A határozat elvi tartalma: I. A joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítására, valamint a felvetett jogkérdés különleges súlyára, illetve társadalmi jelentőségére alapítottan a felülvizsgálati kérelem csak akkor fogadható be, ha a Kúria az adott jogkérdésben korábban az általa közzétett határozatban még nem foglalt állást, a joggyakorlat nem egységes, vagy a jogegység megbomlásának veszélye áll fenn. A joggyakorlat továbbfejlesztése miatt a befogadás általában akkor indokolt, ha a már kialakult gyakorlat követése nem támogatható. II. A felülvizsgálati kérelem befogadásának nincs helye, ha a fél – az ügyazonosság, az összevethetőség kritériumaira is figyelemmel – nem jelöli meg a közzétett kúriai határozatnak azt a rendelkezését, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VII.45.047/2024/
- A tanács tagjai: Dr. Magyarfalvi Katalin a tanács elnöke Dr. Cséffán József előadó bíró Dr. Varga Zs. András bíró Dr. Szilas Judit bíró Dr. Varga Eszter bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) Felperesi képviselő: Dr. Karakas Attila ügyvéd (felperesi képviselő címe) Az alperes: Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (alperes címe) A per tárgya: társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes Az elsőfokú határozat száma: Fővárosi Törvényszék 113.K.703.123/2023/
- Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Kúria VII.Kfv.45.047/2024/2 2 A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes a
- május
- napján kelt határozatával – arra tekintettel, hogy a felperes
- április 30-ig az éves keretösszeget meghaladó jövedelmet szerzett, a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló
- évi CLXVII. törvény (a továbbiakban: Khetv.)
- §
(1)-
(3)bekezdései alkalmazásával – elrendelte a felperes szolgálati járandósága folyósításának
- május 1-től
- december 31-ig történő szüneteltetését. [2] A határozattal szemben a felperes keresetet terjesztett elő, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését, a jogszabályoknak megfelelő határozat meghozatalát, az alperesnek a
- május 1-től
- december 31-ig elvont szolgálati járandóság, az éves szolgálati járandóság 15 %-os adókulcsnak megfelelő mértékének, a
- havi nyugdíj esetében a 15 %-os csökkentés összegének-, a
- évben a nyugdíjasoknak, nyugdíjszerű ellátásban részesülőknek kifizetett nyugdíjprémium és valamennyi egyéb pénzbeli kifizetésnek, a munkáltató által a 12 havi munkabérnek, a
- havi jutalomnak, éves jutalomnak, egyéb kifizetés alapján befizetett társadalombiztosítási járulék összegének, valamint valamennyi elvont összeg éves kamata megfizetésére kötelezését. Indítványozta, hogy a bíróság kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) előtt, kezdeményezze az Alkotmánybíróság (a továbbiakban: AB) eljárását. Az elsőfokú bíróság ítélete [3] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét – mellőzve az EUB és az AB eljárásának kezdeményezésére irányuló indítványainak teljesítését – elutasította. Döntését a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(4)bekezdésében, 3. §
(3)bekezdésében, 4. §
(3)bekezdés a) pontjában, 85. §
(1)-
(2)bekezdésében, a Kp. 78. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdésében, a Khetv. 5. §
(1)bekezdésében, 11. §
(1)bekezdésében, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 83/B. §
(1)-
(2)bekezdésében, 97. §
(5)bekezdésében foglalt rendelkezésekre alapította. A felülvizsgálati kérelem [4] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a jogszabályoknak megfelelő (keresetének helyt adó) határozat meghozatalát, Kúria VII.Kfv.45.047/2024/2 3 másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára kötelezését kérte a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tnyvhr.) 73/B. §ának megsértésére, valamint arra hivatkozva, hogy a társadalombiztosítási határozat, a jogerős ítélet és a Khetv. 5. §
(1)-
(2)bekezdése, 11. §
(1)bekezdése, a Tny. 83/B. §
(1)-
(2)bekezdései, valamint a Tnyvhr. 73/B. §-a nemzetközi szerződésbe, az
- évi XXXI. törvénnyel kihirdetett, az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában,
- november 4-én kelt Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) és az ahhoz csatolt Első Kiegészítő Jegyzőkönyv rendelkezéseibe, az Európai Unióról szóló szerződés, az Európai Unió Alapjogi Chartája, valamint az Alaptörvény felülvizsgálati kérelemben megjelölt cikkeibe ütköznek. [5] A felperes az alkalmazott jogszabályok nemzetközi szerződésekbe ütközése és alaptörvény-ellenessége folytán kérte elsődlegesen az EUB előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezését, másodlagosan az Alkotmánybíróságnál a hivatkozott jogszabályi rendelkezések alaptörvény-ellenességének és nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítása kezdeményezését. [6] A felperes felülvizsgálati kérelme befogadását a Kp.
- §
(1)bekezdés a)-b) pontjai, valamint a felülvizsgálat engedélyezésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 2/
- (IX. 13.) PK véleményre (a továbbiakban: PK vélemény) felhívásával kérte. A befogadhatóság – annak tartalma szerint a Kp.
- §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja – körében arra hivatkozott, hogy a Kúria szolgálati járandóság szüneteltetése tárgyában jogegységi határozatban, kollégiumi véleményben, az elvi irányítás még hatályos korábbi eszközeiben (irányelv, elvi döntés, kollégiumi állásfoglalás) még nem, illetve nem minden, a felperes által részletesen indokolt kérdésben foglalt állást és a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. [7] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontja szerinti befogadhatóság körében – a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége vonatkozásában – a felperes hivatkozott arra, hogy a szolgálati járandóságban részesülők homogén társadalmi csoportot alkotnak, további alcsoportokra nem bonthatók, ennek ellenére a hazai jogalkalmazók – a közigazgatási hatóságok és a bíróságok, az Alkotmánybíróság és a Kúria is – eltérő módon alkalmazzák a szolgálati járandóság szüneteltetésével kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseket. A jogalkalmazók a felülvizsgálati kérelem indokolásában kifejtettek szerint annak ellenére tesznek különbséget nagy számú (mintegy 15.000 fő) szolgálati járandóságban részesülő személyek között, hogy ezen, homogén csoportba tartozó személyekre egységesen kellene alkalmazni a Tny., az Egyezmény és a Magyarország által ratifikált nemzetközi egyezmények rendelkezéseit. A rendelkezések eltérő alkalmazása jogbizonytalanságot okoz, mivel egyes foglalkoztatási csoportoknak lehetőségük nyílik arra, hogy visszaélhessenek a jogalkalmazók által jogellenesen alkalmazott gyakorlattal. A felperes példaként a szabályozás KATA-s adózókra és munkavállalókra, a nem állami közszférában jövedelmet szerző nyugdíjasokra és a nőkre vonatkozó eltéréseket hozta fel. [8] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ac)alpontja szerinti befogadhatóság körében – az EUB előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége vonatkozásában – a felperes hivatkozott arra, hogy keresetlevelében részletes jogi indokolással kérte az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését, azonban az elsőfokú bíróság részletes indokolás nélkül utasította el indítványát, amely sérti a tisztességes eljáráshoz fűződő joga érvényesülését. Kúria VII.Kfv.45.047/2024/2 4 [9] A felperes a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontjára hivatkozással kérte az alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés felülvizsgálati kérelmében foglaltak szerinti, összefüggéseiben történő érdemi vizsgálatát. [10] A felperes a felülvizsgálati kérelmét a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja alapján is kérte befogadni, hivatkozott a Kúria Mfv.III.10.088/
- számú, szolgálati járandóság szüneteltetése tárgyában hozott határozatára, továbbá arra, hogy a jogerős ítélet a Kúria jogegységi határozatában, kollégiumi véleményében, az elvi irányítás még hatályos korábbi eszközeiben, illetve a közzétett eseti határozatban kifejtettektől eltérő jogértelmezésen alapul az előzetes döntéshozatali eljárás vizsgálata, valamint a tisztességes eljáráshoz fűződő joga kapcsán. [11] Felülvizsgálati kérelme befogadhatóságával kapcsolatban a felperes utalt arra is, hogy a Kp. nem támaszt olyan követelményt, hogy „[a] Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadhatja be, ha az ügy érdemében eltérő döntés elvi lehetősége fennáll, és emellett fennáll a Kp.
- §
(1)bekezdés a-d) pontjaiban foglalt feltételek valamelyike”. Álláspontja szerint téves az a megközelítés is, hogy „hiába van például a felvetett jogkérdésnek különös súlya, vagy társadalmi jelentősége, ha a felülvizsgálati kérelemben foglaltak alapján az eltérő döntésnek az elvi lehetőséges sem áll fenn, akkor a felülvizsgálati kérelem nem fogadható be”. A megengedhetőség feltételeinek ilyen, a Kp.-ban nem szereplő elemmel való kiegészítése, nem jogértelmezés, hanem az Alaptörvény 28. cikkével össze nem egyeztethető bírói jogalkotás lenne. A Kúria döntése és jogi indokolása [12] A felülvizsgálati kérelem elbírálására – az alábbiak szerint – nincs lehetőség. [13] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [14] A Kp. 118. §
(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [15] A Kúria korábbi határozataiban már rámutatott arra, hogy a Kp. 117. §
(4)bekezdése nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadásra, a befogadásról döntő bíróság vizsgálja meg, hogy az ügyben olyan kérdés merül-e fel, amely a Kp. 118. §
(1)bekezdésének Kúria VII.Kfv.45.047/2024/2 5 a kérelemben megjelölt pontja alá tartozik (Kfv.IV.37.060/2021/2., Kfv.VII.37.195/2021/2., Kfv.VII.45.035/2021/2., stb.). A felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél kötelessége, hogy megjelölje azt az okot vagy azokat az okokat, melyek alapján a jogorvoslati kérelem befogadható. [16] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján, a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem – általánosságban – akkor fogadható be, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A joggyakorlat továbbfejlesztése céljából a felülvizsgálati eljárás érdemi lefolytatását az indokolhatja, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható (Kfv.II.38.109/2019/2. Kfv.V.35.525/2019/2., Kfv.I.35.484/2019/2., Kfv.VII.37.025/2021/2., Kfv.II.37.661/2021/2., Kfv.I.35.173/2022/3., stb.). [17] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontjában meghatározott befogadhatósági ok azt teszi lehetővé, hogy a Kúria az alsóbb fokú bíróságok felett megfelelő kontrollt gyakorolhasson, és az egységes ítélkezés követelményének megtartása érdekében számukra – szükség szerint – irányt mutasson. A joggyakorlat egysége azt jelenti, hogy a bíróságok között nincs eltérés a tekintetben, hogy az egyes jogszabályokat miként kell értelmezni, azaz mi a jogi norma alapvető tartalma, illetve azt hogyan kell alkalmazni. [18] A Kúria megállapította, hogy a felperes felülvizsgálati kérelmében, a befogadhatóság körében a jogerős ítélettel összefüggésben nem jelölt meg olyan elvi jelentőségű jogkérdést, amelyről a Kúria még nem foglalt állást. A Kúria a szolgálati járandóság Khetv. 11. §-a és más jogszabályi rendelkezések alkalmazásán alapuló, kereső tevékenység, kereseti korlát elérése miatti szüneteltetése tárgyában a felperes által – ebben az ügyben és korábbi ügyekben – felvetett jogkérdésekkel összefüggésben számos határozatában (Mfv.III.10.495/2014/2., Mfv.III.10.031/2014/5., Mfv.III.10.193/2016/4., Mfv.III.10.672/2016/4., Mfv.III.10.911/2016/6., Mfv.III.10.406/2017/4., Mfv.III.10.135/2018/5., Mfv.III.10.261/2019/4.) állást foglalt. Ezekben a határozatokban a Kúria – a felperes által megjelöltekkel azonos jogkérdések megválaszolásának eredményeként – a felülvizsgálni kért ítéletben foglaltakkal azonos eredményre jutott. A felperes olyan körülményt, ami miatt a kifogásolt gyakorlat követése nem támogatható, nem hozott fel. [19] A Kúria a szabályozás alaptörvény-ellenességével kapcsolatos álláspontját és érveit a felperes által indított korábbi perekben (Mfv.III.10.133/2014., Mfv.III.10.489/2014.) előterjesztett bírói kezdeményezésekben fejtette ki, amely indítványokat az Alkotmánybíróság részben elutasította, részben visszautasította. Ezt követően a Kúria – szintén a felperes ügyeiben eljárva – több határozatában (Mfv.III.10.261/2019/4., Mfv.III.10.285/2019/4.) foglalkozott azzal is, hogy a bíró az Alkotmánybíróság eljárásában res iudicata-nak minősülő kérdések, már elbírált jogszabályok vizsgálatát mely korlátok között kérheti, hangsúlyozva azt is, hogy azokban a tárgykörökben, amelyek az Alkotmánybíróság szerint nem vetnek fel alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést, nem kezdeményezi az Alkotmánybíróság eljárását. [20] A fentiekre tekintettel a felperes alaptalanul állította, hogy a bírói gyakorlat a szolgálati járandóság szüneteltetésével kapcsolatban nem egységes és a jogegység megbomlásának veszélye áll fenn. Alaptalanul, a fent ismertetett határozatokkal is ellentétesen állította továbbá, hogy a szolgálati járandóság szüneteltetésével kapcsolatos Kúria VII.Kfv.45.047/2024/2 6 jogszabályi rendelkezések hatósági és bírósági alkalmazási gyakorlata eltérő, a joggyakorlat széttartó, ami jogbizonytalanságot okoz. A szüneteltetési szabályoknak felperes által kifogásolt, a különböző foglalkoztatotti csoportokba tartozó személyekre való eltérő alkalmazása a vonatkozó szabályozás eltérésein alapul, a felperes az ezzel kapcsolatos – az Alkotmánybíróság által eddig még el nem bírált – alkotmányossági aggályait, sérelmeit – ahogyan arra a Kúria már több határozatában (pl. Kfv.VII.37.639/2020/6., Kfv.VII.45.159/2022/2.) rámutatott – az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 26. §
(1)bekezdésében szabályozott, normakontrollra irányuló alkotmányjogi panaszban adhatja elő és kérheti azok orvoslását. [21] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontja alapján, a felvetett jogkérdés különleges súlyára tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelmet abban az esetben fogadja be, ha a jogkérdés nagy számban előfordul vagy új típusú ügyben merült fel. A Kúria a felvetett jogkérdés társadalmi jelentőségére figyelemmel a felülvizsgálati kérelmet különösen akkor fogadja be, ha a jogkérdés a jogalanyok széles körét érinti vagy a pertárgyéték kiemelkedően magas, vagy az ügynek nemzetgazdasági szempontból is jelentősége van. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet ezekben az esetekben is akkor fogadja be, ha az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást közzétett ítélkezési gyakorlatában (pl. Kfv.I.35.456/2019/2., Kfv.V.35.513/2019/2., Kfv.IV.37.960/2020/2., Kfv.VII.45.025/2021/2.). [22] A perbeli esetben a Kúria megállapította – a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontjának fentiek szerinti elemzésével egyezően –, hogy a felperes által felvetett jogkérdés nem fordul elő nagy számban, az ügy nem új típusú, a jogkérdés a jogalanyok széles körét nem érinti, egyébként sem kiemelkedő jelentőségű, a Kúria a felvetett jogkérdésben számos esetben állást foglalt, továbbá a befogadás nem alapulhat a felperes által megjelölt gazdasági, szociológiai, vagy egyéb, jogértelmezéssel le nem képezhető állásponton. [23] A Kúria az EUB előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége miatt [Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ac)alpont] a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a közösségi jogot érintő kérdés a keresetnek a felülvizsgálati kérelemmel érintett korlátai között releváns, a szóban forgó közösségi jogi rendelkezést az EUB még nem értelmezte, vagy a közösségi jog helyes alkalmazása nem minden észszerű kétséget kizáróan nyilvánvaló. Az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére irányuló kérelem esetén a felülvizsgálati kérelem előterjesztőjének meg kell jelölnie az értelmezendő közösségi normát. [24] A felperes előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére irányuló kérelme mellőzését az elsőfokú bíróság – a felülvizsgálati kérelemben előadottakkal ellentétben – a szükséges mértékben megindokolta {Indokolás [29]–[32] bekezdések}; a felperes azonos tartalommal előterjesztett kérelme mellőzését a Kúria nem ítélte törvénysértőnek (Mfv.III.10.261/2019/4.), ebben a körben a felperes olyan indokokat, érveket, amelyekkel az EUB eljárásának szükségessége alátámasztható, nem adott elő, s ilyen jogkérdést a Kúria sem azonosított. Az Alkotmánybíróság a 29/2017. (X. 31.) AB határozatában az Egyezmény esetleges megsértését vizsgálta és értékelte, mégpedig az eljárás felfüggesztése, az EJEB ítéletének (78117/2013. Fábián kontra Magyarország) bevárását követően. AZ EUB döntéshozatala tekintetében pedig a Kúria utal arra, hogy az Alapjogi Charta 21. cikkének szövege lényegében – és a jelen ügyre vonatkozóan – nem tér el az Egyezmény 14. cikkétől, és az Alaptörvény XV. cikkétől. [25] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerint a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelmére, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegésre alapozott felülvizsgálat a bíróság tisztességes eljárásának és a közigazgatás tisztességes ügyintézésének a kontrollját jelenti. [26] A Kúria a felperes befogadás iránti kérelmében előadottak kapcsán hangsúlyozza, hogy a befogadhatóság tárgyában hozandó döntés körében kizárólag a Kp. 118. §
(1)Kúria VII.Kfv.45.047/2024/2 7 bekezdésében felsorolt befogadási ok(ok) fennállását vizsgálhatja, a felülvizsgálati kérelemben megjelölt, annak alapját képező jogszabálysértésekről nem foglalhat állást, arra ugyanis csak a már befogadott felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatában kerülhetne sor. Amennyiben a fél a befogadhatóság körében arra hivatkozik, hogy az alapvető eljárási jogának sérelme valószínűsíthető, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés történt, úgy ez irányú kérelmét a befogadhatóság körében kell megindokolnia. [27] A felperes ügyében annyi megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság ítélete mind a felülvizsgálni kért társadalombiztosítási határozat jogszerűsége, mind az Alkotmánybíróság és az EUB eljárásnak kezdeményezésére irányuló indítványok tárgyában kellően részletes indokolást tartalmaz, ezen túlmenően pedig a felperes a befogadhatóság alátámasztása érdekében – a Kp. 117. §
(4)bekezdésében írt kötelezettsége ellenére – nem mutatta be, hogy a perbeli esetben mi adhat alapot a tisztességes eljáráshoz való joga sérelmének megállapítására. [28] A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja alapján a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor lehet helye, ha a jogerős ítélet a Kúria közzétett határozatában kifejtettektől eltérő jogértelmezésen alapul. [29] A felperes a felülvizsgálati kérelmében megjelölte a Kúria Mfv.III.10.088/2015/
- számú, szolgálati járandóság szüneteltetése tárgyában folyamatban volt ügyben hozott határozatát, az ügyek azonosságát (összevethetőségét) azonban – a Jpe.I.60.002/2021/
- számú határozat indokolásának [18]-[25] bekezdéseiben kifejtettek szerint – nem mutatta be. A Kúria a felperes által megjelölt, majd az Mfv.III.10.406/2017/
- számú ügyben arról foglalt állást, hogy a külföldi munkáltatónál fennálló, Magyarországon biztosítási jogviszonyt nem keletkeztető munkaviszonyból származó kereseteket figyelembe kell-e venni a szolgálati járandóság Khetv.
- §
(1)bekezdésén és más jogszabályi rendelkezéseken alapuló szüneteltetése eldöntésekor, e határozat(ok)ban a felperes által felvetett kérdésekről, előzetes döntéshozatali eljárás szükségességéről nem foglalt állást, eljárásának tárgyát a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülése sem képezte. A Kúria a perbeli esetben a felperes által hivatkozott eltérés elvi lehetőségét sem tudta megállapítani, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadására a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja alapján sem látott módot. [30] A fentiek alapján a Kúria megállapította, hogy a kérelem befogadáshoz szükséges feltételek nem állnak fenn, a felülvizsgálati eljárás – mint rendkívüli jogorvoslati eljárás – lefolytatásának feltételei hiányában a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdése alkalmazásával megtagadta. A döntés elvi tartalma [31] I. A joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítására, valamint a felvetett jogkérdés különleges súlyára, illetve társadalmi jelentőségére alapítottan a felülvizsgálati kérelem csak akkor fogadható be, ha a Kúria az adott jogkérdésben korábban az általa közzétett határozatban még nem foglalt állást, a joggyakorlat nem egységes, vagy a jogegység megbomlásának veszélye áll fenn. A joggyakorlat továbbfejlesztése miatt a befogadás általában akkor indokolt, ha a már kialakult gyakorlat követése nem támogatható. II. A felülvizsgálati kérelem befogadásának nincs helye, ha a fél – az ügyazonosság, az összevethetőség kritériumaira is figyelemmel – nem jelöli meg a közzétett kúriai határozatnak azt a rendelkezését, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. Kúria VII.Kfv.45.047/2024/2 8 Záró rész [32] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése értelmében tárgyaláson kívül határozott. [33] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés
- a)pontja alapján illetékmentes, ezért a Kúriának e tárgyban rendelkeznie nem kellett. [34] A végzés ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Kp. 116. §
- d)pontja zárja ki. Budapest, 2024. május 6. Dr. Magyarfalvi Katalin s. k. a tanács elnöke, Dr. Cséffán József s. k. előadó bíró, Dr. Varga Zs. András s. k. bíró, Dr. Szilas Judit s. k. bíró, Dr. Varga Eszter s. k. bíró