallotta, sőt tanú1 is azt mondta, hogy a szolgálati igazolvány fedetten volt náluk. [72] Név3 megerősítette, hogy pontos személyleírást kaptak a vádlottról és jöttek hozzá más személyek vásárolni. [73] A tanúk a rájuk irányadó jogszabályi előírások mellet a hamis tanúzás következményeinek tudatában tettek vallomást, így az abban foglaltakkal kapcsolatban kétség nem merült fel, figyelemmel arra is, hogy az általuk elmondottakat a vádlotti vallomás is részben alátámasztotta. A nyilatkozataik közötti apróbb eltérések a szubjektív észlelés különbségéből adódtak. [74] A kábítószer autóban feltalálását, annak mennyiségét a védelem sem vitatta, csak azt, hogy ahhoz a vádlottnak köze lenne. [75] Terhelt1 vádlott igyekezett rendőri intézkedés elől megszökött Név2nra hárítani a lakóautóban feltalált drogok miatti felelősséget. Arra azonban nem adott magyarázatot, hogy ha az adósság miatt kényszerült Név2 megbízásból drogot árulni, és 30.
3. Euróval tartozott Győri Ítélőtábla III/S.Bf.89/2024/28/II 11 a kábítószer kereskedőknek, akkor miért hagytak hátra annyi kábítószert és készpénzt a megbízhatatlannak bizonyult nő őrizetében. [76] A vádlott a sátorban talált kábítószerrel kapcsolatos tárgyakról azt állította, hogy azok a vele együtt lakó Név9 tulajdonát képezik. Ezt viszont tanú7 cáfolta, azt állítva, hogy elhunyt barátja soha nem foglalkozott droggal. [77] A vádlotthoz köthető DNS minták megtalálhatók voltak az autóban, és az, hogy csak egy zacskón volt ez észlelhető, nem befolyásolja a tényt, hogy a járművet használta és köze volt az ott folyó kábítószerhez. A kábítószerrel való kapcsolat mibenlétére adott indokolás ugyancsak logikai hibáktól mente. A jármű bérlésétől kezdve a már említett és az autóban feltalált útlevélig, DNS-ig, lefoglalt kábítószerig és pénzig minden arra utal, hogy a vádlott részt vett a kábítószer-kereskedelem tevékenységében. A szervezetében olyan drogok voltak jelen, mint amilyenek a lakókocsiból is előkerültek. A lakásául szolgáló sátor egyben raktárként is működött, ahol mérleg és sok csomagolásra, porciózásra való kisméretű műanyag tasak is volt. [78] A vádlott által beismert csekély mennyiségre fogyasztással megvalósult kábítószer birtoklás mellett tehát a kereskedői magatartás is megvalósult. A birtoklás beolvad a súlyosabban minősülő kábítószer-kereskedelem bűntettébe. [79] A törvényszék indokolási kötelezettségének is eleget téve a bizonyítékok egyesével és összességében is történő mérlegelésével a vádlotti védekezéssel egybevetésével logikai hibáktól mentesen mutatott rá, hogy a vádlott védekezését miért nem lehetett a tényállás megállapítása körében elfogadni. [80] A védelmi fellebbezés indokolásában kifejtett bizonyítékértékelés volt szelektív, amely kizárólag a terhelt nyilatkozatára, továbbá az általa hivatkozott tanúvallomásokra alapozva, a rendőrtanúk vallomásainak kizárása érdekében az irányadó jogszabályok téves értelmezésével kívánta alátámasztani a saját hipotézisét. [81] A védelmi jogorvoslat írásbeli indokolásában foglaltak valójában a bizonyítékok felülmérlegelése, ami a büntetőeljárásban kizárt, mert ha a tényállás megalapozott, még a felmentő határozat érdekében sem lehet eltérő tényállást megállapítani, pusztán a bizonyítékok eltérő értékelésével [BJD
4. 8377., Kúria Hkf.l.1 86/2021/12.]. [82] A fent írtakból kitűnik, hogy az eltérő minősítés; kábítószer birtoklás vétsége vagy forgalomba hozatallal elkövetett kábítószer-kereskedelem kísérlete, illetőleg ennek bűnsegédi bűnrészessége megállapítására irányuló jogorvoslati kérelmek nem foghattak helyt. [83] Ugyanazon bizonyítási anyag mellett az elsőfokú bíróság mérlegelési tevékenysége és az általa megállapított tényállás alappal nem támadható. [84] Az eljárási és logikai hibáktól mentesen mérlegeléssel megállapított tényállás a megalapozatlansági hibáktól, hiányosságoktól nagyrészt mentes, a bizonyítás anyagának megfelelő. [85] A Be. 593.§

(1)bekezdés a/ pontja szerint, az iratok tartalma alapján, csupán az alábbi kiigazításokat kell tenni a megalapozott tényállás érdekében: [86] A tényállás részét képezi és az [5] bekezdéshez tartozik a [32] bekezdés tartalma a lakóautó szemléje alkalmával lefoglalt pénzösszegek megjelölésével. Győri Ítélőtábla III/S.Bf.89/2024/28/II 12 [87] A [6] bekezdés folytatásaként kell feltüntetni a [37] bekezdésben foglaltakat a lefoglalt kábítószerek hatóanyagtartalmával és azzal a helyesbítéssel, hogy a ketamin bázis nem 62,5 gramm, hanem 26,5 gramm. [88] Ugyancsak a [6] bekezdés után kell szerepeltetni a [40] bekezdésben foglaltakat; a vádlott által használt sátorban lefoglalt dolgok felsorolását. [89] Az így helyesbített tényállás immár teljesen megalapozott és a Be. 593.§

(3)bekezdése szerint a másodfokú elbírálás során is irányadó volt. [90] A helyes tényállásból a törvényszék okszerűen következtetett Terhelt1 vádlott bűnösségére, és a terhére megállapított bűncselekmény minősítése is megfelel az anyagi jog szabályainak. [91] A hivatkozott 1/2007 BJE-ben elvi éllel kifejtettek szerint a kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélések a forgalomba hozatalnál tágabb elkövetési magatartások. Adásvételek által valósulnak meg, haszonszerzésre irányulnak és magukba foglalnak minden olyan tevékenységet, amely elősegíti, hogy a kábítószer eljusson a viszonteladóhoz vagy a fogyasztóhoz. Ezek közé tartozik a kábítószernek kereskedés céljából történő megszerzése, készletezése is, amely magatartás befejezett önálló tettesi cselekmény. [92] A jogegységi határozatból következik, és a bírói gyakorlatban is általános értékelést nyert, hogy a kábítószer kereskedés céljára történő megszerzése, készletezése, már önmagában megvalósítja a kereskedői magatartást [BH2017.144.]. Ezt nyilvánvalóan az eset összes körülményéből lehet megállapítani, és így következtetést vonni az elkövető tudattartamára. Ilyen körülmény lehet a megtalált kábítószer mennyisége, a kábítószer adagolásához, méréséhez szükséges eszközök megléte, vagy egyes vásárlók megkeresése. [93] Amennyiben a terhelt nagy tételben vásárol továbbértékesítés céljára kábítószert, kábítószer csomagolására, hígítására, adagolására szolgáló eszközökkel rendelkezik, cselekménye kereskedelemnek minősül [BH2015.

1. I. pont]. [94] A kábítószernek kereskedés céljából történő megszerzése, készletezése és az ezekhez kapcsolódó többletmagatartás nem kereskedés kísérlete, hanem befejezett, önálló cselekményt valósít meg [BH2020.350.]. [95] Nem a kábítószer-kereskedelem bűntettének előkészületét, hanem a kereskedéssel elkövetett, befejezett kábítószer-kereskedelem bűntettét valósítja meg a terhelt, aki jelentős mennyiségű kábítószert szerez be továbbértékesítés céljából, de az értékesítés megkezdésében a nyomozó hatóság közbelépése megakadályozza [Kúria Bfv.379/2023/10.] [96] A kereskedés tehát sokrétű magatartást fed le, amely távolról sem korlátozódik csupán a fogyasztókkal történő adásvételi ügyletek lebonyolítására. A kereskedés ugyanis egyet jelent a piac működtetésével. Olyan folyamatként írható le, amely a kábítószer termesztésével (előállításával) veszi kezdetét és – akár többszörös adásvételek lebonyolítását, a kábítószer fizikai szállítását követően – a kábítószer fogyasztók részére történő értékesítésével zárul. A kereskedéssel megvalósított kábítószer-kereskedelem bűntetteként minősül ezért bármely, e folyamatba illeszkedő, a kábítószerre tanúsított, rendszeres haszonszerzést célzó magatartás. Ekként – a teljesség igénye nélkül – kereskedésként értékelendő az elkövető által is tudottan Győri Ítélőtábla III/S.Bf.89/2024/28/II 13 továbbértékesítésre szánt kábítószer előállítása, illetve az abban való közreműködés, külföldről történő beszerzése, szállítása, megszerzése, tárolása stb. [97] Azaz, a kábítószer valójában már a továbbértékesítési célú megszerzésével is kereskedelmi forgalomba jut, ezért e magatartás a kábítószer-kereskedelem keretei között nyer értékelést [Bfv.II.691/2021/
2. [69] bekezdés]. [98] Ez azt jelenti, hogy önmagában a kábítószer birtoklása is a kábítószer-kereskedelem bűntettét valósítja meg, ha a birtoklás a Btk. 176.§

(1)bekezdésében írt elkövetési magatartások bármelyikének (kínálás, átadás, forgalomba hozatal vagy kereskedés) a célját szolgálja. Elvi éllel rögzíthető tehát, hogy a kábítószernek a Btk. 176.§

(1)bekezdésében írt céllal való, a Btk. 178.§

(1)bekezdése szerinti birtoklása kábítószer-kereskedelem. Ellenkező esetben nem lenne különbség a magáncélú és a kereskedési célú kábítószer-birtoklás megítélése között [Bfv.II.969/2019/7.]. [99] A tényállásban rögzített részcselekmények; a fesztiválra való eljutásra, ottlakásra, a kábítószer tárolására és a vevők fogadására egyaránt alkalmas lakókocsi bérlése, a kirívóan nagy mennyiségű különböző kábítószerek raktározása, a kábítószer porciózására szolgáló eszközök tartása, a - nagy összegű, különböző pénznemekben és címletekben lefoglalt pénzből kikövetkeztethető már lezajlott eladások mind a kereskedés megállapítására adnak alapot. [100] Mindezekből következik, hogy Terhelt1 terhére megállapított bűncselekmény befejezett kábítószer-kereskedelem bűntettének minősül. A védő által hivatkozott, a Győri Ítélőtábla gyakorlatában előfordult ügyek, ahol a forgalomba hozatallal elkövetett kábítószerkereskedelem bűntettének kísérletét állapította meg a bíróság, más tényállásokhoz kapcsolódnak, Mindhárom ügyben külföldről hoztak be az elkövetők jelentős mennyiségű kábítószert, melyet a rendőrség lefoglalt, mielőtt eljutott volna a megrendelőhöz. [101] Az elsőfokú bíróság nagyrészt helyesen sorolta fel a vádlott javára és terhére szolgáló bűnösségi körülményeket, de további súlyosító körülmény a fogyasztás, ami egyébként külön nem értékelhető. A társas elkövetés is súlyosító körülmény, mivel a vádlott az ismeretlen helyre távozott Név2nnal árulta a drogot. Szintén súlyosító hatású tényező, hogy a fesztiválokon sok személy számára elérhető a drog és gyakran a fiatalok részére kerül értékesítésre kábítószer. A Győri Ítélőtábla területén a rendelkezésre álló adatok szerint az elmúlt években emelkedett a kábítószer-kereskedelemmel összefüggő bűncselekmények száma, ami szintén a vádlott terhére esik latba. Nyomatékos súlyosító szempont a jelentős mennyiség alsó határát 31,8-szorosan meghaladó kábítószer mennyiség, amivel a vádlott összeköthető. [102] Nem enyhítő körülmény a részbeni beismerő vallomás, ha az nem a vád tárgyává tett bűncselekmény tekintetében történt. Enyhítő körülményként értékelendő, hogy a vádlott hosszú időt töltött személyi szabadságot korlátozó kénszerintézkedés hatálya alatt, illetve a lefoglalt kábítószerkészlet nem került forgalomba. [103] Osztotta az ítélőtábla azt az ügyészi álláspontot, miszerint a terhelt cselekvőségének tárgyi súlya jóval meghaladja az elsőfokú bíróság által meghatározott joghátrány súlyosságát. Győri Ítélőtábla III/S.Bf.89/2024/28/II 14 [104] A vádlott által elkövetett bűncselekmény büntetési tétel igen magas; 5 évtől 20 évig, illetőleg életfogytig terjedő szabadságvesztés – melynek 12 év 6 hónap a középmértéke - és olyan enyhítő körülményt a másodfokú bíróság nem talált, amely a középmértéktől ilyen nagy arányú lefelé való eltérést indokolna. A beismerés esetére való mértékes indítvány 6 év volt, azonban a terhelt nem ismerte be a kábítószerrel való kereskedés tényét és más nyomatékos enyhítő szempont sem merült fel. [105] Ezért az elsőfokú bíróság által kiszabott szabadságvesztés büntetést tekintettel a súlyosító körülmények nagy számára és nyomatékára a büntetési célok megvalósulása; elsősorban a társadalom védelme érdekében a másodfokú bíróság súlyosította. [106] A kiutasítás alkalmazása a vádlottal szemben helyes és annak tartama arányos a szabadságvesztés mértékével. [107] Az 1/2008 BJE szabályaira figyelemmel a kábítószer-kereskedelem bűncselekményének elkövetőjével szemben a kábítószer értékesítésével összefüggő vagyonra vagyonelkobzást kell elrendelni. A vagyonelkobzás nem korlátozható az értékesítéssel elért nyereségre. Azt a bűncselekménnyel összefüggő teljes vagyonra el kell rendelni, függetlenül a kábítószer megszerzésére fordított vagyon mértékétől (tekintve, hogy a kábítószer megszerzése is büntetendő), illetve attól, hogy a kábítószer értékesítése az elkövető számára nyereséges vagy veszteséges volt-e; a vagyonelkobzás mértéke nem csökkenthető a kábítószer megszerzésével (előállításával) összefüggő kiadásokkal. [108] Ezért helyes a vádlottal szemben alkalmazott vagyonelkobzás a már értékesített drog vételárának erejéig, ami lefoglalásra került. [109] Az elsőfokú eljárásban a Be. 576.§

(1)bekezdés b/ pontja alapján az állam terhén maradó további 567.552 forint bűnügyi költség merült fel a héber nyelvre történő fordítás kapcsán, melyet a bíróság megállapított és megelőlegezett. [110] Az ügyben tetemes a vádlott által viselendő bűnügyi költség, melynek a Be. 574. §

(5)bekezdés alapján méltányosságból való mérséklésére nem látott lehetőséget a táblabíróság, mivel ezek a terhelti védekezés leellenőrzése céljából végzett szakértői vizsgálatokhoz kapcsolódnak, ezért nem szükségtelenek és nem aránytalanok. [111] Az ítélet egyéb rendelkezései törvényesek. [112] A fentiekben kifejtettek alapján az ítélőtábla a Székesfehérvári Törvényszék 2024. június 12. napján kihirdetett 4.B.35/2023/68. számú ítéletét a Be. 606.§

(1)bekezdése alapján a rendelkező részben írt módon megváltoztatta, egyebekben a Be. 605.§

(1)bekezdése szerint helybenhagyta azzal, hogy javította a terhelt személyi adatai a Be. 561.§

(2)bekezdés b/ pontja alapján. [113] A táblabíróság a Btk. 92.§

(1)-

(2)bekezdése értelmében a kiszabott szabadságvesztés büntetésbe beszámította az Terhelt1 vádlott által az elsőfokú bíróság ítéletének kihirdetésétől a másodfokú határozat kihirdetéséig letartóztatásban töltött időt. Győri Ítélőtábla III/S.Bf.89/2024/28/II 15 [114] A másodfokú eljárás alatt a tolmácsolás és fordítás díjával felmerül bűnügyi költség a Be. 576.§

(1)bekezdés b/ pontja alapján az államot terheli. Győr,

1. október
2. Dr. Széplaki László sk. a tanács elnöke Dr. Vajda Edit sk. előadó bíró Dr. Élő András sk. bíró Záradék: Ez az ítélet és a Székesfehérvári Törvényszék
3. június
4. napján kihirdetett 4.B.35/2023/
5. szám alatti ítéletének meg nem változtatott része a mai napon jogerőre emelkedett. Győr,
6. október
7. Dr. Széplaki László sk. a tanács elnöke