A határozat elvi tartalma: A
- március 15-én már megszűnt szerződéssel kapcsolatos,
- március 15-ét követően megtett jognyilatkozatokra - ideértve e jognyilatkozatok által keletkezett újabb szerződéseket is - a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény rendelkezéseit kellett alkalmaznia. Nem áll fenn a felhívónak a versenyeztetési eljárásban szerződéskötési kötelezettsége, ha a felhívásban ezt a jogát kikötötte. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: A tanács tagjai: A felperes: Pfv.VI.20.022/2021/
- dr. Puskás Péter a tanács elnöke dr. Kocsis Ottilia előadó bíró dr. Csesznok Judit Anna bíró felperes neve felperes címe A felperes képviselője: Balassy Ügyvédi Iroda, ügyintéző dr. Balassy Gábor ügyvéd cím1 Az alperes: alperes neve alperes címe Az alperes képviselője: Pulay Ügyvédi Társulás, ügyintéző: dr. Pulay Gábor ügyvéd cím2 A per tárgya: kártérítés A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 2.Gf.75.251/2020/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Pesti Központi Kerületi Bíróság 4.G.302.765/2017/
- Rendelkező rész Kúria V.Pfv.20.022/2021/4 2 A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes, mint kiíró az online aukciós felületén
- február 22-én közzétett ajánlati felhívásban felmondott és lejárttá tett deviza alapú lakossági kölcsönszerződésből eredő,
- február
- értéknappal 31.462.403 forint, járulékokkal 48.346.622 forint, végrehajtás alatt álló követelését kínálta megvételre azzal, hogy a követelés pontos meghatározása a szerződés megkötését megelőzően történik. A
- számú melléklet a szerződés nem változtatható elemeit, az
- számú melléklet az engedményezési szerződés tervezetét tartalmazta. A követelés biztosítéka az alperes javára elidegenítési és terhelési tilalommal biztosított jelzálogjog volt egy b-i lakáson és teremgarázson, forgalmi értékük 35.400.000 forint, illetve 2.900.000 forint összegben volt megjelölve. A feltöltött vételi ajánlatot e-mailben is meg kellett küldeni. A felhívás szerint az ajánlatkérő alperes az ajánlattételi határidőt meghosszabbíthatta, a felhívását visszavonhatta, a feltételeit módosíthatta, a pályázatot indokolás nélkül érvénytelennek vagy eredménytelennek, illetve megszűntnek nyilváníthatta, a legjobb ajánlattevővel további ár-egyeztető tárgyalásokat folytathatott. Dönthetett úgy is, hogy egyik pályázatot sem fogadja el, vagy több ajánlattevővel is tárgyalásba kezd. Érvényes pályázat ellenére – bármilyen jogkövetkezményt, kártérítési vagy kártalanítási kötelezettséget kizárva – jogosult volt nem kötni szerződést. [2] A felperes által az aukción a nyitó liciten, 35.100.001 forinton tett érvényes ajánlatra az alperes alkalmazottja
- március 2-án e-mailben tájékoztatást kért arról, hogy a felperes az ajánlati összeget meg tudja-e emelni 35.750.000 forintra. A felperes az ajánlati árat válasz e-mailben 35.750.000 forintra megemelte. Az alperes követelésértékesítő alkalmazottja március 3-án e-mailben tájékoztatta a felperest, hogy a vételi ajánlatát az alperes elfogadja. Az alperes
- március 13-án e-mailben értesítette a felperest, hogy az alperesnek nem áll módjában a követelést értékesíteni, az ügyfelével kötött megállapodásra tekintettel már nem engedményezhető az ügylet. [3] Az alperes elfogadta az adós teljesítési ajánlatát, amely szerint az adósnak
- március 16-ig 36.000.000 forintot és a végrehajtónak a végrehajtási költséget kellett megfizetnie. Az adós
- március 11-én kötött adásvételi szerződéssel a két ingatlant 43.000.000 forint vételáron átruházta, a vevő azokat
- május 2-án 46.400.000 forint vételáron értékesítette. A kereseti kérelem és az alperes védekezése Kúria V.Pfv.20.022/2021/4 3 [4] A felperes a keresetében kérte az alperest kötelezni elsődlegesen szerződésszegéssel, másodlagosan szerződésen kívül okozott 12.596.622 forint kár és
- március 14-től késedelmi kamat megfizetésére [a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:4.§
(1), 6:5.§
(1)-
(2), 6:8.§
(1)bekezdése, 6:9.§, 6:58.§, 6:63.§
(1)-
(2), 6:64.§
(1)-
(2)bekezdése, 6:66.§, 6:67.§
(1), 6:69.§
(1), 6:62.§
(1)-
(3), 6:193.§
(1)-
(3), 1:3.§
(1)-
(2), 1:4.§
(1)-
(3), 6:137.§
(1)bekezdése, 6:142.§, 6:143.§
(1)-
(3), 6:144.§
(1)-
(2), 6:150.§
(1), 6:179.§
(1)-
(2), 6:180. §
(1)-
(2)bekezdése, az Ajánlati Felhívás
- és
- pontjai, 2.,
- és
- számú mellékletei; a Ptk. 1:3.§, 1:4.§
(1)-
(2), 6:62.§
(1)-
(5)bekezdése]. [5] Az alperesek az ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték. Az első- és másodfokú ítélet [6] Az elsőfokú bíróság az ítéletével az alperest 11.145.040 forint és
- március
- napjától késedelmi kamat megfizetésére kötelezte; ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Az indokolásában a Ptk. 6:
- §
(1)-
(2)bekezdése felhívásával rögzítette, hogy a Ptk. 6:76, §a szerinti, kizárólag az árra vonatkozó versenyeztetésre vonatkozó ajánlásra egyik fél sem hivatkozott. Az alperes a felhívásban a szerződéskötés Ptk. 6:74. §
(2)bekezdése szerinti megtagadásának a jogát nem kötötte ki. A felek a Ptk. 6:
- §-a szerint követelés adásvételben állapodtak meg; az adásvételi szerződés alapján az eladó kötelezettsége az engedményezés. Az alperes, mint eladó ezt a kötelezettségét megszegte, ennek következményeként a követelés nem került át a felperes vagyonába. A felperes emiatt elesett attól a haszontól, amihez a vételárnál magasabb összegű követelés, illetve zálogjoga érvényesítésével hozzájutott volna. A kiegészített szakvélemény szerint az ingatlanok árverési vételára
- szeptember-október hónapban 51 millió forint, a felperes elmaradt haszna 4.104.960 forint költség és a 35.750.000 forint vételár beszámításával 11.145.040 forint. [7] A másodfokú bíróság az alperes fellebbezése folytán meghozott ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a keresetet elutasította. Az indokolása szerint az elsőfokú bíróság érdemi döntésével, a helyesen megállapított tényállásból levont jogi következtetésével nem értett egyet: a felek szerződést nem kötöttek, az alperes kikötötte a szerződéskötés megtagadásának a jogát, jogellenes magatartást nem tanúsított, felróhatóság nem terheli. Az elsőfokú bíróság helyesen vizsgálta a követelés megvásárlására a peres felek között a szerződés létrejöttét és azt is, hogy a felperes kikötötte-e a pályázati felhívásban a Ptk. hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló
- évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Ptké.)
- § alapján irányadó Ptk. 6:
- §
(2)bekezdésében foglalt szerződés megtagadásának jogát. A versenyeztetési eljárás célja, fő szabálya szerződéskötési kötelezettség keletkeztetése: a Ptk. ugyanakkor lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő a kiírt pályázatban előre kiköthesse az ajánlat visszavonásának, a szerződéskötés megtagadásának jogát. A perbeli pályázati felhívás 8. pontja szerint az ajánlattevő kifejezetten fenntartotta magának a jogot, hogy ne kössön szerződést a legkedvezőbb vagy más ajánlattevővel. Ez a Ptk. 6:8. §
(1)bekezdése szerinti tartalmi értelmezés szerint – az elsőfokú bíróság értelmezésével ellentétben – azt jelenti, hogy kikötötte a szerződéskötés megtagadásának jogát. Kúria V.Pfv.20.022/2021/4 4 Szükséges volt annak vizsgálata, hogy a követelésre az adásvételi szerződés létrejött-e a felek között. Az alperes a Ptk. hatálybalépését megelőzően kötött kölcsönszerződésből eredő követelését kívánta értékesíteni, a Ptké. 50. §
(1)bekezdése szerint a követelés adásvételi szerződés megkötésére a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.) rendelkezései az irányadóak. Jognyilatkozatot más személy útján is lehet tenni; a képviselő jognyilatkozatával a képviselt válik jogosulttá, illetőleg kötelezetté (rPtk.
- §
(1)és
(2)bekezdés; Ptk. 6: 11. §
(1)bekezdés). A megállapodás megkötésére, létrejöttére, valamennyi lényeges kérdésben való megállapodással, a felek kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozatával a Ptk. általános szabályai alapján kerülhetett volna sor [rPtk. 205. §
(1)és
(2)bekezdés; Ptk. 6:
- §, 6:
- §
(1)és
(2)bekezdés]. A felek közt azonban csak a vételárban volt egybehangzó akaratnyilatkozat, a
- számú melléklet nem változtatható feltételein kívül egyéb feltételekben nem egyeztek meg. A felperes
- március 3-án a szerződéstervezet megküldését kérte az alperestől és felajánlotta a szerződéskötést megelőző teljesítését. Mindezekből következően a felperes is tisztában lehetett azzal, hogy írásban kerül sor a szerződés megkötésére, s a szerződéstervezetben is lehettek további egyeztetésre szoruló kérdések. A másodlagos, szerződésen kívüli károkozásra alapított kereset körében a másodfokú bíróság szerint a Ptké.
- § alapján a Ptk. irányadó. Az alperes a pályázati felhívás
- pontjában kikötötte a szerződéskötés megtagadásának jogát, ezzel a kártalanítási, kártérítési kötelezettségét kizárta, így terhére jogellenes, felróható magatartás nem állapítható meg, a Ptk. 6:
- § alapján kártérítés megfizetésére nem kötelezhető. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [8] A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítéletet helybenhagyó határozat hozatalát, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Az indokai szerint a helyes tényállásból a másodfokú bíróság téves jogi következtetéseket vont le. Megsértett jogszabályként a Ptk. 6:
- §-át, a 6:
- §
(1)bekezdését, a 6:
- §-át, a 6:
- §-át, a 6:
- §-át, a 6:
- §-át, a 6:
- §-át, a Ptké.
- §
(1)bekezdését, a Ptk. 6:193. §
(1)-
(2), és a 6:215. §
(3)bekezdését jelölte meg. A jogszabálysértést azzal indokolta, hogy a másodfokú bíróság tévesen értelmezte a Ptké. 50. §
(1)bekezdését, a követelésátruházásra az rPtk. alkalmazhatóságát, ezzel a jogvita elbírálása a fellebbezési eljárásban téves jogalapon történt. Az rPtk. alkalmazásának feltétele nem teljesült, sem a kötelem alanyai, sem a kötelem tárgya nem azonos: a kölcsönszerződés a hitelező és az adós között, a perbeli szerződés a felperes, mint vevő/engedményes, és az alperes, mint eladó/engedményező között létrejött szerződés, ennek a tárgya a követelés átruházása és a vételár megfizetése. Az rPtk. alkalmazása miatt a jogerős ítélet sérti a – 2014. március 15. előtt kötött szerződésből vagy kötelemfakasztó tényállásból származó követelés átruházásra alkalmazandó – Ptk. 6:193. §
(1)és
(2)bekezdését is. Megállapodni csak a vételárban volt szükséges, minden egyéb, a kiíró által lényegesnek tekintett szerződéses feltételt a kiírás
- számú melléklete tartalmazta, amelyet a felperes elfogadott. A követelés pontos összege nem feltétele a követelés adásvételi szerződés létrejöttének, elegendők a követelést azonosító, az ajánlati felhívás
- pontjában szereplő adatok. Az alperes elfogadta az ajánlat módosítására történt felhívására az egyedüli ajánlattevő felperes megemelt vételi ajánlatát, a
- március 3-i e-mail üzenete, tartalma szerint, ajánlatot elfogadó jognyilatkozat (Ptk. 6:
- §). Ezzel a felek között
- március 3-án a követelés adásvételi szerződés, mint kötelezettségvállaló ügylet, létrejött. Innentől nem tagadható meg a szerződés – vagy a kötelezettségvállaló ügylet (adásvételi szerződés), vagy a rendelkező ügylet Kúria V.Pfv.20.022/2021/4 5 (engedményezés) – megkötése. A felperes az érvényes jogcímre tekintettel alappal kérte az engedményezésre vonatkozó megállapodás tervezet megküldését. A tartalmi értelmezéssel sem lehet arra a következtetésre jutni, hogy az alperes a sikeres kiválasztási eljárást, a vételi ajánlat elfogadását követő időszakra is kikötötte a szerződéskötés megtagadásának a jogát. A pályázat érvényes és eredményes volt, az alperes eredményt/győztest hirdetett. A szerződéskötés megtagadására a pályázatok értékelése alapján van lehetőség. Az alperesnek viselnie kell a szerződéses feltételek egyértelműsége hiányának következményét. Az ajánlati felhívás
- oldal utolsó mondata csak annyit tartalmaz, hogy a sikeres kiválasztást követően a felek szerződést kötnek, annak nem változtatható elemeit a
- sz. melléklet tartalmazza. A kötelezettségvállaló ügylet elektronikus úton, írásban jött létre, akként, hogy az e-aukció során a felek között kizárólag a követelés adásvétel, mint kötelezettségvállaló ügylet tekintetében jöhetett létre megállapodás. A szerződéses jognyilatkozat az előírt alakban érvényes, a felek által előírt írásbeliség csak akkor érvényességi feltétele a jognyilatkozatnak, ha ebben kifejezetten megállapodtak. (BH
- 339., BH
- 283.) [9] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [10] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [11] A felek közötti jogvitát az elsőfokú bíróság a Ptk., a másodfokú bíróság részben az rPtk. alapján bírálta el: a Ptké.
- § felhívásával alkalmazta a Ptk. 6:
- §
(2)bekezdését, a versenyeztetési eljárás során a felhívásban történt kikötés esetén a szerződéskötés megtagadásának a jogát, az eljárásbeli képviselet kapcsán pedig egyaránt felhívta a Ptk. és az rPtk. rendelkezéseit, míg a követelés adásvételi szerződés megkötésére a Ptké. 50. §
(1)bekezdése felhívásával az rPtk. rendelkezéseit alkalmazta. A felülvizsgálati kérelem érveire tekintettel a Kúria számára is elsődleges volt annak a kérdésnek az eldöntése, hogy az rPtk. hatálya alatt létrejött szerződésből fakadó követelés átruházására az rPtk. vagy a Ptk. rendelkezései az irányadók. A Ptké. általános rendelkezése, az
- § alapján a Ptk. hatálybalépését követően megtett jognyilatkozatokra abban az esetben kell a Ptk. rendelkezéseit alkalmazni, ha a Ptké. eltérően nem rendelkezik. A Ptk. Hatodik Könyvéhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések eltérő szabálya, a Ptké.
- §
(1)bekezdése alapján a Ptk. hatálybalépésekor fennálló kötelmekkel kapcsolatos, a Ptk. hatálybalépését követően keletkezett tényekre, megtett jognyilatkozatokra – ideértve az e tények, illetve jognyilatkozatok által keletkeztetett újabb kötelmeket is – a Ptk. hatálybalépése előtt hatályos jogszabályok, így mindenekelőtt az rPtk. rendelkezéseit kell alkalmazni. Tévesen tulajdonított ezért jogi jelentőséget a másodfokú bíróság a kölcsönszerződés Ptk. hatálybalépését megelőző megkötésének, a felülvizsgálati kérelem pedig a két eltérő, a kölcsön nyújtására és a kölcsönszerződésből fakadó követelés átruházására kötött szerződésnek. Az alkalmazandó jogot az döntötte el, hogy az alperes Ptk. hatálybalépését követően megtett jognyilatkozata, felhívása vételi ajánlattételre, a Ptk. hatálybalépésekor még fennálló, vagy már korábban megszűnt (lejárt vagy felmondott) szerződéses kötelemből eredő követelésére vonatkozott. Az alperes – ajánlati feltételeket és az eljárásrendet tartalmazó – ajánlati felhívása „Felmondott és lejárttá tett ingatlannal fedezett egyedileg meghatározott követelés engedményezésére” vonatkozott, a végrehajtás 2012-ben kiállított végrehajtható okirat alapján 2013-ban indult a Kúria V.Pfv.20.022/2021/4 6 B. Végrehajtó Iroda előtt (7., 19., 42. sorszám). A Ptké. 50. §
(1)bekezdése alapján a Ptk. hatálybalépésekor,
- március 15-én már megszűnt kölcsönszerződéssel kapcsolatos, a Ptk. hatálybalépését,
- március 15-ét követően megtett jognyilatkozatokra – ideértve e jognyilatkozatok által keletkeztetett újabb, a követelés átruházását célzó szerződéseket is – a Ptk. rendelkezéseit kellett alkalmazni. [12] A Ptk. új rendelkezése szerint vagyontárgy a követelés is [Ptk. 8:
- §
(1)bekezdés
- pont], az adásvétel tárgya pedig nemcsak dolog, azaz birtokba vehető testi tárgy [5:
- §
(1)bekezdése], hanem követelés is lehet [Ptk. 6:215. §
(3)bekezdése]. A Ptk. a tulajdonátruházás jogcímes (kauzális) tradíciós rendszerét alkalmazza (Ptk. 5:
- §) a követelés megszerzéséhez is. A „tradíciós ügylet” a követelések átruházása esetén is azt jelzi, hogy az átruházás két lépcsőben történik: a követelés átszállásához szükséges az engedményezésre való kötelezettségvállalás és maga az engedményezés, mint rendelkező ügylet. Az engedményezés az engedményező és az engedményes szerződése, amellyel az engedményes az engedményező helyébe lép. A Ptk. törvényjavaslat XXVIII. Fejezetének (Engedményezés) előterjesztői indokolása szerint „…A törvény egyértelművé teszi tehát, hogy az engedményezés nem kötelezettségvállalás, hanem maga a jogváltozást kiváltó rendelkező ügylet, amellyel a követelés átkerül az engedményes vagyonába…”. A Ptk. 6:
- §
(1)bekezdése alapján az engedményezés törvényi tényállási eleme a követelés átruházása, a
(2)bekezdése alapján a követelés átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és a követelés engedményezése szükséges. [13] A Kúria rögzíti, hogy a Ptk. kétfajta versenyeztetési eljárásnak tartalmazza a sajátos szerződéskötési szabályait: míg a Ptk. 6:74. §-ban szabályozott eljárásban az
(1)bekezdés szerint a felhívást tevő felet a legkedvezőbb ajánlatot benyújtó ajánlattevővel szerződéskötési kötelezettség terheli, addig a Ptk. 6:
- §-ban szabályozott árra vonatkozó versenyeztetési eljárásban (árverés) a szerződés a nyertes kihirdetésével az elért áron létrejön. Az elsőfokú bíróság ezért tartotta indokoltnak rögzíteni az ítéletében, hogy az árra vonatkozó versenyeztetésre egyik fél sem hivatkozott. A Ptk. szabályozásából következően a perbeli jogvitát megelőző versenyeztetési eljárásban – a felülvizsgálati kérelem érveivel szemben – a peres felek között szerződés nem jött létre, az eljárás pusztán szerződéskötési kötelezettséget keletkeztethetett. Az alperes azonban a Ptk. 6:
- §
(2)bekezdése alapján a szerződés megkötését megtagadhatta, mert a felhívásban ezt a jogát kikötötte (Kúria Pfv.VI.21.343/2018/
- BH
- 134.). Jogszabálysértés nélkül, helyesen értelmezte a másodfokú bíróság az alperes ajánlati felhívásában tett kikötését, amely szerint az, hogy jogosult volt szerződést nem kötni, a Ptk. 6:
- §
(2)bekezdése szerinti jogot biztosította a részére. Az alperes a szerződéskötési kötelezettség alól mentesült, ez pedig a felperes eredményes perbeli igényérvényesítését mindkét jogcímen kizárta. Erre figyelemmel helyes a jogerős ítélet érdemi döntése, mert az alperes szerződésszegés, illetve szerződésen kívüli károkozás hiányában nem tartozik kártérítő felelősséggel a megszűnt, jelzálogalapú deviza kölcsönszerződésből eredő pénzkövetelése felperesre történt átruházásának az elmaradása miatt. [14] A Kúria a kifejtettekre tekintettel a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdés alapján hatályában fenntartotta. Záró rész Kúria V.Pfv.20.022/2021/4 7 [15] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő, így az eljárás során költsége nem merült fel. [16] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdés alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [17] ki. E határozat ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pont zárja A határozat elvi tartalma A
- március 15-én már megszűnt szerződéssel kapcsolatos,
- március 15-ét követően megtett jognyilatkozatokra – ideértve e jognyilatkozatok által keletkeztetett újabb szerződéseket is – a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény rendelkezéseit kellett alkalmazni. Nem áll fenn a felhívónak a versenyeztetési eljárásban szerződéskötési kötelezettsége, ha a felhívásban ezt a jogát kikötötte. Az alkalmazott jogszabályok a Ptk. hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló
- évi CXXVII. törvény (Ptké.)
- §
(1)bekezdés a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (Ptk.) 6:
- §, 6:
- §
(1)-
(2)bekezdése Budapest,
- november
- Dr. Puskás Péter s.k. a tanács elnöke, dr. Kocsis Ottilia s.k. előadó bíró, dr. Csesznok Judit Anna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Sz.Sz. bírósági ügyintéző