← Magyarország

Bf.172/2020/201 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: A bűnszervezet esetében a hierarchikus szervezettség megállapíthatósága. A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság cím294,

  1. május
  2. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő í t é l e t e t: A befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt Terhelt1 és társai ellen indult büntetőügyben a Balassagyarmati Törvényszék
  3. július
  4. napján kelt 12.B.246/2012/
  5. számú ítéletét Terhelt1 I. r., Terhelt2 II. r., Terhelt5 V. r., Terhelt14 XIV. r., Terhelt15 XV. r., Terhelt42 XLII. r., Terhelt51 LI. r. vádlottakkal szemben megváltoztatja: Terhelt1 I. r. vádlott cselekményeit 16 rb. befolyással üzérkedés bűntettének [Btk.
  6. §

(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. a)és
  2. c)pont], 5 rb. folytatólagosan elkövetett befolyással üzérkedés bűntettének [Btk. 299. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. a)és
  2. c)pont], társtettesként elkövetett befolyással üzérkedés bűntettének [Btk. 299. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. a)és
  2. c)pont], 11 rb. befolyással üzérkedés bűntettének [Btk. 299. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés c) pont] - 16 rb. hivatali vesztegetés bűntettének [Btk. 293. §
(1)és
(2)bekezdés] 6 rb. folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés bűntettének [Btk. 293. §
(1)és
(2)bekezdés] - 15 rb. hivatali vesztegetés bűntettének [Btk. 293. §
(1)bekezdés] - folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés bűntettének [Btk. 293. §
(1)bekezdés] 3 rb. folytatólagosan, felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés bűntettének [Btk. 305. §
  1. a)pont] Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.172/2020/201-III 2 23 rb. felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés bűntettének [Btk. 305. §
  2. a)pont] minősíti. A bűnszervezetben elkövetés megállapítását mellőzi. Terhelt1 I. r. vádlott szabadságvesztés büntetését 3 (három) évre enyhíti. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát fogházban határozza meg. A feltételes szabadságra bocsátásra vonatkozó rendelkezést akként változtatja meg, hogy Terhelt1 I. r. vádlott a büntetés fele részének letöltése után feltételes szabadságra bocsátható. A pénzbüntetés átváltoztatására vonatkozó rendelkezést akként helyesbíti, hogy ha a terhelt a pénzbüntetést nem fizeti meg, a pénzbüntetést, vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni. A vele szemben elrendelt vagyonelkobzás háromszázharmincezer) forintra változtatja. összegét 2.330.000.-(kettőmillió- A Terhelt1 I. r. vádlottól lefoglalt 139.500.- forint pénzösszeget a helységnév1i Törvényszék Gazdasági Hivatala helyesen az számsor1 számon kezeli, melyet a vagyonelkobzás és a bűnügyi költség megfizetésének biztosítására a lefoglalás megszüntetése és a pénzösszeg I. r. vádlottnak történő kiadása mellett rendel visszatartani. Terhelt2 II. r. vádlott cselekményeit 4 rb. hivatali vesztegetés elfogadása bűntettének [Btk. 294. §
(1),
(2),
(3)bekezdés
  1. a)pont
  2. ac)alpont és
  3. b)pont], hivatali vesztegetés elfogadása bűntettének [Btk. 294. §
(1),
(2),
(3)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpont és
  3. b)pont], 2 rb. hivatali vesztegetés elfogadása bűntettének [Btk. 294. §
(1),
(2),
(3)bekezdés b) pont], bűnsegédként elkövetett hivatali vesztegetés bűntettének [Btk. 293. §
(1)bekezdés] minősíti. A bűnszervezetben elkövetés megállapítását mellőzi. Terhelt2 II. r. vádlott szabadságvesztés büntetését 2 (kettő) év 2 (kettő) hónapra enyhíti. Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.172/2020/201-III 3 A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát fogházban határozza meg. A feltételes szabadságra bocsátásra vonatkozó rendelkezést akként változtatja meg, hogy Terhelt2 II. r. vádlott a büntetés fele részének letöltése után feltételes szabadságra bocsátható. A pénzbüntetés átváltoztatására vonatkozó rendelkezést akként helyesbíti, hogy ha a terhelt a pénzbüntetést nem fizeti meg, a pénzbüntetést, vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni. A vele szemben elrendelt vagyonelkobzás összegét 280.000.-(kettőszáznyolcvanezer) forintra változtatja. Terhelt5 V. r. vádlott hivatali vesztegetés elfogadása bűntetteként [Btk. 294. §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés
  1. ac)és
  2. b)pont] értékelt cselekményét a Btk. 294. §
(1)bekezdés és a
(3)bekezdés b) pontja szerint minősíti Terhelt5 V. r. vádlott esetében a bűnszervezetben elkövetés megállapítását mellőzi. Terhelt5 V. r. vádlott szabadságvesztés büntetését 2 (kettő) évre enyhíti. A szabadságvesztés végrehajtását 5 (öt) évi próbaidőre felfüggeszti. A feltételes szabadságra bocsátásra vonatkozó rendelkezést akként változtatja meg, hogy Terhelt5 V. r. vádlott a szabadágvesztés büntetésből – annak végrehajtása esetén – legkorábban a büntetés kétharmad részének a kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámítására vonatkozó rendelkezést a végrehajtás elrendelése esetére rendeli alkalmazni. Közügyektől eltiltás mellékbüntetését mellőzi. Az V. r. vádlott pénzbüntetése egy napi tételének összegét 2000,- (kettőezer) forintra enyhíti, az így kiszabott pénzbüntetést 300.000.- (háromszázezer) forintban állapítja meg. A vele szemben elrendelt vagyonelkobzás összegét 80.000.- (nyolcvanezer) forintra változtatja. Terhelt42 XLII. r. vádlottal szemben kiszabott pénzbüntetés egy napi tételének összegét 1000.- (ezer) forintra enyhíti, az így kiszabott pénzbüntetést 150.000.- (százötvenezer) forintban állapítja meg. Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.172/2020/201-III 4 Terhelt51 LI. r. vádlott cselekményét hivatali vesztegetés bűntettének [Btk. 293. §
(1)bekezdés] minősíti. A Terhelt15 XV. r. és Terhelt26 XXVI. r. vádlottakat 1.327.586.- forint összegben egyetemlegesen terhelő bűnügyi költség tekintetében az egyetemleges kötelezést mellőzi, Terhelt15 XV. r. vádlottat kötelezi, hogy a Balassagyarmati Törvényszék Gazdasági Hivatalának külön felhívására 663.793.- (hatszázhatvanháromezer-hétszázkilencvenhárom) forint bűnügyi költséget az államnak fizessen meg, az e körben fennmaradó 663.793.(hatszázhatvanháromezer-hétszázkilencvenhárom) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Terhelt14 XIV. r. vádlott részére a kiszabott 750.000.- (hétszázötvenezer) forint pénzbüntetés megfizetésére 15 (tizenöt) havi részletfizetést engedélyez. A havi részlet összegét 50.000.(ötvenezer) forintban határozza meg azzal, hogy az első részlet
  1. július
  2. napjáig, a fennmaradó részletek a soron következő hónapok
  3. napjáig esedékesek. Ha a terhelt a pénzbüntetést nem fizeti meg, illetve egy havi részlet megfizetését elmulasztja, a pénzbüntetést, vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Terhelt5 V. r. vádlott lakcíme: cím446 szám, tartózkodási helye: cím447 szám. Terhelt6 VI. r. vádlott neve helyesen: Terhelt
  4. A Terhelt11 XI. r. vádlott által befizetett pénzösszeget a Balassagyarmati Törvényszék Gazdasági Hivatala helyesen az számsor2 számon kezeli. Terhelt18 XVIII. r. vádlott születési ideje helyesen: dátum1 Terhelt20 XX. r. vádlott neve helyesen: Terhelt
  5. Terhelt33 XXXIII. r. vádlott anyja neve: anyjanév1 Terhelt49 XLIX. r. vádlott anyja neve: anyjanév2 Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.172/2020/201-III 5 Az ítélet bevezető részéből a
  6. január
  7. napját megelőző tárgyalási határnapok feltüntetését mellőzi. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét Terhelt1 I. r., Terhelt2 II. r., Terhelt5 V. r., Terhelt6 VI. r., Terhelt11 XI. r., Terhelt12 XII. r., Terhelt13 XIII. r., Terhelt14 XIV. r., Terhelt15 XV. r., Terhelt16 XVI. r., Terhelt17 XVII. r., Terhelt18 XVIII. r., Terhelt19 XIX. r., Terhelt20 XX. r., Terhelt23 XXIII. r., Terhelt25 XXV. r., Terhelt30 XXX. r., Terhelt33 XXXIII. r., Terhelt35 XXXV. r., Terhelt38 XXXVIII. r., Terhelt39 XXXIX. r., Terhelt40 XL. r., Terhelt41 XLI. r., Terhelt42 XLII. r., Terhelt44 XLIV. r., Terhelt45 XLV. r., Terhelt48 XLVIII. r., Terhelt49 XLIX. r., Terhelt50 L. r., Terhelt51 LI. r., Terhelt54 LIV. r., Terhelt57 LVII. r., Terhelt59 LIX. r., Terhelt60 LX. r. és Terhelt66 LXVI. r. vádlottakkal szemben helybenhagyja. Az ítélet ellen további fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS [1] A Balassagyarmati Törvényszék
  8. július
  9. napján kihirdetett 12.B.246/2012/
  10. számú ítéletével [2] Terhelt1 I. r. vádlottat bűnösnek mondta ki 5 rendbeli folytatólagosan elkövetett befolyással üzérkedés bűntettében (
  11. évi IV. törvény
  12. §
(1)bekezdése,
(2)bekezdés
  1. a)és
  2. c)pontja), társtettesként elkövetett befolyással üzérkedés bűntettében (1978. évi IV. törvény 256. §
(1)bekezdése,
(2)bekezdés
  1. a)és
  2. c)pontja), 16 rendbeli befolyással üzérkedés bűntettében (1978. évi IV. törvény 256. §
(1)bekezdése,
(2)bekezdés
  1. a)és
  2. c)pontja), 11 rendbeli befolyással üzérkedés bűntettében (1978. évi IV. törvény 256. §
(1)bekezdése,
(2)bekezdés c) pontja), 6 rendbeli folytatólagosan elkövetett vesztegetés bűntettében (1978. évi IV. törvény 253. §
(1)és
(2)bekezdése), 16 rendbeli vesztegetés bűntettében (1978. évi IV. törvény 253. §
(1)és
(2)bekezdése), folytatólagosan elkövetett vesztegetés bűntettében (1978. évi IV. törvény 253. §
(1)bekezdése), 15 rendbeli vesztegetés bűntettében (1978. évi IV. törvény 253. §
(1)bekezdése), 2 rendbeli folytatólagosan felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés bűntettében (
  1. évi IV. törvény
  2. §) és 24 rendbeli felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés bűntettében (
  3. évi IV. törvény
  4. §). Ezért őt, mint bűnszervezetben elkövetőt, halmazati büntetésül 5 év fegyházbüntetésre, 5 év közügyektől eltiltásra és 300 napi tétel, egynapi tétel 2.500.- forint összegű, összesen 750.000.- forint pénzbüntetésre ítélte. Megállapította, hogy az I. r. vádlott a kiszabott szabadságvesztésből feltételes szabadságra nem bocsátható. Az I. r. vádlottal szemben 2.470.000.- forint vagyonelkobzást rendelt el. [3] Terhelt2 II. r. vádlottat bűnösnek mondta ki 7 rendbeli vesztegetés bűntettében (
  5. évi IV. törvény
  6. §
(1)bekezdése,
(2)bekezdés a) pontja,
(3)bekezdése) és Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.172/2020/201-III 6 bűnsegédként elkövetett vesztegetés bűntettében (1978. évi IV. törvény 253. §
(1)bekezdése). Ezért őt, mint bűnszervezetben elkövetőt, halmazati büntetésül 2 év 6 hónap börtönbüntetésre, 5 év közügyektől eltiltásra, a közszolgálati tisztviselői jogviszonyban végzendő foglalkozástól végleges hatályú eltiltásra és 150 napi tétel, egynapi tétel 3.500.- forint összegű, összesen 525.000.- forint pénzbüntetésre ítélte. Megállapította, hogy a II. r. vádlott a kiszabott szabadságvesztésből feltételes szabadságra nem bocsátható. A II. r. vádlottal szemben 530.000.- forint vagyonelkobzást rendelt el. [4] Terhelt3 III. r. vádlottat bűnösnek mondta ki 3 rendbeli folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása bűntettében (Btk. 294. §
(1)bekezdése,
(3)bekezdés
  1. aa)és
  2. b)pontja), 4 rendbeli hivatali vesztegetés elfogadása bűntettében (Btk. 294. §
(1)bekezdése,
(3)bekezdése
  1. aa)és
  2. b)pontja), hivatali vesztegetés elfogadása bűntettében (Btk. 294. §
(1)bekezdése,
(3)bekezdés
  1. ac)és
  2. b)pontja), 6 rendbeli hivatali vesztegetés elfogadása bűntettében (Btk. 294. §
(1)bekezdése,
(3)bekezdés b) pontja) és hivatali vesztegetés elfogadása bűntettében (Btk. 294. §
(1)bekezdése). Ezért őt, mint bűnszervezetben elkövetőt, halmazati büntetésül 2 év 10 hónap szabadságvesztésre, 5 év közügyektől eltiltásra, a közszolgálati tisztviselői jogviszonyban végzendő foglalkozástól végleges hatályú eltiltásra és 200 napi tétel, egynapi tétel 3.000.- forint összegű, összesen 600.000.- forint pénzbüntetésre ítélte. Megállapította, hogy a szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozata börtön, a III. r. vádlott a szabadságvesztés büntetésből feltételes szabadságra nem bocsátható. A III. r. vádlottal szemben 630.000.- forint vagyonelkobzást rendelt el. A III. r. vádlottat az ellene hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette (Btk. 294. §
(1)bekezdése,
(3)bekezdés b) pontja) miatt emelt vád alól felmentette. [5] Terhelt4 IV. r. vádlottat bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett befolyással üzérkedés bűntettében (1978. évi IV. törvény 256. §
(1)bekezdése,
(2)bekezdés a), c) pontja), 4 rendbeli bűnsegédként elkövetett befolyással üzérkedés bűntettében (1978. évi IV. törvény 256. §
(1)bekezdése,
(2)bekezdés a), c) pontja) és bűnsegédként elkövetett vesztegetés bűntettében (1978. évi IV. törvény 253. §
(1)bekezdése,
(2)bekezdése). Ezért őt, mint bűnszervezetben elkövetőt, halmazati büntetésül 2 év börtönbüntetésre, 5 év közügyektől eltiltásra és a jogászi végzettséghez kötődő foglalkozástól végleges hatályú eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a IV. r. vádlott a kiszabott szabadságvesztésből feltételes szabadságra nem bocsátható. A IV. r. vádlottal szemben 180.000.- forint vagyonelkobzást rendelt el. [6] Terhelt5 V. r. vádlottat bűnösnek mondta ki befolyással üzérkedés bűntettében (Btk. 299. §
(1)bekezdése,
(2)bekezdés a), c) pontja), 2 rendbeli bűnsegédként elkövetett befolyással üzérkedés bűntettében (Btk. 299. §
(1)bekezdése,
(2)bekezdés a), c) pontja), bűnsegédként elkövetett befolyással üzérkedés bűntettében (Btk. 299. §
(1)bekezdése,
(2)bekezdés c) pontja), hivatali vesztegetés elfogadása bűntettében (Btk. 294. §
(1)bekezdése,
(3)bekezdés ac), b) pontja), társtettesként elkövetett hivatali vesztegetés bűntettében (Btk. 293. §
(1)bekezdése,
(2)bekezdése), 2 rendbeli bűnsegédként elkövetett hivatali vesztegetés bűntettében (Btk. 293. §
(1)bekezdése,
(2)bekezdése), hivatali vesztegetés bűntettében (Btk. 293. §
(1)bekezdés) és bűnsegédként elkövetett hivatali vesztegetés bűntettében (Btk. 293. §
(1)bekezdése). Ezért őt, mint bűnszervezetben elkövetőt, halmazati büntetésül 2 év 6 hónap szabadságvesztésre, 5 év közügyektől eltiltásra, a közszolgálati tisztviselői jogviszonyban végzendő foglalkozástól végleges hatályú eltiltásra és 150 napi tétel, egynapi tétel 4.000.forintban összegű, összesen 600.000.- forint pénzbüntetésre ítélte. Megállapította, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön, az V. r. vádlott a szabadságvesztés büntetésből Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.172/2020/201-III 7 feltételes szabadságra nem bocsátható. Az V. r. vádlottal szemben 105.000.- forint vagyonelkobzást rendelt el. [7] Terhelt6 VI. r. vádlottat bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása bűntettében (Btk. 294. §
(1)bekezdése,
(3)bekezdés
  1. aa)és
  2. b)pontja), folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása bűntettében (Btk. 294. §
(1)bekezdése,
(3)bekezdés b) pontja), társtettesként elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása bűntettében (Btk. 294. §
(1)bekezdése,
(3)bekezdés b) pontja) és hivatali vesztegetés elfogadása bűntettében (Btk. 294. §
(1)bekezdése,
(3)bekezdés b) pontja). Ezért őt halmazati büntetésül 1 év 8 hónap szabadságvesztésre és a közszolgálati tisztviselői jogviszonyban végzendő foglalkozástól végleges hatályú eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozata börtön. A szabadságvesztés végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének, de legkevesebb három hónapnak a kitöltését követő nap. A VI. r. vádlottal szemben 250.000.forint vagyonelkobzást rendelt el. [8] Terhelt7 VII. r. vádlottat bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása bűntettében (Btk. 294. §
(1)bekezdése,
(3)bekezdés
  1. aa)és
  2. b)pontja), társtettesként elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása bűntettében (Btk. 294. §
(1)bekezdése,
(3)bekezdés b) pontja) és 2 rendbeli hivatali vesztegetés elfogadása bűntettében (Btk. 294. §
(1)bekezdése,
(3)bekezdés b) pontja). Ezért őt halmazati büntetésül 1 év 8 hónap szabadságvesztésre, a közszolgálati tisztviselői jogviszonyban végzendő foglalkozástól végleges hatályú eltiltásra és 100 napi tétel, egynapi tétel 2.500.- forint összegű, összesen 250.000.- forint pénzbüntetésre ítélte. Megállapította, hogy a szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozata börtön. A szabadságvesztés végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének, de legkevesebb három hónapnak a kitöltését követő nap. A VII. r. vádlottal szemben 90.000.- forint vagyonelkobzást rendelt el. [9] Terhelt8 VIII. r. vádlottat bűnösnek mondta ki 2 rendbeli folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása bűntettében (Btk. 294. §
(1)bekezdése,
(3)bekezdés
  1. aa)és
  2. b)pontja) és folytatólagosan, társtettesként elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása bűntettében (Btk. 294. §
(1)bekezdése,
(3)bekezdés
  1. aa)és
  2. b)pontja). Ezért őt halmazati büntetésül 1 év 8 hónap szabadságvesztésre, a közszolgálati tisztviselői jogviszonyban végzendő foglalkozástól végleges hatályú eltiltásra és 100 napi tétel, egynapi tétel 2.000.- forint összegű, összesen 200.000.- forint pénzbüntetésre ítélte. Megállapította, hogy szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozata börtön. A szabadságvesztés végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének, de legkevesebb három hónapnak a kitöltését követő nap. A VIII. r. vádlottal szemben 225.000.- forint vagyonelkobzást rendelt el. [10] Terhelt9 IX. r. vádlottat bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása bűntettében (Btk. 294. §
(1)bekezdése), 3 rendbeli hivatali vesztegetés elfogadása bűntettében (Btk. 294. §
(1)bekezdése) és 2 rendbeli hivatali visszaélés bűntettében (Btk. 305. §
  1. a)pont). Ezért őt halmazati büntetésül 1 év szabadságvesztésre, a Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.172/2020/201-III 8 közszolgálati tisztviselői jogviszonyban végzendő foglalkozástól végleges hatályú eltiltásra és100 napi tétel, egynapi tétel 2.000.- forint összegű, összesen 200.000.- forint pénzbüntetésre ítélte. Megállapította, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön. A szabadságvesztés végrehajtását 1 év 6 hónap próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének, de legkevesebb három hónapnak a kitöltését követő nap. A IX. r. vádlottat az ellene hivatali visszaélés bűntette (Btk. 305. §
  2. a)pont) miatt emelt vád alól felmentette. [11] Terhelt10 X. r. vádlottat bűnösnek mondta ki hivatali vesztegetés elfogadása bűntettében (Btk. 294. §
(1)bekezdése,
(2)bekezdése,
(3)bekezdés aa) pontja). Ezért őt 2 év szabadságvesztésre, a közszolgálati tisztviselői jogviszonyban végzendő foglalkozástól végleges hatályú eltiltásra és 100 napi tétel, egynapi tétel 2.000.- forint összegű, összesen 200.000.- forint pénzbüntetésre ítélte. Megállapította, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön. A szabadságvesztés végrehajtását 2 év 6 hónap próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének, de legkevesebb három hónapnak a kitöltését követő nap. A X. r. vádlottal szemben 50.000.- forint vagyonelkobzást rendelt el. [12] Terhelt11 XI. r. vádlottat bűnösnek mondta ki hivatali vesztegetés elfogadása bűntettében (Btk. 294. §
(1)bekezdése,
(2)bekezdése,
(3)bekezdés aa) pontja). Ezért őt 2 év szabadságvesztésre, a közszolgálati tisztviselői jogviszonyban végzendő foglalkozástól végleges hatályú eltiltásra és 100 napi tétel, egynapi tétel 2.000.- forint összegű, összesen 200.000.- forint pénzbüntetésre ítélte. Megállapította, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön. A szabadságvesztés végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének, de legkevesebb három hónapnak a kitöltését követő nap. A XI. r. vádlottal szemben 150.000.- forint, továbbá az általa befizetett és a Balassagyarmati Törvényszék Gazdasági Hivatalánál OL.001/2011. számon keletkezett 150.000.- forint vonatkozásában vagyonelkobzást rendelt el. A XI. r. vádlottat előzetes mentesítésben részesítette. [13] Terhelt12 XII. r. vádlottat bűnösnek mondta ki 2 rendbeli bűnsegédként elkövetett befolyással üzérkedés bűntettében (Btk. 299. §
(1)bekezdése,
(2)bekezdés a) pontja), folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés bűntettében (Btk. 293. §
(1)bekezdése,
(2)bekezdése), 3 rendbeli hivatali vesztegetés bűntettében (Btk. 293. §
(1)bekezdése,
(2)bekezdése), bűnsegédként elkövetett hivatali vesztegetés bűntettében (Btk. 293. §
(1)bekezdése) és felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés bűntettében (Btk.
  1. § c) pontja). Ezért őt halmazati büntetésül 1 év 4 hónap szabadságvesztésre és 100 napi tétel, egynapi tétel 3.000.- forint összegű, összesen 300.000.- forint pénzbüntetésre ítélte. Megállapította, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön. A szabadságvesztés végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének, de legkevesebb három hónapnak a kitöltését követő nap. A XII. r. vádlottal szemben 150.000.- forint vagyonelkobzást rendelt el. A XII. r. vádlottat előzetes mentesítésben részesítette. [14] Terhelt13 XIII. r. vádlottat bűnösnek mondta ki 3 rendbeli bűnsegédként elkövetett hivatali vesztegetés bűntettében (Btk.
  2. §
(1)bekezdése,
(2)bekezdése). Ezért őt Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.172/2020/201-III 9 halmazati büntetésül 150 napi tétel, egynapi tétel 5.000.- forint összegű, összesen 750.000.forint pénzbüntetésre ítélte. [15] Terhelt14 XIV. r. vádlottat bűnösnek mondta ki 3 rendbeli hivatali vesztegetés bűntettében (Btk. 293. §
(1)bekezdése). Ezért őt - halmazati büntetésül - 150 napi tétel, egynapi tétel 5.000.- forint összegű, összesen 750.000.- forint pénzbüntetésre ítélte. [16] Terhelt15 XV. r. vádlottat bűnösnek mondta ki folytatólagosan, társtettesként elkövetett hivatali vesztegetés bűntettében (Btk. 293. §
(1)bekezdése,
(2)bekezdése), 2 rendbeli társtettesként elkövetett hivatali vesztegetés bűntettében (Btk. 293. §
(1)bekezdése,
(2)bekezdése), folytatólagosan társtettesként elkövetett hivatali vesztegetés bűntettében (Btk. 293. §
(1)bekezdése) és társtettesként elkövetett hivatali vesztegetés bűntettében (Btk. 293. §
(1)bekezdése). Ezért őt halmazati büntetésül 10 hónap szabadságvesztésre ítélte. Megállapította, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön. A szabadságvesztés végrehajtását 1 év 8 hónap próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének, de legkevesebb három hónapnak a kitöltését követő nap. [17] Terhelt16 XVI. r. vádlottat bűnösnek mondta ki folytatólagosan, társtettesként elkövetett hivatali vesztegetés bűntettében (Btk. 293. §
(1)bekezdése,
(2)bekezdése), 2 rendbeli társtettesként elkövetett hivatali vesztegetés bűntettében (Btk. 293. §
(1)bekezdése,
(2)bekezdése), folytatólagosan, társtettesként elkövetett hivatali vesztegetés bűntettében (Btk. 293. §
(1)bekezdése) és társtettesként elkövetett hivatali vesztegetés bűntettében (Btk. 293. §
(1)bekezdése). Ezért őt halmazati büntetésül 10 hónap szabadságvesztésre ítélte. Megállapította, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön. A szabadságvesztés végrehajtását 1 év 2 hónap próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés elrendelése esetén a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének, de legkevesebb három hónapnak a kitöltését követő nap. [18] Terhelt17 XVII. r. vádlottat bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett vesztegetés bűntettében (1978. évi IV. törvény 253. §
(1)bekezdése,
(2)bekezdése) és 3 rendbeli bűnsegédként elkövetett vesztegetés bűntettében (1978. évi IV. törvény 253. §
(1)bekezdése). Ezért őt halmazati büntetésül 200 napi tétel, egynapi tétel 3.000.- forint összegű, összesen 600.000.- forint pénzbüntetésre ítélte. [19] Terhelt18 XVIII. r. vádlottat bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés bűntettében (Btk. 293. §
(1)bekezdése,
(2)bekezdése) és hivatali vesztegetés bűntettében (Btk. 293. §
(1)bekezdése,
(2)bekezdése). Ezért őt halmazati büntetésül 8 hónap szabadságvesztésre ítélte. Megállapította, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön. A szabadságvesztés végrehajtását 1 év próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének, de legkevesebb három hónapnak a kitöltését követő nap. [20] Terhelt19 XIX. r. vádlottat bűnösnek mondta ki 2 rendbeli társtettesként elkövetett hivatali vesztegetés bűntettében (Btk. 293. §
(1)bekezdése,
(2)bekezdése). Ezért őt halmazati büntetésül 6 hónap szabadságvesztésre és 100 napi tétel, egynapi tétel 2.500.- forint Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.172/2020/201-III 10 összegű, összesen 250.000.- forint pénzbüntetésre ítélte. Megállapította, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön. A szabadságvesztés végrehajtását 1 év próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének, de legkevesebb három hónapnak a kitöltését követő nap. A XIX. r. vádlottat az ellene hivatali vesztegetés bűntette (Btk. 293. §
(1)bekezdése,
(2)bekezdése) miatt emelt vád alól felmentette. [21] Terhelt20 XX. r. vádlottat bűnösnek mondta ki 2 rendbeli társtettesként elkövetett hivatali vesztegetés bűntettében (Btk. 293. §
(1)bekezdése,
(2)bekezdése). Ezért őt halmazati büntetésül 6 hónap szabadságvesztésre és 100 napi tétel, egynapi tétel 3.000.- forint összegű, összesen 300.000.- forint pénzbüntetésre ítélte. Megállapította, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön. A szabadságvesztés végrehajtását 1 év próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének, de legkevesebb három hónapnak a kitöltését követő nap. [22] Terhelt21 XXI. r. vádlottat bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés bűntettében (Btk. 293. §
(1)és
(2)bekezdése), társtettesként elkövetett hivatali vesztegetés bűntettében (Btk. 293. §
(1)és
(2)bekezdése) és hivatali vesztegetés bűntettében (Btk. 293. §
(1)és
(2)bekezdése). Ezért őt halmazati büntetésül 9 hónap szabadságvesztésre és 120 napi tétel, egynapi tétel 5.000.- forint összegű, összesen 600.000.forint pénzbüntetésre ítélte. Megállapította, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön. A szabadságvesztés végrehajtását 1 év 6 hónap próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének, de legkevesebb három hónapnak a kitöltését követő nap. A XXI. r. vádlottal szemben 30.000.- forint vagyonelkobzást rendelt el. [23] Terhelt22 XXII. r. vádlottat bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett vesztegetés bűntettében (1978. évi IV. törvény 253. §
(1)és
(2)bekezdése). Ezért őt 200 napi tétel, egynapi tétel 2.500.- forint összegű, összesen 500.000.- forint pénzbüntetésre ítélte. [24] Terhelt23 XXIII. r. vádlottat bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés bűntettében (Btk. 293. §
(1)bekezdése,
(2)bekezdése). Ezért őt 6 hónap szabadságvesztésre és 100 napi tétel, egynapi tétel 2.000.- forint összegű, összesen 200.000.forint pénzbüntetésre ítélte. Megállapította, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön. A szabadságvesztés végrehajtását 1 év próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének, de legkevesebb három hónapnak a kitöltését követő nap. [25] Terhelt25 XXV. r. vádlottat bűnösnek mondta ki 3 rendbeli társtettesként elkövetett vesztegetés bűntettében (1978. évi IV. törvény 253. §
(1)bekezdése). Ezért őt 2 évre próbára bocsátotta. [26] Terhelt26 XXVI. r. vádlottat bűnösnek mondta ki 2 rendbeli folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés bűntettében (Btk. 293. §
(1)bekezdése,
(2)bekezdése) és 2 rendbeli hivatali vesztegetés bűntettében (Btk. 293. §
(1)bekezdése,
(2)bekezdése). Ezért őt halmazati büntetésül 80 napi tétel, egynapi tétel 1000.- forint összegű, összesen 80.000.- Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.172/2020/201-III 11 forint pénzbüntetésre ítélte. Annak megfizetésére 4 havi részletfizetést engedélyez. Az egy havi részlet összege 20.000.- forint. A pénzbüntetés első havi részletének összegét az ítélet jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kell megfizetni, majd a következő részleteket, minden következő hónap utolsó napjáig. Ha az elítélt a pénzbüntetést nem fizeti meg, illetve részletfizetés engedélyezése esetén egy havi részlet megfizetését elmulasztja, a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni. [27] Terhelt27 XXVII. r. vádlottat bűnösnek mondta ki 3 rendbeli hivatali vesztegetés bűntettében (Btk. 293. §
(1)bekezdése,
(2)bekezdése). Ezért őt 150 napi tétel, egynapi tétel 3.000.- forint összegű, összesen 450.000.- forint pénzbüntetésre ítélte. A XXVII. r. vádlottal szemben 400.000.- forint vagyonelkobzást rendelt el. [28] Terhelt28 XXVIII. r. vádlottat bűnösnek mondta ki 2 rendbeli vesztegetés bűntettében (1978. évi IV. törvény 253. §
(1)bekezdése). Ezért őt 2 évre próbára bocsátotta. [29] Terhelt29 XXIX. r. vádlottat az ellene 2 rendbeli vesztegetés bűntette (1978. évi IV. törvény 253. §
(1)bekezdése) miatt emelt vád alól felmentette. [30] Terhelt30 XXX. r. vádlottat bűnösnek mondta ki hivatali vesztegetés bűntettében (Btk. 293. §
(1)bekezdése,
(2)bekezdése) és hivatali vesztegetés bűntettében (Btk. 293. §
(1)bekezdése). Ezért őt halmazati büntetésül 7 hónap szabadságvesztésre és 100 napi tétel, egynapi tétel 2.000.- forint összegű, összesen 200.000.- forint pénzbüntetésre ítélte. Megállapította, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön. A szabadságvesztés végrehajtását 1 év próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének, de legkevesebb három hónapnak a kitöltését követő nap. [31] Terhelt31 XXXI. r. vádlottat bűnösnek mondta ki hivatali vesztegetés bűntettében (Btk. 293. §
(1)bekezdése,
(2)bekezdése) és hivatali vesztegetés bűntettében (Btk. 293. §
(1)bekezdése). Ezért őt halmazati büntetésül 250 napi tétel, egynapi tétel 3.000.forint összegű, összesen 750.000.- forint pénzbüntetésre ítélte. A XXXI. r. vádlottal szemben 330.000.- forint vagyonelkobzást rendelt el. [32] Terhelt32 XXXII. r. vádlottat bűnösnek mondta ki 2 rendbeli hivatali vesztegetés bűntettében (Btk. 293. §
(1)bekezdése,
(2)bekezdése). Ezért őt halmazati büntetésül 7 hónap szabadságvesztésre és 100 napi tétel, egynapi tétel 3.000.- forint összegű, összesen 300.000.- forint pénzbüntetésre ítélte. Megállapította, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön. A szabadságvesztés végrehajtását 1 év próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének, de legkevesebb három hónapnak a kitöltését követő nap. [33] Terhelt33 XXXIII. r. vádlottat bűnösnek mondta ki 2 rendbeli bűnsegédként elkövetett hivatali vesztegetés bűntettében (Btk. 293. §
(1)bekezdése,
(2)bekezdése). Ezért őt halmazati büntetésül 6 hónap szabadságvesztésre és 100 napi tétel, egynapi tétel 4.000.- forint összegű, összesen 400.000.- forint pénzbüntetésre ítélte. Megállapította, hogy a Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.172/2020/201-III 12 szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön. A szabadságvesztés végrehajtását 1 év próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének, de legkevesebb három hónapnak a kitöltését követő nap. [34] Terhelt34 XXXIV. r. vádlottat bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés bűntettében (Btk. 293. §
(1)bekezdése,
(2)bekezdése). Ezért őt 6 hónap szabadságvesztésre és 100 napi tétel, egynapi tétel 2.000.- forint összegű, összesen 200.000.forint pénzbüntetésre ítélte. Megállapította, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön. A szabadságvesztés végrehajtását 1 év próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének, de legkevesebb három hónapnak a kitöltését követő nap. [35] Terhelt35 XXXV. r. vádlottat bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés bűntettében (Btk. 293. §
(1)bekezdése,
(2)bekezdése). Ezért őt 6 hónap szabadságvesztésre és 100 napi tétel, egynapi tétel 2.000.- forint összegű, összesen 200.000.forint pénzbüntetésre ítélte. Megállapította, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön. A szabadságvesztés végrehajtását 1 év próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének, de legkevesebb három hónapnak a kitöltését követő nap. [36] Terhelt36 XXXVI. r. vádlottat bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett hivatali vesztegetés bűntettében (Btk. 293. §
(1)bekezdése). Ezért őt 180 napi tétel, egynapi tétel 1.500.- forint összegű, összesen 270.000.- forint pénzbüntetésre ítélte. [37] Terhelt37 XXXVII. r. vádlottat bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett hivatali vesztegetés bűntettében (Btk. 293. §
(1)bekezdése). Ezért őt 180 napi tétel, egynapi tétel 1.500.- forint összegű, összesen 270.000.- forint pénzbüntetésre ítélte. [38] Terhelt38 XXXVIII. r. vádlottat bűnösnek mondta ki hivatali vesztegetés bűntettében (Btk. 293. §
(1)bekezdése,
(2)bekezdése). Ezért őt 6 hónap szabadságvesztésre és 100 napi tétel, egynapi tétel 1.500.- forint összegű, összesen 150.000.- forint pénzbüntetésre ítélte. Megállapította, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön. A szabadságvesztés végrehajtását 1 év próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének, de legkevesebb három hónapnak a kitöltését követő nap. [39] Terhelt39 XXXIX. r. vádlottat bűnösnek mondta ki vesztegetés bűntettében (1978. évi IV. törvény 253. §
(1)bekezdése). Ezért őt 180 napi tétel, egynapi tétel 1.500.forint összegű, összesen 270.000.- forint pénzbüntetésre ítélte. [40] Terhelt40 XL. r. vádlottat az ellene vesztegetés bűntette (1978. évi IV. törvény 253. §
(1)bekezdése,
(2)bekezdése) miatt emelt vád alól felmentette. [41] Terhelt41 XLI. r. vádlottat bűnösnek mondta ki hivatali vesztegetés bűntettében (Btk. 293. §
(1)bekezdése,
(2)bekezdése). Ezért őt 6 hónap szabadságvesztésre ítélte. Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.172/2020/201-III 13 Megállapította, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön. A szabadságvesztés végrehajtását 1 év próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének, de legkevesebb három hónapnak a kitöltését követő nap. [42] Terhelt42 XLII. r. vádlottat bűnösnek mondta ki felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés bűntettében (1978. évi IV. törvény 225. §). Ezért őt 150 napi tétel, egynapi tétel 3.000.- forint összegű, összesen 300.000.- forint pénzbüntetésre ítélte. [43] Terhelt43 XLIII. r. vádlottat az ellene hivatali vesztegetés bűntette (Btk. 293. §
(1)bekezdése,
(2)bekezdése) miatt emelt vád alól felmentette. [44] Terhelt44 XLIV. r. vádlottat az ellene vesztegetés bűntette (1978. évi IV. törvény 253. §
(1)bekezdése) miatt emelt vád alól felmentette. [45] Terhelt45 XLV. r. vádlottat bűnösnek mondta ki hivatali vesztegetés bűntettében (Btk. 293. §
(1)bekezdése). Ezért őt 180 napi tétel, egynapi tétel 1.500.- forint összegű, összesen 270.000.- forint pénzbüntetésre ítélte. A XLV. r. vádlottal szemben 200.000.- forint vagyonelkobzást rendelt el. [46] Terhelt46 XLVI. r. vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett hivatali vesztegetés bűntettében (Btk. 293. §
(1)bekezdése). Ezért őt 150 napi tétel, egynapi tétel 2.500.- forint összegű, összesen 375.000.- forint pénzbüntetésre ítélte. [47] Terhelt47 XLVII. r. vádlottat bűnösnek mondta ki vesztegetés bűntettében (1978. évi IV. törvény 253. §
(1)bekezdése). Ezért őt 150 napi tétel, egynapi tétel 3.500.forint összegű, összesen 525.000.- forint pénzbüntetésre ítélte. [48] Terhelt48 XLVIII. r. vádlottat az ellene társtettesként elkövetett vesztegetés bűntette (1978. évi IV. törvény 253. §
(1)bekezdése) miatt emelt vád alól felmentette. [49] Terhelt49 XLIX. r. vádlottat bűnösnek mondta ki felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés bűntettében (Btk.
  1. § a) pontja). Ezért őt 180 napi tétel, egynapi tétel 1.500.forint összegű, összesen 270.000.- forint pénzbüntetésre ítélte. [50] Terhelt50 L. r. vádlottat bűnösnek mondta ki hivatali vesztegetés bűntettében (Btk.
  2. §
(1)bekezdése,
(2)bekezdése). Ezért őt 6 hónap szabadságvesztésre és 100 napi tétel, egynapi tétel 2.000.- forint összegű, összesen 200.000.- forint pénzbüntetésre ítélte. Megállapította, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön. A szabadságvesztés végrehajtását 1 év próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének, de legkevesebb három hónapnak a kitöltését követő nap. Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.172/2020/201-III 14 [51] Terhelt51 LI. r. vádlottat bűnösnek mondta ki vesztegetés bűntettében (1978. évi IV. törvény 253. §
(1)bekezdése). Ezért őt a bíróság 150 napi tétel, egynapi tétel 2.000.- forint összegű, összesen 300.000.- forint pénzbüntetésre ítélte. [52] Terhelt52 LII. r. vádlottat bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés bűntettében (Btk. 293. §
(1)bekezdése,
(2)bekezdése). Ezért őt 7 hónap szabadságvesztésre ítélte. Megállapította, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön. A szabadságvesztés végrehajtását 1 év próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének, de legkevesebb három hónapnak a kitöltését követő nap. [53] Terhelt53 LIII. r. vádlottat bűnösnek mondta ki felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés bűntettében (Btk. 305. § a) pontja). Ezért őt 150 napi tétel, egynapi tétel 3.500.forint összegű, összesen 525.000.- forint pénzbüntetésre ítélte. [54] Terhelt54 LIV. r. vádlottat bűnösnek mondta ki hivatali vesztegetés bűntettében (Btk. 293. §
(1)bekezdése,
(2)bekezdése). Ezért őt 6 hónap szabadságvesztésre és 100 napi tétel, egynapi tétel 4.000.- forint összegű, összesen 400.000.- forint pénzbüntetésre ítélte. Megállapította, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön. A szabadságvesztés végrehajtását 1 év próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének, de legkevesebb három hónapnak a kitöltését követő nap. [55] Terhelt55 LV. r. vádlottat bűnösnek mondta ki 2 rendbeli hivatali vesztegetés bűntettében (Btk. 293. §
(1)bekezdése). Ezért őt 150 napi tétel, egynapi tétel 2.500.- forint összegű, összesen 375.000.- forint pénzbüntetésre ítélte. [56] Terhelt56 LVI. r. vádlottat bűnösnek mondta ki 2 rendbeli hivatali vesztegetés bűntettében (Btk. 293. §
(1)bekezdése,
(2)bekezdése). Ezért őt 7 hónap szabadságvesztésre és 100 napi tétel, egynapi tétel 5.000.- forint összegű, összesen 500.000.- forint pénzbüntetésre ítélte. Megállapította, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön. A szabadságvesztés végrehajtását 1 év próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének, de legkevesebb három hónapnak a kitöltését követő nap. A LVI. r. vádlottal szemben 500.000.- forint vagyonelkobzást rendelt el. [57] Terhelt57 LVII. r. vádlottat az ellene vesztegetés bűntette (1978. évi IV. törvény 253. §
(1)bekezdése) miatt emelt vád alól felmentette. [58] Terhelt58 LVIII. r. vádlottat bűnösnek mondta ki hivatali vesztegetés bűntettében (Btk. 293. §
(1)bekezdése). Ezért őt 120 napi tétel, egynapi tétel 3.000.- forint összegű, összesen 360.000.- forint pénzbüntetésre ítélte. [59] Terhelt59 LIX. r. vádlottat bűnösnek mondta ki vesztegetés bűntettében (1978. évi IV. törvény 253. §
(1)bekezdése). Ezért őt 140 napi tétel, egynapi tétel 3.000.- forint összegű, összesen 420.000.- forint pénzbüntetésre ítélte. Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.172/2020/201-III 15 [60] Terhelt60 LX. r. vádlottat bűnösnek mondta ki vesztegetés bűntettében (1978. évi IV. törvény 253. §
(1)bekezdése). Ezért őt 150 napi tétel, egynapi tétel 1.600.- forint összegű, összesen 240.000.- forint pénzbüntetésre ítélte. [61] Terhelt61 LXI. r. vádlottat bűnösnek mondta ki hivatali vesztegetés bűntettében (Btk. 293. §
(1)bekezdése). Ezért őt 150 napi tétel, egynapi tétel 2.000.- forint összegű, összesen 300.000.- forint pénzbüntetésre ítélte. [62] Terhelt62 LXII. r. vádlottat bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés bűntettében (
  1. évi IV. törvény
  2. §-a) és hivatali visszaélés bűntettében (
  3. évi IV. törvény
  4. §). Ezért őt 2 évre próbára bocsátotta. [63] Terhelt63 LXIII. r. vádlottat az ellene hivatali visszaélés bűntette (
  5. évi IV. törvény
  6. §) miatt emelt vád alól felmentette. [64] Terhelt64 LXIV. r. vádlottat bűnösnek mondta ki 3 rendbeli hivatali visszaélés bűntettében (
  7. évi IV. törvény
  8. §). Ezért őt 2 évre próbára bocsátotta. [65] Terhelt66 LXVI. r. vádlottat bűnösnek mondta ki 5 rendbeli hivatali visszaélés bűntettében (
  9. évi IV. törvény
  10. §-a). Ezért őt 1 évre próbára bocsátotta. [66] A Központi Nyomozó Főügyészség 1.Nyom.293/
  11. számú egyesített bűnjeljegyzékén - 1-
  12. sorszám alatti adóhatósági iratok lefoglalását megszüntette és a NAV megyenév2 Megyei Adó- és Vámigazgatóságának kiadni rendelte, -
  13. sorszám alatti,
  14. évre vonatkozó jegyzetfüzetről megállapította, hogy az továbbra is az iratok között kezelendő, -
  15. sorszám alatti és a helységnév1i Törvényszék Gazdasági Hivatalánál BL.66/
  16. tételszámon kezelt, Terhelt3 III. r. vádlottól lefoglalt 1.052.000.- forintot, illetve a
  17. sorszám alatti és a helységnév1i Törvényszék Gazdasági Hivatalánál BL.66/
  18. számon kezelt, Terhelt1 I. r. vádlottól lefoglalt 139.500.- forintot a vagyonelkobzás és a bűnügyi költség biztosítására visszatartotta. [67] A Balassagyarmati Törvényszék Gazdasági Hivatalánál Bj.124/
  19. számú bűnjeljegyzéken - 67-73., 75., 77-81., 83-
  20. és 90-
  21. számig sorszámozott naptárok, iratok, feljegyzések iratok között történő kezelését rendelte el, Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.172/2020/201-III 16 -
  22. sorszám alatti 1 db pincértárca és
  23. sorszám alatti 1 db egyéb196 pénztárca - benne 1 darab egyéb197 kártya, 1 db egyéb198 kártya és 1 db Bank5 ügyfélkártya - lefoglalását megszüntette és Terhelt1 I. r. vádlottnak rendelte kiadni. [68] Rendelkezett továbbá a bűnügyi költség viseléséről. [69] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a Központi Nyomozó Főügyészség fellebbezést jelentett be a Be.
  24. §
(2)és
(3)bekezdés a) pontja alapján [70] - Terhelt1 I. r. vádlott terhére, a módosított vádiratban rögzített tényállásoktól eltérő ítéleti tényállások esetében a tényállások téves megállapítása miatt, ezen tényállásoknak a módosított vádirati tényállásoknak megfelelő megállapítása, továbbá részben téves jogi minősítés: 11 rb. üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedés bűntette esetén a vesztegetést állítva elkövetett minősítés megállapítása, 2 rb. hivatali vesztegetés bűntette esetén a kötelességszegésre irányuló minősítés megállapítása, továbbá a fegyház végrehajtási fokozatú szabadságvesztés tartamának emelése, a pénzbüntetés napi tétel számának és az egy napi tétel összegének emelése, a közügyektől eltiltás tartamának emelése, valamint a vagyonelkobzás összegének végindítványban rögzített összegben történő meghatározása érdekében; [71] - Terhelt2 II. r. vádlott a terhére, a módosított vádiratban rögzített tényállásoktól eltérő ítéleti tényállások esetében a tényállások téves megállapítása miatt, ezen tényállásoknak a módosított vádirati tényállásoknak megfelelő megállapítása, majd ennek alapján részben téves jogi minősítés, a
  1. vádpontban megállapított bűnsegédként elkövetett hivatali vesztegetés bűntette helyett további 1 rb. vezető beosztású hivatalos személy által bűnsegédként, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében a bűnösségének kimondása, a
  2. és
  3. vádpontokban rögzített tényállás esetén a hivatali kötelességét megszegve, 22/
  4. és
  5. vádpontban rögzített tényállás esetén hivatali helyzettel egyéb módon visszaélve elkövetett minősítés megállapítása, továbbá a börtön végrehajtási fokozatú szabadságvesztés tartamának emelése, a pénzbüntetés napi tételének és az egy napi tétel összegének emelése, a közügyektől eltiltás tartamának emelése, valamint a vagyonelkobzás összegének végindítványban rögzített összegben történő meghatározása érdekében; [72] - Terhelt3 III. r. vádlott terhére, a módosított vádiratban rögzített tényállásoktól eltérő ítéleti tényállások esetében a tényállások téves megállapítása miatt, ezen tényállásoknak a módosított vádirati tényállásoknak megfelelő megállapítása, továbbá részben az üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt felmentés ellen, a bűncselekményben való bűnösségének megállapítása, továbbá téves jogi minősítés: 1 rb. az üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette esetén az előnyért a hivatali kötelesség megszegve elkövetett minősítés megállapítása, 1 rb. az hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette esetén az üzletszerűen elkövetett minősítés megállapítása, valamint a börtön végrehajtási fokozatú szabadságvesztés tartamának emelése, a pénzbüntetés napi tételének és az egy napi tétel összegének emelése, a közügyektől eltiltás tartamának emelése, valamint a vagyonelkobzás összegének végindítványban rögzített összegben történő meghatározása érdekében; Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.172/2020/201-III 17 [73] - Terhelt5 V. r. vádlott terhére, a módosított vádiratban rögzített tényállásoktól eltérő ítéleti tényállások esetében a tényállások téves megállapítása miatt, ezen tényállásoknak a módosított vádirati tényállásoknak megfelelő megállapítása, továbbá részben téves jogi minősítés: 1 rb. üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedés bűntette esetén a vesztegetést állítva elkövetett minősítés megállapítása, 2 rb. bűnsegédként elkövetett kötelességszegésre irányuló hivatali vesztegetés bűntette esetén a társtettesi elkövetés megállapítása, másrészt a börtön végrehajtási fokozatú szabadságvesztés tartamának emelése, a pénzbüntetés napi tétele összegének emelése, a közügyektől eltiltás tartamának emelése, valamint a vagyonelkobzás összegének végindítványban rögzített összegben történő meghatározása érdekében; [74] - Terhelt6 VI. r. vádlott terhére, a vádirat bevezetésében rögzített tényállás téves megállapítása miatt, a tényállásnak a módosított vádirati tényállásnak megfelelő megállapítása, majd annak alapján a bűnszervezetben történő elkövetés megállapítása, börtön végrehajtási fokozatú szabadságvesztésre, a pénzbüntetésre és közügyektől eltiltásra ítélése, valamint a vagyonelkobzás összegének végindítványban rögzített összegben történő meghatározása érdekében; [75] - Terhelt7 VII. r. vádlott terhére, a vádirat bevezetőjében rögzített tényállás téves megállapítása miatt, a tényállásnak a módosított vádirati tényállásnak megfelelő megállapítása, ennek eredményeként a bűnszervezetben történő elkövetés megállapítása, majd ennek alapján börtön végrehajtási fokozatú szabadságvesztésre és közügyektől eltiltásra ítélése, a pénzbüntetés napi tétel számának és az egy napi tétel összegének emelése, a feltételes szabadságra bocsátás kizárásának megállapítása, valamint a vagyonelkobzás összegének végindítványban rögzített összegben történő meghatározása érdekében; [76] - Terhelt8 VIII. r. vádlott terhére, a vádirat bevezetésében rögzített tényállás téves megállapítása miatt, a tényállásnak a módosított vádirati tényállásnak megfelelő megállapítása, a bűnszervezetben történő elkövetés megállapítása, majd ennek alapján börtön végrehajtási fokozatú szabadságvesztésre és közügyektől eltiltásra ítélése, a pénzbüntetés napi tételének és az egy napi tétel összegének emelése, a feltételes szabadságra bocsátás kizárásának megállapítása, valamint a vagyonelkobzás összegének végindítványban rögzített összegben történő meghatározása érdekében; [77] - Terhelt9 IX. r. vádlott terhére, a
  6. vádpontban rögzített tényállás téves megállapítása miatt, a tényállásnak a módosított vádirati tényállásnak megfelelő megállapítása, a hivatali visszaélés bűntette miatti felmentés ellen, a bűncselekményben való bűnössége megállapítása, továbbá a pénzbüntetés napi tétel számának és a felfüggesztés próbaidejének tartamának emelése, valamint vagyonelkobzás végindítványban rögzített összegben történő elrendelése érdekében; [78] - Terhelt13 XIII. r. vádlott terhére, a
  7. és
  8. vádpontokban rögzített tényállás téves megállapítása miatt, a tényállásnak a módosított vádirati tényállásnak megfelelő megállapítása, részben téves jogi minősítés, 3 rb. kötelességszegésre irányuló hivatali vesztegetés bűntette esetén a társtettesi elkövetés megállapítása, másrészt a kiszabott Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.172/2020/201-III 18 pénzbüntetés mellett a végrehajtásában felfüggesztett börtön végrehajtási fokozatú szabadságvesztésre ítélése érdekében; [79] - Terhelt14 XIV. r. vádlott terhére, a
  9. vádpontban rögzített tényállás téves megállapítása miatt, a tényállásnak a módosított vádirati tényállásnak megfelelő megállapítása, részben téves jogi minősítés, 2 rb. hivatali vesztegetés bűntette esetén a kötelességszegésre irányuló minősítés megállapítása, másrészt a pénzbüntetés egy napi tétel számának emelése, valamint az ígért, azonban át nem adott 50.000.- forint jogtalan előny vonatkozásában vagyonelkobzás elrendelése érdekében; [80] - Terhelt19 XIX. r. vádlott terhére, a
  10. vádpontban rögzített tényállás téves megállapítása miatt, a tényállásnak a módosított vádirati tényállásnak megfelelő megállapítása, részben a kötelességszegésre irányuló hivatali vesztegetés bűntette miatti felmentés ellen, a bűncselekményben való bűnössége megállapítása, valamint a börtön végrehajtási fokozatú szabadságvesztés tartamának és a felfüggesztés tartamának emelése érdekében; [81] - Terhelt29 XXIX. r. vádlott terhére, az
  11. vádpontban rögzített tényállás téves megállapítása miatt, a tényállásnak a módosított vádirati tényállásnak megfelelő megállapítása, a 2 rb. hivatali vesztegetés bűntette miatti felmentés ellen, a bűncselekményekben való bűnössége megállapítása, valamint pénzbüntetésre ítélése érdekében; [82] - Terhelt32 XXXII. r. vádlott terhére, az
  12. vádpontban rögzített tényállás téves megállapítása miatt, a tényállásnak a módosított vádirati tényállásnak megfelelő megállapítása, további egy rb. kötelességszegésre irányuló hivatali vesztegetés bűntettében való bűnösségének kimondása, valamint a börtön végrehajtási fokozatú szabadságvesztés tartamának és a felfüggesztés tartamának emelése érdekében; [83] - Terhelt33 XXXIII. r. vádlott terhére, az
  13. vádpontban rögzített tényállás téves megállapítása miatt, a tényállásnak a módosított vádirati tényállásnak megfelelő megállapítása, a két rb. bűnsegédként elkövetett kötelességszegésre irányuló hivatali vesztegetés bűntette mellett vesztegetést állítva és üzletszerűen elkövetett hivatali befolyással üzérkedés bűntettében való bűnösségének kimondása, valamint a börtön végrehajtási fokozatú szabadságvesztés tartamának és a felfüggesztés tartamának emelése érdekében; [84] - Terhelt36 XXXVI. r. vádlott terhére, a
  14. vádpontban rögzített tényállás téves megállapítása miatt, a tényállásnak a módosított vádirati tényállásnak megfelelő megállapítása, téves jogi minősítés, a hivatali vesztegetés bűntette esetén a kötelességszegésre irányuló minősítés megállapítása érdekében; [85] - Terhelt37 XXXVII. r. vádlott terhére, a
  15. vádpontban rögzített tényállás téves megállapítása miatt, a tényállásnak a módosított vádirati tényállásnak megfelelő megállapítása, téves jogi minősítés, a hivatali vesztegetés bűntette esetén a kötelességszegésre irányuló minősítés megállapítása érdekében; Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.172/2020/201-III 19 [86] - Terhelt40 XL. r. vádlott terhére, a
  16. vádpontban rögzített tényállás téves megállapítása miatt, a tényállásnak a módosított vádirati tényállásnak megfelelő megállapítása, a kötelességszegésre irányuló hivatali vesztegetés bűntette miatti felmentés ellen, a bűncselekményekben való bűnössége megállapítása, valamint pénzbüntetésre ítélése érdekében; [87] - Terhelt42 XLII. r. vádlott terhére, a
  17. vádpontban rögzített tényállás téves megállapítása miatt, a tényállásnak a módosított vádirati tényállásnak megfelelő megállapítása, részben téves jogi minősítés, a vádlott bűnösségének kötelességszegésre irányuló hivatali vesztegetés bűntettében történő kimondása, valamint a pénzbüntetés mellett végrehajtásában felfüggesztett börtön végrehajtási fokozatú szabadságvesztésre ítélése érdekében; [88] - Terhelt43 XLIII. r. vádlott terhére, a
  18. vádpontban rögzített tényállás téves megállapítása miatt, a tényállás a módosított vádirati tényállásnak megfelelő megállapítása, a kötelességszegésre irányuló hivatali vesztegetés bűntette miatti felmentés ellen, a bűncselekményekben való bűnössége megállapítása, valamint végrehajtásában felfüggesztett börtön végrehajtási fokozatú szabadságvesztésre és pénzbüntetésre ítélése érdekében; [89] - Terhelt44 XLIV. r. vádlott terhére, a
  19. vádpontban rögzített tényállás téves megállapítása miatt, a tényállás a módosított vádirati tényállásnak megfelelő megállapítása, a hivatali vesztegetés bűntette miatti felmentés ellen, a bűncselekményekben való bűnössége megállapítása, valamint pénzbüntetésre ítélése érdekében; [90] - Terhelt48 XLVIII. r. vádlott terhére, a
  20. vádpontban rögzített tényállás téves megállapítása miatt, a tényállás a módosított vádirati tényállásnak megfelelő megállapítása, a társtettesként elkövetett hivatali vesztegetés bűntette miatti felmentés ellen, a bűncselekményekben való bűnössége megállapítása, valamint pénzbüntetésre ítélése érdekében; [91] - Terhelt49 XLIX. r. vádlott terhére, a
  21. vádpontban rögzített tényállás téves megállapítása miatt, a tényállás a módosított vádirati tényállásnak megfelelő megállapítása, részben téves jogi minősítés, a vádlott bűnösségének kötelességszegésre irányuló hivatali vesztegetés bűntettében történő kimondása, valamint a pénzbüntetés mellett végrehajtásában felfüggesztett börtön végrehajtási fokozatú szabadságvesztésre ítélése érdekében; [92] - Terhelt53 XLIII. r. vádlott terhére, a
  22. vádpontban rögzített tényállás téves megállapítása miatt, a tényállás a módosított vádirati tényállásnak megfelelő megállapítása, részben téves jogi minősítés, a vádlott bűnösségének kötelességszegésre irányuló hivatali vesztegetés bűntettében történő kimondása, valamint a pénzbüntetés mellett végrehajtásában felfüggesztett börtön végrehajtási fokozatú szabadságvesztésre ítélése érdekében; [93] - Terhelt57 LVII. r. vádlott terhére, a
  23. vádpontban rögzített tényállás téves megállapítása, a tényállás a módosított vádirati tényállásnak megfelelő megállapítása, a hivatali vesztegetés bűntette miatti felmentés ellen, a bűncselekményekben való bűnössége megállapítása, valamint pénzbüntetésre ítélése érdekében; Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.172/2020/201-III 20 [94] - Terhelt59 LIX. r. vádlott terhére, az
  24. vádpontban rögzített tényállás téves megállapítása, a tényállás a módosított vádirati tényállásnak megfelelő megállapítása, téves jogi minősítés, a hivatali vesztegetés bűntette esetén a kötelességszegésre irányuló minősítés megállapítása, valamint a pénzbüntetés mellett végrehajtásában felfüggesztett börtön végrehajtási fokozatú szabadságvesztésre ítélése érdekében; [95] - Terhelt61 LXI. r. vádlott terhére, az
  25. vádpontban rögzített tényállás téves megállapítása, a tényállás a módosított vádirati tényállásnak megfelelő megállapítása, téves jogi minősítés, a vádlott bűnösségének további 1 rb. hivatali vesztegetés bűntettében történő kimondása érdekében; [96] - Terhelt63 LXIII. r. vádlott a terhére, a
  26. vádpontban rögzített tényállás téves megállapítása, a tényállás a módosított vádirati tényállásnak megfelelő megállapítása, a hivatali visszaélés bűntette miatti felmentés ellen, a bűncselekményekben való bűnössége megállapítása, valamint próbára bocsátásra ítélése érdekében. [97] A Központi Nyomozó Főügyészség fellebbezést jelentett be továbbá a Be.
  27. §
(3)bekezdés a) pontja alapján [98] - Terhelt4 IV. r. vádlott terhére, a börtön végrehajtási fokozatú szabadságvesztés tartamának emelése, pénzbüntetésre ítélése, a közügyektől eltiltás tartamának emelése, valamint a vagyonelkobzás összegének végindítványban rögzített összegben történő meghatározása érdekében; [99] - Terhelt10 X. r., Terhelt11 XI. r. és Terhelt12 XII. r. vádlottak terhére, a pénzbüntetés napi tétel számának és a felfüggesztés próbaidejének tartamának emelése érdekében; [100] - Terhelt15 XV. r., Terhelt16 XVI. r., Terhelt18 XVIII. r. és Terhelt41 XLI. r. vádlottak terhére, a börtön végrehajtási fokozatú szabadságvesztés tartamának és felfüggesztés próbaidejének tartamának emelése, és a végrehajtásában felfüggesztett börtönbüntetés mellett pénzbüntetésre történő ítélése érdekében; [101] - Terhelt20 XX. r., Terhelt21 XXI. r., Terhelt23 XXIII. r. vádlott, Terhelt38 XXXVIII. r., Terhelt50 L. r., Terhelt54 LIV. r. és Terhelt56 LVI. r. vádlottak terhére, a börtön végrehajtási fokozatú szabadságvesztés tartamának és felfüggesztés próbaidejének tartamának emelése érdekében; [102] - Terhelt25 XXV. r. vádlott terhére, az ígért, azonban át nem adott 60.000.- forint jogtalan előny vonatkozásában vagyonelkobzás elrendelése érdekében; [103] - Terhelt30 XXX. r. vádlott terhére, az ígért, azonban át nem adott 300.000.forint jogtalan előny vonatkozásában vagyonelkobzás elrendelése érdekében; Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.172/2020/201-III 21 [104] - Terhelt39 XXXIX. r. vádlott terhére, az ígért, azonban át nem adott 400.000.forint jogtalan előny vonatkozásában vagyonelkobzás elrendelése érdekében; [105] - Terhelt52 LII. r. vádlott terhére, a végrehajtásában felfüggesztett börtön végrehajtási fokozatú szabadságvesztés büntetés mellett pénzbüntetésre történő ítélése érdekében. [106] A Központi Nyomozó Főügyészség Terhelt17 XVII. r., Terhelt22 XXII. r., Terhelt26 XXVI. r., Terhelt27 XXVII. r., Terhelt28 XXVIII. r., Terhelt31 XXXI. r., Terhelt34 XXXIV. r., Terhelt35 XXXV. r., Terhelt45 XLV. r., Terhelt46 XLVI. r., Terhelt47 XLVII. r., Terhelt51 LI. r., Terhelt55 LV. r., Terhelt58 LVIII. r., Terhelt60 LX. r., Terhelt62 LXII. r., Terhelt64 LXIV. r. és Tehelt66 LXVI. r. vádlottak vonatkozásában az elsőfokú bíróság ítéletét tudomásul vette. [107] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen fellebbezést jelentett be továbbá [108] - Terhelt1 I. r. vádlott és az I. r. vádlott védője elsősorban a megállapított tényállás téves volta és a bűnösség megállapítása miatt, felmentésért, másodsorban enyhítésért, a kiszabott büntetés és a vagyonelkobzás miatt, [109] - a II. r. vádlott védője valamennyi vádpont tekintetében tényállás téves megállapítása, megalapozatlanság miatt, felmentésért, a bűnszervezetben való elkövetés mellőzése végett és enyhítésért, [110] - Terhelt3 III. r. vádlott elsődlegesen bizonyítottság hiányában felmentésért, másodlagosan részfelmentésért, enyhítésért, a felmentő rendelkezést tudomásul vette, [111] - a III. r. vádlott védője elsődlegesen bizonyítottság hiányában való teljes felmentés, másodlagosan a bűnszervezetben történő elkövetés mellőzése, végül enyhítés érdekében és a bűnügyi költség tekintetében, a felmentő rendelkezést tudomásul vette, [112] - Terhelt4 IV. r. vádlott az ítélet minden rendelkezése és az indokolás ellen, felmentésért, a bűnszervezetben elkövetés megállapítása miatt, a büntetés neme és mértéke miatt, [113] - a IV. r. vádlott védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért, továbbá az indokolás ellen, a bűnszervezetben történő elkövetés megállapítása ellen, és a bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezés, a büntetés nemére, mértékére és a bűnügyi költségre kiterjedően is, [114] - Terhelt5 V. r. vádlott elsőfokú ítélet egésze ellen, bizonyítottság hiányában felmentésért, enyhítésért és az indokolás ellen is, Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.172/2020/201-III 22 [115] - az V. r. vádlott védője bizonyítottság hiányában történő felmentés érdekében és enyhítésért, valamint a bűnügyi költséget is támadta, [116] - a VI. r. vádlott védője felmentésért, a tényállások téves megállapítása, a levont jogi következtetés és a bűnösség megállapítása miatt, [117] - Terhelt7 VII. r. vádlott az ítélet egésze ellen, bizonyítottság hiányában felmentésért, enyhítésért és az indokolás ellen is, [118] - a VII. r. vádlott védője felmentésért minden tényállás tekintetében és az ítélet minden rendelkezése, valamint indokolása ellen, [119] - Terhelt8 VIII. r. vádlott a tényállás téves megállapítása miatt felmentés és enyhítés végett, [120] - a VIII. r. vádlott védője a tényállás téves megállapítása miatt, felmentés érdekében és az összes alkalmazott szankciót érintően, [121] - Terhelt9 IX. r. vádlott a Be. 609. §
(1)és
(2)bekezdés b) pontjában foglalt okból hatályon kívül helyezésért, felmentésért, a
  1. tényállás vonatkozásában a felmentés indokolása miatt, a 20/I. tényállás tekintetében az új szakértő kirendelése iránti indítvány elutasítása és a magánszakértői vélemény figyelmen kívül hagyása miatt, a bűnügyi költség viselésére kötelezés miatt és az indokolás ellen is, [122] - a IX. r. vádlott védője felderítetlenség, hiányos és iratellenes tényállás miatt, valamennyi tényállás alól felmentésért, enyhítésért fellebbezett, a
  2. tényállás vonatkozásában a felmentő rendelkezés ellen is fellebbezést jelentett be téves indokolás miatt, ezen kívül álláspontja szerint a védő törvényes jogai is sérültek az eljárás során, mely kihatással volt az ítélet meghozatalára, [123] - Terhelt10 X. r. vádlott az ítélet egésze ellen, bizonyítottság hiányában felmentésért, enyhítésért és az indokolás ellen is, [124] - a X. r. vádlott védője bizonyítottság hiányában történő felmentésért, az ítélet indoklása ellen és a büntetések és az intézkedések ellen is, [125] - Terhelt11 XI. r. vádlott a minősítés módosítása, a jogtalan előnyért hivatali kötelességét megszegi (Btk.
  3. §
(3)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpont) mellőzése érdekében és a foglalkozástól eltiltás rendelkezést érintően annak mellőzése vagy határozott időre történő megváltoztatása érdekében, [126] - Terhelt12 XII. r. vádlott és a XII. r. vádlott védője részbeni felmentés és enyhítés érdekében, Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.172/2020/201-III 23 [127] - Terhelt13 XIII. r. vádlott elsődlegesen bűncselekmény másodlagosan bizonyítottság hiányában történő felmentésért, enyhítésért, illetve az ítélet indokolása ellen is [128] - a XIII. r. vádlott védője valamennyi bűncselekmény tekintetében bizonyítottság hiányában történő felmentésért, részleges megalapozatlanság miatt, [129] - Terhelt14 XIV. r. vádlott és a XIV. r. vádlott védője enyhítésért, [130] - a XV. r. vádlott védője csak a bűnügyi költséget érintően, [131] - Terhelt16 XVI. r. vádlott az ítélet minden rendelkezése ellen, elsődlegesen bűncselekmény, másodlagosan bizonyítottság hiányában felmentésért, enyhítésért és a bűnügyi költség mérséklésért, [132] - a XVII. r. vádlott védője enyhítésért, [133] - XVIII. r. vádlott védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért, [134] - a XIX. r. vádlott védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért, a felmentő rendelkezést tudomásul véve, [135] - Terhelt20 XX. r. vádlott felmentésért, enyhítésért, [136] - a XX. r. vádlott védője a tényállás téves megállapítása miatt elsősorban felmentésért, másodlagosan enyhítésért, [137] - Terhelt21 XXI. r. vádlott és a XXI. r. vádlott védője elsősorban felmentésért, másodlagosan enyhítésért, [138] - Terhelt22 XXII. r. vádlott és a XXII. r. vádlott védője bizonyítottság hiányában történő felmentésért, [139] - Terhelt23 XXIII. r. vádlott felmentésért, [140] - a XXIII. r. vádlott védője a tényállás téves megállapítása miatt, bizonyítottság hiányában történő felmentésért és az egyéb szankciók ellen, [141] - a XXV. r. vádlott védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért, [142] - a XXVI. r. vádlott védője csak a bűnügyi költséget érintően, Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.172/2020/201-III 24 [143] - a XXX. r. vádlott védője a tényállás téves megállapítása miatt, elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért, [144] - Terhelt32 XXXII. r. vádlott a Be. 609. §
(1)és
(2)bekezdés b) pontjában foglalt okból hatályon kívül helyezésért, felmentésért, a bűnügyi költség viselésére kötelezés miatt és az indokolás ellen is, [145] - a XXXII. r. vádlott védője felmentésért megalapozatlanság okából, [146] - a XXXIII. r. vádlott védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért, [147] - Terhelt34 XXXIV. r. vádlott az ítélet egésze ellen, bizonyítottság hiányában felmentésért, enyhítésért és az indokolás ellen is, [148] - a XXXIV. r. vádlott védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért, [149] - a XXXV. r. vádlott védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért, [150] - a XXXVI. r. vádlott védője bizonyítottság hiányában történő felmentés végett, [151] - Terhelt37 XXXVII. r. vádlott és a XXXVII. r. vádlott védője bizonyítottság hiányában történő felmentés végett, [152] - a XXXVIII. r. vádlott védője elsődlegesen a tényállás téves megállapítása miatt felmentésért, másodlagosan enyhítésért, [153] - a XXXIX. r. vádlott védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan a büntetés enyhítéséért, illetve a bűnügyi költség mérséklése érdekében, [154] - Terhelt41 XLI. r. vádlott elsődlegesen felmentésért az ítélet megalapozatlansága okából, másodlagosan enyhítésért, [155] - Terhelt45 XLV. r. vádlott és a XLV. r. vádlott védője az ítélet valamennyi rendelkezése ellen, elsődlegesen bűncselekmény, másodlagosan bizonyítottság hiányában felmentésért, enyhítésért, beleértve a vagyonelkobzás mellőzését és a bűnügyi költség csökkentését, Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.172/2020/201-III 25 [156] - Terhelt46 XLVI. r. vádlott a Be. 609. §
(1)és
(2)bekezdés b) pontjában foglalt okból hatályon kívül helyezésért, felmentésért, a bűnügyi költség viselésére kötelezés miatt és az indokolás ellen is, [157] - a XLVI. r. vádlott védője felmentésért megalapozatlanság okából, [158] - a XLIX. r. vádlott védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért, [159] - az L. r. vádlott védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért, [160] - az LI. r. vádlott védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért, [161] - Terhelt52 LII. r. vádlott az ítélet egésze ellen, bizonyítottság hiányában felmentésért, enyhítésért és az indokolás ellen is, [162] - az LII. r. vádlott védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért, [163] - Terhelt53 LIII. r. vádlott és az LIII. r. vádlott védője bizonyítottság hiányában történő felmentésért, [164] - az LIV. r. vádlott védője bűncselekmény hiányában való felmentésért, [165] - az LVI. r. vádlott védője az ítélet minden rendelkezés ellen, a hivatali vesztegetés miatti eljárás megszüntetése érdekében, másodlagosan felmentés, harmadsorban enyhítés végett élt fellebbezéssel, beleértve a vagyonelkobzásra vonatkozó rendelkezést is sérelmezve, [166] - az LVIII. r. vádlott védője az ítélet minden rendelkezése és indokolása ellen, felmentésért, [167] - Terhelt59 LIX. r. vádlott bűncselekmény hiányában történő felmentésért, [168] - az LIX. r. vádlott védője felmentését, a tényállás téves megállapítása és az indokolás miatt, [169] - az LX. r. vádlott védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért, [170] - Terhelt63 LXIII. r. vádlott és a LXIII. r. vádlott védője az indokolás ellen, bűncselekmény hiányában történő felmentés érdekében, [171] - a LXVI. r. vádlott védője csak a bűnügyi költséget érintően. Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.172/2020/201-III 26 [172] A Balassagyarmati Törvényszék az ügydöntő határozat záradékában megállapította, hogy a 12.B.246/2012/1014. számú ítélete Terhelt26 XXVI. r. vádlott vonatkozásában - a bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezés kivételével - 2019. augusztus 5. napján, Terhelt27 XXVII. r. vádlott vonatkozásában 2019. augusztus 16. napján, Terhelt28 XXVIII. r. vádlott vonatkozásában 2019. augusztus 16. napján, Terhelt31 XXXI. r. vádlott vonatkozásában 2019. augusztus 5. napján, Terhelt47 XLVII. r. vádlott vonatkozásában 2019. augusztus 16. napján, Terhelt55 LV. r. vádlott vonatkozásában 2019. augusztus 8. napján, Terhelt62 LXII. r. vádlott vonatkozásában 2019. július 22. napján, Terhelt64 LXIV. r. vádlott vonatkozásában 2019. augusztus 21. napján és Terhelt66 LXVI. r. vádlott vonatkozásában - a bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezés kivételével - 2019. augusztus 5. napján jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált. [173] A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a Bf.1021/2012/20. szám alatti átiratában az ügyészi fellebbezést a Be. 587. §
(2)bekezdése alapján visszavonta [174] - Terhelt2 II. r. és Terhelt59 LIX. r. vádlottakkal kapcsolatban az
  1. tényállás téves megállapítása és részben téves jogi minősítés miatt, [175] - Terhelt3 III. r. vádlottat érintően a
  2. vádpontban rögzített tényállással összefüggésben ugyancsak tényállás téves megállapítása és részben téves jogi minősítés miatt, [176] - Terhelt5 V. r. vádlottal összefüggésben a 41/II. és az
  3. vádpontban rögzített tényállás téves megállapítása és részben téves jogi minősítés miatt, [177] - Terhelt13 XIII. r. vádlott vonatkozásában a
  4. és
  5. vádpontokban írt tényállások téves megállapítása és részben téves jogi minősítés miatt, [178] - Terhelt14 XIV. r. vádlott esetében a 41/III. vádpontban rögzített tényállás téves megállapítása és részben téves jogi minősítés miatt, valamint 50.000.- forintra vagyonelkobzás elrendelése érdekében, [179] - Terhelt32 XXXII. r. és Terhelt33 XXXIII. r. vádlottak vonatkozásában az
  6. tényállás téves megállapítása miatt és a XXXII. r. vádlott esetében további 1 rendbeli, kötelességszegésre irányuló hivatali vesztegetés bűntettében való bűnösség kimondása érdekében, a XXXIII. r. vádlottnál az üzletszerűen elkövetett hivatali befolyással üzérkedés bűntettében való bűnösség kimondása érdekében, [180] - Terhelt61 LXI. r. terheltet érintően az
  7. vádpontban rögzített tényállás téves megállapítása, téves minősítés és e vádlott bűnösségének további 1 rendbeli hivatali vesztegetés bűntettében történő kimondása érdekében, Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.172/2020/201-III 27 [181] - Terhelt25 XXV. r., Terhelt30 XXX. r. és Terhelt39 XXXIX. r. vádlottak esetében az ígért, azonban át nem adott vagyoni előnnyel kapcsolatban a vagyonelkobzás elrendelése érdekében, [182] - Terhelt52 LII. r. terhelt vonatkozásában a szabadságvesztés mellett pénzbüntetés kiszabására irányulóan bejelentett részében. [183] Egyebekben az ügyészi fellebbezést fenntartotta, a védelmi fellebbezéseket nem tartotta alaposnak. [184] Terhelt15 XV., Terhelt17 XVII., Terhelt26 XXVI. és Terhelt66 LXVI. r. vádlottak tekintetében a Be.
  8. §
(3)bekezdése illetőleg 590. §
(6)bekezdése irányadó, a fellebbezéssel érintett többi vádlott esetében a Be. 590. §
(1)és
(2)bekezdését figyelembe véve teljes körű a felülbírálat. [185] A bizonyítási eljárás során a kijelölés folytán eljáró elsőfokú bíróság a perrendi szabályokat, köztük a kiemelt jelentőségű ügyekre vonatkozó szabályokat is megtartotta. Tekintettel arra, hogy a 2017. január 17-i tárgyalásra megváltozott a tanács összetétele, a törvényszék az eljárást az 1998. évi XIX. törvény 554/L. §
(2)bekezdésére utalással a 287. §
(4)bekezdésének alkalmazásával újrakezdte, ezért az ítélet bevezető részében az ezt megelőző határnapok feltüntetése szükségtelen. [186] A törvényszék ügyfelderítési kötelezettségének eleget téve minden releváns bizonyítékot beszerzett és tárgyalás anyagává tett. Figyelemmel volt arra is, hogy azok beszerzése a nyomozás során törvényesen történt-e meg, vizsgálta a védelmi jogok érvényesülését, a titkos információgyűjtés és titkos adatszerzés során beszerzett lehallgatási anyagok felhasználhatóságát, e körben helyes álláspontot elfoglalva. [187] A főügyészség azonban észrevételezte, hogy a terheltek személyi körülményeikkel kapcsolatban 2013-ban nyilatkoztak és a rögzített adatok nyilatkozatuknak megfelelően kerültek az ítéletbe, holott az azóta eltelt jelentős időben, e körben több változás következhetett be. A személyi részt Terhelt7 VII. r., Terhelt12 XII. r., Terhelt13 XIII. r., Terhelt14 XIV. r., Terhelt21 XXI. r., Terhelt22 XXII. r., Terhelt44 XLIV. r., Terhelt54 LIV. r. és Terhelt58 LVIII. r. vádlottak esetében indítványozta kiegészíteni a korábbi elítéléseik adataival. [188] A történeti tényállás a Be. 592. §
(2)bekezdés
  1. c)és
  2. d)pontjában foglalt okból megalapozatlan, mivel az iratellenes és az elsőfokú bíróság megállapított tényekből további tényekre helytelenül következtetett. [189] Az iratoknak ellentmond a tényállás bevezető részében annak rögzítése, hogy csak Terhelt64 LXIV. r. vádlott adott helyt a kérelmeknek akkor is, amikor azt a szakmai szabályok nem tették volna lehetővé, hiszen ez más vádlott részéről is előfordult (ld. pl. Terhelt63 LXIII. r.). Azzal kapcsolatban, hogy az ügyfelek milyen módon jutottak el Terhelt1 I. r. vádlotthoz, indokolt az ítélet 54. oldal 5. bekezdésének utolsó mondatában írtak korrigálása, miszerint „ezen személyek, tekintettel arra, hogy a legtöbbször olyan személy Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.172/2020/201-III 28 útján jutottak el a bűnszervezet valamely tagjához vagy hozzájuk kapcsolódó adóhatósági dolgozóhoz, aki korábban már hasonló, illegális kapcsolatban volt velük, általában eleve tisztában voltak azzal, hogy az általuk felkeresett személyek adóügyi problémájukat szükség szerint az adóhatóságon köztisztviselői jogviszonyban szolgálatot teljesítő ügyintézők jogtalan befolyásolásával fogják megkísérelni elintézni.” Ennek indokaként hivatkozott a Központi Nyomozó Főügyészség által a bejelentett fellebbezés indokolásában kifejtettekre: az eljárás során beszerzett bizonyítékok, azon belül is elsősorban tanú1 és Terhelt66 vallomása, valamint számos lehallgatási anyag is alátámasztja, hogy Terhelt1 I. r. vádlott nem volt sem adótanácsadó, sem könyvelő, sem ügyvéd, őt az „ügyfelei” minden esetben valakinek az ajánlásával találták meg. Az ajánlat pedig, amit nekik felajánlhatott, az abban állt, hogy az adóhatóságon belüli kapcsolatait felhasználva, őket jogtalan előnnyel befolyásolva el tudja érni az ügyfél által elvárt eredményt, ami legtöbbször törvényes úton el nem érhető eredmény volt. [190] A törvényszék nem állapította meg, hogy Terhelt6 VI. r., Terhelt7 VII. r. és Terhelt8 VIII. r. vádlott is bűnszervezet tagjaként valósította meg a bűncselekményeket. A tényállás az 52-55. oldalon részletezi, hogy jelen ügyben hogyan működött a bűnszervezet, majd rögzíti, hogy Terhelt6 VI. r., Terhelt7 VII. r. és Terhelt8 VIII. r. vádlott több, bűnszervezeten belül megvalósított bűncselekmény elkövetésében részt vett. Az elsőfokú bíróság azt nem látta megállapíthatónak, hogy e vádlottak átlátták, hogy cselekményük nem egyedi jellegű, ellenben [191] - tanú1 számot adott arról, hogy ők is tudták, ki az a Terhelt1, mivel foglalkozik, [192] - voltak ún. összejövetelek, ahol ezen vádlottak is jelen voltak (ld. 890. sorszámú jegyzőkönyv 45. oldal), [193] - rendszerességgel kaptak pénzt azért, hogy nem munkaköri kötelességének megfelelően jártak el (ld. elsőfokú ítélet 62. oldal 4-5. bekezdés, 97. oldal 2-4. bekezdés, 110. oldal 3. bekezdés), [194] - tisztában voltak azzal, hogy ők maguk milyen bűncselekményt követtek el, s azzal is, hogy azzal a személlyel, aki kedvezményt kér, tanú1 vagy egy további közvetítő személy tárgyal, [195] - tudták, hogy cselekményüknek volt előcselekménye és a pénzt sem közvetlenül az ügyféltől kapták meg. [196] Álláspontja szerint Terhelt6 VI. r., Terhelt7 VII. r. és Terhelt8 VIII. r. vádlott esetében is alappal lehet következtetni a bűnszervezetben történő elkövetésre, e körben felhívta a BH2019. 259. és a Kúria Bhar.III.571/2019/41. számú döntéseit. A Központi Nyomozó Főügyészség a bejelentett fellebbezés indokolásában indítványozta az ítélet 55. oldal 5. és 6. bekezdéseit megváltoztatni - az 55. oldal utolsó és az 56. oldal első bekezdés mellőzésével - és azt rögzíteni, hogy „A bűnszervezet működésében Terhelt1 I. r., Terhelt2 II. r., Terhelt4 IV. r. vádlottakon és tanú1en kívül Terhelt3 III. r., Terhelt5 V. r., Terhelt6 VI. r., Terhelt7 VII. r. és Terhelt8 VIII. r. vádlottak vettek részt. A bűnszervezet tagjai tisztában Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.172/2020/201-III 29 voltak azzal, hogy cselekményükkel súlyos bűncselekmények elkövetéséhez csatlakoznak, melyben rajtuk kívül további személyek is részt vesznek. A bűnszervezet működését, illetve valamennyi tagjának kilétét kizárólag Terhelt1 és tanú1 ismerték, míg a többi tag ezen információk közül kizárólag azokkal voltak tisztában, amiket velük az általuk elvégzett cselekmény elkövetésének elősegítése érdekében közöltek.” [197] Az elsőfokú ítélet 53. oldal 4. bekezdésében helytállóan rögzített tényeket, azonban ez ellentétben áll a bíróság által egyes tényállási pontokban, több vádlott esetében tett és a felmentésüket eredményező megállapításokkal. Álláspontja szerint a továbbiakban hivatkozott tényállások részbeni megváltoztatása - mivel további bizonyítást nem igényel nem esik a felülmérlegelési tilalom alá. [198] Az 5. tényálláshoz fűzött indokolásban az ítélet is rögzíti a 228. oldal 6. bekezdésben, hogy Terhelt29 XXIX. r. vádlott a felszámolási eljárás mielőbbi eredményes lefolytatásának számára kedvező elintézéséért pénzt fizetett Terhelt1 I. r. vádlottnak, melyből Terhelt1 tovább adott tanú1nek, amely az ügygazdának szánt összeget is tartalmazta. Kiemelte, hogy Terhelt29 jobban ismerte az I. r. vádlottat, hiszen a volt felesége családjához tartozott, s tudta, mivel foglalkozik, illetve azt, hogy Terhelt1 I. r. vádlott „minden ügyfelénél azzal kezdte”, hogy az általuk adott pénzből le kell fizetnie az adóhatósági ügyintézőt. E körben fenntartotta a Központi Nyomozó Főügyészség által bejelentett fellebbezés indokolásában foglaltakat, mely szerint a bíróság helytelenül következtetett a tényekből arra, hogy nem bizonyított az, hogy Terhelt29 XXIX. r. vádlott tudata átfogta azt, hogy Terhelt1 I. r. vádlott az általa adott pénzből juttatni fog az ügyében eljáró adóhatósági dolgozóknak. E körben utalt arra, hogy [199] - Terhelt1 minden ügyfelénél azzal kezdte, hogy az általuk adott pénzből le kell fizetni az adóhatósági ügyintézőt, másrészt konkrétan jelen ügyben maga Terhelt29 vallomása a legfontosabb bizonyíték erre, mivel a vallomásában elismerte, hogy tisztában volt azzal, hogy Terhelt1nak vannak „ilyen adóhatóságon belüli kapcsolatai”, sőt azt is elmondta, hogy ez „bizonyos berkekben ismert volt”, és Terhelt1e ebből élt, [200] - e körben tudott tény volt, hogy Terhelt1 abból él, hogy adóhatósági dolgozókat befolyásol adóügyekben, akik nem szívességből oldják meg illegálisan a könyvelők és legális adótanácsadók által már feladott problémákat, hanem a Terhelt1 által nekik juttatott pénzből, [201] került, - Terhelt29 nyomozás során és tárgyaláson előterjesztett védekezése cáfolásra [202] - ennek ellenére a bíróság nem vonta le azt a következtetést, miszerint Terhelt29 Terhelt1 azon ajánlatát fogadta el, hogy az ügyében eljáró hivatalos személyeket meg kell vesztegetni annak érdekében, hogy a számára kedvező eredménnyel záruljon a cég adóeljárása. [203] Indítványozta a tényállás 5. pontjának megváltoztatását az írásbeli beadványa szerint és a módosított tényállás alapján Terhelt29 XXIX. r. vádlott bűnösségének megállapítását 2 rb., az 1978. évi IV. törvény 253. §
(1)bekezdésébe ütköző hivatali Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.172/2020/201-III 30 vesztegetés bűntettében, Terhelt1 I. r. vádlott esetében pedig az 1978. évi IV. törvény 256. §
(2)bekezdés
  1. a)pontjának megjelölését is. [204] A 7. tényállásnál hivatkozott a Központi Nyomozó Főügyészség fellebbezésének indokolásában kifejtett érvekre, miszerint Terhelt44 tagadta azt is, hogy ismeri és beszélt is Terhelt1nal, ami arra mutat rá, hogy tisztában volt a cselekménye illegális voltával. Ugyanis, amennyiben legális segítségnyújtást kért volna, úgy miért tagadta volna le azt is, hogy ismeri Terhelt1t, illetve, ha átadott pénzt neki, de nem tudta, hogy abból hivatalos személyeknek is juttatni fog, akkor miért tagadta le azt, hogy sor került pénz kifizetésére a részéről. Jelen tényállásban is bizonyított az, hogy Terhelt1 egyértelműen tájékoztatta Terhelt44t arról, hogy az általa elvárt ügyintézést az adóhatósági dolgozó pénzzel történő befolyásolásával lehet elintézni, így a bíróság azon megállapítása, hogy cselekménye befolyás vásárlás bűntettének minősülhet, nem helytálló. [205] Indítványozta a 7. tényállási pont 2. bekezdés megváltoztatását és a módosított tényállás alapján Terhelt44 XLIV. r. vádlott bűnösségének megállapítását az 1978. évi IV. törvény 253. § (
  2. l)bekezdés szerinti vesztegetés bűntettében, míg Terhelt1 I. r. vádlott cselekménye az 1978. évi IV. törvény 256. §
(2)bekezdés
  1. a)pontja szerint is minősül. [206] A 8. tényállásnál kiemelte, hogy a vádbeli időszakban Terhelt57 LVII. r. vádlott volt a cég37 beltagja, aki önállóan látta el a cég képviseletét (nyomozati irat 12. kötet 297299. oldal). Neki volt 1/6-od részben tulajdonjoga a cég székhelyeként bejegyzett ingatlanban, az ő érdekében állt a mögöttes felelősség megállapításának elkerülése, az, hogy az adóhatóság ne foganatosítson végrehajtást a vagyonára, mely körülményt a tényállás is rögzíti a 69. oldal 3. bekezdésben. A lehallgatási anyagokból az tűnik ki, hogy folyamatosan a már említett tulajdoni hányadra hivatkoznak a beszélgetések során. Bár a cég neve sem pontosan szerepelt a beszélgetésekben, a bíróság mégis tudott következtetést levonni arra, hogy a cég37-ről van szó. Logikailag ugyanígy levonható a következtetés arra vonatkozóan, hogy Terhelt57 LVII. r. vádlott volt az, aki felkereste Terhelt1 I. r. vádlottat a problémájával kapcsolatban. A cél érdekében került sor ugyancsak a tényállásban szereplő 200.000.- forint kifizetésére, mellyel kapcsolatban a Központi Nyomozó Főügyészség fellebbezésének indoklása tartalmazza, hogy [207] - erre nem kerülhetett volna sor a beltag közreműködése nélkül, [208] - a bizonyítékok felsorolása közül kimaradt, hogy Terhelt57 volt az, aki 1/6-od tulajdoni résszel rendelkezett egy ingatlanban, és tanú1 és Terhelt1 úgy beszéltek az ügyfélről, mint akinek ez az elsődleges problémája, [209] - tovább erősíti Terhelt57 LVII. r. vádlott érintettségét az a puszta tény, hogy tanú1 pénzt is kapott az ügyintézésért, ami anélkül, hogy a Bt. beltagja ne vett volna részt benne, aligha fordulhatott volna elő, [210] - Terhelt1 nem volt adótanácsadó, még ha páran így is nevezték, az őt megkereső ügyfelek sem azért mentek hozzá, mert legális tanácsot szerettek volna kérni, Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.172/2020/201-III 31 [211] - a büntetőeljárás során egy esetben sem merült fül adat arra vonatkozóan, hogy többféle ajánlata lett volna Terhelt1nak, azaz lett volna egy olyan is, amikor „csak” azt vállalja, hogy befolyásolja az ügyintézőt a kapott pénzért. A „másik” módszerére azonban annál több bizonyíték van, és azok alapján kijelenthető, hogy minden ügyfele tisztában volt azzal, hogy az általa adott pénzből részesedni fog az ügyben eljáró, arra ráhatással bíró hivatalos személy is, [212] - Terhelt57 kérése egyértelműen arra irányult, hogy vele szemben, mint a tartozással rendelkező cég37 beltagja ellen, annak ellenére, hogy általa is tudottan mögöttes felelősséggel tartozik a teljes vagyonával, az adóhatóság ne foganatosítson végrehajtást. A bíróság nem adta indokát annak, hogy egy ilyen kérés esetén miként képzelhető el az, hogy Terhelt57 tudata nem fogta azt át, hogy mindenfajta kérelem megírása nélkül, megbízás nélkül eljárva Terhelt1 el tudta volna anélkül is érni az elvárt eredményt, hogy az általa átadott pénzből lefizette volna az ügyintézőt. [213] Mindezek alapján megállapítható, hogy Terhelt57 LVII. r. vádlott volt Terhelt1 megbízója. [214] Indítványozta a 8. tényállási pont megváltoztatását és a módosított tényállás alapján a másodfokú bíróság Terhelt57 LVII. r. vádlottat mondja ki bűnösnek az 1978. évi IV. törvény 253. § (
  2. l)bekezdés szerinti vesztegetés bűntettében és állapítsa meg, hogy Terhelt1 I. r. vádlott cselekménye az 1978. évi IV. törvény 256. §
(2)bekezdés a) pontja szerint is minősül. [215] A
  1. tényállási pont esetében is helyes ténybeli következtetéssel megállapítható, hogy Terhelt1 I. r. vádlott Terhelt3 III. r. vádlottal, valamint tanú1fel egyeztetve azt ajánlotta fel Terhelt42 XLII. r. vádlottnak, amennyiben hajlandó neki illetőleg az ügyben döntésre jogosult adóhatósági dolgozónak anyagi előnyt juttatni, akkor tudja elérni, hogy az ügyintéző kötelességét megszegve teljesítse kérését. Ennek indokaként fenntartotta a Központi Nyomozó Főügyészségnek a fellebbezés indokolásában kifejtett érveit, nevezetesen, hogy [216] - ebben az esetben sem volt olyan legális elintézési módja az általa kért közreműködésnek, melyhez ne kellett volna befolyásolni az ügyben eljáró adóhatósági dolgozót, és ahogyan Terhelt42 XLII. r. vádlott elmondta a vallomásában, megijedt az eljárástól, mivel a lefoglalással fenyegetett ingatlanokban laktak, [217] - Terhelt42 XLII. r. vádlott tartott az ingatlanok lefoglalásától, azonban nem az adóhatósághoz fordult tanácsért, nem egy könyvelőhöz, adótanácsadóhoz, ügyvédhez, hanem Terhelt1hoz, akiről ő is tudta, hogy nem hivatalosan tud megoldani adóügyi problémákat, [218] - Terhelt42 XLII. r. vádlott által adott pénz több mint 200.000.- forint volt, mivel Terhelt1 a tőle kapott pénzből 200.000.- forintot fizetett ki tanú1en keresztül Terhelt3nak, Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.172/2020/201-III 32 [219] - Terhelt42 XLII. r. vádlott olyan jellegű eljárást várt az adóhatósági ügyintézőtől, mely legális módon nem biztosítható. [220] Mindebből az a következtetés vonható le, hogy Terhelt42 XLII. r. vádlott tudott arról, hogy a pénzből Terhelt1 továbbítani fog az ügyében segítő adóhatósági személynek, továbbá, hogy ez a személy az adótartozás legnagyobb összegű behajtása helyett, ami a kötelessége lenne, ezt megszegve úgy fogja irányítani az eljárást, hogy az számára azt eredményezhesse, hogy az ingatlanjait megtarthatja. Ezeket Terhelt1tól tudta, aki erre kért tőle pénzt, hiszen itt sem lett volna semmi más ok, amire Terhelt42 érdemesnek találhatta volna fizetni. [221] Indítványozta a 10/I. tényállási pont
  2. bekezdés megváltoztatását és ez alapján Terhelt42 XLII. r. vádlott bűnösségének hivatali visszaélés bűntette helyett a Btk.
  3. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés szerint minősülő kötelesség megszegésére irányuló hivatali vesztegetés bűntettében történő kimondását, Terhelt1 I. r. terhelt esetében pedig a minősítést érintően a jogszabályi felhívás korrigálását, az 1978. évi IV. törvény 256. §
(2)bekezdés a) pontjának feltüntetését is. [222] A
  1. tényállás esetében a törvényszék nem vette kellő súllyal figyelembe, hogy [223] - Terhelt40 volt a cég beltagja, [224] - az ő érdekében történt a megkeresés, neki kellett a fizetésre haladékot kapnia, [225] - saját vallomása szerint nyújtott be fizetési kedvezmény, illetve részletfizetés iránti kérelmeket (nyomozati irat
  2. kötet 13-
  3. oldal), [226] - elismerte, hogy beszélt az I. r. vádlottal ott, abban az étteremben, ahol a tényállás szerint Terhelt1 az őt megkereső „ügyfeleket” fogadta, csak a beszélgetés témáját jelöli meg a vádban írtaktól eltérően, [227] - tanú1 vallomása szerint a tulajdonos ki akarta fizetni az adótartozását, e körülmény ugyancsak egybevág Terhelt40 nyilatkozatával, [228] - a terhelt telefonszáma el volt mentve az I. r. vádlott telefonjában, határidőnaplójában benne volt a cég neve, [229] - Terhelt16 a cég26 Kft. ügyeinek intézésében volt érdekelt, [230] - a pénz kifizetésére nem kerülhetett volna sor Terhelt40 tudta és hozzájárulása nélkül, a rendelkezésre álló adatokból az következik, hogy a megbízó Terhelt40 volt. Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.172/2020/201-III 33 [231] A Központi Nyomozó Főügyészség a fellebbezés írásbeli indokolásában kitért arra, hogy az elsőfokú bíróság nem adott arra magyarázatot, hogy amennyiben nem Terhelt40, akkor ki lehet még az, aki az ő érdekében, az ő vagyonát mentve bízta meg Terhelt1 I. r. vádlottat az adóeljárás jogtalan befolyásolásával és adott át neki 150.000.- forintnál nagyobb összeget. Azt, hogy ez a személy Terhelt40 volt, semmilyen bizonyíték, még Terhelt40 vallomása sem cáfolta ezt meg. Gyanúsítotti vallomásában részletesen beszámolt a cég adóügyi eljárásairól, miszerint elég sok eljárás volt a cég ellen, több kérelmet is beadott, amit elutasítottak. Az egész beszámolója olyan, mint a többi olyan személy vallomása, aki beismerten azért fordult Terhelt1hoz, mert nem látott már túl sok esélyt arra, hogy ő sikert érjen el az APEH-nál. További fontos részlet, hogy elmondta, Terhelt1-et a egyéb220 Étteremben ismerte meg, és maximum háromszor találkozott vele, de szóba sem került a Bt. adóügye és semmire nem is kérte meg ebben a körben. Ezután szembesült a hanganyaggal, amiben hallható, hogy Terhelt1 a cége adóügyében intézkedik és ajánl fel pénzt adóhatósági dolgozóknak, és erre csak annyit tudott mondani, hogy nem adott pénzt neki, és nem is kapott kedvezményt az APEH-tól, de magyarázatát nem tudta adni, hogy akkor Terhelt1 miért intézkedett. A későbbi kihallgatásán is tagadta, hogy bármire megkérte volna Terhelt1t a cége adóügyében, míg a tárgyalási észrevétele szerint nem érti, hogy ha volt megadott részletfizetése, akkor miért lett volna veszély a mögöttes felelősségre. [232] A tényállás
  4. pontja vonatkozásában az elsőfokú bíróság Terhelt3 III. r. vádlott esetében is felmentő rendelkezést hozott, mert a vádat nem látta egyértelműnek sem a tényállást, sem a minősítést illően, tekintettel annak többszöri módosulására, valamint az írásbeli végindítvány és a perbeszéd eltérésére. Ezek okfejtést vitatta a Központi Nyomozó Főügyészség is, fellebbezésének indokolásában kitért rá, hogy a perbeszédben e tényállás kapcsán előadottaknál szerkesztési hibából valóban elhangzott az a korábbi ügyészségi álláspont, miszerint Terhelt3 kötelességet szegett, azonban a végindítványban megjelölt tényállást és minősítést kell a bíróságnak alapul venni, és ez a perbeszédben elkövetett hiba nem teszi kevésbé bizonyítottá a terheltek vádbeli cselekményét. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség e körben azt az álláspontot képviselte, hogy a szóbeli és az írásbeli végindítvány között érdemi eltérés a kötelességszegést illetően volt, minősítési kérdés nem indokol teljes felmentést. [233] Az elsőfokú bíróság tanú1 tanú vallomását a tényállás
  5. pontja esetében nem fogadta el. E körben felhozott érvei (a tanú erre az ügyre nem emlékezett, vallomását a lehallgatási anyagban hallottokhoz igazította, többször tévedett, a válaszát a felmerült új kérdésekhez igazította) ellentétesek a bizonyítékokkal. Ugyanis tanú1 a nyomozás során, illetve a tárgyaláson is következetesen adta elő, hogy Terhelt1 kereste meg a céggel kapcsolatban
  6. év elején, hogy az adott ügygazdával egyeztesse le, hogy a cég ügyében folyamatban lévő végrehajtási eljárásban egy ideig pihentessék a dolgokat, a cég vezetői szeretnék megpróbálni kifizetni a tartozást, mert félnek a mögöttes felelősségre történő kötelezéstől és mindezért készpénzt ajánlott föl, ha a kérésnek megfelelően járnak el. A tanú vallomását az ügyben folytatott titkos információgyűjtés során rögzített telefonbeszélgetések, a NAV BFO jelentések, az adóhatósági iratok, a híváslista, tanú120 vallomása és az okirati bizonyítékok mindenben alátámasztották. [234] Amennyiben nem emlékezett volna az ügyre, akkor nem tudott volna olyan részleteket is elmondani, melyek nem szerepeltek a lehallgatási anyagban, és amennyiben nem kereste volna meg Terhelt3t, hanem Terhelt1 kérését az ügyintéző nélkül, tehát az általa a nyilvántartásokban látott adatok alapján oldotta volna meg, akkor nem vallotta volna Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.172/2020/201-III 34 valótlanul a III. r. vádlott bevonását. Abban a tanú teljesen egyértelműen nyilatkozott mindvégig, hogy Terhelt1 a cég képviselőjének kérésére megbízta őt az ügyintézéssel, az ebben való közreműködésre felkérte Terhelt3t, és a végén a sikeres elintézést követően meg is kapták érte a pénzüket Terhelt1től. [235] Indítványozta a
  7. tényállási pont megváltoztatását. A módosított tényállás alapján Terhelt40 XL. r. vádlott bűnössége megállapítandó az
  8. évi IV. törvény
  9. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés szerint minősülő kötelesség megszegésére irányuló hivatali vesztegetés bűntettében, Terhelt3 III. r. vádlott bűnösségére is levonható következtetés a Btk. 294. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(3)bekezdés b) pontja szerinti vesztegetés elfogadásának bűntettét érintően, Terhelt1 I. r. vádlott cselekményének minősítése e tényállással összefüggésben is pontosítandó. [236] A tényállás
  1. és
  2. pontja esetében a Központi Nyomozó Főügyészségnek a fellebbezés indokolásában foglalt indokait fenntartotta. Ennek lényege a
  3. pontot érintően, hogy [237] - Terhelt1 a cég be nem azonosított képviselőjétől arra kapott megbízást, hogy érje el azt, hogy ne inkasszózza a cég bankszámláját az adóhatóság a meglévő adótartozásra figyelemmel, és ezért neki pénzt is adtak, [238] - A lehallgatási anyag és a híváslisták alapján megállapítható, hogy a cég egyik képviselője, tanú119 kifejezetten bizalmas kapcsolatban volt Terhelt1nal, vele a cégeik között, bizonytalan hátterű számlázással kapcsolatosan is egyeztetett, [239] - tanú1 egyértelműen jelezte Terhelt1nak, hogy ezt a kérését sem ő fogja elintézni, hanem az ügyintéző, akinek ezért fizetni kell, azt is hozzátette, hogy siessenek, mert az ügyintéző nem tudja sokáig tartani az inkasszót, [240] - Terhelt1nak az cég42 képviselője részére adott ajánlata tartalmazza azt, hogy a kapott pénzből fizetni fog a kérést elintéző adóhatósági dolgozónak. [241] Ezért indítványozta a
  4. tényállási pont
  5. bekezdés megváltoztatását. [242] A
  6. tényállásban írtak ellentmondásban vannak az e tényálláshoz a
  7. oldalon fűzött indokolással. Az elsőfokú ügyészi fellebbezés e körben azt tartalmazza, hogy a lefolytatott bizonyítás alapján az nem nyert bizonyítást, hogy Terhelt1 járt volna el, és saját pénzéből vesztegetett volna általa korábbról nem ismert személyek érdekében. Ezért nincs is más olyan ok, ami miatt érdemes lett volna fizetni, mint az, hogy a várt eredmény elérése azért biztos, mert az ügyintéző pénzért jár el, így motivált. Indítványozta a
  8. tényállási pont
  9. bekezdése megváltoztatását. [243] A
  10. és
  11. tényállás esetében is Terhelt1 cselekményének minősítése az előzőekhez hasonlóan módosítandó. Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.172/2020/201-III 35 [244] A
  12. tényállás ellentétben áll a rendelkezésre álló bizonyítékokkal. Az elsőfokú bíróság a szavahihetőnek ítélt tanú1 vallomását annak ellenére nem fogadta el, hogy őt olyan tanúnak értékelte, akinek vallomására tényállást lehet alapítani. tanú1 nyilatkozott arról, hogy ő kérte meg arra Terhelt63t, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a cég megkapja a kedvezményt. Azt is elmondta, hogy jelezte neki, hogy jó ismerősei a cég vezetői. Hivatkozott arra, hogy még Terhelt63 is elismerte, hogy tanú1 megkereste a kéréssel kapcsolatban, s hogy még bonbont is hozott neki. Tényként lehet rögzíteni, hogy tanú1 megkérte Terhelt63t a céggel kapcsolatban arra, hogy adja meg a kedvezményt. [245] Fenntartotta a Központi Nyomozó Főügyészség fellebbezésében írtakat, miszerint tanú1 vallomása nem ellentmondásos a tényállással kapcsolatban, másrészt további bizonyítékok, elsősorban a lehallgatási anyag is azt támasztja alá, hogy nem csak figyelemfelhívás volt, hanem konkrét kérés, amit több olyan információkiadás követett Terhelt63 részéről, ami alapján tanú1 intézkedni tudott Terhelt1on keresztül a Terhelt36-37 testvérek irányába. A NAV térség3hivatal Felszámolási és Végrehajtási Főosztálya egyértelműen megállapította azokat a szakmai hibákat, melyeket Terhelt63 elkövetett az eljárása során, és amelyek ahhoz vezettek, hogy a cég50 olyan kedvezményt kapott, ami szakmailag nem volt alátámasztva és indokolva. A bíróság nem jelölte meg, hogy milyen bizonyíték alapján állapította meg, hogy Terhelt63 osztályán gyakorlat volt az, hogy a végelszámolásnál a tőke befizetése esetén megadják a kedvezményt. Terhelt63 és tanú28 nyilatkozata nem elegendő ennek megállapítására. Terhelt63 és tanú1 között a cég32 Kft. (
  13. tényállás) ügyében lezajlott kommunikáció (ítélet
  14. oldal), a kettejük közötti kapcsolatot jól mutatja, és alátámasztja tanú1 vallomását. tanú1 úgy irányítja Terhelt63 munkáját, mintha a beosztottja lenne. [246] Összefoglalva kiemelte, hogy [247] - a szakmai felügyeleti szerv a vizsgálata során megállapította, hogy Terhelt63 a döntés előkészítésénél nem a vonatkozó eljárási szabályoknak megfelelően járt el, [248] - Terhelt63 is elismerte, de tanú1 is elmondta, ezáltal bizonyítható, hogy ezeket a szakmai hibákat tanú1 kérésére vétette, [249] - tanú1 vallomása, a lehallgatási anyagok, valamint az ügy összes körülményére figyelemmel bizonyított, hogy Terhelt63nak az volt a célja, hogy tanú1 kérésének megfelelően az adózó részére jogtalan előnyt okozzon, [250] - Terhelt63nak az lett volna a feladata, hogy teljeskörűen feltárja a cég50 kérelme szempontjából releváns adatokat, és azokat a szakmai iránymutatások és az Art.
  15. §
(3)bekezdésében rögzítettek figyelembevételével értékelje, ezen kötelezettségének a szakmai felülvizsgálat megállapítása szerint nem tett eleget. [251] A hivatali visszaélés bűntette nem eredmény bűncselekmény, így a kötelességszegés a jogtalan előnyokozási szándékkal együtt önmagában is elegendő, azonban jelen ügyben a cég50 részére konkrét előnyként is jelentkezett a kötelességszegés. Ennek azért van jelentősége, mert Terhelt36 és Terhelt37 terheltek vonatkozásában nem látta Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.172/2020/201-III 36 bizonyítottnak a bíróság azt, hogy tisztában lettek volna azzal, hogy az általuk adott jogtalan előnyért az ügyintéző meg kellett, hogy szegje a kötelességét. Ezzel szemben megállapítható, hogy Terhelt36 és Terhelt37 mindvégig úgy tudták Terhelt1tól és tanú1től, hogy nagyon nehéz megadni a kedvezményt, a lehallgatási anyagban is utalnak többször rá, hogy mennyi mindent kell előzetesen egyeztetni az ügyintéző segítségével a késedelmi pótlék törölhetőségéhez. Az ügyintéző folyamatosan adatokat ad ki a részükre, részletes tanácsokkal látja el őket annak érdekében, hogy kevesebb adóbevételhez jusson az állam. Ez akkor lehetne elfogadható, amennyiben a kérelemhez nem adott volna ki Terhelt63 belső információkat, hanem csak azért fizettek volna, hogy jóindulatúan vizsgálja azt meg. Azonban a bizonyítékok egyértelműen azt támasztják alá, hogy tisztában voltak azzal, hogy az ügyintéző nem csak jóindulatúan fog a pénzért eljárni, hanem aktívan segíteni is fogja őket, ami miatt tudniuk kellett, hogy ez nem szabályos eljárás. Az aktív vesztegető elegendő, ha azt tudja, hogy érdekében a hivatalos személy nem a rá vonatkozó szakmai előírásoknak megfelelően járt el az általa biztosított jogtalan előnyért. [252] Terhelt1 tudata átfogta azt, hogy nem lehet szabályszerű eljárás, amit Terhelt63 végez az ügyben, és ő is úgy tudta, hogy ezt a tanú1nak átadandó jogtalan előnyből való részesülése miatt teszi, tanú1 is többször és határozottan kijelentette a vallomásaiban, hogy Terhelt1nak a fizetési könnyítéseknél is mindig „úgy tálalta” a kollégái segítségét, hogy ők a pénzért meg kell, hogy szegjék a kötelességüket. [253] Indítványozta a 18/I. tényállási pont 2. bekezdésének első mondat és a 18/I. tényállási pont 3. bekezdése megváltoztatását és a módosított tényállás alapján indítványt tett Terhelt63 LXIII. r. vádlott bűnösségének megállapítására az 1978. évi IV. törvény 225. §-ába ütköző hivatali visszaélés bűntettében, Terhelt1 I. r. vádlott esetében pedig az 1978. évi IV. törvény 253. § esetében a
(2)bekezdés felhívására is. [254] A tényállás
  1. pontja esetében fenntartotta a Központi Nyomozó Főügyészség által a fellebbezés indokolásában kifejtetteket, melynek lényege, hogy az elsőfokú bíróság is rögzítette, hogy Terhelt1 ügyfelei kivétel nélkül tudták, hogy az adóügyi problémájukat, mely általában máshogy már nem megoldható, I. r. vádlott az adóhatósági kapcsolatait felhasználva, nekik minden esetben pénzt juttatva fogja megkísérelni megoldani. Terhelt1 nem titkolódzott az ügyfelek előtt e tekintetben, nem is lett volna értelme, mivel ők már eleve úgy mentek hozzá, hogy tisztában voltak ezzel. Ezekben az ügyekben semmilyen legális ügyintézés Terhelt1 részéről nem volt, és nem is lehetett ilyenre lehetősége sem, így az általa vállalt „ügyintézés" abban állt, hogy az értékesítést végző adóhatósági dolgozót megkeresi, megbeszéli vele, hogy nyomott áron állapítsa meg a becsértéket és azt az ügyfél vagy az érdekében eljáró személy kivásárolhassa. Mindezekből és a kért összeg nagyságából pedig az az egyetlen következtetés vonható le, hogy az I. r. vádlott a pénzből a hivatalos személynek is juttat. [255] Milyen munkadíj jöhet egyáltalán szóba egy olyan ügyben, ahol semmilyen kérelmet nem kell írni, gyakorlatilag kizárólag az adózón, illetve az adóhatóságon múlik, hogy létrejön-e a lefoglalt gépkocsi árverésen kívüli kivásárlása vagy sem. Az I. r. vádlott a
  2. október 21-én benyújtott vallomásában beszélt Terhelt43dal való kapcsolatáról, azon belül is arról, hogy felvázolta neki a gépkocsi kivásárlás lehetőségét, azonban Terhelt43 végül nem fogadta el az ajánlatát, bár ő bízott benne. Azt is kijelentette, hogy nem kapott tőle végül Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.172/2020/201-III 37 pénzt. Ezen vallomás ismeretében megint fel kell a kérdést, hogy milyen ajánlatot is nem fogadott el Terhelt43? [256] Az I. r. vádlott vallomásának azon részét, hogy Terhelt43 nem fogadta el az ajánlatot, cáfolják tanú1 tanú vallomása, a titkos adatszerzés során rögzített beszélgetések és híváslisták adatai is. Terhelt43 is elismerte, hogy megkérte Terhelt1t a gépkocsi kivásárlásának ügyintézésre, amiért ő 200.000.- forintot kért tőle, amely nyilvánvalóan nem munkadíj. Egy dolgot kellett ugyanis ehhez elintéznie Terhelt1 a lehető legjobb áron ki tudja vásárolni a gépkocsit, és abba a becsértékről döntő adóhatósági ügyintéző belemenjen. A lehallgatási anyagból egyértelmű, hogy a 200.000.- forint nem kizárólag az ő munkadíja lett volna és erről tájékoztatta Terhelt43ot, aki elfogadta az ajánlatot, de végül nem volt lehetősége kifizetni. [257] Terhelt1 azt a gyakorlatot folytatta mindenkivel, hogy nem csak befolyásolja, hanem pénzt is ad az adóhatósági ügyintézőnek, amelyre a lehallgatási anyagban rögzített beszélgetéseken kívül is több egyértelmű bizonyíték is van, elsősorban tanú1 és Tehelt66 vallomása, Terhelt17 vallomása, illetve azon terheltek vallomása, akik együttműködtek az eljárás során.A bíróság a rendelkezésre álló tényekből tévesen következtetett arra, hogy jelen tényállásnál az aktív vesztegető, Terhelt43 hivatalos személy pénzzel történő befolyásolására vonatkozó tudattartalma nem állapítható meg, azt a bizonyítékok csak valószínűsítik. [258] E tényállás esetében a lehallgatási anyagok alapján egyértelműen hallható, hogy Terhelt43 elfogadta az ajánlatot, ígéretet tett annak a 200.000.- forintnak a kifizetésére, melyről, tudta azt, hogy abból Terhelt1 juttatni fog a gépkocsit nyomott áron részére kijátszó ügyintézőnek. A jogtalan előny átadására tett ígérettel Terhelt43 cselekménye befejezett, ahogy Terhelt1é is, aki a befolyása felajánlásánál egyértelműen jelezte, hogy a kapott pénzből az adóhatósági ügyintézőt meg fogja vesztegetni. [259] Indítványozta a
  3. tényállási pont
  4. bekezdés megváltoztatását. [260] A tényállás
  5. pontja esetében olyan objektív, nem személyi bizonyíték is rendelkezésre áll, amely a tényállásban foglaltakat támasztja alá. Ezen tényállást a
  6. tényállással összevetve az is szembetűnő, hogy Terhelt19 XIX. r. vádlott tevőlegessége hasonló. Mindkét esetben előnyös ügyintézést szeretett volna magának, Terhelt1 I. r. vádlott mindkét esetben azt ajánlotta fel, hogy ha saját részére, valamint az ügyben eljáró adóhatósági ügyintéző részére jogtalan anyagi előnyt juttat, kérelmei kedvezően lesznek elbírálva. Bár a szóhasználat némiképp eltér, de ugyanazt a magatartást takarja, ennek ellenére őt a
  7. vádpontban felmentette a törvényszék, míg a
  8. tényállással összefüggésben elítélte. [261] Fenntartotta a Központi Nyomozó Főügyészség írásbeli fellebbezésében írtakat, melynek lényege Terhelt9 cselekménye kapcsán, hogy [262] - Az inkasszó lejártának időpontjával kapcsolatban a NAV BFO hivatalos tájékoztatását kell elfogadni, tanú1 egyértelmű vallomást tett erre, és ő is ugyanazt a hivatalos nyilvántartást nézte meg aznap. tanú1 más olyan esetben, amikor azt látta a nyilvántartásban, hogy még nem kell szólni Terhelt9nak vagy másnak, akkor is „eladta” úgy a helyzetet Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.172/2020/201-III 38 Terhelt1nak, hogy mindenképpen kell az Ő azonnali közbenjárása az illetékes kollégájánál, és hogy a kérés csak úgy intézhető el, ha ez a kolléga nem tartja be a szabályokat. Itt is lett volna erre lehetősége, főleg, ha azt látta volna, hogy az inkasszó még nem járt le, de ő határozottan kijelentette, hogy ő biztos, ami biztos alapon szólt Terhelt9nak másnap reggel, aki ezt neki megígérte. [263] - A lehallgatási anyag egyértelmű, ugyanis április 13-án munkaidő után más ügy miatt (Terhelt9nak szánt szeszes ital átadása) bizonyítottan személyesen találkozott tanú1 és Terhelt9, majd ezt követően egyből hívta is tanú1 Terhelt1t azzal, hogy megbeszélte Terhelt9val az inkasszó ki nem adását, és hogy szólt, mert másnap adták volna is ki. [264] - Vallomását alátámasztja a híváslista, miszerint április 14-én reggel 8 óra előtt még egyszer hívja tanú1 Terhelt9t, elmondása szerint azért, hogy emlékeztesse, továbbá az ez után rögzített beszélgetése Terhelt1sal, miszerint Terhelt9val megoldotta a problémát, ezért várják a pénzt. [265] - Ezen bizonyítékok alapján bizonyított az is, hogy április 13-án délután és 14-én reggel is beszélt vele nyilván arról, hogy még véletlenül se jusson eszébe a lejárt inkasszót újra kitenni. [266] - Terhelt9 büntetőjogi felelőssége abban állt, hogy bár tudta, hogy a cég53 inkasszója aznap lejárt, a tartozás még fennáll, tehát neki intézkednie kellene az inkasszó újra kiadása iránt, azonban ezt barátja, tanú1 kérésére nem tette meg, Azt is tudta, hogy tanú1 nem a saját nevében kérte, hanem a cég nevében, és mivel ezen a területen dolgozott, azt is egyértelműen tudnia kellett, hogy ez a cég számára jogtalan előnyt fog eredményezni. [267] Terhelt19nek a cselekménye kapcsán pedig arra hivatkozott, hogy [268] - nincs rögzített beszélgetés Terhelt1 és Terhelt19 között, és Terhelt1 sem lett terhelő vallomást rá nézve, ezért a kettejük közötti kommunikáció tartalmára egyéb bizonyítékokat kellett volna a bíróságnak megfelelően értékelnie. A cég54 ügyében több beszélgetés is rögzítve lett köztük, melyek időben ezen ügyet 2 héttel követve kezdődtek. Abban az ügyben a bíróság is bizonyítottnak találta, hogy Terhelt19 tisztában volt azzal, hogy Terhelt1 az általa adott pénzből továbbít az adóhatósági „emberének”. Az ott rögzített beszélgetések megmutatták, hogy nem a vádbeli ügyekben ismerték meg egymást, és ezt a híváslista is alátámasztotta, ugyanis ameddig azt sikerült beszerezni, folyamatos volt a kimutatható kapcsolat köztük. [269] - a bíróság bizonyítottnak látta, hogy
  9. április
  10. napján pénzt adott Terhelt1nak azért, hogy ő befolyásolja az ügyben eljáró adóhatósági dolgozót, aki az érdekében megszegi a kötelességét. Azonban az is bizonyított, hogy tisztában volt azzal is, hogy ezt az adóhatósági dolgozó pénzért teszi meg, ugyanis Terhelt1 nehezen tudott volna azért tőle pénzt kérni, hogy szívességet kér az az ügyintézőtől. Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.172/2020/201-III 39 [270] - Mindezek alapján az a következtetés vonható le, hogy Terhelt19 tudta, hogy az általa adott pénzből Terhelt1 adni fog az adóhatósági dolgozónak, aki ezért megszegi a kötelességét. [271] Hivatkozott a 13/
  11. számú BK véleményre és arra, hogy a befolyással üzérkedést a hazai joggyakorlatban korábban „átfedték” az
  12. évi IV. törvény
  13. és 258/B §-ában írt diszpozíciók. [272] Indítványozta a tényállás
  14. pontjának
  15. és
  16. bekezdés megváltoztatását, a módosított tényállás alapján Terhelt9 IX. r. vádlott büntetőjogi felelősségének megállapítását a Btk.
  17. § a) pontja szerinti hivatali visszaélés bűntettében, Terhelt19 XIX. r. vádlott bűnösségét a Btk.
  18. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés szerint minősülő hivatali vesztegetés bűntettében, míg Terhelt1 I. r. terhelt esetében megállapítandó, hogy cselekménye „vesztegetést állítva” is minősül. [273] A
  1. és
  2. tényállások esetében a törvényszék ugyanazt a következetlenséget valósította meg, mint az előzőekben hivatkozott vádpontok esetében, ezért a tényállás és minősítés a fellebbezés indokolásnak megfelelően megváltoztatandó. A Központi Nyomozó Főügyészség fellebbezésének indokolása szerint a bíróság által Terhelt49 XLIX. r. vádlott tudattartalmával kapcsolatban tett megállapítás, hasonlóan a
  3. tényállási pont, Terhelt53 LIII. r. ügyében tett megállapításaihoz, alapvetően ellentétes a bizonyítási eljárás eredményével és annak minősítése sem helytálló. [274] A perbeszédben tett kijelentés, miszerint tanú1 közölte Terhelt1nal, hogy másnap Terhelt49 ne felejtse el mondani a nevét, az hanganyag1 titkos adatszerzés során
  4. február
  5. napján 16:10 perckor rögzített beszélgetés utolsó mondatai között szerepel, és egyértelmű, hogy Terhelt49 ügyére vonatkozik. Terhelt64 LXIV. r. vádlottat ugyan bűnösnek mondta ki a bíróság a végindítvány szerinti bűncselekményben, azonban a tényállás indokolása téves a vonatkozásában, hogy kizárólag az adatok előzetes kiadásában látta a kötelezettsége megszegését bizonyítottnak, a döntés előkészítésében nem. [275] A szakmai főosztály álláspontja szerint a döntés előkészítése során nem tárta fel Terhelt64 azokat a körülményeket, melyek alapján megállapítható lett volna, hogy a késedelmi pótlék és a bírság teljes összegének megfizetése miért veszélyeztette volna az adózó megélhetését, az adózó hiányos adatszolgáltatása alapján sem látszott ennek alapja. Nem kérdezte le a családtagok vagyoni helyzetét, ezeknek a tisztázása a döntést előkészítő Terhelt64 feladata lett volna, így a döntés megalapozatlan volt. Terhelt64 nem a határozat szakmailag hibás meghozatalával szegett kötelességet, hiszen az valóban nem az ő kompetenciája volt, hanem azzal, hogy ezt a határozatot nem az előírásoknak megfelelően készítette elő. Terhelt64 ezzel megszegte a kötelességét a határozat előkészítése során. [276] Indítványozta a
  6. tényállási pont 3-4-5-
  7. bekezdés megváltoztatását. [277] A tényállás
  8. pontja esetében a Központi Nyomozó Főügyészség a fellebbezés írásbeli indokolásában hivatkozott a
  9. tényállásnál kifejtettekre, miszerint a bizonyítékok alátámasztják Terhelt53 tudattartalmát: Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.172/2020/201-III 40 [278] - A titkos információgyűjtés során beszerzett hanganyagok egyértelműen mutatják, hogy Terhelt1 és tanú1 úgy beszéltek Terhelt53ról, mint aki minden részlettel tisztában van, egy alkalommal sem tett utalást arra Terhelt1, hogy a legfontosabb részletet, az adóhatósági ügyintéző lefizetését elhallgatta volna előle, [279] - Az ügyintézés összes körülményéből adódóan Terhelt53 sem gondolhatta azt, hogy az ügyintéző pusztán szívességből szegi meg miatta a kötelességét és kockáztatja az állását. [280] Indítványozta a
  10. tényállási pont
  11. bekezdés megváltoztatását. [281] A bíróság a
  12. tényállás esetében a tényekből helytelen következtetést vont le akkor, amikor azon megállapításra jutott, hogy Terhelt2 II. r. vádlott Terhelt28 XXVIII. r. vádlott érdekében cselekedett. E tényállással összefüggésben a Központi Nyomozó Főügyészség a fellebbezés indokolásában rámutatott, hogy [282] - a bíróság tévesen értékelte a rendelkezésre álló bizonyítékokat, ugyanis való igaz, hogy Terhelt28 XXVIII. r. vádlott Terhelt2 II. r. vádlottat kereste fel először a problémájával, aki annak megoldását, tudva arról, hogy a bűnszervezeten belül ilyen típusú ügyeket ő szokott megoldani, tanú1hez továbbította, [283] - Terhelt2 közvetítő lett, e szerepében nem Terhelt28 XXVIII. r. vádlott, hanem a hivatalos személyek érdekében járt el, [284] - tanú1 és Terhelt2 II. r. vádlott között rögzített telefonbeszélgetésekből megállapítható, hogy közösen egyeznek meg abban, hogy mennyit kérjen el tanú1 tanú132től, és abból mennyit kér a közvetítésért Terhelt
  13. Ez kizárja azt, hogy Terhelt2 II. r. vádlott Terhelt28 XXVIII. r. vádlott érdekében járt volna el. [285] - II. r. vádlott a bűnszervezet tagjaként tudatosan irányította tanú1hez az ügyet, az elejétől számolt vele, hogy a Terhelt28 XXVIII. r. vádlott által a kollégáinak adott jogtalan előnyből ő is részesedni fog, [286] - részéről a cselekmények kifejtése annak érdekében történt, hogy tanú1 és Terhelt7 realizálni tudják a jogtalan előnyt, és nem azért járt el közvetítőként, hogy Terhelt28 XXVIII. r. vádlott problémája megoldódjon. [287] A bíróság a
  14. tényállást helytállóan állapította meg, azonban a megállapított tényekből helytelenül következtetett további tényekre és Terhelt2 II. r. vádlott cselekménye vonatkozásában téves a jogi minősítés. [288] A
  15. vádponttal azt emelte ki, hogy Terhelt47 XLVII. r. és Terhelt48 XLVIII. r. vádlott szoros hozzátartozói viszonyban áll egymással, a végrehajtási eljárás Terhelt48 Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.172/2020/201-III 41 XLVIII. r. vádlottat érintette, s ő is részt vett a hivatalos ügyintézésben, ezen túlmenően tanú1nél érdeklődött az ügyintézés menetéről, majd az ingatlanok feloldásáról szóló határozatot az adóhatóságtól személyesen átvette. [289] A Központi Nyomozó Főügyészség a fellebbezés írásbeli indokolásában e tényállási pontot érintően hivatkozott még arra, hogy [290] - Terhelt47 XLVII. r. és Terhelt48 XLVIII. r. vádlottak az eljárás során számos vallomást tettek, melyek néha egymásnak is ellentmondtak, [291] - tanú1 végig következetesen vallotta, hogy ő mindkettőjükkel egyeztetett, Terhelt48 személyesen bent is járt nála. Azt nem tudta megmondani azt, hogy Terhelt5 V. r. vádlott konkrétan melyiküktől hozta neki a pénzt, de mindvégig többes számban beszélt róluk neki, és fel sem merült benne az, hogy egyikük, Terhelt48 ne lenne tisztában az ügyintézés módjával. [292] - Terhelt5 V. r. vádlott végig többesszámban beszélt róluk, és családnév1-ék azt mindketten elismerték, hogy beszéltek Terhelt5 V. r. vádlottal az adóügyi problémáról, [293] - a titkos információgyűjtés során rögzített hanganyagban tanú1 és Terhelt5 szintén úgy beszélt ügyről, hogy folyamatosan váltogatták azt, hogy a két családnév1 közül ki mit csinált addig, tanú1 kinek mit mondott, illetve melyiküknek mit kell még csinálni az elvárt eredmény érdekében, [294] - senkiben fel sem merült, hogy kizárólag Terhelt47 XLVII. r. vádlott vesz részt a korrupciós cselekményben, sőt, tanú1 elmondása szerint ő inkább Terhelt48ral egyeztetett. Semmi érdeke nem származott volna tanú1nak abból, ha ez ügyben valótlanságokat állított volna Terhelt5nak, hiszen tudta azt, hogy beszélni fog velük, és ők neki meg fogják erősíteni vagy cáfolni a dolgokat. [295] - a vallomások alapján egyértelmű, hogy Terhelt47 XLVII. r. vádlott nem egyedül járt el tanú1nél, sőt, elsősorban a fiát, Terhelt48t küldte be. Nem követhető a bíróság logikája a tekintetben, hogy kettejük közül miért pont Terhelt47 XLVII. r. vádlott találta bűnösnek, mert indokolásában rögzítette, hogy Terhelt48 XLVIII. r. vádlott először úgy nyilatkozott, hogy édesapjával közösen járt el, majd úgy, hogy egyedül, azonban olyan nyilatkozat senkitől nem volt, hogy kizárólag Terhelt47 intézte a tudta nélkül a probléma megoldását. [296] - a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján alátámasztott, hogy mindketten tudtak az ügyintéző, tanú1 jogtalan előnyben részesítéséről, ugyanis annak ellenére, hogy a problémájuk ilyen módon történő megoldására Terhelt5 által tett felajánlás elképzelhető, hogy nem mindkettőjük előtt történt meg, de ezzel mindketten tisztában kellett, hogy legyenek. [297] Indítványozta a
  16. tényállási pont
  17. bekezdés és
  18. bekezdés első mondat, a 3-
  19. bekezdés megváltoztatását, az ötödik bekezdés mellőzését és ez alapján Terhelt48 XLVIII. Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.172/2020/201-III 42 r. vádlott bűnösségének az
  20. évi IV. törvény
  21. § (l) bekezdésébe ütköző társtettesként elkövetett vesztegetés bűntettében megállapítását. [298] A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség szerint a tényállások egyebekben megalapozottak, s a szükséges mértékben, logikusan indokoltak. Azokból a bűnösségre levont következtetés okszerű volt azon vádlottak esetében, ahol a törvényszék a büntetőjogi felelősséget megállapította, s az átiratban írt kivételekkel a minősítések is törvényesek. Azonban észrevételezte, hogy a minősítésnél következetesen elmaradt a Btk.
  22. §-ával kapcsolatban az a) pont megjelölése, csak ennek alpontjait tünteti fel az ítélet. [299] A büntetés kiszabásánál irányadó körülményeknél az előéleti adatokat is indítványozta értékelni súlyosító tényezőként. Az elkövetésben vezető szerepet játszó terheltek hosszabb időn keresztül valósították meg a cselekményeket, valamint a hivatalos személyként eljáró vádlottak súlyosan visszaéltek felhatalmazásukkal. A korrupciós cselekmények elszaporodtak és kiemelt jelentősége van ezen cselekmények megítélésénél a generális prevenciónak is. Ezért az indítványban felsorolt terheltek esetében indokolt a súlyosítás, de e körben részletes indítvány az aktuális személyi körülmények ismeretében tehető. Azon terheltek esetében, ahol bűnösséget, illetve további bűnösséget kell megállapítani, ugyancsak figyelemmel kell lenni e körülmények esetleges változására. [300] Mindezek alapján indítványozta, hogy az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megalapozatlanságát az átiratnak és az ügyészi fellebbezés indokolásnak megfelelően küszöbölje ki, azt a Be.
  23. §
(1)bekezdés a) pontja alapján változtassa meg [301] - Terhelt1 I. r. vádlott vonatkozásában oly módon, hogy az 5., 7., 8., 13., 12., 17., 21., 29., 31. vádpontokat érintően az 1978. évi IV. törvény 256. §
(2)bekezdés a/ pontját is megjelöli a minősítés körében, a
  1. tényállás esetében pedig az
  2. évi IV. törvény
  3. §
(2)bekezdését is felhívja, a vádlott büntetését súlyosítsa, a vagyonelkobzás összegét a végindítványnak megfelelően állapítsa meg, [302] - Terhelt2 II. r. vádlott esetében oly módon, hogy a 46. tényállással kapcsolatosan a bűnösséget az 1978. évi IV. törvény 250. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés a) pontjára figyelemmel a
(3)bekezdés II. tétel I. és II. fordulata szerint minősülő bűnsegédként elkövetett vesztegetés bűntettében állapítsa meg, a II. r. vádlott büntetését súlyosítsa és a vagyonelkobzás összegét nála is a végindítványnak megfelelően határozza meg, [303] - Terhelt3 III. r. vádlott esetében oly módon, hogy a 13. tényállással összefüggésben bűnösségét kimondja a Btk. 294. §
(1)b

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.