Kfv.35009/2022/2 – Kúria

(1)bek.

1. a)pont aa),
2. ad)
3. b)alpontjaira alapított felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.V.35.009/2022/2. A tanács tagjai: Dr. Darák Péter a tanács elnöke Ságiné dr. Márkus Anett előadó bíró Dr. Márton Gizella bíró A felperes: felperes (cím1.) A felperes képviselője: Dr. Hollós-Kovács Szilárd ügyvéd (cím2.) Az alperes: B.A.Z. Megyei Kormányhivatal (cím3.) Az alperes képviselője: dr. Czikrainé dr. Fekete Zsuzsanna jogtanácsos Az alperesi érdekelt: Ny. Község Önkormányzata (cím4.) Az alperesi érdekelt képviselője: Fürjesné Jadlóczki Dóra jegyző A per tárgya: helyi adóügyben hozott határozat elleni közigazgatási per A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes, 33. sorszám alatt Az elsőfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Miskolci Törvényszék 2...... október 12. napján kelt 13.K.700.198/2.....0/31. számú ítélete Kúria V.Kfv.35.009/2022/2 2 Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen perorvoslatnak nincs helye. Indokolás [1] Ny. község területén a felperes tulajdonában állnak egyebek között a következő ingatlanok: ../5 hrsz.-ú 27,0394 ha területű szántó művelési ágú ingatlan 48556/55822-ed tulajdoni hányada, .../4 hrsz.-ú 27,8.... ha területű szántó művelési ágú és 11,0346 ha területű legelő művelési ágú ingatlan 1/1-ed tulajdoni hányada, .... hrsz.-ú 27,6085 ha területű szántó, és 0,1867 ha területű legelő művelési ágú ingatlan 25341/26101-ed tulajdoni illetősége, valamint a ..... hrsz.-ú 57,5002 ha területű szántó művelési ágú ingatlan 1/1-ed tulajdoni hányada. A felperes valamennyi előző ingatlan tekintetében települési adó (földadó) bevallást nyújtott be, majd „önellenőrzést” célzó beadványában a korábban megjelölt adómértéket 0 forintra módosította. [2] A megismételt eljárásban eljárt Homrogdi Közös Önkormányzat Jegyzője (a továbbiakban: önkormányzati adóhatóság határozataival 2020. évtől 141.119 forint (../5 hrsz.ú ingatlan), 199.923 forint (.../4 hrsz.-ú ingatlan), 161.372 forint (.... hrsz.-ú ingatlan) és 345.001 forint (..... hrsz.-ú ingatlan) összegű földadót állapított meg. Az önellenőrzési kérelmet pedig egy további határozatával elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a BO/05/03421-2/2020., BO/05/03424-2/2020., BO/05/03420-2/2020. és BO/05/03410-5/2020. számú határozataival a földadó fizetésre kötelező határozatokat helybenhagyta. Az önellenőrzést elutasító elsőfokú határozatot a BO/05/00064-1/2020. számú határozatával helybenhagyta. [3] A felperesnek az alperesi határozatok jogszerűségének vizsgálata iránt előterjesztett keresetlevelei nyomán indult közigazgatási perek (13.K.700.198/2......,13.K.700.199/2......, 13.K.700.200/2......, 13.K.700.201/2...... és 13.K.700.322. számú perek) egyesítése folytán a Miskolci Törvényszék a 13.K.700.198/2...... számon folytatta az eljárást és hozta meg 2...... október 21. napján a felperes keresetét (kereseteit) elutasító ítéletét (13.K.700.198/2...../31. számú ítélet). [4] Indokolása szerint a települési adót (földadót) 2020. január 1. napjától bevezető, Ny. Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 3/2019. (XI. 28.) számú önkormányzati Kúria V.Kfv.35.009/2022/2 3 rendelete (a továbbiakban: Ör.) kihirdetésével kapcsolatos felperesi hivatkozások nem megalapozottak, az Ör. Ny. településen az önkormányzati hivatal hirdetőtábláján és az ablakban is kihelyezésre került, a kihirdetés „helyben szokásos módja” alatt az adott önkormányzat és nem a közös önkormányzati hivatal hirdetőtáblája értendő. Emiatt a Kúria Önkormányzati Tanácsa megkeresése nem volt indokolt. Az Ör. módosítás kihirdetése megtörténtének időpontja sem releváns a jelen ügyben, mert a módosítás nem bővítette a települési adó fizetésére kötelezettek körét, a művelési ágak szerinti adómértéken sem változtatott. Az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezésére vonatkozó felperesi kérelmet – melyben mulasztásban megnyilvánuló helyzetre utalt a felperes a települési adó törvényi maximum értéke szabályozásának hiányára utalva - elutasította, mert nem észlelt alaptörvény-ellenességet. [5] Az elsőfokú bíróság a kivetett települési adó (földadó) konfiskáló jellegére vonatkozó felperesi érveléssel szemben a Kúria Önkormányzati Tanácsának döntéseire utalva megállapította, hogy a 0,6 forint/m² és 0,3 forint/m² összegű adóhoz képest a termőföld forgalmi értékének 1 forint/m² érték körül kellene lenni ahhoz, hogy rögzíthető legyen a vagyon értékének 60-70%-át kitevő adómérték, de perbeli esetben ez nem áll fenn, a felperes és az önkormányzat mint alperesi érdekelt nyilatkozatai alapján jóval ezt meghaladó forgalmi érték került megjelölésre. Ennek okán e körben a szakértői bizonyítás szükségtelen volt, ami a felperesi bizonyítási indítvány mellőzését vonta maga után. Szemben a keresetben foglaltakkal nem lehetett vizsgálat tárgya a perben, hogy a települési adó milyen módon hat a termőföld értékére, hasznosíthatóságára, és a konfiskáló jelleg megállapíthatósága szempontjából a más településeken bevezetett települési adó mértékének vizsgálata is meghaladta volna a per kereteit. A felperes által állított diszkrimináció sem merült fel a tárgyi adóztatás során, az azonos helyzetben lévő adóalanyok ugyanúgy adófizetésre kötelesek mint a felperes, az pedig nem teszi az adóztatást jogszerűtlenné, hogy kis számú jogalany köteles megfizetni az adót. E körben a Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf.5.004/2...../3. számú döntésére utalt. A megkeresést e vonatkozásban sem tartotta szükségesnek. Megállapította, hogy a tisztességes eljárás sérelmével, a jegyző kizárásával, a határozathozatal módjával (külön-külön határozatokban hozta meg döntését az önkormányzati adóhatóság) kapcsolatos felperesi érvek sem megalapozottak. Indokolása szerint továbbá érdemben helyes döntés volt az „önellenőrzés” elutasítása, a jogszabályhely téves megjelölése [az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 141. §

(8)bekezdés helyett az Art.

1. § feltüntetése] az ügy érdemére nem hatott ki. [6] A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, mely befogadásának jogszabályi alapjaként (felülvizsgálati kérelem
2. pont,
3. oldal) a közigazgatási perrendtartásról szóló
4. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
5. §

(1)bekezdés

1. a)pont aa),
2. ab)és
3. ad)alpontjait, valamint
4. b)pontját jelölte meg. [7] A konkrét befogadási ok megjelölésénél (felülvizsgálati kérelem 3.2. pont jogi indokok, 1. alpont 5. oldal) a fentiektől eltérően a Kp. 118. §

(1)bekezdés az

1. a)pont
2. ac)alpontját is feltüntette az
3. a)pont
4. aa)és
5. ad)alpontja mellett, és azzal érvelt, hogy a Kúria Önkormányzati Tanácsa megkeresésének elmaradása indokolja a befogadást. Az elsőfokú bíróság az Ör. kihirdetése jogszerűsége kérdésében elvonta az Önkormányzati Tanács hatáskörét, és az ablakban való kifüggesztés kapcsán tévesen értékelte a bizonyítékokat. A Kúria V.Kfv.35.009/2022/2 4 felperes az önkormányzati rendelet közjogi érvénytelensége kapcsán az Alkotmánybíróság határozatait hívta fel és a Kúria Köf.5.025/2015/4. számú döntését. [8] A felperes a továbbiakban konkrét befogadási okra történő hivatkozás nélkül részletezte a felülvizsgálati kérelmét. Előadta, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítékok mérlegelése, értékelése során egyoldalúan, járt el, tévedett, iratellenes megállapításokat tett, és amikor hivatalbóli eljárásának lett volna helye, annak nem tett eleget, melyek súlyos eljárási szabálysértések és a Kúria Önkormányzati Tanácsának joggyakorlatával ellentétesek. Mindezeket az adórendelet közjogi érvénytelensége, kifüggesztésének szabálytalansága kapcsán állította. Téves a jogerős ítéletben írt azon álláspont, hogy a kifüggesztés körében „önkormányzati hivatal” alatt nem a közös önkormányzati hivatalt kell érteni, és az ablakban kifüggesztés sem volt szabályszerű. Ez utóbbi kifüggesztési helyet az alperesi érdekelt írásbeli, közokirati bizonyítéka is alátámasztotta, az elsőfokú bíróság azonban ehelyett az alperesi érdekelt szóbeli nyilatkozatának tulajdonított jelentőséget, a felperesi bizonyítási indítványt pedig mellőzte. Hivatalból is köteles lett volna figyelembe venni az Ör. közjogi érvénytelenségét. A felperesi bizonyítási szükséghelyzetet sem fogadta el. Az alperesi érdekelt jognyilatkozatai pedig hatálytalanok voltak (részben elkésettség miatt, részben a meghatalmazás teljes bizonyító erejű magánokirati formának meg nem felelése, a papír alapú nyilatkozatok digitális záradékolásának hiánya és az elektronikus ügyintézés szabályainak be nem tartása miatt) és ennek jogkövetkezményét – mellőzés – sem vonta le az elsőfokú bíróság. [9] Meghatározott befogadási okra nem utalt a felperes abban a körben sem, amikor a települési adó (földadó) konfiskáló jellege és diszkriminatív volta tekintetében jelölte meg a jogszabálysértéseket a jogerős ítéletet illetően. A felperes indokai szerint ingatlanforgalmi szakkérdés felmerülése miatt az elsőfokú bíróság a felek nyilatkozatait nem vehette volna figyelembe. Megállapítása, mely az adómértéket vette alapul általánosságban a konfiskáló jelleg kapcsán, ellentétes a Kúria Önkormányzati Tanácsának joggyakorlatával, ennek megítélése e tanács hatáskörébe tartozik. Téves, hogy más településeken lévő földek esetében kivetett adónak nincs jelentősége, mert a földhivatali földminősítési eljárások becslőjárások szintjén állapítják meg az AK értéket. Annak jelentősége van, hogy ugyanazon járásban kétszer és háromszor jobb minőségű termőföldeket fele vagy harmad annyi adó sújt-e. Az adórendelet diszkriminatív jellege kapcsán vitatta, hogy nem lenne releváns a felperes (családtagjai), valamint az önkormányzat jelenlegi vezetése közötti ellentét. A diszkrimináció körében is megjelölte a felperes a Kúria Önkormányzati Tanácsának azokat a döntéseit, melyeknek álláspontja szerint nem feleltethető meg a jogerős ítélet. Kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság az önkormányzati adóhatósági eljárás törvényessége (jegyző kizárásának, a megismételt eljárásra adott másodfokú utasítások betartásának kérdése) kérdésében sem megfelelő következtetésre jutott, miként okszerűtlen és ellentmondásos a döntése maguknak az adóhatósági határozatoknak, ezek között az „önellenőrzést” elutasító határozatnak a jogszerűsége tekintetében. Amennyiben az a megállapítása, hogy nem megfelelő jogszabályhelyet alkalmazott az alperes, az önmagában megsemmisítési ok. Végül a kereseti illeték összegének téves megállapítását állította, mert az ítélet szerinti 95.700 forint helyett legfeljebb 80.844 forint (50.844 + 30.000 forint) lett volna meghatározható. Kúria V.Kfv.35.009/2022/2 5 [10] A felperes felülvizsgálati kérelemének befogadásra – az alábbiak szerint – nincs lehetőség. [11] A Kp. 117. §

(4)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [12] A Kp. 118. §

(1)szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [13] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása miatt indokolt. [14] A joggyakorlat egységének, illetve a joggyakorlat továbbfejlesztésének biztosítása befogadási okok elkülönülnek egymástól. A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítására érdekében a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a bírói gyakorlat nem egységes, illetve a befogadási kérelemben megjelölt okokból a jogerős ítélet folytán a jogegység sérült, vagy sérülhet. A joggyakorlat továbbfejlesztésének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására akkor kerül sor, amennyiben a kialakult és egységes bírói gyakorlat a befogadási kérelemben megfogalmazott elvi ok(ok)ból történő változtatása indokolt lehet, vagy olyan új jogkérdés merült fel a perben, amely a Kúria állásfoglalását igényli. [15] A felperes konkrét befogadási okként a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontját a Kúria Önkormányzati Tanácsa megkeresésének elmaradására vonatkozó érveléséhez kapcsolta, és ahhoz az adórendelet közjogi érvénytelensége kérdése kapcsán azt fűzte, hogy az elsőfokú bíróság elvonta e tanács hatáskörét. A felülvizsgálati kérelmében más kérdések kapcsán is kifogásolta a Kúria Önkormányzati Tanácsa megkeresésének mellőzését, de befogadási okot azok esetében már nem jelölt meg. A Kúria hangsúlyozza, hogy az elsőfokú Kúria V.Kfv.35.009/2022/2 6 bíróság ítéletének [58] bekezdésében az Ör. kihirdetésének kérdése kapcsán, a [67] bekezdésben az adó esetleges konfiskáló jellege vonatkozásában, a [72] bekezdésben a diszkrimináció tekintetében indokolta, hogy miért nem találta szükségesnek a megkeresést. A [74] bekezdésben azt is rögzítette, hogy meggyőződése szerint az Ör. jogszabályba üközése nem áll fenn, ezért nem élt indítvánnyal az Önkormányzati Tanács felé. A [73] bekezdésben az indítványozással kapcsolatos döntésre is utalt (Köf.5.003/2020/3.), mely szerint az eljárást kezdeményező bírói indítványnak a bíró belső meggyőződését kell tükröznie. Az eljáró bíró döntheti el, a per adatai, a rendelkezésére álló bizonyítékok áttekintése alapján, hogy álláspontja szerint indokolt-e az Önkormányzati Tanács megkeresése. A perbeli esetben az elsőfokú bíróságnak mind az Ör. kihirdetése, mind az adó konfiskáló jellegét, diszkriminatív voltát állító felperesi hivatkozás kapcsán álltak rendelkezésre adatok, bizonyítékok, valamint nyilatkozatok is a felek és az alperesi érdekelt részéről. Ezek alapján úgy ítélte meg, hogy a jogvita eldönthető a Kúria Önkormányzati Tanácsának megkeresése nélkül, és ezt a döntését indokolta. A jogerős ítéletből megállapítható, hogy a bíróság mérlegelte a bizonyítékokat az Ör. kihirdetésének kérdése kapcsán és az [58] bekezdésben összegezte a jogi álláspontját. E körben nem mutatta be a felperes, hogy a döntéssel a jogegység miként sérült, miért lenne szükséges a joggyakorlat egységesítése, vagy továbbfejlesztése, illetve hogy milyen az ügy érdemére kiható jogszabálysértés történt, ami a felülvizsgálati kérelem befogadását indokolná. [16] Az elsőfokú bíróság az adó konfiskáló jellege kapcsán tett felperesi hivatkozás alapján a jogerős ítélet [66] bekezdésében összegezte a jogi következtetéseit, az annak alapjául szolgáló, figyelembe vett adatokat - konkrét adómértékek, a felek nyilatkozatai a termőföldek vételára tekintetében - feltüntette, döntésének indokai kitűnnek, így az ingatlanforgalmi igazságügyi szakértő bevonása mellőzésének oka is. A felperes bírói felhívásra nyilatkozott a tárgyaláson 500.000 forint/ha legelő vételárról és az alperesi érdekelt nyilatkozata is rendelkezésre állt a saját tudomásáról a vételárak tekintetében (31. számú tárgyalási jegyzőkönyv 3-4. oldal), amelyekből kiindulva, - tehát nemcsak önmagában az adómértékek nagysága alapján - alakította ki jogi álláspontját az elsőfokú bíróság, miszerint az adó konfiskáló jellege már ez alapján sem alátámasztott. A szakértő kirendelésének, a más településeken kivetett adók figyelembevételének, a Kúria Önkormányzati Tanácsa megkeresésének mellőzése kapcsán a felperes konkrét hivatkozásokkal, az adott ügyre, az érintett termőföldekre vonatkozó adatokkal nem csatolta, hogy miért ellentétes a joggyakorlattal az elsőfokú bíróság döntése, vagy milyen az ügy érdemére kiható jogszabálysértés történt. [17] Az elsőfokú bíróság az adórendelet diszkriminatív jellege kapcsán felhozott felperesi érvek alapján a jogerős ítélet [72] bekezdésében összegezte a döntése jogi indokait, az annak kialakításakor figyelembe vett, értékelt körülményeket. Idézte a Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf.5.004/2...../3. számú döntésében foglaltakat, mely szerint az adómértéket önmagában nem teszi törvénysértővé az a tény, hogy az érintett adóköteles területekre kivetett telekadót kis számú jogalany köteles megfizetni. Az adott ügy körülményeit tehát figyelembe vette. E körben sem voltak alkalmasak a felperes felülvizsgálati kérelmében felhozottak annak megállapítására, hogy ez a döntés esetlegesen a jogegységet megbontotta volna. Kúria V.Kfv.35.009/2022/2 7 [18] A Kúria jelen tanácsa hangsúlyozza, hogy konkrét befogadási okot a felperes csak a Kúria Önkormányzati Tanácsa megkeresésének elmaradásához kapcsolt (felülvizsgálati kérelem 3.2. pont jogi indokok. 1. alpont 5. oldal), a fenti Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontján kívül az
3. ac)alpontot, és
4. ad)alpontot. A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ac)alpontja „az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége„ befogadási okot tartalmazza, azonban ennek a jelen üggyel való összefüggése nem merült fel, ilyenre a felperes említés szintjén sem tért ki. [19] A csak a felülvizsgálati kérelem 2. pontjában (2. oldal) felvetett Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpont tekintetében, a jogkérdés társadalmi jelentősége kapcsán a felperes nem hivatkozott konkrét okra. E rendelkezésre alapítottan a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha az adott ügy a jogalanyok széles körét érinti. Társadalmi jelentősége az olyan jogkérdésnek, illetve ügynek van, amely a társadalom széles körét közvetlenül vagy közvetett módon érinti. A felvetett jogkérdés különleges súlya pedig kizárólag akkor teszi lehetővé a jogerős ítélet felülvizsgálatát, ha a vizsgált jogkérdés az egyedi ügyön – a különleges súlyára tekintettel – túlmutat. A befogadáshoz továbbá az is szükséges, hogy általában a jogegységgel, illetve közvetetten a jogbiztonsággal kapcsolatba hozható legyen a befogadás indoka. A felperes e körben konkrét okot nem jelölt meg, nem hivatkozott arra, hogy a jogkérdés a saját ügyén túlmutat, továbbá arra sem, hogy esetlegesen nagy számban lennének folyamatban ügyek ugyanezen jogkérdésben, amik jogszerű megítéléséhez kúriai iránymutatás szükséges. A felülvizsgálati kérelem befogadása ezért a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpont alapján sem indokolt. [20] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjában meghatározott befogadási okok - a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés - szintén külön befogadási oknak minősülnek, és a Kp. 117. §

(4)bekezdése alapján a féltől indokolást igényelnek. [21] A felperes a felülvizsgálati kérelmében több helyen utalt eljárási jogai sérelmére vagy az ügy érdemére kiható szabályszegésre, de ezt a felülvizsgálati kérelme érdemében adta elő, ahhoz ezt a befogadási okot nem kapcsolta hozzá. E vonatkozásban a bizonyítási eljárással, a bizonyítékok értékelésével és a bíróság helytelen jogi következtetésével összegfüggő, fent részletezett előadást tett. [22] A Kúria a rendelkezésre álló iratok alapján megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az ítéletében megvizsgálta a felperes által - az ügy érdemére kihatóként - hivatkozott valamennyi, jogszabálysértést, a bizonyítékokat értékelte, mely során kialakított álláspontja, következtetései is kiderülnek a határozata indokolásából. Ezt meghaladóan a Kúria nem tárt fel olyan garanciális jogsérelmet, illetve olyan eldöntendő elvi tartalmú jogkérdést, mely az állásfoglalását tenné szükségessé. Az elsőfokú ítéletben megállapított 95.700 forint kereseti illeték kapcsán a felperesnek rendelkezésére áll egyéb jogorvoslati kérelemmel fordulni az elsőfokú bírósághoz, amennyiben számítási hibát észlelt. Kúria V.Kfv.35.009/2022/2 8 [23] A jogerős ítélet jogszerűségének, a bizonyítékok értékelésének és az indokolás megfelelő kimunkálásának vizsgálata egyebekben az érdemi felülvizsgálat, és nem a befogadás körébe tartozik. Annak megítélése, hogy az elsőfokú bíróság az adott ügy tényei alapján a határozat(ok), jogszerűsége kérdésében milyen következtetésre jut, nem jogkérdésnek, hanem ténykérdésnek minősül. [24] Az „önellenőrzést” elutasító határozattal kapcsolatban az elsőfokú bíróság ugyan megállapította, hogy az Art. másik rendelkezését kellett alkalmazni, de azt is kimondta, hogy a döntés érdemét tekintve jogszerű volt. Ezáltal tehát megindokolta az ítéletét. A felülvizsgálati kérelem befogadása ez okból sem volt indokolt. [25] A Kúria a felülvizsgálati eljárásban jogkérdésben dönt, a bizonyítékok értékelését nem mérlegeli felül. Az elsőfokú bíróság bizonyítási eljárást folytatott, mellyel összefüggésben megadta a szükséges tájékoztatást, a bizonyítékokat értékelte, indokolási kötelezettségének is eleget tett. Önmagában e körben a felperesi álláspont kifejtése nem elegendő a felülvizsgálati kérelem befogásához. [26] A Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadási ok tekintetében a felperes nem indokolta a kérelmét, holott a Kp. 117. §

(4)bekezdése alapján ez esetben meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A Kúria közzétett ítélkezési gyakorlatától eltérő ítéleti rendelkezés esetében a rendkívüli perorvoslat iránti kérelemben állított jogszabálysértés felülvizsgálatára akkor kerülhet sor, ha a kérelmező a „Kúria által közzétett” eseti döntésre hivatkozik. A Bírósági Határozatok Gyűjteménye (BHGY) a https://birosag.hu/birosagihatarozatok-gyujtemenye webhelyen található. Ilyen közzétett eseti döntésre a felperes nem hivatkozott. Ebbe a körbe nem tartoznak bele a Kúria Önkormányzati Tanácsának döntései. [27] Mindezek folytán nincs jogszabályi lehetőség az előterjesztett befogadási kérelem alapján a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására, ezért a Kúria annak befogadását a Kp. 118. §

(1)–

(2)bekezdései alkalmazásával megtagadta. [28] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §

(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [29] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásáról a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. [30] A végzés elleni perorvoslatot a Kp. 112. §

(1)-

(2)bekezdései és

1. § d) pontja zárja ki. Kúria V.Kfv.35.009/2022/2 9 Budapest,
2. február
3. Dr. Darák Péter s.k. tanács elnöke Ságiné dr. Márkus Anett s.k. előadó bíró Dr. Márton Gizella s.k. bíró