← Magyarország

Mf.30012/2025/5 – Győri Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: Az azonnali hatályú felmondási joggyakorlásra irányadó szubjektív határidőt attól az időponttól kell számítani amikor a munkáltatói jogkör gyakorlója teljes körű tudomást szerez a releváns tényekről. Győri Ítélőtábla Az ügy száma: Mf.V.30.012/2025/

  1. A felperes: felperes (felperes címe) A felperes képviselője: Dr. Hyross Krisztina Ügyvédi Iroda (felperesi jogi képviselő címe eljáró ügyvéd: dr. Hyross Krisztina) Az alperes: alperes (alperes címe) Az alperes képviselője: Dr. Kovács Anikó Ügyvédi Iroda (alperesi jogi képviselő címe eljáró ügyvéd: dr. Kovács Anikó) A per tárgya: Munkaviszony jogellenes megszüntetése Az elsőfokú bíróság neve és fellebbezéssel támadott határozatának száma: Székesfehérvári Törvényszék, 72.M.70.126/2023/
  2. A fellebbezést előterjesztő fél és a fellebbezés sorszáma: Alperes,
  3. Ítélet Győri Ítélőtábla V.Mf.30.012/2025/5* 2 Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett rendelkezését megváltoztatja, a felperes kereseti kérelmét elutasítja. Az ítélőtábla mellőzi az alperes perköltség megfizetésére vonatkozó kötelezését. Az ítélőtábla kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 219.490 (kétszáztizenkilencezer-négyszázkilencven) forint elsőfokú és 155.990 (százötvenötezerkilencszázkilencven) forint másodfokú perköltséget. Az ítélőtábla mellőzi az alperes illetékfizetésre vonatkozó kötelezését és megállapítja, hogy 207.392 (kétszázhétezer-háromszázkilencvenkettő) forint feljegyzett elsőfokú és 196.522 (százkilencvenhatezer-ötszázhuszonkét) forint feljegyzett fellebbezési illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] A másodfokú eljárásban irányadó tényállás szerint a felperes
  4. február
  5. napjával létesített határozatlan időre munkaviszonyt az alperessel garázsmester munkakörre, az alperes település1-i telephelyére. Felperes feladata volt más mellett az alperes által üzemeltett tehergépjárművekhez alkatrészek és segédanyagok rendelése, beszerzése, továbbá ezen beszerzések teljesítésének – így a leszállított áruk és a kibocsátott számlák – ellenőrzése is. [2] Felperes a alperesi beszállító Kereskedelmi Kft. (a továbbiakban: alperesi beszállító Kft.) helység1-i üzletében került munkakapcsolatba az ott értékesítőként, majd telephelyvezetőként dolgozó beszállító alkalmazottjaral. Felperes és beszállító alkalmazottja
  6. elején kötött megállapodása alapján beszállító alkalmazottja a alperesi beszállító Kft. alperes részére történő értékesítés során kibocsátott számláin jogosultságával visszaélve a cikkszámok mellett nem a cikkszámnak megfelelő termékek megnevezését tüntette fel, hanem olyanokat, mint amilyeneket az alperes rendelni szokott. Ezzel a módszerrel a számlákon feltüntetett termékek megnevezése alapján azt a látszatot keltette, mintha az alperes a számára szükséges termékeket szerezte volna be és fizette volna ki – valójában a cikkszámok szerinti, számára szükségtelen termékeket fizette ki. Megegyezésük alapján a számlákon lévő cikkszámok szerinti termékek nem kerültek az alpereshez, hanem azokat egymás között elosztották és egyik részével felperes, másik részével beszállító alkalmazottja rendelkezett sajátjaként. A megállapodás alapján a alperesi beszállító Kft. által hat alperes felé kibocsátott számla tekintetében jártak el ily módon. A termékek egy részét felperes vitte el magával a alperesi beszállító Kft. helység1-i üzletéből, beszállító alkalmazottja a nála maradt termékeket értékesítette, a vételár felét megtartotta, másik felét pedig felperesnek átadta. Győri Ítélőtábla V.Mf.30.012/2025/5* 3 [3] A fenti eljárás szerint a következő hat számla került kibocsátásra: a
  7. március
  8. keltű számla, melyen feltüntetett termékek számla szerinti értéke 247.376 forint, a
  9. április
  10. keltű számla, melyen feltüntetett termékek számla szerinti értéke 576.975 forint, a
  11. április
  12. keltű számla, melyen feltüntetett termékek számla szerinti értéke 231.790 forint, a
  13. május
  14. keltű számla, melyen feltüntetett termékek számla szerinti értéke 257.122 forint, a
  15. május
  16. keltű számla, melyen feltüntetett termékek számla szerinti értéke 212.797 forint, a
  17. június
  18. keltű számla, melyen feltüntetett termékek számla szerinti értéke 403.048 forint volt. Valamennyi számla teljesítésének időpontja a számla keltével egyezett. [4] A felperes ezen számlákra „ok” megjelölést jegyzettbe az alperes informatikai rendszerébe és egyesekre a rendszám megjelölésével azt is rávezette, hogy az adott termékek alperes mely gépjárművébe kerültek beszerelésre. A felperes ezen számlákat átvevőként az alperes nevében alá is írta. [5] Felperes közvetlen feletteséhez, alperesi alkalmazott2hoz
  19. július elején telefonon névtelen bejelentés érkezett, mely szerint ellenőrizni kellene a alperesi beszállító Kft-től érkező számlákat, összevetve az azokon szereplő cikkszámokat és a szövegesen megjelölt termékeket. A bejelentés alapján alperesi alkalmazott2 ellenőrzést végzett, melynek során a bejelentés szerinti visszásságokat észlelte, amiről alperesi alkalmazott3 logisztikai vezetőt tájékoztatta, aki az eset kivizsgálását rendelte el és ezekről tájékoztatta alperesi alkalmazott4 belső ellenőrzési vezetőt is. [6] A garázsmeseterek irodájában végrehajtott ellenőrzés során a alperesi beszállító Kfttől rendelt termékekre vonatkozó iratanyag nem volt fellelhető, ezért ezen cég által 2023-ban alperes felé kibocsátott számlákat az alperes könyvelésétől szerezték be, azokat a belső ellenőrzési vezető ellenőrizte és a bejelentés szerinti visszásságokat tapasztalta. [7]
  20. július 19-én az alperes meghallgatta mindhárom garázsmestert – köztük felperest is – a alperesi beszállító Kft-től való rendelésekkel kapcsolatos munkafolyamat tekintetében. [8] A belső ellenőrzési vezető
  21. július 19-
  22. között egyeztetett az üggyel kapcsolatban a alperesi beszállító Kft-vel, melynek eredményeként a alperesi beszállító Kft. szóban megerősítette, hogy nem kerültek alpereshez kiszállításra a tényállásban megjelölt számlákon feltüntetett cikkszámok szerinti termékek, és a számlákon lévő megnevezés szerinti termékek sem. A alperesi beszállító Kft. készletéről a cikkszám szerinti termékek kivételezésre kerültek, de a szállító autójuk a GPS adatok szerint nem járt az alperes település1-i telephelyén. [9] Az alperes
  23. július 28-án ismét meghallgatta a feleprest, a meghallgatásról „munkaviszony azonnali hatályú felmondása előtti meghallgatásról” elnevezésű „fegyelmi jegyzőkönyv”-et vett fel. A jegyzőkönyvben rögzítésre került az addig alperes által feltár tényállás, így a szóban forgó számlákkal kapcsolatban indult belső ellenőrzés, az, hogy a számlák szerinti termékek nem kerültek az alpereshez beszállításra, ugyanakkor a cikkszám szerinti termékek a alperesi beszállító Kft. készletéből kivételezésre kerültek, a számlák alapjául szolgáló megrendelések és a számlák kifizetéséhez való jóváhagyása a felpereshez Győri Ítélőtábla V.Mf.30.012/2025/5* 4 köthető. E jegyzőkönyvben a felperes elismerte, hogy a fenti számlákat és azok szerinti termékeket ő vette át, igazolta le, ő hagyta jóvá alperes rendszerében, hogy azok kifizethetők és úgy nyilatkozott, hogy ezen termékek szerinte mind leszállításra kerültek. Elmondta, hogy 2023-ban nem ment alkatrészért, az esetek döntő részében úgy hagyta jóvá a számlákat, hogy átnézte ezeket, de egyes esetekben csak tartalmi, utólagos ellenőrzést végzett. A jegyzőkönyv szerint a vizsgált
  24. március
  25. és június
  26. között történt hét eset következtében összesen 2.237.679 forint kár keletkezett. A vezető megállapítása szerint a felperes által megszegett előírások: munkaszerződés, szabályzat, munkaköri leírás, a felperes által megszegett előírás pedig valótlan teljesítési igazolás. A felperes ezen jegyzőkönyvben a felelősségét nem ismerte el arra hivatkozással, hogy az általa ellenőrzött termékek beérkeztek alpereshez. Ezt követően felperes táppénzes állományba került. [10] Felperes még ezen a napon telefonon felhívta alperesi alkalmazott5t, akivel közölte, hogy bár felelősségét nem ismeri el, de kész az okozott kárt megtéríteni és ennek módjáról tájékozódott. Felperes
  27. július 30-án alperesi alkalmazott5nak címezve a kár megtérítése iránti kérelem tárgyú emailt küldött, melyben jelezte, hogy a szóbeli egyeztetés alapján megerősíti, kötelezettséget vállal a jegyzőkönyvben rögzített 2.237.679 forint hiány megtérítésére. alperesi alkalmazott5 még aznap elektronikus levélben tájékoztatta a felperest, hogy levelét az illetékeseknek továbbította, a továbbiakban az alperes jogi osztályától várhat választ a munkaviszony megszüntetésével és a kár megtérítésével kapcsolatban, de mindezektől függetlenül a rendőrségi vizsgálat megindításra kerül. [11]
  28. augusztus 2-án a belső ellenőrzési vezető, majd alperes jogi képviselője tájékoztatta – a munkáltatói jogkör gyakorlására önállóan jogosult – alperesi ügyvezető ügyvezetőt a felperessel kapcsolatos vizsgálatról, a megállapított tényekről. A belső ellenőrzési vezető azt javasolta az ügyvezetőnek, hogy a felperes munkaviszonyának megszüntetésére közös megegyezéssel kerüljön sor, mivel alperes nem az azonnali hatályú felmondást tartotta elsődleges szempontnak, hanem az okozott kár megtérítését, amit felperes vállalt. Az ügyvezető azt kérte, hogy a alperesi beszállító Kft. által az alperes felé kibocsájtott számlákkal kapcsolatos vizsgálat terjedjen ki a 2022-ben kibocsájtott számlákra is azzal, hogy a vizsgálatot
  29. augusztus 28-ig le kell zárni, mivel az ügyvezető augusztus 28-ig szabadságon lesz. [12] Alperes jogi képviselője
  30. augusztus 3-án elektronikus levél útján értesítette a belső ellenőrzési vezetőt és alperesi alkalmazott5t, hogy
  31. évre feltehetően már nem lesznek olyan számlák, amelyek felperes felelősségét érintik. Egyidejűleg megküldte a közös megegyezéses munkaviszony megszűntető megállapodás tervezetét, amelynek előzmény részében összefoglalta az addig megállapítható tényállást. [13] A belső ellenőrzési vezető a közös megegyezés tervezetét
  32. augusztus 8-án elektronikus levél útján megküldte felperesnek és kérte visszajelzését az egyeztetés, aláírás időpontjáról, majd augusztus 10-én telefonon is beszélt felperessel, aki erre vonatkozóan nem adott választ. Felperes ekkor tett említést arról, hogy lehetségesnek tartja, hogy a alperesi beszállító Kft-től a telephelyvezetői autóval történt a kiszállítás a település1-i telephelyre, amelyben nincs GPS. Győri Ítélőtábla V.Mf.30.012/2025/5* 5 [14] Felperes jogi képviselője
  33. augusztus 16-án elektronikus levelében jelezte alperes képviselőjének, hogy felperes nem érzi magát semmilyen szempontból felelősnek, a munkaviszonyt nem kívánja megszüntetni. [15] A belső ellenőrzési vezető a felperessel
  34. augusztus 10-én folytatott telefonbeszélgetését követően több alkalommal kereste telefonon a alperesi beszállító Kft. ügyvezetőjét egyeztetés céljából, melyre augusztus 15-én került sor. A alperesi beszállító Kft.
  35. augusztus 21-én szóban közölte a belső ellenőrzési vezetővel a telephelyvezetői autó adatait. Alperes augusztus 23-án ellenőrizte a járműforgalomra vonatkozó adatokat, mely alapján megállapította, hogy ez a gépjármű alperes település1-i telephelyére nem hajtott be. [16] Alperes
  36. augusztus 24-én elektronikus levélben kereste meg a gépjárművei szervízelését végző kft-t, mely még ezen a napon adott válaszában közölte, hogy a perbeli számlák közül egy számla kivételével a többi alkatrész „a rendelés utáni dátummal” nem került beszerelésre. [17] A alperesi beszállító Kft.
  37. augusztus 25-én elektronikus levélben megerősítette, hogy az érintett számlák szerinti tételek nem kerültek kiszállításra az alperes telephelyére, a számlákon lévő „cikk megnevezése” szerinti termékek (elnevezésük szerinti termékek) nem kerültek a készletükről kivitelezésre, hanem ezzel szemben onnan a számlákon lévő „cikkszámok” szerinti termékek (a cikkszám azonosítónak megfelelő termékek) lettek kivételezve, melyek ezen Kft. telephelyén lettek kiadva. A cikkszám szerint ténylegesen kiadott termékeket tételesen megjelölte levelében. A alperesi beszállító Kft. megerősítette továbbá, hogy a szállításra használt járműveik a GPS adatok alapján ezen számlákhoz kapcsolódóan nem jártak az alperes település1-i telephelyén. A telephelyvezető rendszám1 rendszámú autójába csak
  38. július 10-én került beszerelésre GPS, ezért kérte, hogy az alperes ellenőrizze, ezen autó beléptetésre került-e az alperes település1-i telephelyén. [18] Alperes logisztikai vezetője alperesi alkalmazott3
  39. augusztus 28-án írt elektronikus levelet az ügyvezetőnek, melyben összefoglalta a felperes kötelezettségszegésével kapcsolatban feltártakat. Az ügyvezető ezen a napon egyeztetett a belső ellenőrzési vezetővel és az alperes jogi képviselőjével, akik szerint „csalás gyanúja” áll fenn ezért indokolt a munkaviszony azonnali hatályú felmondással történő megszüntetése. Arról is tájékoztatták az ügyvezetőt, hogy felperes már elzárkózik a közös megegyezéses munkaviszony megszüntetéstől. Az ügyvezető ezt követően döntött úgy, hogy felperes munkaviszonyát azonnali hatályú felmondással megszünteti. [19] Alperes
  40. augusztus 29-én kelt azonnali hatályú felmondással a felperes munkaviszonyát megszüntette. Az indokolásban alperes ismertette a feltárt tényállást és a felperes által ezzel kapcsolatban előadottakat. Összegezte, hogy a kifogásolt számlákon szereplő cikkszámoknak az azok mellett feltüntetett termék-megjelölések nem felelnek meg, a cikkszám szerinti valós termékek az alperes logisztikai tevékenységéhez alapvetően nem kapcsolódnak, tehergépjárművei üzemeltetéséhez ezeket nem használja. Ezen túlmenően a alperesi beszállító Kft. tájékoztatása alapján sem a cikkszám, sem a megnevezés szerinti termékek nem kerültek kiszállításra alpereshez. Felperes nyilatkozata szerint ezen termékeket alperes részére átvette, ellenőrizte és ezt követően hagyta jóvá a számlákat, ugyanakkor a Győri Ítélőtábla V.Mf.30.012/2025/5* 6 gépjárművek szervízelését végző cég nyilatkozata szerint ilyen alkatrészek nem kerültek beszerelésre. Az alperes arra is hivatkozott, hogy a fent részletezett kötelezettségeken túl alperes részéről a felperesbe vetett bizalom is megrendült. [20] A felperes keresetében kötelezni kérte az alperest 45 nap felmondási időre járó távolléti díj címén bruttó 1.052.799 forint, továbbá végkielégítés címén két havi távolléti díj, bruttó 1.403.732 forint és ezen összegek után
  41. augusztus
  42. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamat, valamint 1.000.000 forint sérelemdíj és perköltség megfizetésére. [21] A felperes érvényesíteni kívánt jogként a munka törvénykönyvéről szóló
  43. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)
  44. §

(3)bekezdés a) pontját és
(4)bekezdését, 78. §
(2)bekezdését, 68. §
(1)-
(2)bekezdéseit,
  1. §-át,
  2. §-át, a Polgári Törvénykönyvről szóló
  3. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:
  4. §-át, 2:
  5. §
(1)-
(2)bekezdéseit, 2:
  1. §-át, 2:
  2. §-át és 2:
  3. § d) pontját és jelölte meg. [22] A felperes arra hivatkozott, hogy az alperes elkésetten gyakorolta az azonnali hatályú felmondás jogát. Álláspontja szerint a döntés meghozatalához szükséges információk már
  4. július 28-án, a felperes meghallgatását követően rendelkezésre álltak. A
  5. július
  6. napján tartott megbeszélést követő 15 napban sem gyakorolta az alperes a felmondás jogát. Az ügyvezető által elrendelt vizsgálatra nem volt szükség, amit
  7. augusztus 14-ig le is lehetett volna folytatni. A kár összegének nem volt meghatározó jelentősége, mivel az alperes kisebb jellegű károkozásoknál is alkalmaz azonnali hatályú felmondást. Érvelése szerint az alperes indokolatlanul késlekedett a felmondás megszövegezésével, közlésével, a vizsgálattal. [23] A felmondásban rögzített kötelezettségszegés nem történt meg, de a felmondás nem is határozza meg pontosan, hogy a felperes mely munkaviszonyból származó kötelezettségét szegte meg. Felperes álláspontja szerint az alperes először ellenkérelmében foglalta össze a felmondás indokait, melyek azonban a felmondás indokolásában nem szerepeltek. [24] Felperes érdemben arra hivatkozott, hogy a vonatkozó számlák nem valótlan tartalmúak, a alperesi beszállító Kft. elismerte azok szerinti termékek kiadását, kiszámlázását, csak a termékek kiszállítását nem tudta megerősíteni. Ezek mellett az azonnali hatályú felmondással az alperes megsértette a felperes emberi méltóságát és személyiségi jogait, mert a személyes meghallgatáson, valamint a felmondás indokolásában azt sugallta, hogy a felperes alkatrészeket tulajdonított el, illetve szándékosan okozott kárt az alperesnek. A sérelemdíj összegét tekintve a felperes hivatkozott arra, hogy az alperesnél a munkaviszonya hosszú ideje fennállt, mely alatt nem történt vele szemben szabálysértés miatt intézkedés. [25] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte a 32/
  8. (VIII.22.) IM rendelet
  9. §-a szerint azzal, hogy az ügyvédi munkadíjat Áfa terheli. Az alperes a kereset összegszerűségét nem vitatta, hanem kizárólag annak csak jogalapját. Álláspontja szerint az azonnali hatályú felmondás gyakorlására időben került sor, a 15 napos szubjektív határidő akkor kezdődik, amikor a munkáltatói jogkör gyakorlója valamennyi, a döntéshez szükséges releváns információval rendelkezik. Az alperes szerint
  10. július 28-án még nem állt rendelkezésére valamennyi releváns információ a Győri Ítélőtábla V.Mf.30.012/2025/5* 7 felperes kötelezettségszegésének elbírálásához. A felperes
  11. július 30-i e-mailjében elismerte, hogy az alperesnek kárt okozott és kötelezettséget vállalt annak megtérítésére, ennek alapján az alperes abból indult ki, hogy felperes a felelősségét elismerte, és vállalja az okozott kár megtérítését. Ezen túlmenően az ügyvezető megítélése szerint a
  12. július 28-ig tartott meghallgatások és a rendelkezésre álló információk nem voltak elegendőek ahhoz, hogy megalapozottan dönthessen a jogkövetkezményről, a továbbfolytatott vizsgálat így még szükséges és indokolt volt. [26] Az ügyvezető
  13. augusztus 28-án kapta kézhez a logisztikai vezető összefoglalóját az esetről, ezt követően a lehető legrövidebb időn belül döntött az azonnali hatályú felmondásról, melyet haladéktalanul meg is küldött a felperesnek. [27] Az alperes álláspontja értelmében a felperes a sérelemdíj alapjául szolgáló többlettényállási elemeket nem jelölt meg, illetve nem bizonyított. [28] Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek felmondási időre járó távolléti díj jogcímén 1.052.799 forintot, továbbá végkielégítés jogcímén, a törvényes levonásokkal terhelten 1.403.732 forintot és ezek
  14. augusztus 30-tól a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamatát, valamint 490.148 forint perköltséget, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg 147.248 forint illetéket az állam javára, a további feljegyzett 60.144 forint illetéket az állam viseli. [29] Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a kereseti kérelemben foglaltaktól eltérően a támadott munkáltatói intézkedés indokolása a világosság követelményének megfelel. [30] Az elsőfokú bíróság az ügy érdemében megállapította, hogy felperes az azonnali hatályú felmondásban megjelölt kötelezettségszegést megvalósította, amit beszállító alkalmazottja tanúvallomása kétséget kizáróan alátámasztott. Megállapította továbbá, hogy felperes beszállító alkalmazottjaral együttműködött, és a alperesi beszállító Kft. által alperes felé kibocsátott számlákat annak ellenére befogadta alperes nevében, hogy tudott a számlák manipulált, fiktív voltáról. Ennek eredményeként a valóságnak meg nem felelő tartalmú számlákat fizetett ki az alperes, illetve olyan termékek ellenértékét fizette meg, amelyekre nem volt szüksége és ezen termékeket a felperes és beszállító alkalmazottja eltulajdonított, azokkal jogtalanul sajátjukként rendelkeztek, az értékesített termékek ellenértékét egymás között megosztották. [31] Az elsőfokú bíróság ugyanakkor megállapította azt is, hogy az alperes az azonnali hatályú felmondás jogának gyakorlására az Mt.
  15. §
(2)bekezdésében meghatározott 15 napos szubjektív határidőt elmulasztotta. Ezzel kapcsolatban utalt a Kúria Mfv.10.689/2017/
  1. számú precedensképes határozatának [14]-[15] bekezdésében, továbbá a EBH2000.
  2. számon közzétett eseti döntésben foglaltakra. Győri Ítélőtábla V.Mf.30.012/2025/5* 8 [32] Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy alperesi ügyvezető alperes ügyvezetője volt a munkáltatói jogkör kizárólagos gyakorlója, aki önálló, más személlyel való egyeztetés, illetve más személy hozzájárulása nélkül volt jogosult a munkáltatói jogkör gyakorlására. [33] Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a felperes
  3. július 28-ai meghallgatása, illetve az arról felvett jegyzőkönyv alapján minden olyan információ rendelkezésére állt, amelyekre tekintettel az ügyvezető az azonnali hatályú felmondás jogát gyakorolhatta volna. Tudott a károkozás tényéről, a kár lényegi (2 millió forintot meghaladó) nagyságáról és arról is, hogy a károkozás „fiktív számlák” felperes személyéhez köthető igazolásával történt. Ismert volt a munkáltatói jogkör gyakorlója előtt, hogy felperes munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét jelentős mértékben legalább gondatlanul megszegte és az is, hogy a vele szembeni munkáltatói bizalom alapvetően és véglegesen megrendült. [34] Amikor
  4. augusztus 2-án az alperes ügyvezetője az esetről tájékoztatást kapott, akkor az azonnali hatályú felmondáshoz szükséges, az Mt.
  5. §
(1)bekezdésében meghatározott törvényi feltételek már fennálltak, ezekről az ügyvezető tudomást szerzett, de a belső ellenőrzési vezetővel történt egyeztetés alapján úgy döntött, hogy bár súlyosnak tartja az esetet, de a kár megtérítésének érdekében a közös megegyezést választja. Az elsőfokú bíróság azt is hangsúlyozta, hogy mindezek mellett a vizsgálat időtartama nem felet meg a „haladéktalanság” követelményének, hanem az ügyvezető „nyugodt” szabadságához lett igazítva, aki a szabadsága időtartama alatt nem kívánt ezzel az üggyel foglalkozni. Végül az azonnali hatályú felmondásra a felperes közös megegyezéstől és kártérítés megfizetésétől való elzárkózása miatt került sor. [35] Az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy a vizsgálat alperes által hivatkozott kérdései nem voltak relevánsak, a további vizsgálat
  1. augusztus 2-án való elrendelése szükségtelen volt. Ekkor már rendelkezésre állt a alperesi beszállító Kft. azon „megerősítő” válasza, amit alperes ügyvezetője még szükségesnek tartott. Ezen túlmenően a alperesi beszállító Kft. által alperes felé 2022-ben kibocsátott számlák ellenőrzésére sem az azonnali hatályú felmondás esetleges indokoltsága miatt került sor, hanem a közös megegyezést és a felperes kártérítési kötelezettségét befolyásoló kár összege miatt, ezért az azonnali hatályú felmondás jogának gyakorlását nem érintette. [36]
  2. augusztus 2-án és az azt követő 15 napban is minden feltétel adott volt a munkaviszony azonnali hatályú megszüntetésére. Az ügyvezető annak ellenére nem gyakorolta az azonnali hatályú felmondás jogát, hogy
  3. augusztus 16-án, a 15 napos szubjektív határidő lejártát megelőzően kétségtelenül tudta, a közös megegyezés nem fog létrejönni és a 15 napos szubjektív határidő is hamarosan el fog telni. [37] Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint, amennyiben alperes tulajdonjogának egy csekélyebb értékű sérelmével járó munkavállalói magatartás is azonnali hatályú felmondást von maga után, akkor a jelen perbeli károkozás különösen indokolta volna az azonnali hatályú felmondás haladéktalan alkalmazását, különös tekintettel arra, hogy a lényeg ez alapján nem a kár nagysága, hanem a jogtalan károkozó magatartás, amely ezekben az esetekben egyaránt megvalósul. Győri Ítélőtábla V.Mf.30.012/2025/5* 9 [38] Az alperes azért nem élt indokoltsága ellenére az azonnali hatályú felmondással
  4. augusztus 2-án, illetve az azt követő 15 napos szubjektív határidőn belül, mert az okozott kár megtérülését – figyelemmel arra is, hogy azt felperes maga ajánlotta fel – kedvezőbbnek találta közös megegyezés útján és ahhoz ezt találta „megfelelő jogcímnek”. Az alperes saját kockázatára tévesen döntött a közös megegyezés felajánlása mellett, ráadásul azt, hogy felperes nem fogadja el a közös megegyezést, még a 15 napos határidő lejárta előtti napon, augusztus 16-án az alperes tudomására hozta, ami megfelelt az együttműködési kötelezettségnek. [39] Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában kitér arra is, hogy a telephelyvezetői autóval kapcsolatos információknak nem volt jelentősége, mert az eleve a szükségtelenül elrendelt vizsgálat alatt merült fel és mint utóbb kiderült, nem befolyásolta volna az alperes azonnali hatályú felmondásának jogszerűségét. A telephelyvezetői autó település1-i telephelyre való behajtásának vizsgálata azért sem volt releváns információ, mert nem a számlák fiktívitásának kérdésével függött össze, hanem csak arra vonatkozott, hogy a fiktív számlák szerinti termékek hol kerültek átadásra, ami nem érintette felperes felelősségének kérdését. [40] A fiktív számlák felperes általi igazolása már
  5. július 28-án megállapítható volt, ami miatt – már önmagából eredően –
  6. augusztus 2-től alkalmazni lehetett, illetve kellett volna vele szemben az azonnali hatályú felmondást. Az a tény, hogy a termékek kiszállításra kerültek-e vagy sem alperes telephelyére, az elsőfokú bíróság megfogalmazása szerint lehet, hogy az alperesnek fontos információ volt, azonban az azonnali hatályú felmondás alkalmazásának nem volt szükséges feltétele, mivel a számlák a kiszállítástól függetlenül fiktívek voltak, amit a alperesi beszállító Kft.
  7. július 28-ig, illetve augusztus 2-ig megerősített. [41] Az elsőfokú bíróság az alperes saját mulasztásának minősítette, hogy az ügyvezetőt „nyugodt” szabadsága miatt nem tájékoztatták soron kívül
  8. augusztus 16-án arról, hogy a felperes nem fogadja el a közös megegyezést, noha ennek ismeretében a 15 napos határidőn belül gyakorolható lett volna az azonnali hatályú felmondás joga. Itt arra is utalt az elsőfokú bíróság, hogy az alperes ügyvezetője ekkor sem szakította volna meg elmondása szerint a szabadságát, hogy intézkedjen a munkaviszony megszüntetés vonatkozásában. Alperes ezen mulasztásának következménye nem háríthatóak felperesre. [42] Az elsőfokú bíróság rögzítette azt is, hogy felperes nem tanúsított időhúzó magatartást, mert a 15 napos szubjektív határidőn belül közölte, hogy nem fogadja el a közös megegyezést. [43] Az elsőfokú bíróság a felperes sérelemdíj igényével kapcsolatban nem tartotta megállapíthatónak a felperes által állított személyiségi jogsérelmet, ezért felperes ezen igényét, mint alaptalant elutasította. [44] Az alperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatását kérte akként, hogy a másodfokú bíróság a keresetet teljeskörűen utasítsa el a
  9. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  10. §
(1)és
(2)bekezdése alapján. Kötelezni kérte továbbá a felperest a 32/2003 (VIII.22.) IM rendelet 3.§
(2)bekezdés a) pont szerint alperes perköltségének Győri Ítélőtábla V.Mf.30.012/2025/5* 10 viselésére azzal, hogy az alperes jogi képviselője áfa fizetésére köteles. Az alperes a másodfokú eljárás pertárgyértékét a Pp. 512. §
(2)bekezdése alapján 2.456.531 forintban jelölte meg. [45] Alperes arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság az ítéletben feltárt tényállásból egyes körülményeket okszerűtlenül mérlegelt, és az eljárás során feltárt tényállásból téves jogi következtést vont le az azonnali hatályú felmondás jogának gyakorlására törvényben megállapított szubjektív határidő vonatkozásában. [46] Az alperes fellebbezésében kiemelte, a bírói gyakorlat szerint tudomásszerzésen a tények olyan ismeretét kell érteni, amely alapján alapos következtetést lehet levonni az érintett munkavállaló személyére, továbbá a vétkesség, a kötelezettségszegés mértékére, annak jelentőségére. Amennyiben a körülmények felismeréséhez vizsgálatot kell lefolytatni, a 15 napos határidő akkor kezdődik, amikor a vizsgálat lezárult, és annak eredménye alapján megalapozott döntés hozható. [47] Az elsőfokú bíróság által precedensként hivatkozott Mfv.10.689/2017/
  1. számú ügyben a Kúria maga is hangsúlyozta, hogy az ügy egyszerű megítélésű, ezért alperes álláspontja szerint ezen ügy tényállása eltér a perbeli eset tényállásától. Az elsőfokú bíróság által hivatkozott EBH 2000.
  2. számon közzétett ügy [78] bekezdése szerint az egy kifejezetten olyan ügy, amelyben a szubjektív határidő tekintetében a másodfokú bíróság hangsúlyozta, hogy az ügy bonyolult volta miatti vizsgálat, a döntés előkészítése az adott esetben hosszabb időt igényelt. [48] A perbeli eset szintén bonyolult megítélésű volt, a releváns információk és az azokat alátámasztó bizonyítékok beszerzése nem csupán az alperesnél folytatott belső ellenőrzés keretében folyt, ahhoz szükséges volt az érintett beszállító, a alperesi beszállító Kft. bevonása is, amelynek működésére alperesnek ráhatása nem volt. Felperes a terhére rótt kötelezettségszegést a alperesi beszállító Kft. alkalmazottjával együttműködve követte el, alperes ezt a személyt nem tudta meghallgatni. Az alperes ügyvezetője volt a munkáltatói jogkör gyakorlója, akinek az azonnali hatályú felmondás jogának gyakorlásával kapcsolatban egyeztetnie kellett a tényállás tisztázása, a vétkesség mértéke, illetve foka megállapítása és a bizonyítékok feltárása érdekében. Az alperes minden esetben vizsgálatot tart, az ügyvezető ennek eredménye alapján dönt, mivel több, mint 13.000 fő munkavállaló felett gyakorol munkáltatói jogkört. [49] Az alperes szükségesnek tartotta, hogy a
  3. augusztus
  4. napjáig feltárt információkat a alperesi beszállító Kft. megerősítse. A belső vizsgálat ekkor még folyamatban volt. A felperes vétkességét alátámasztó bizonyítékokat az ügyvezető a vele konzultáló tanácsadóival még nem ítélte elegendőnek a legsúlyosabb munkajogi szankció alkalmazásához, ezen túlmenően a kár nagyságrendje sem volt még ismert.
  5. augusztus 2-án, amikor az ügyvezető tudomást szerzett a felperes által jóváhagyott számlákról és kifizetésekről, tényként kezelték felperes visszaélését, de az azonnali hatályú felmondás alapjául feltárt tényállás szerint nem minden
  6. március és június között kiállított számla bizonyult valótlan tartalmúnak. Eddig az időpontig még nem vizsgálták, hogy a számlákon szövegesen feltüntetett termékek – amelyekről felperes következetesen állította, hogy átvette és a számlajóváhagyó rendszerben meghatározott gépjárművekhez rendelte azokat –, esetleg Győri Ítélőtábla V.Mf.30.012/2025/5* 11 mégis beszerelésre kerülhettek-e alperes tehergépjárműveibe. A fenti időpontig nem vizsgálták még a
  7. évi számlákat sem. [50] A alperesi beszállító Kft.
  8. augusztusában közölte azt az információt, ami szerint a helység1-i telephelyvezető, beszállító alkalmazottja összejátszott felperessel, aki ezt beismerte, ezért alperes akkor járt el kellő gondossággal, ha minden lehetséges bizonyítékként szolgáló információt ellenőrzött a teljes tényállás feltárása és felperes felelősségének tisztázása érdekében. [51] Fentiek miatt az elsőfokú bíróság álláspontjától eltérően ([87]-[88] bekezdés) relevanciával bírt felperes
  9. augusztus 10-én közölt hivatkozása, amelyet alperes szintén ellenőrzött, hogy a telephelyvezetői autó esetlegesen járt-e alperes település1-i székhelyén. [52] Az elsőfokú bíróság téves következtetésre jutott abban a tekintetben, hogy miért vizsgálata az alperes a felperes által állított település1-i telephelyre történő kiszállítást. Alperes számára annak volt jelentősége, hogy felperes közreműködését és vétkességét vizsgálja, ekkor még nem tudta, hogy a alperesi beszállító Kft. alkalmazottja beszállító alkalmazottja beismerte, hogy összejátszott felperessel. Elmondta azt is, hogy a számlák valóban manipuláltak, az azokon feltüntetett termékek nem kerültek alpereshez. [53] Az összejátszásra vonatkozó információ előszőr
  10. augusztus 15-én telefonon került a belső ellenőrzés vezetőjével közlésre, ezt megelőzően a alperesi beszállító Kft. csak azt erősítette meg, hogy a számlákon feltüntetett termékek nem kerültek kiszállításra alperes település1-i telephelyére, hanem nyilvántartása szerint a cikkszám szerinti termékek kerültek kiadásra a helység1-i telephelyén. A kiszállítással kapcsolatos tényállás teljeskörű tisztázása szükséges volt, mert ez alapvetően befolyásolhatta a felperes vétkességének mértékét. [54] A belső ellenőrzési vezető vallomása is megerősítette, hogy az ügyvezetőt a szabadságát követően haladéktalanul tájékoztatta a alperesi beszállító Kft. belső ellenőrzésének eredményéről. Ezen információkat a alperesi beszállító Kft. csak
  11. augusztus 23-át követően erősítette meg írásban is, amit alperes ügyvezetője kifejezetten fontosnak tartott döntése szempontjából. [55] Az a gyanú, amelyet a logisztikai vezető és a szállítmányozási vezető
  12. július 28-án a rendelkezésükre álló információk alapján megfogalmaztak, az ügyvezető számára nem volt elegendő a döntéshez, azt a lefolytatott vizsgálat tudta alátámasztani és ez eredményezte az ügyvezető bizonyosságát. [56] Iratellenesnek minősítette az elsőfokú bíróság azon megállapítását, mely szerint az alperes indokoltsága ellenére csak azért nem élt az azonnali hatályú felmondással
  13. augusztus 2-án, illetve az azt követő 15 napos szubjektív határidőben, mert az okozott kár megtérülését – figyelemmel arra is, hogy azt felperes maga ajánlotta fel – kedvezőbbnek találta a közös megegyezés útján. Alperes nem vitatta, hogy a kár megtérülése is cél volt, de elengedhetetlenül szükségesnek tartotta a vizsgálat folytatását, amely a felek közötti egyezetetés alatt is folyamatban volt a felperes kötelezettségszegésének teljeskörű tisztázása és alátámasztása céljából. Alperes álláspontja szerint nem elegendő, hogy a releváns Győri Ítélőtábla V.Mf.30.012/2025/5* 12 információk csupán rendelkezésre állnak, hanem a bizonyosság érdekében kellően megbízhatónak és bizonyítottnak is kell lenniük, figyelemmel az esetleges perbeli bizonyítás szükségességére is. [57] Az elsőfokú ítéletben foglaltaktól eltérően az ügyvezetőt nem alperes mulasztása okán nem tájékoztatták arról, hogy felperes nem fogadta el a közös megegyezést, ekkor ugyanis felperes kötelezettségszegéséről még nem volt bizonyosság.
  14. augusztus 16-án a vizsgálat folyt, melyben ekkor további releváns információk merültek fel, amelyek az azonnali hatályú felmondás jogának gyakorlására nyitva álló határidő kezdetét befolyásolták. Az alperes ügyvezetőjének soron kívüli értesítésére azért nem került sor mert az összes információ és bizonyíték
  15. augusztus 25-ére állt rendelkezésre, amely pénteki napra esett, az ügyvezető pedig augusztus 28-ától, hétfőtől dolgozott ismét. A vizsgálat nem alperes ügyvezetőjének nyugodt szabadságához lett igazítva. A vizsgálat befejezésének végső időpontjaként határozta meg az ügyvezető augusztus
  16. napját, ezen határidő megállapításakor az ügyvezető a felek közötti egyeztetés folyamatban létéből indult ki. Alperes álláspontja szerint az elsőfokú ítélet tévesen állapította meg, hogy a felperes nem tanúsított időhúzó magatartást. Alperes jogi képviselője többször kérte felperes jogi képviselőjét, hogy jelenjenek meg a vizsgálat folytatása céljából, erre konkrét időpontot is megjelölt, de a felperes betegségére, illetve a felperes jogi képviselőjének szabadága miatt ezekre nem reagáltak. Felperes jogi képviselője útján csak
  17. augusztus 16-án zárkózott el a közös megegyezéstől, de a kár megfizetésétől még ekkor sem. Ez az eljárás nyilvánvalóan időhúzó, az együttműködési kötelezettséget megszegő és az Mt.
  18. §
(1)bekezdésébe is ütköző magatartásnak minősül. [58] Az alperes kiemelten hivatkozott arra, hogy az ítélkezési gyakorlat szerint az azonnali hatályú felmondás gyakorlására nyitva álló határidő akkor kezdődik meg, amikor a munkáltatói jogkör gyakorlójának a döntéshez szükséges valamennyi releváns információ rendelkezésére áll. [59] Az alperesnek a vétkesség mértékéről is meg kellett győződnie, az ehhez szükséges információk és az azt alátámasztó bizonyítékok
  1. augusztus 25-én álltak maradéktalanul rendelkezésre, ezek alapján tudott az ügyvezető felelősségteljes döntést hozni, de alperes még a alperesi beszállító Kft. által augusztus 15-én telefonon közölt információk szerint is határidőben hozta meg döntését. [60] Az ügyvezetőt az ítélet szerinti tényállás alapján is
  2. augusztus 28-án tájékoztatták részletesen és teljes összefüggésében az ügyben folytatott vizsgálat keretében
  3. augusztus 25-ig feltárt tényállásról, és az azt alátámasztó bizonyítékokról. A felperes és beszállító alkalmazottja telephelyvezető összejátszásáról a alperesi beszállító Kft. először
  4. augusztus 15-én közölt információt, amit augusztus 25-én erősített meg írásban is, amelyhez képest alperes a szubjektív határidőn belül gyakorolta az azonnali hatályú felmondás jogát. [61] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását és az alperes ügyvédi munkadíjból álló perköltségben való marasztalását kérte az elsőfokú eljárásban csatolt megbízási szerződés alapján. Győri Ítélőtábla V.Mf.30.012/2025/5* 13 [62] A felperes álláspontja szerint az alperesnél elrendelt belső vizsgálat nem állapította meg felperes kötelezettségszegését, alperes ennek ellenére szüntette meg bizalomvesztésre hivatkozással munkaviszonyát. [63] A felperes hivatkozott arra, hogy az alperes
  5. július
  6. napján hallgatta meg az általa kérdésesnek tartott rendelések és azok alapján kiállított számlák vonatkozásában, majd
  7. július 28-án alperes jegyzőkönyvet vett fel „azonnali hatályú felmondás előtti meghallgatás” tárgyában. Ezen jegyzőkönyv rögzítette, hogy az „eljárás alá vont esemény bekövetkeztének időpontja”
  8. március
  9. Az alperes márciusi és áprilisi számlákat jelölt meg az aggályos rendelések alapjaként, de az első munkavállalói meghallgatásra csak négy hónappal később került sor. A belső ellenőrzési vezető
  10. július 19-
  11. között email-ben és MS Teams-en keresztül is egyeztetett a alperesi beszállító Kft-vel és annak ügyvezetőjével, ezért megalapozatlan azon alperesi hivatkozás, mely szerint
  12. augusztus
  13. napját követően további információra volt szüksége a alperesi beszállító Kft-től. Alperes ügyvezetője többször megerősítette, hogy augusztus 2-át követően már nem az azonnali hatályú felmondás gyakorlása körében volt szükség információra, hanem kizárólag a kár összegszerűségére vonatkozóan. [64]
  14. augusztus 2-án a belső ellenőrzési vezető, majd az alperes jogi képviselője tájékoztatta az ügyvezetőt a felperessel kapcsolatos vizsgálatról, a megállapított tényekről és a belső ellenőrzési vezető arról is tájékoztatta, hogy a alperesi beszállító Kft a vizsgált számlákkal kapcsolatos problémát email útján is megerősítette. [65] Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy felperes
  15. július 28-ai meghallgatása, illetve a felvett jegyzőkönyv alapján minden olyan információ alperes rendelkezésére állt, amelyre alapítva a felperessel szemben az azonnali hatályú felmondással élhetett volna. Alperes előtt ekkor már ismert volt a károkozás ténye, a kár 2 millió forintot meghaladó nagysága és az is, hogy ez a károkozás „fiktív számlák” igazolásával a felpereshez kötődik. Az alperes ezekre alapított azonnali hatályú munkaviszony megszüntetésre vonatkozó szándékáról a július 28-ai meghallgatásán felperes többször is tájékoztatást kapott. Felperes álláspontja szerint az alperes által hivatkozott augusztus 2-án elrendelt vizsgálatok szükségtelenek voltak. Tehát augusztus 2-án, illetve az azt követő 15 napban is minden feltétel adott volt az azonnali hatályú felmondás jogának gyakorlásához, alperes azonban annak ellenére nem élt ezen jogával, hogy augusztus 16-án, a 15 napos szubjektív határidő lejárta előtt kétségtelenül tudta, hogy a közös megegyezés nem jön létre. [66] A felperes a tanúk vallomása alapján hivatkozott arra is, hogy az azonnali hatályú munkaviszony megszüntetésre vonatkozó javaslattételre jogosult személyek mind kellő időben megtették javaslatukat az azonnali hatályú felmondási jog gyakorlására, alperes mégis indokolatlanul későbbi időpontban élt az azonnali hatályú felmondás jogával. [67] A felperes hivatkozott arra is, hogy az alperes munkáltatói jogkör gyakorlójának perben tett nyilatkozata szerint az azonnali hatályú felmondás jogát azért nem gyakorolta a törvényes határidőben, mert pihenni akart és nem is kívánt ezzel foglalkozni. Felperes szerint így kijelenthető, hogy nem a vizsgálat elhúzódása okán késlekedett alperes, hanem csak azért, mert az alperesi képviselő nem akart ezzel foglalkozni. Győri Ítélőtábla V.Mf.30.012/2025/5* [68] 14 Az alperes fellebbezése megalapozott. [69] A másodfokú bíróság a Pp.
  16. §
(1)bekezdés alapján az alperes fellebbezését tárgyaláson kívül bírálta el. A másodfokú bíróság megállapította, hogy a Pp.
  1. §-ában és
  2. §-ában írt kötelező hatályon kívül helyezési ok nem merült fel, az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a szükséges mértékben lefolytatta, a tényállást a szükséges mértékben feltárta. Az azonnali hatályú felmondás jogának a szubjektív határidő elmulasztásával történt gyakorlása tekintetében a másodfokú bíróság álláspontja szerint téves következtetést vont le. [70] A másodfokú bíróság az alperes fellebbezését annak korlátai között, a Pp.
  3. §,
  4. §,
  5. §
(1)és
(3)c) pontjában foglaltak alapján bírálta el. [71] Az azonnali hatályú felmondási jog gyakorlás szempontjából a tudomásszerzés a Kúria által irányított ítélkezési gyakorlat szerint akkor következik be, ha az azonnali hatályú felmondás gyakorlására jogosult személy az azonnali hatályú felmondási okról megnyugtató ismeret birtokába jut (bizonyosságot szerez). Az ismeretnek olyan fokúnak kell lennie, amely alapján állást lehet foglalni a kötelezettségszegés tényéről, a vétkesség súlyára és a kötelezettségszegés mértékére vonatkozó törvényi feltételek meglétéről. Ugyanakkor a felmondás okáról felmerült gyanú, nem tekinthető a törvény szerinti tudomásszerzésnek. A töretlen ítélkezési gyakorlat szerint az azonnali hatályú felmondás gyakorlására a szubjektív határidő akkor kezdődet el, amikor a munkáltatói jogkör gyakorlója számára ismertek a megalapozott és megnyugtató döntéshez szükséges körülmények (EBH2000.246). Az alapos és megnyugtató ismeretek megszerzése érdekében a munkáltatónak a kötelezettségszegés gyanúja alapján haladéktalanul intézkednie kell az ügy kivizsgálásáról, a vizsgálat befejezését követően pedig haladéktalanul meg kell hoznia a döntését (BH2007.425). [72] Fentiek alapján helytállóan hivatkozott az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában arra, hogy a rendkívüli felmondás jogának gyakorlására törvényben megállapított szubjektív határidőt attól az időponttól kell számítani, amikor a munkáltatói jogkör gyakorlója a munkavállaló kötelezettségszegéséről – annak súlyára és a munkavállaló vétkességére is kiterjedően – tudomást szerzett. [73] Az elsőfokú bíróság ugyanakkor tévesen vont következtetést a megállapított tények alapján arra, hogy a felperes
  1. július 28-ai meghallgatása, illetve az arról felvett jegyzőkönyv alapján minden olyan információ rendelkezésre állt, amelyekre tekintettel az ügyvezető az azonnali hatályú felmondás jogát gyakorolhatta volna és az ügyvezető
  2. augusztus 2-án fentiekről történt tájékoztatására tekintettel a szubjektív határidő legkésőbb utóbbi napon megkezdődött. [74] A
  3. július 28-án tartott meghallgatáson felperes a felelősségét nem ismerte el. A meghallgatásról felvett jegyzőkönyv tényállási részében rögzítésre került, hogy az érintett hét számla megrendelésre és átvételre került, de a alperesi beszállító Kft. tájékoztatása szerint ezek sem cikkszámuk, sem megnevezésük szerint nem kerültek kiszállításra alpereshez, ugyanakkor a cikkszám szerinti termékek kivételezésre kerültek a kft. készleteiből. A megrendelések és a kifizetéshez a jóváhagyások felpereshez köthetőek. A meghallgatáson „megszegett előírás”-ként „valótlan teljesítés igazolás” került megjelölésre. A jegyzőkönyv szerint a felperes az egyenként elébe tárt számlákon lévő névaláírásokat sajátjaként ismerte el, Győri Ítélőtábla V.Mf.30.012/2025/5* 15 és úgy nyilatkozott, hogy „Ezeket én vettem mind át és ezért igazoltam le. A Doxisban mind én hagytam jóvá, hogy kifizethető. Leszállításra került mind és én vettem át. Nincs semmi közöm hozzá, nem ismerek el semmit.” A jegyzőkönyvben rögzítettek szerint ezt követően kérdésre úgy nyilatkozott, hogy nem szegte meg a munkaszerződés semmilyen előírását, ismételt kérdésre úgy nyilatkozott, hogy a történtekért a felelősségét nem ismeri el, a termékek tételesen megjöttek és ő ellenőrizte azokat. Kifejezetten úgy nyilatkozott, hogy „a szándékosságot elutasítja”. [75] Fentiek alapján felperes azon állítása, mely szerint a számlán feltüntetett termékek kiszállítása alperes település1-i telephelyére megtörtént, azokat átvette és alperes nyilvántartási rendszerében egyes alkatrészek tekintetében még azt is konkrétan megjelölte, hogy mely gépjárművekbe kerültek beszerelésre, nyilvánvalóan ellentétben állt a beszállító alperesi beszállító Kft. tájékoztatásával, miszerint a termékek nem kerültek kiszállításra az alperes település1-i telephelyére. Ezen túlmenően a felperes a belső ellenőrzési vezetővel
  4. augusztus 10-én folytatott telefonbeszélgetés során tett arról említést, lehet, hogy a alperesi beszállító Kft. telephelyvezetői autójával történt a kiszállítás, melyben nem volt GPS. Felperes utóbbi hivatkozásával arra utalt, hogy a megrendelt termékek beszállításra kerültek a település1-i telephelyre és azokat felperes átvette. [76] Az azonnali hatályú felmondás joga megalapozottan azt követően gyakorolható, hogy az azonnali hatályú felmondás alapjául szolgáló kötelezettségszegés tényéről, súlyáról és a munkavállaló vétkességéről hitelt érdemlően tudomást szerez a munkáltatói jogkör gyakorlója. A fenti ellentmondásra tekintettel a szubjektív határidő
  5. augusztus 2-án nem kezdődhetett el és az alperes a felperes
  6. augusztus 10-ei hivatkozására tekintettel indokoltan vizsgálta, hogy a számlán feltüntetett termékek kiszállításra kerültek-e alperes település1-i telephelyére a beszállító telephelyvezetői gépjárművével. Itt utal arra is a másodfokú bíróság, hogy ugyanígy nem minősíthető indokolatlannak a
  7. évi számlák felülvizsgálata sem, mivel az alperes belső vizsgálata során felmerült újabb körülmények alapján nem volt szükségtelen a korábbi időszakra kiterjeszteni a vizsgálatot – függetlenül attól, hogy az végül nem hozott érdemi eredményt. Nem maradhat értékelés nélkül az a körülmény sem az alperes által folytatott belső és azzal párhuzamos külső vizsgálódás indokoltságát illetően, hogy
  8. augusztus 16-án felperes jogi képviselője útján elektronikus levelében alperes képviselőjének úgy nyilatkozott, hogy semmilyen szempontból nem érzi magát felelősnek. [77] A felperes több alkatrész tekintetében megjelölte, hogy konkrétan mely járműbe került beépítésre, ezért nem volt szükségtelen a szervízelést végző alperesi beszállító1 Kft. megkeresése sem. [78] A alperesi beszállító Kft. ügyvezetője
  9. augusztus 25-én elektronikus levelében erősíttette meg, hogy a konkrétan megjelölt hat számlán megnevezett termékek nem kerültek a kft. készletéből kivételezésre és nem kerültek az alpereshez kiszállításra. A tájékoztatás kiterjedt arra is, hogy a cikkszám szerinti termékek kerültek kivételezésre a raktári készletből és azok a kft. telephelyén kerültek kiadásra. Az ügyvezető közölte a telephelyvezetői autójuk rendszámát is. Győri Ítélőtábla V.Mf.30.012/2025/5* 16 [79] A vizsgálat első fázisában, a felperes első és második meghallgatása időpontjában még csak a gyanú merült fel. Felperes a vizsgálat kezdetétől fogva vitatta felelősségét és a vizsgálat során felperes állításával ellentétes körülmények merültek fel, ezért
  10. július 28án még az sem volt pontosan megállapítható, hogy milyen kötelezettségszegő magatartások miatt lehet felelős a felperes. [80] Megalapozottan hivatkozott arra az alperes, mivel a felperes a felelősségét vitatta, alperesnek a vizsgálatot olyan módon kellett lefolytatnia, hogy szükség esetén (adott esetben a munkaügyi perben) bizonyítani is tudja azokat az okokat, melyre az azonnali hatályú felmondást alapította. Erre tekintettel szükséges volt az is, hogy az első szóbeli tájékoztatásokat követően a külső partnerek írásban is megerősítsék a felperes felelősségét alátámasztó nyilatkozataikat. [81] A másodfokú bíróság kiemeli, a szubjektív határidő megtartottsága szempontjából döntő jelentősége annak van, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója, az ügyvezető mikor szerzett tudomást a releváns tényekről. Itt utal a másodfokú bíróság arra, hogy a fellebbezésben hivatkozott azon körülményeknek, hogy a munkáltatói joggal nem rendelkező, az alperes vizsgálat lefolytatásában közreműködő munkavállalói mit mondtak felperesnek a jogviszonya sorsát illetően, továbbá, hogy ebben a tekintetben mire tesznek javaslatot a munkáltatói jogkör gyakorlójának, a szubjektív határidő szempontjából nem relevánsak. [82] Alperes ügyvezetője
  11. augusztus 14-től 28-ig szabadáságon volt. Az ügyvezető
  12. augusztus
  13. napján kapta meg alperesi alkalmazott3 logisztikai vezetőtől az összefoglaló jelentést, az azonnali hatályú felmondás jogának gyakorlásához szükséges alapos és megnyugtató ismeret birtokába az ügyvezető ekkor került. A
  14. július
  15. és augusztus
  16. napja között indokoltan folytatott vizsgálatra tekintettel a szubjektív határidő nem csak
  17. augusztus
  18. napján, hanem ezt követően, augusztus 28-ig sem kezdődhetett el. Az ügyvezető az azonnali hatályú felmondás jogát
  19. augusztus 29-én gyakorolta, mindezekből következően az alperes a szubjektív határidőt megtartotta. [83] Az több magatartásból összetevődő, de egységet alkotó vétkes kötelezettségszegés esetén a megnyugtató tudomásszerzés időpontjának az minősül, amikor az egységet alkotó valamennyi magatartás szempontjából releváns tény, körülmény ismertté válik a munkáltatói jogkör gyakorlója számára. [84] A fellebbezésben foglaltakra tekintettel kitér arra is a másodfokú bíróság, hogy az ügyvezetőt szabadsága alatt munkavégzési kötelezettség nem terhelte és alperesi alkalmazott3 logisztikai vezető
  20. augusztus 25-én zárta le a vizsgálatot, aminek eredményéről augusztus 28-án tájékoztatta az ügyvezetőt. Az ügyvezető szabadságának a szubjektív határidő megtartottsága szempontjából nem volt jelentősége. [85] Az alperes törvényben biztosított választási lehetősége volt, hogy közös megegyezéssel vagy azonnali hatályú felmondással szünteti meg a perbeli munkaviszonyt. Alperes végül úgy határozott, hogy azonnali hatályú felmondással szünteti meg felperes munkaviszonyát, ezért döntő jelentősége annak volt, hogy az Mt.
  21. §-ában meghatározottaknak megfelelően gyakorolta-e ezen jogát. Mindebből következik az is, hogy érdemi jelentősége nem volt az azonnali hatályú felmondás jogszerűsége szempontjából Győri Ítélőtábla V.Mf.30.012/2025/5* 17 annak, hogy a peres felek az azonnali hatályú felmondás közlését megelőzően a közös megegyezéssel kapcsolatban milyen jognyilatkozatokat tettek egymás irányába, mint ahogy annak sem, hogy végül miért nem közös megegyezéssel került megszüntetésre a perbeli munkaviszony. [86] A másodfokú bíróság utal arra is, hogy a bizalomvesztésre alapított felmondási indok tekintetében is irányadó, hogy az azonnali hatályú felmondás jogának gyakorlására nyitva álló szubjektív határidő nem telik le addig, ameddig valamennyi bizalomvesztést megalapozó magatartás tekintetében a munkáltatói jogkör gyakorlója az alapos és megnyugtató ismeret birtokába nem kerül. [87] A másodfokú bíróság az azonnali hatályú felmondás érdemi megalapozottságát illetően az elsőfokú bíróság ítéletében kifejtettekkel maradéktalanul egyetért, azt megismételni nem kívánja. Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg ítéletének indokolásában, hogy felperes az azonnali hatályú felmondás indokolásában terhére értékelt kötelezettségszegéseket megvalósította és ezen magatartásokra alperes jogszerűen alapította azonnali hatályú felmondását. [88] Az alperes fellebbezése eredményes volt, ezért a másodfokú bíróság a Pp.
  22. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes ügyvédi munkadíjból álló perköltsége viselésére, melynek összegét a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés a) pontja alapján állapította meg. [89] A másodfokú bíróság a Pp. 101. §
(1)bekezdés és 102. §
(1)bekezdés alapján rendelkezett a fellebbezési illetékekről, melynek összegét az Itv. 39. §
(1)bekezdése szerint a fellebbezési pertárgyérték és az Itv. 46. §
(1)bekezdése alapján állapított meg. [90] A Pp. 365. §
(2)bekezdése szerint az ítélettel szemben fellebbezésnek helye nincs. Győr,
  1. június
  2. Dr.Bartus Erika s.k. a tanács elnöke Dr.Mózsa Gábor s.k. előadó bíró Dr.Lezsák József s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.