← Magyarország

Kfv.37768/2024/7 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A növekvő gyógyszerkereskedelem és a különösen az idősek részéről, illetve járványidőszakokban jellemző gyógyszer-házhozszállítás iránti igények elterjedése mellett különösen fontos a gyógyszerbiztonsági előírások betartása, ezt a jogalkotó a Gyftv. azon rendelkezésével biztosította, hogy a házhoz szállítást kizárólag a gyógyszertári szakdolgozó végezheti szigorú szabályok mellett. Ha az arra jogosult gyógyszertári szakdolgozó a nagykereskedőtől tételesen ellenőrizve átveszi a megrendelt gyógyszereket, azokat külön nyilvántartásában rögzíti, azok a gyógyszertár készletébe és birtokába kerülnek. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.III.37.768/2024/

  1. A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó előadó bíró, Dr. Farkas Katalin bíró, Dr. Sugár Tamás bíró, Dr. Bérces Nóra bíró A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: Kálóczy és Társai Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: dr. Bagi János Zoltán, cím2) Az alperes: Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (cím3) Az alperes képviselője: Bálintfy és Társai Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: dr. Pál Balázs, cím4) A per tárgya: közegészségügyi ügyben indult jogvita A felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél: a felperes,
  2. sorszám alatt Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: a Fővárosi Törvényszék
  3. október 1-én kelt 103.K.702.035/2023/
  4. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 103.K.702.035/2023/
  5. számú ítéletét megváltoztatja, az alperes OGYÉI/6769-7/
  6. számú határozatát megsemmisíti és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezi. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 127.000 (százhuszonhétezer) forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati eljárási költséget. A kereseti és a felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria III.Kfv.37.768/2024/7-II. 2 Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes településen, a cím5 alatt működteti gyógyszertárát (a továbbiakban: gyógyszertár). A közvetlen gyógyszertári értékesítésen túl gyógyszert házhozszállítással is eljuttat a megrendelőkhöz akként, hogy az internetes gyógyszerkereskedelem során értékesített gyógyszereket és egyéb termékeket nem a gyógyszertárban lévő gyógyszerkészletéből, hanem a beszállító nagykereskedőtől (a továbbiakban: nagykereskedő) közvetlenül, a felperes szakszemélyzete szállítja ki a megrendelő címére. Az internetes gyógyszerkereskedelem során ezáltal a megrendelt gyógyszerek közforgalmú gyógyszertárba nem kerülnek sem beszállításra, sem raktározásra. [2] Az alperes
  7. január 26-án tartott helyszíni ellenőrzése eredményeként meghozott OGYÉI/6769-7/
  8. számú határozatával a felperest figyelmeztette, hogy gyógyszertárában a jogszabályban foglalt előírásokat megsértette azzal, hogy az internetes gyógyszerkereskedelem során értékesített gyógyszereket és egyéb termékeket nem a gyógyszertár települési raktárában tartott és forgalmazott gyógyszerkészletből, hanem a társaság székhelyeként szolgáló cím1 helyiségből szállítja szakszemélyzettel házhoz, illetve juttat el csomagküldés útján a megrendelőkhöz. Ezzel a közvetlen lakossági gyógyszerellátási tevékenységét a működési engedélyben foglaltaktól eltérően végzi. A közvetlen lakossági gyógyszerellátási tevékenységre vonatkozó jogszabályok súlyos megsértése miatt a felperest 1.000.000 forint közegészségügyi bírság megfizetésére is kötelezte és azonnali hatállyal megtiltotta a működési engedélyben foglaltaktól eltérő gyógyszerforgalmazási gyakorlat további folytatását. [3] Indokolásában kifejtette, a gyógyszertárban forgalmazható, valamint kötelezően készleten tartandó termékekről szóló 2/
  9. (I. 8.) EüM rendelet (a továbbiakban: Rendelet)
  10. §

(1)bekezdése értelmében a gyógyszertárból a gyógyszer kiszolgáltatója a beteg, az egészségügyi intézmény, az orvos által igényelt gyógyszert vagy egyéb terméket az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló 44/
  1. (IV. 28.) ESzCsM rendeletben (a továbbiakban: ESzCsM rendelet) foglalt szabályok figyelembevételével a gyógyszertárban tartott és forgalmazott gyógyszerkészletből, illetve termékkészletből köteles kiadni. [4] A felperes az OGYÉI/64653-2/
  2. iktatószámú engedélye alapján kizárólag a közforgalmú gyógyszertárában jogosult közvetlen lakossági gyógyszerellátás végzésére. Habár a gyógyszerek házhozszállításáról a felperes a jogszabály előírásainak megfelelő nyilvántartást vezet és a gyógyszerek házhozszállítását a gyógyszertár szakdolgozója végzi, azonban azok készletezését, ellenőrzését, tárolását mint szaktevékenységet nem kizárólag a gyógyszertár címével megegyező telephelyen, hanem a webpatika értékesítéséhez kapcsolódó gyógyszerek és egyéb termékek esetében a gyógyszertárat működtető gazdasági társaság székhelyén is folytatja. [5] A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló
  3. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.)
  4. §-ának
  5. pontja a közforgalmú gyógyszertárat jelöli meg közvetlen és teljes körű lakossági gyógyszerellátást biztosító egészségügyi intézményként. Ugyanezen jogszabályhely
  6. pontja részletezi mindazon tevékenységeket, amelyeket a közforgalmú gyógyszertárnak közvetlen lakossági gyógyszerellátás során teljesítenie kell. A működési engedély pontosan tartalmazza a közvetlen lakossági gyógyszerellátás helyszínét. Azzal azonban, hogy a működési engedélytől eltérően a felperes közvetlen lakossági gyógyszerellátást nem csak a gyógyszertár mint egészségügyi intézmény működési engedélyében foglaltaknak megfelelően, vagyis a gyógyszertárban tartott és forgalmazott Kúria III.Kfv.37.768/2024/7-II. 3 gyógyszerkészletből és termékkészletből végez, megsértette a Rendelet
  7. §
(1)bekezdésében foglalt kötelezettségét. A kereseti kérelem [6] A felperes keresetében az alperes határozatának megsemmisítését kérte. [7] Előadta, a gyógyszertári szakasszisztens által házhoz szállított termékek ténylegesen nem teszik meg a gyakorlati szempontból felesleges utat a nagykereskedő jogszabályi előírásoknak megfelelő, a gyógyszerek szakszerű tárolására, kiválogatására, összekészítésére és dobozolására minden szempontból alkalmas raktárából a gyógyszertárba, hanem a nagykereskedelmi raktárból a gyógyszertári szakasszisztens – ellenőrzést és készletre vételt követően – közvetlenül szállítja ki a vonatkozó előírások betartása mellett a vevők részére. A gyógyszert minden esetben erre jogosult személy, azaz gyógyszertári szakasszisztens szállítja ki, és megfelelő expediálás keretében a megrendelőknek átadja. [8] Álláspontja szerint a Rendelet 5. §
(1)bekezdésében foglalt kötelezettségét nem sértette meg, tevékenységét a működési engedélyben foglaltaknak megfelelően végezte és végzi, az alperes tévesen és megalapozatlanul állapította meg a jogsértést. [9] Kiemelte azt is, hogy az alperes figyelmen kívül hagyta az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) 12. §
(4)bekezdését, továbbá a Rendelet 5. §
(2)bekezdését, amelyek eltérést engednek a Rendelet 5. §
(1)bekezdésétől. A jogerős ítélet [10] A törvényszék ítéletével a keresetet elutasította. [11] A tényállás vonatkozásában elsősorban korrigálta a határozat azon megállapítását, hogy a gyógyszerek és egyéb termékek kiszállítása a felperes székhelyéről történne, miután az nem vitatottan a nagykereskedő telephelyéről történik. [12] Ugyanakkor ezen jogsérelemnek az ügy érdemi eldöntése szempontjából nem volt jelentősége figyelemmel arra, hogy a Rendelet 5. §
(1)bekezdéséből következően a jogsértés megvalósult. [13] A jogértelmezés körében hivatkozott a Gyftv. preambulumára, arra, hogy különlegesen szigorú szabályok fűződnek ahhoz, hogy a gyógyszerek biztonságosan és megfelelően ellenőrizhető helyen álljanak a betegek, mint a betegségük folytán kiszolgáltatott fogyasztói csoport képviselői rendelkezésére. A gyógyszerek forgalmazása szigorú szabályok mentén zajlik. Ez alól pedig az internetes gyógyszerkereskedelem, a weboldalon keresztül megrendelt gyógyszerek fogyasztókhoz való eljuttatása sem lehet kivétel. A biztonságos gyógyszerellátáshoz fűződő érdek ugyanis megelőzi a felperes által hivatkozott gyorsaság piaci követelményét, mivel nem csak ahhoz fűződik érdek, hogy a gyógyszerek a lehető legrövidebb idő alatt eljussanak a fogyasztókhoz, hanem ahhoz is, hogy a megfelelő gyógyszerek kerüljenek a betegekhez, a gyógyszerek megrendelése és házhozszállítása zárt láncon keresztül történjen, amelynek minden egyes mozzanata ellenőrizhető, nyomon Kúria III.Kfv.37.768/2024/7-II. 4 követhető. Ezt pedig a működési engedély megszerzését biztosító szabályozott és ellenőrzött keretek biztosítják. E körben hivatkozott az Európai Parlament és a Tanács emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló 2001/83/EK Irányelv (a továbbiakban: EK irányelv) [33]-[35] bekezdéseire is. [14] Kiemelte, a Rendelet 5. §
(1)bekezdésében foglalt követelményből következik, hogy gyógyszer és egyéb termék tárolása, raktározása csak és kizárólag gyógyszertárban végezhető, amely követelménynek a nagykereskedő telephelye nem felel meg. [15] Rámutatott arra is a Rendelet 2. §
(1)bekezdés b) pontja alapján, hogy a funkcionális helyiség fogalmának meghatározása a jogszabálysértés érdemi elbírálása körében nem bír jelentőséggel. A Rendelet 5. §
(1)bekezdése ugyanis két együttes feltétel fennálltát kívánja meg a jogszerű gyógyszerkiadás tekintetében: a gyógyszertárban való tartást és a gyógyszerkiadást. Azt azonban a felperes sem vitatta, hogy a nagykereskedő telephelyén nem tárolta a megrendelt gyógyszereket és egyéb termékeket, azok tartósan ott nem kerültek raktározásra, pusztán a szállításra átadott ideig voltak ott megtalálhatók. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [16] Felülvizsgálati kérelmében a felperes a jogerős ítéletnek a Közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 121. §
(1)bekezdés a) pontja szerinti hatályon kívül helyezését és az eljárt bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. [17] Kifejtette, a Kp. 85. §
(3)bekezdésének b) pontja szerint hivatalból kellett volna az eljárt bíróságnak figyelembe vennie a közigazgatási cselekménynek az ügyben nem alkalmazandó jogszabályi rendelkezésre alapítását, azonban helytelenül értelmezte és alkalmazta a vonatkozó Rendeletet. [18] A Rendelet 5. §
(1)bekezdése megegyezik az 1997-től hatályban volt, a gyógyszertárban forgalmazható termékekről szóló 43/1996. (XI. 29.) NM rendelet (a továbbiakban: NM rendelet) 3. §
(1)bekezdésével. Tartalmilag tehát a rendelkezés 27 éve hatályban van. Ez a körülmény pedig erősíti azt, hogy a Rendelet 5. §
(1)bekezdése kizárólag a gyógyszertárban, személyesen történő kiszolgálásra vonatkozik, hiszen 1997-ben még nem is létezett internetes, házhoz szállítás útján való gyógyszerrendelés. [19] A hiányos távértékesítésre vonatkozó szabályozás okán az általános gyógyszerértékesítésre vonatkozó szabályokat szükséges megfelelően értelmezni és alkalmazni. Egy 27 éve változatlan rendelkezés azonban nyilvánvalóan nem arra irányul a jogalkotó szándéka szerint, hogy mindenképpen fizikailag is a patikában megjelenjen az interneten rendelt gyógyszer, hanem továbbra is a gyógyszertárban való kiszolgálásra vonatkoztatható elsősorban. [20] Az elsőfokú bíróság a gyógyszertárban tartás helytelen értelmezéséből vezeti le, hogy a felperes a közvetlen lakossági gyógyszerellátási tevékenységét a működési engedélyében foglaltaktól eltérően végzi. Ugyanakkor indokolás nélkül figyelmen kívül hagyta felperes arra vonatkozó részletes előadását, hogy az általa alkalmazott gyakorlat nem veszélyeztette a gyógyszerhez való hozzáférést vagy a gyógyszerbiztonságot és nem volt közvetlen hatása az emberi egészségre. [21] Az ítéletben hivatkozott EK irányelv, valamint az Európai Unió Bíróságának C606/
  1. számú (ECLI:EU:C:2024:179) előzetes döntéshozatali eljárása szerint is a tagállamok Kúria III.Kfv.37.768/2024/7-II. 5 korlátozhatják ugyan a gyógyszerek távértékesítés útján való kereskedelmét különböző feltételek előírásával, azonban ilyen korlátozások csak a közegészségügy védelme alapján írhatóak elő. Jelen esetben a gyógyszerbiztonság nem sérült, az értékesítés ellenőrizhető és nyomon követhető, zárt lánc útján valósult meg. [22] A felperes külön raktározási tevékenységet ugyan nem végzett, ugyanakkor annak nagykereskedőtől történő szakszerű átvételét követően megfelelő szakszemélyzet és nyilvántartás mellett szállította ki a gyógyszert a vevőinek. A gyógyszerellátási lánc végig zárt, nyomon követhető volt. Eleget tett a közforgalmú, fiók- és kézigyógyszertárak, továbbá intézeti gyógyszertárak működési, szolgálati és nyilvántartási rendjéről szóló 41/
  2. (IX. 19.) EüM rendelet
  3. §-ában foglalt követelményeknek azzal, hogy külön kezelte a gyógyszertári és webes értékesítés nyilvántartásait. [23] A Kp.
  4. §
(5)bekezdése alapján vizsgálnia kellett volna a bíróságnak azt is, hogy az alperes hatáskörét a mérlegelésre való felhatalmazás keretei között gyakorolta-e és a mérlegelés szempontjai és azok okszerűsége megállapítható-e. [24] Szükségtelenül szűkítően, így helytelenül értelmezte a bíróság a Rendelet 5. §
(1)bekezdését figyelmen kívül hagyva, hogy a felperes szakszemélyzete a nagykereskedőnél tételesen ellenőrizve átvette a gyógyszereket, rögzítette azokat nyilvántartásában, vagyis felperes készletébe és birtokába vette azokat. A gyógyszertár készletében tartott gyógyszerek kerültek a házhozszállítás során értékesítésre, amely megfeleltethető a Rendelet előírásainak, hiszen azt nem írja elő, hogy a gyógyszertár helyiségében raktározni is kell a gyógyszert. A gyógyszertárban tartás fogalmi körébe beletartozik az is, ha a gyógyszertár készletébe ugyan bekerül, de fizikailag nem kerül raktározásra a gyógyszer, amit a fogyasztó interneten keresztül rendelt meg, hanem az rögtön a nagykereskedőtől való átvételt követően kerül a fogyasztóhoz kiszállításra. [25] Felülvizsgálati ellenkérelmében az alperes a jogerős ítélet hatályában fenntartására tett indítványt. Kifejtette, az eljárt bíróság a jogszabályoknak megfelelő ítéletet hozott, eljárási szabálysértés nem történt. [26] Álláspontja szerint a jogszabálysértések között számos olyan van, amelynek, ha ténye meg is állapítható, annak az ügy érdemére kihatása nincs. Ezek között említette a Kp. 85. §
(5)bekezdésével kapcsolatban előadott jogsérelmet. Utalt arra is, hogy a felperes alapvetően keresetében még azt igyekezett bemutatni, hogy a Rendelet 5. §
(1)bekezdése éppen az 5. §
(2)bekezdésében foglalt kivétel szabály miatt nem alkalmazandó. [27] A jogszabályi rendelkezések közül egyedül a Rendelet 5. §
(1)bekezdése lenne olyannak tekinthető, amelynek sérelme az ügy érdemére kiható jelleggel bírna, ugyanakkor felülvizsgálati kérelmében nem adta egyértelmű és konkrét indokát annak a felperes, hogy az ítélet miért ütközik ezen rendelkezésbe. Hangsúlyozta, a felülvizsgálati érvelés hiányos és több szempontból téves, fenntartva korábbi jogértelmezési álláspontját. Döntés a befogadásról [28] A Kúria Kfv.III.37.768/2024/2. számú végzésével a Kp. 118. §
(1)bekezdésének alkalmazásával a felülvizsgálati kérelem befogadásáról döntött. A Kúria döntése és jogi indokai Kúria III.Kfv.37.768/2024/7-II. 6 [29] A felperes felülvizsgálati kérelme – az alábbiak okán – alapos. [30] A Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp. 115. §
(2)bekezdés folytán alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése alapulvételével a felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem keretei között – a megjelölt jogszabálysértések mentén – vizsgálta felül azzal, hogy a Kp. 120. §
(5)bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján döntött. [31] A Kúriának perbeli ügyben arról kellett döntenie, hogy jogszerűen állapította-e meg az alperes, hogy a felperes azzal, hogy az internetes gyógyszerkereskedelem során értékesített gyógyszereket és egyéb termékeket nem a közforgalmú gyógyszertárából, hanem közvetlenül a nagykereskedő telephelyéről juttatta el szakszemélyzete útján a címzettekhez, megsértette-e a Rendelet 5. §
(1)bekezdésében foglalt előírást. [32] A Kúria mindenekelőtt rögzíti, az, hogy az eljárt bíróság eltérő jogértelmezés mellett foglalt állást, nem jelenti a Kp. 85. §
(3)bekezdés b) pontjának sérelmét, mert perbeli ügyben nem arról van szó, hogy a törvényszék a közigazgatási cselekményt az ügyben nem alkalmazandó jogszabályi rendelkezésre alapította volna, hanem arról, hogy az alkalmazandó jogszabályt, azaz a Rendelet 5. §
(1)bekezdését az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte. [33] A Rendelet 5. §
(1)bekezdése annak
  1. február 1-i hatályba lépésétől – egy pontosításbeli módosítással – kezdődően úgy rendelkezik, hogy a gyógyszertárból a gyógyszer, egyéb termék kiszolgáltatója a beteg, az egészségügyi intézmény, az orvos által igényelt gyógyszert vagy egyéb terméket az ESzCsM Rendeletben foglalt szabályok figyelembevételével a gyógyszertárban tartott és forgalmazott gyógyszerkészletből, illetve termékkészletből köteles kiadni. [34] A Rendelettel hatályát vesztette az NM rendelet, amelynek
  2. §
(1)bekezdése már
  1. január 28-tól akként rendelkezett, hogy a gyógyszertárból a gyógyszerész a beteg, az egészségügyi intézmény, az orvos, illetve az állatorvos (a továbbiakban: felhasználó) által igényelt gyógyszert, készítményt vagy egyéb terméket – a gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló 3/
  2. (II. 8.) NM rendelet figyelembevételével – a gyógyszertárban tartott és forgalmazott gyógyszerkészletből, illetve termékkészletből (a továbbiakban: készlet) köteles kiadni. [35] Vagyis egy 1997-től a vizsgált részében változatlan szövegezéssel hatályban levő rendelkezés értelmezését kellett a Kúriának elvégeznie. [36] Tény, hogy 1997-ben interneten keresztül gyógyszer rendelésére és annak házhozszállítására nem volt lehetőség, a házhozszállítást először a Gyftv. rendelkezései tették lehetővé
  3. december 29-től kezdődően. A gyógyszer házhozszállításának szabályai számos módosításon átestek azzal, hogy a hatályos rendelkezések szerint gyógyszernek a vevő részére csomagküldés útján történő eljuttatása nem tekinthető a közvetlen lakossági gyógyszerellátás részének, így a szabályozás koherenciája érdekében ki kellett azt zárni a gyógyszer házhozszállítása fogalmából. Vagyis házhozszállítás esetén nem egyszerűen csomagküldésről van szó, hanem arról, hogy a gyógyszertár vezetőjének felelőssége mellett a gyógyszertári szakasszisztens kézbesíti azt a fogyasztó részére ellátva őt a szükséges tájékoztatással is. [37] A Gyftv. hatálybalépésével azonban a Rendelet vizsgált szabálya nem változott. [38] A vitatott rendelkezés szerint a gyógyszertárból a gyógyszer, egyéb termék kiszolgáltatója a beteg, az egészségügyi intézmény, az orvos által igényelt gyógyszert vagy egyéb terméket a gyógyszertárban tartott és forgalmazott gyógyszerkészletből, illetve termékkészletből köteles kiadni. Kúria III.Kfv.37.768/2024/7-II. 7 [39] A Rendelet maga a gyógyszertárban forgalmazható termékekről szól annak címe szerint is. [40] A Rendelet
  4. §
(1)bekezdésének a megfogalmazása arra utal, hogy a gyógyszertár csak olyan gyógyszert adhat ki a betegnek, amelyet előzőleg a saját készletébe bevett és a gyógyszertári forgalmazás szabályai szerint kezel. Ugyanakkor a gyógyszertári készleten tartás és a gyógyszer fizikai bekerülése két különböző fogalom. [41] A gyógyszertári készleten tartás elsősorban gazdasági és nyilvántartási kérdés, vagyis a gyógyszertár rendelésére és készletgazdálkodására vonatkozik. Egy gyógyszer készleten lehet akkor is, ha azt a gyógyszertár a saját készletében nyilvántartja, de fizikálisan akár egy külső raktárban, akár egy nagykereskedőnél tárolja. A gyógyszertár felelős az adott készleten tartott gyógyszerek minőségéért és jogszerű kiadásáért. [42] A gyógyszer fizikai gyógyszertárba kerülése azt jelenti, hogy a gyógyszer ténylegesen megérkezik a gyógyszertár épületébe, ahol a gyógyszerész vagy a szakasszisztens átveszi és ellenőrzi. [43] A készleten tartás tehát lehet fizikai (azaz a gyógyszertár épületében tárolt gyógyszerek) vagy nyilvántartási (például külső raktárból beszerezhető, de a gyógyszertár felelősségi körébe tartozó készletek). [44] Mindez nem mond ellent annak, hogy a gyógyszertár nem adhat ki olyan gyógyszert, amely nem került be a saját készletébe, azaz fizikailag készletbe vétel vagy készletben tartás hiányában közvetlenül a nagykereskedőtől a beteghez nem juthat el a gyógyszer. A készletbe vétel részben minőségbiztosítási, részben nyomon követhetőségi, részben betegbiztonsági szempontból lényeges. [45] Vagyis a gyógyszertár nem kerülheti meg a saját készletbe vételt azzal, hogy a gyógyszert közvetlenül a nagykereskedőtől juttatja a beteghez. Ehelyett a gyógyszert először be kell fogadnia a készletbe (ami nem jelenti azt, hogy fizikailag is be kell juttatnia), majd azt onnan a gyógyszertári fogalmazási szabályok szerint adhatja ki a beteg részére. [46] Azzal, hogy az arra jogosult gyógyszertári szakdolgozó a nagykereskedőtől tételesen ellenőrizve átveszi a megrendelt termékeket, azokat külön nyilvántartásában rögzíti, a gyógyszertár készletébe és birtokába kerülnek a gyógyszerek. Vagyis ekkor már a gyógyszertár készletéből kerülnek kiszállításra. És ezzel a gyógyszertár közvetlen lakossági gyógyszerellátást végez, vagyis olyan tevékenységet, amely során a gyógyszertár a gyógyszert és az alkalmazásával összefüggő szakmai információt házhoz szállítás útján közvetetten, a betegek, fogyasztók részére biztosítja. [47] Az Alkotmánybíróság 15/
  1. (V.13.) AB határozata [33] bekezdésében kifejtette, a jogszabályszövegeknek nemcsak nyelvtani, hanem más módszerek alapján történő értelmezése is lehetséges. Minden értelmezés számára a jogszabály által használt szavak, kifejezések, illetve nyelvi formulák, mondatszerkezeti elemek hétköznapi (illetve, ha ilyen létezik, jogi szakmai) nyelvtani értelme a kiindulópont. A szemantikai és a szintaktikai értelmezés azonban nem az egyedüli, kizárólagos módszer. Elemi formállogikai követelmény, hogy ha a nyelvtani értelem abszurd eredményre vezetne, azt el kell vetni, és más módszerek alapján más, a szó szerinti (exegetikus) értelemtől eltérő, adott esetben azzal szembenálló értelmet kell a jogszabályszövegnek tulajdonítani. [48] A Kúria jogértelmezésével nem sérül sem a gyógyszerbiztonság követelménye, sem pedig Magyarország Alaptörvénye XX. cikkében deklarált testi és lelki egészséghez való jog, hanem azt előmozdítja. [49] Azt nem vitatja a legfőbb bírói fórum, különösen szigorú szabályok fűződnek ahhoz, hogy a gyógyszerek biztonságosan és megfelelően ellenőrizhető helyen álljanak a Kúria III.Kfv.37.768/2024/7-II. 8 betegek, mint a betegségük folytán kiszolgáltatott fogyasztói csoport képviselői rendelkezésére. Mint ahogyan azt sem, hogy kiemelten fontos, hogy a megfelelő gyógyszerek kerüljenek a betegekhez, ezáltal a gyógyszerek megrendelése és házhozszállítása egy a kezdő időponttól a végidőpontig terjedő zárt láncon keresztül kell történjen. Ez a zárt lánc azonban jelen esetben a Kúria jogértelmezésével nem szakad meg. [50] Az informatikai és logisztikai fejlődés, a növekvő gyógyszerkereskedelem és a különösen az idősek részéről, illetve járványidőszakokban jellemző házhozszállítás iránti igények elterjedése mellett különösen fontos a gyógyszerbiztonsági előírások betartása, ezt azonban a jogalkotó többek között a Gyftv. azon rendelkezésével biztosította, hogy a házhoz szállítást kizárólag a gyógyszertári szakdolgozó végezheti szigorú szabályok betartása mellett. Mindemellett a felelősség szabályai sem változnak, házhozszállítás esetében is a gyógyszertár vezetőjét terheli a felelősség. [51] Az érintett piac azon sajátosságait is figyelembe véve, hogy a gyógyszerek előállítását jellemzően nem a gyógyszertárak végzik, az online gyógyszerkereskedelem vonatkozásában nem értelmezhető a Rendelet akként, hogy kizárólag a gyógyszertárban fizikailag raktározott készlet szállítható házhoz. A gyógyszerbiztonság nem sérült azzal, hogy a szakszemélyzet a gyógyszer tételes átvételét, ellenőrzését, külön nyilvántartásba vételét, csomagolását követően a szállító eszközével nem először a gyógyszertárba, majd onnan a megrendelő fogyasztóhoz szállítja az interneten rendelt gyógyszert, hanem közvetlenül a megrendelőhöz. Az értékesítés ezáltal ugyanúgy nyomon követhető, ellenőrizhető, zártláncú, pontosan annak szigorú előírásai miatt. [52] A Kúria mindemellett rámutat, az Irányelvből fakadóan a tagállamok korlátozhatják ugyan a gyógyszerek távértékesítés útján való kereskedelmét feltételek előírásával, azonban jelen esetben ilyen korlátozásról szó nincs, így az Irányelv rendelkezése a jogszabályhely értelmezésénél nem irányadó. [53] A fentiekben kifejtettekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet a Kp.
  2. §
(1)bekezdés b) pontja alapulvételével megváltoztatta, az alperes határozatát megsemmisítette és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. [54] A megismételt eljárásban az alperes a Kúria jogértelmezését követve a felperes azon magatartását, hogy az internetes gyógyszerkereskedelem során értékesített gyógyszereket és egyéb termékeket nem a közforgalmú gyógyszertárából, hanem közvetlenül a nagykereskedő telephelyéről juttatta el szakszemélyzete útján a címzettekhez, nem értékelheti úgy, hogy megsértette a Rendelet 5. §
(1)bekezdésében foglalt előírást. Ennek jogkövetkezményét pedig eljárásában le kell vonnia. A határozat elvi tartalma [55] A növekvő gyógyszerkereskedelem és a különösen az idősek részéről, illetve járványidőszakokban jellemző gyógyszer-házhozszállítás iránti igények elterjedése mellett különösen fontos a gyógyszerbiztonsági előírások betartása, ezt a jogalkotó a Gyftv. azon rendelkezésével biztosította, hogy a házhoz szállítást kizárólag a gyógyszertári szakdolgozó végezheti szigorú szabályok mellett. [56] Ha az arra jogosult gyógyszertári szakdolgozó a nagykereskedőtől tételesen ellenőrizve átveszi a megrendelt gyógyszereket, azokat külön nyilvántartásában rögzíti, azok a gyógyszertár készletébe és birtokába kerülnek. Kúria III.Kfv.37.768/2024/7-II. 9 Záró rész [57] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 115. §
(2)bekezdése értelmében alkalmazandó 107. §
(1)bekezdése alapulvételével tárgyaláson bírálta el. [58] A Kúria a felperes jogi képviselete folytán az elsőfokú és felülvizsgálati eljárásban felmerült költség megfizetésére a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján az alperest kötelezte. [59] A sikeres felülvizsgálati kérelemmel élő felperes pernyertességére és az alperest az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. §
(1)bekezdés c) pontja alapján megillető személyes illetékmentességre tekintettel az Itv. 45/A. §
(1)bekezdése szerinti kereseti, valamint a 39. §
(3)bekezdés d) pontja és 50. §
(1)bekezdése alapján megállapított felülvizsgálati illetéket az állam viseli. [60] A Kúria ítélete ellen felülvizsgálatnak a Kp.
  1. § d) pontja szerint nincs helye. Budapest,
  2. február
  3. Dr. Sperka Kálmán s. k. a tanács elnöke Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó s. k. előadó bíró Dr. Farkas Katalin s. k. bíró Dr. Sugár Tamás s. k. bíró Kúria III.Kfv.37.768/2024/7-II. Dr. Bérces Nóra s. k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő 10

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.