Mfv.10090/2025/6 – Kúria

(1)bekezdésének, valamint az Mt. 64. §

(2)bekezdésének megsértésére történő hivatkozás hiányában nem lehet eredményes. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.V.10.090/2025/

1. A tanács tagjai: Dr. Suba Ildikó a tanács elnöke Dr. Tánczos Rita előadó bíró Dr. Csesznok Judit Anna bíró Dr. Puskás Péter bíró Dr. Varga Edit bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) A felperes képviselője: Ifj. Dr. Auner Tamás ügyvéd (felperes képviselőjének címe) Az alperes: alperes neve (alperes címe) Az alperes képviselője: alperes képviselőjének neve (alperes képviselőjének címe; Kúria V.Mfv.10.090/2025/6 2 ügyintéző: Dr. Tóth Gergely ügyvéd) A per tárgya: munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság és a jogerős határozat száma: Szegedi Ítélőtábla Mf.I.40.023/2025/
2. Az elsőfokú bíróság és határozatának száma: Szolnoki Törvényszék 15.M.70.012/2024/
3. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 571.500 (ötszázhetvenegyezer-ötszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárásban felmerült 173.000 (százhetvenháromezer) forint felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás Kúria V.Mfv.10.090/2025/6 3 [1] Az alperes ... szállításával foglalkozó egyéni vállalkozó. A felperes
4. december 9-től állt az alperes alkalmazásában gépkocsivezető munkakörben. Az alperes rendszeresen szállított ... a cég1 telephelyére, ahol a gépjárművek fülkéinek ellenőrzésére is sor került. 2021 szeptemberében a felperes által vezetett tehergépjármű vezetőfülkéjét is ellenőrizni akarták, azt azonban a felperes trágár szavak kíséretében megtagadta. A cég1 képviselője tájékoztatta az esetről az alperest és azt kérte, hogy a továbbiakban ne küldjék a felperest a telephelyére. [2] Az alperesnél elvárt gyakorlat volt, hogy a tehergépjárművek platóján fennmaradt ... ott kell lesöpörni, ahol azt a gépjármű sofőrje leborította. Nem volt megengedett, hogy a sofőr a szennyezett, vagy leborítás után a platón maradt ... hazavigye. Ennek ellenére a felperes a fuvarfeladatok teljesítése után rendszeresen vitt haza ... a .... Közvetlen felettese többször eredménytelenül figyelmeztette a felperest, hogy ne tegye ezt. A ... zsákolásáról és annak a felperesi gépjármű csomagtartójában való elhelyezéséről felettese fényképfelvételt is készített. [3]
5. december 8-án este a felperes az alperes tehergépkocsiját vezetve egy vasúti átjáró közelében a záróvonalat átlépve nagy sebességgel megelőzte az előtte haladó gépjárművet, majd a vasúti átjáró piros jelzése miatt megállt. A megelőzött gépjármű vezetője számonkérte a felperest a balesetveszélyes helyzet előidézése miatt, majd jelezte a felperesnek, hogy „az esetről beszámol a főnökének”, mivel ismeri őt. Erre a felperes trágár szavakat használva válaszolt és tovább hajtott. [4] Az alperes a történtek után felmondással megszüntette a felperes munkaviszonyát a munka törvénykönyvéről szóló
6. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)
7. §

(2)bekezdésére figyelemmel. Ezt azzal indokolta, hogy a felperes több esetben olyan minősíthetetlen, arrogáns viselkedést tanúsított, amely mind a munkáltató, mind ügyfelei számára elfogadhatatlan. Többször szóban figyelmeztették, ennek ellenére nem változtatott magatartásán. Az indokolás hivatkozott arra is, hogy az alperest a felperes magatartása miatt tiltották ki a cég1 telephelyéről. Ezen túl több esetben jogellenesen ... tulajdonított el a szállítás során, továbbá

1. december 8-án a munkáltató gépjárművével olyan manővert hajtott végre, amely mások életét és testi épségét veszélyeztette. A felperes keresete, az alperes ellenkérelme [5] A felperes módosított keresetében a munkaviszony jogellenes megszüntetésére hivatkozva végkielégítés és elmaradt munkabér megfizetésére kérte kötelezi az alperest a perköltség viselése mellett. Vitatta, hogy kitiltották a cég1 telephelyéről, továbbá, hogy jogellenesen tulajdonította el a ..., valamint azt is, hogy balesetveszélyes manővert hajtott végre a gépkocsival. Sérelmezte, hogy a felmondásban olyan indokot hozott fel az alperes, amely két és fél évvel korábban történt. Állította, hogy a felmondás nem felel meg a világosság, valóság és okszerűség követelményének. [6] Az alperes a kereset elutasítását és a felperes költségekben való marasztalását kérte figyelemmel arra, hogy jogszerű intézkedést hozott. Kúria V.Mfv.10.090/2025/6 4 Az első- és másodfokú bíróság határozata [7] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította és kötelezte a felperest a perköltség viselésére. Az első felmondási indok vonatkozásában megállapította, hogy az nem felel meg a valóság követelményének, mivel az alperest nem tiltották ki a cég1 telephelyéről. A második és harmadik felmondási indok kapcsán megállapította, hogy azok kellően világosak voltak, azok valóságtartalmát a munkáltató igazolta és azok okszerű indokául szolgálhattak a jogviszony megszüntetésének. [8] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság a jogerős ítéletet helybenhagyta és a perköltség megfizetésére kötelezte a felperest. Nem tartotta megalapozottnak a felperesnek a bizonyítékok okszerűtlen mérlegelésére vonatkozó hivatkozását. Mind a második, mind a harmadik felmondási indok vonatkozásában helytállónak találta az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást és a bizonyítékok mérlegelését. Kifejtette, hogy a felmondási okok világosak voltak és a feltárt tényekből helyesen vonta le azt a következtetést a bíróság, hogy a felperes jogellenesen tulajdonította el a ... a munkáltató tiltása ellenére. [9] Nem találta megalapozottnak a felperes arra való hivatkozását, hogy a bíróság túlterjeszkedett hatáskörén amikor büntetőjogi megállapításokat tett, hiszen egy cselekménynek nemcsak büntetőjogi, hanem munkajogi következményei is lehetnek. A balesetveszélyes közlekedési helyzet teremtésével kapcsolatos felmondási indokokkal összefüggésben rámutatott, hogy az elsőfokú bíróság az érintett tanú vallomása alapján állapította meg a tényállást és abból helyes következtetéseket vont le. A felülvizsgálati kérelem, felülvizsgálati ellenkérelem [10] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte, hogy a Kúria azt változtassa meg és kötelezze az alperest: fizessen meg számára 662.440 forint elmaradt munkabért, 1.067.450 forint végkielégítést, továbbá marasztalja az alperest a perköltségben. Érvelése szerint a jogerős ítélet sérti az Mt.
2. §

(1)bekezdését, mivel a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárát. Előadta, hogy az eljárt bíróságok nem vették figyelembe az összes bizonyított körülményt, illetve a megállapított tényeket alapulvéve helytelen következtetésre jutottak. [11] Azt is állította, hogy a jogerős ítélet sérti a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 263. §

(1)bekezdését, miszerint a bíróság a perben – törvény eltérő rendelkezése hiányában – alakszerű bizonyítási szabályokhoz, a bizonyítás meghatározott módjához vagy meghatározott bizonyítási eszközök alkalmazásához nincs kötve. Utalt arra, hogy a fél saját előadása nem lehet egyben a fél előadásának bizonyítéka is. Kúria V.Mfv.10.090/2025/6 5 [12] Érvelése szerint az eljárt bíróságok túlterjeszkedtek hatáskörükön, amikor megállapították, hogy több esetben tulajdonított el ... a szállítás során. [13] Vitatta annak valóságtartalmát is, hogy többször tanúsított minősíthetetlen, arrogáns viselkedést. Nem találta valósnak azt a megállapítást sem, hogy 2023. december 8án tehergépjármű vezetése során mások életét, testi épségét veszélyeztető manővert hajtott volna végre. Állította továbbá, hogy őt valójában sosem tiltották ki a cég1 telephelyéről. [14] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében kérte, hogy a Kúria a jogerős ítéletet hatályában tartsa fenn és marasztalja a felperest a perköltségben. Kifogásolta, hogy a felperes fellebbezését az Mt. 64. §

(2)bekezdésére alapította, ennek ellenére megsértett jogszabályhelyként az Mt. 166. §

(1)bekezdését jelölte meg, a pernek azonban a munkáltató kártérítési felelőssége nem volt a tárgya. [15] Sérelmezte, hogy bár a felperes a bizonyítékok okszerűtlen mérlegelését állította és vitatta a megállapított tényállást, ezzel kapcsolatban a jogszabályhelyet nem jelölte meg és részletesen nem fejtette ki álláspontját, hogy miért nem helytálló a másodfokú ítélet indokolása. Állította, hogy a felmondás kimerítette a világosság, valóság és okszerűség követelményét, amit a meghallgatott tanúk vallomása is alátámasztott. Sérelmezte, hogy a felperes azt sem fejtette ki, hogy miért sérti a jogerős ítélet a Pp. 263. §

(1)bekezdését. Vitatta a felülvizsgálati kérelemben megjelölt összegszerűséget is. A Kúria döntése és jogi indokai [16] A felperes felülvizsgálati kérelme nem megalapozott. [17] A felülvizsgálati eljárás rendkívüli perorvoslat, amelynek tárgya a Pp. 406. §

(1)bekezdése alapján a jogerős érdemi határozatnak a Pp. 423. §

(1)bekezdése szerinti korlátok közötti felülbírálata. Ennek megfelelően a Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem (és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem) keretei között, az ott megjelölt jogszabályok, illetve a Kúria közzétett határozataitól jogkérdésben való eltérés tekintetében vizsgálhatja felül. [18] A Kúria következetes gyakorlata szerint a jogerős ítélet csak olyan kérdésben, olyan jogi állásponttal összefüggésben támadható felülvizsgálati kérelemmel, amely az elsőés másodfokú eljárásnak is tárgya volt (Pfv.I.20.792/2016./11., Mfv.X.10.014/2022/9.). A felülvizsgálati kérelmet nem lehet olyan új körülményre alapítani, amelyre a fél az első- és másodfokú eljárás során nem hivatkozott. A másodfokú eljárásnak nem volt tárgya a munkáltató kártérítési felelőssége (Mt. 166. §). A felperes a peres eljárás során nem tett olyan állítást, hogy a munkáltató munkaviszonyával összefüggésben kárt okozott a számára, amelyet köteles megtéríteni. Azt állította, hogy a munkáltató jogellenesen szüntette meg jogviszonyát, melynek jogkövetkezményét nem az Mt. 166. §-a, hanem az Mt. 82-83. §-a állapítja meg, e szabályok megsértésére azonban a felperes nem hivatkozott. Kúria V.Mfv.10.090/2025/6 6 [19] A Pp. 413. §

(1)bekezdésének b) pontja szerint a felülvizsgálati kérelemnek a beadványokra vonatkozó általános szabályok mellett tartalmaznia kell – többek között – a jogszabálysértés pontos megnevezését, a jogszabályhely pontos megjelölésével azt az eljárási, illetve anyagi jogi jogszabálysértést, amely kihatott az ügy érdemi eldöntésére, valamint annak indokait, hogy a fél az új határozat hozatalát, vagy a határozat hatályon kívül helyezését milyen okból kívánja. A Pp. 413. §

(1)-

(2)bekezdése értelmében a jogerős ítélet több rendelkezését támadó, egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozó felülvizsgálati kérelemnek valamennyi hivatkozás tekintetében rendelkeznie kell a törvényben meghatározott, egymással szoros logikai és perjogi kapcsolatban álló kötelező tartalmi kellékekkel (Mfv.IV.10.006/2025/9., Mfv.V.10.079/2025/6.). A Kúria a felülvizsgálati kérelem tartalmilag fogyatékos részét érdemben nem vizsgálhatja. [20] A felperes felülvizsgálati kérelmében a Pp. 263. §

(1)bekezdése megsértését kifogásolta. Ezen túl állította, hogy az eljárt bíróságok tévesen értékelték a rendelkezésükre álló bizonyítékokat és az alapján helytelenül állapították meg a tényállást, megsértett jogszabályhelyként azonban a Pp. 279. §

(1)bekezdését nem jelölte meg. [21] A per érdemében meghozott ítéletében a bíróság először megállapítja a tényeket, majd e tényekre az anyagi jogot alkalmazva dönt a kereset alaposságáról, így az érdemi döntés mindig az anyagi jogon alapul. Ha a fél felülvizsgálati kérelmében a bíróság érdemi döntését támadja és új érdemi határozat meghozatalát kéri, ennek ellenére felülvizsgálati kérelme indokolásában kizárólag a bizonyítékok értékelését és a tényállás megállapítását kifogásolja, és ezzel összefüggésben csak eljárási jogszabálysértésre hivatkozik, akkor a Kúria az érdemi döntés alapjául szolgáló anyagi jogszabály megsértését nem vizsgálhatja, és nem hozhat új érdemi határozatot. Ha a felülvizsgálati kérelem nem tartalmazza a vonatkozó anyagi jogi jogszabálysértés [Mt. 64.

(2)bekezdés] megjelölését is, akkor nem vizsgálható, hogy a tényállás megállapítása során a bíróság nyilvánvalóan helytelen, okszerűtlen következtetésre jutott-e (Kúria Pfv.II.21.077/2021/7., Pfv.II.20.108/2021/4.). Mivel a felperes a felülvizsgálati kérelmében nem hivatkozott az Mt. 64. §

(2)bekezdésének megsértésére, a Kúria a tényállás esetleges felülvizsgálatát követően sem hozhatott volna a jogerős ítélettől eltérő döntést. [22] Megállapítható, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati érvelésben megjelölt jogszabályhelyeket nem sértette, így azt a Kúria a Pp. 424. §

(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [23] A pervesztes felperes a Pp. 83. §

(2)bekezdése alapján köteles az alperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére, amelynek összegét – mivel annak mérséklését a felperes nem kérte – a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet 2. §

(1)bekezdés a) pontja és 5. §

(2)bekezdése szerint felszámított összegben határozta meg. A per tárgyi költségfeljegyzési jogos volt, ezért az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §

(1)bekezdése szerinti mértékű felülvizsgálati eljárási illeték a pervesztes felperes munkavállalói költségkedvezményére figyelemmel a Magyar Állam terhén marad a munkavállalói költségkedvezmény megállapításának és érvényesítésének szabályairól szóló 73/2009. (XII. 22.) IRM rendelet 1. §-a alapján. Kúria V.Mfv.10.090/2025/6 7 [24] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 405. §

(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 376. §

(1)bekezdés a) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [25] kizárja. Az ítélet elleni felülvizsgálat lehetőségét a Pp. 407. §

(1)bekezdés d) pontja A határozat elvi tartalma A felmondás jogellenességét a bizonyítékok nyilvánvalóan okszerűtlen mérlegelésére alapító felülvizsgálati kérelem a Pp. 279. §

(1)bekezdésének, valamint az Mt. 64. §

(2)bekezdésének megsértésére történő hivatkozás hiányában nem lehet eredményes. Záró rész Budapest,

1. március
2. Dr. Suba Ildikó s.k. a tanács elnöke, dr. Tánczos Rita s.k. előadó bíró, dr. Suba Ildikó s.k. a tanács elnöke az aláírásban akadályoztatott dr. Csesznok Judit Anna bíró helyett, dr. Puskás Péter s.k. bíró, dr. Varga Edit s.k. bíró