Kfv.35082/2024/2 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)és
3. ab)alpontjai alapján. A felülvizsgálati kérelem befogadását nem lehet olyan jogalapra hivatkozva kérni, amelyet korábban a felperes keresetében nem hívott fel. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.I.35.082/2024/2. A tanács tagjai: Dr. Hajnal Péter a tanács elnöke; Dr. Heinemann Csilla előadó bíró; Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit bíró; Dr. Figula Ildikó bíró; Dr. Tóth Kincső bíró A felperes: Felperes1 Cím2 A felperes képviselője: Ecseki-Kelemen Ügyvédi Iroda (Cím4 ügyintéző: név ügyvéd) Az alperes: Alperes1 Cím1 Az alperes képviselője: törvényes képviselő1 Kúria I.Kfv.35.082/2024/2 2 A per tárgya: támogatási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes 13., 14. sorszám alatt Az elsőfokú bíróság határozatának száma: a Szegedi Törvényszék 7.K.701.246/2023/12. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes 2015. évben fiatal mezőgazdasági termelők indulásához igényelt támogatást, melyben arra vállalt kötelezettséget, hogy a 4. évre üzemmérete eléri a 31,55 EUME méretet. A felperes a részére megítélet támogatási összeg fennmaradó 10 %-ára 2021. augusztus 30. napján nyújtott be kifizetési kérelmet, melyhez felhívásra csatolta az állatállományi betétlapot, amelyen 21 950 db kacsa mennyiséget tüntetett fel. Az elsőfokú hatóság a 2022. május 17. napján kelt 3352590113 számú határozatával a kifizetési kérelmét elutasította, ezzel egyidejűleg 11.359.440, - Ft jogosulatlanul igény bevett támogatás visszafizetésére kötelezte arra tekintettel, hogy a működtetési időszak 5. évében nem érte el a 4. évre vállalt üzemméretet. A hatóság számítása szerint csak 9,61 EUME üzemméretet teljesített, az üzemméret 10 %-ot meghaladóan maradt el a támogatási kérelemben a 4. évre vállalt mérettől, ezért a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a 2015. évben igényelhető támogatások részletes feltételeiről szóló 24/2015. (IV. 28.) MvM rendelet (a továbbiakban: Jogcímrendelet) 11. §

(10)és

(14)bekezdései alapján visszafizetési kötelezettség terheli. [2] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a

1. május
2. napján kelt EUJF/405/
3. számú határozatával az elsőfokú hatóság döntését annak helyes indokainál fogva helybenhagyta. Az állományszámításával kapcsolatban hivatkozott a Jogcímrendelet
4. Kúria I.Kfv.35.082/2024/2 3 §

(5)bekezdésére, melynek értelmében az EUME számítás alapjául szolgáló állatlétszámot a napi állományadatok éves átlaga alapján számított állatlétszám alapján kell meghatározni, amelyet a Kincstár az egyes állatfajokra vonatkozó Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről és a Baromfi Információs Rendszerről szóló miniszteri rendeletekben meghatározottak alapján vezetett nyilvántartásokból állapít meg. Az előbbi számítás alapján a működtetési időszak

1. évére a napi állományadatok éves átlaga alapján az elhullásokat is figyelembe véve 2436,1 db éves állatlétszámot állapított meg, amely SFH értékkel (149.348) számolva 9,61 EUME üzemméret megvalósítását jelenti. Hangsúlyozta azt is, hogy a
2. évben teljesített üzemméret nem vehető figyelembe, a 2020-as évben teljesített üzemméret a releváns, azt kell vizsgálnia, hogy a működtetési időszak
3. évében (2020.) eleget tett-e a
4. évre vállalt kötelezettségének. Utalt továbbá arra, hogy a felperes a Támogatási törvény rendelkezései ellenére vis major bejelentést nem tett az arra szolgáló elektronikus felületen határidőn belül, ezért a vállalt kötelezettségei alól az üzemméret vonatkozásában mentesülésnek nincs helye. A kereseti kérelem és az alperesi védirat [3] A felperes keresetében az alperes határozatának elsőfokú határozatra is kiterjedő hatállyal történő megsemmisítését és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését kérte, melyben kifizetési kérelmének részben ad helyt azzal, hogy a munkavállaló számával kapcsolatos hatósági megállapítást nem vitatja. Azonban az eddig kifizetett összeg visszafizetését nem rendeli el. Másodlagosan a hatósági döntések megváltoztatását és a visszafizetésre kötelezés mellőzését kérte. Megítélése szerint az alperes határozata azért jogszabálysértő, mert figyelmen kívül hagyta, hogy a felperes a támogatási kérelmében nem kizárólag az üzemméret elérésére tett vállalást, hanem az árbevétel elérésére is, amelyet a
5. és
6. évben is túlteljesített. Előadta, hogy a felperestől nem volt elvárható a vis major esemény külön bejelentése és hangsúlyozta, hogy 2020-ban 93 napig nem tudott állatállományt tartani a védőkörzet elrendelése okán, ezen időszak figyelmen kívül hagyásával kalkulálta az
7. évben teljesített üzemméretet. A közigazgatási perben módosított kereseti indokolás szerint a
8. évre vállalt üzemméretet lúdtartással elérte, még nem vitatta, hogy az
9. évre vállalt üzemméretet nem érte el az a teljes évre számolva 10 %-os eltérést is meghaladta. Hivatkozott továbbá az európai üzemméret egység alperesi számítási metódusának hibájára, mivel álláspontja szerint a pályázatban 8000 db-ot vállalt és érthetetlen számára, hogy az alperes mi okból nem 8000 db állatból indult ki. [4] Az alperes védiratában határozatában foglalt indokok alapján kérte a felperes keresetének elutasítását. Az elsőfokú bíróság döntése [5] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Az irányadó jogszabályi előírások alapján ítéletében részletezte a felperes által vállalt kötelezettséget, így különösen az Kúria I.Kfv.35.082/2024/2 4 üzemméret vonatkozásában és az alperessel egyezően a Jogcímrendelet
10. §

(6)bekezdésének számítása alapján rögzítette, hogy a felperes

1. évre 2436,1 db kacsa tartását teljesítette, így tévesen állította a 21950 db teljesítését. Ezen számadat alapján az üzem mérete nem érte el a
2. évre vállalt 31,55 EUME méretet. Rögzítette, hogy a felperes nem jelentette be a vis major eseményt, a bejelentés elmulasztásának hátrányos következménye alól a jogszabály mentesülést nem tartalmaz, így annak sincs jogi relevanciája, hogy a felperes gazdaságát mennyiben sújtotta a madárinfluenza és hogy ez egyébként a hatóság által is tudott körülmény volt. Összegző értékelése szerint az alperes jogszabálysértés nélkül állapította meg a felperesnél a működtetési időszak
3. évére a teljesítendő és ténylegesen teljesített üzemméretet, a felperes az alperes számítási metódusát annak helyességét érdemben nem tudta kétségbe vonni. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [6] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, a jogerős ítélet megváltoztatása és az alperesi határozat elsőfokú határozatra is kiterjedő megsemmisítése és az elsőfokú hatóság új eljárás lefolytatására történő kötelezése érdekében. [7] A felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp.
4. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)és
3. ab)alpontjai alapján a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása, a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége alapján kérte. Hangsúlyozta, hogy a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálását az indokolja, mert információja szerint nem egyedülálló a pályázatával kapcsolatosan előadott probléma és éppen a fiatal gazdákat érintő jogkövetkezmények súlya adja a jogkérdés társadalmi jelentőségét. Változatlanul vitatta az EUME számítással kapcsolatos alperesi álláspontot, illetőleg a pályázat engedélyezése és a 10 %-os kifizetés közötti eltérő számítás fennállását. Ezzel kapcsolatban arra hivatkozott, hogy a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Tám. tv.) értelmében támogatási kérelme nyilvánvaló hibát tartalmazott a vállalt kacsa darabszám tekintetében és ezt a számítási hibát a hatóság nem vette észre és törvénysértően nem javította ki, holott ez a Tám. tv. 40. §

(1)bekezdése alapján törvényi kötelezettsége lett volna. Előadta, hogy a pályázatában foglalt feltételeket teljesítette, a Jogcímrendelet

1. § b) pontjában előírt legalább 4 EUME méret megvalósult. A Kúria döntése és jogi indokai [8] fenn. A Kúria megállapította, hogy a befogadás feltételei az alábbiak szerint nem állnak [9] be, ha A Kp.
2. §

(1)bekezdése alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja Kúria I.Kfv.35.082/2024/2 5

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata,
2. aa)a joggyakorlat egységének, vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [10] A Kp. 117. §

(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani, továbbá – a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében azonban meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadási okhoz a bíróság nincs kötve. [11] A Kúria kiemeli, hogy a Kp. 117. §

(4)bekezdése nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadására. A befogadásról döntő bíróság vizsgálja meg, hogy az ügyben olyan kérdés merül-e fel, amely a Kp. 118. §

(1)bekezdésének rendelkezései alá tartozik. A befogadhatóság tárgyában hozandó döntése körében azonban kizárólag a Kp. 118. §

(1)bekezdésében felsorolt befogadási okok fennállását vizsgálhatja, a felülvizsgálati kérelemben megjelölt, annak alapját képező jogszabálysértésekről nem foglalhat állást, mert arra csupán a már befogadott felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatában van törvényes lehetőség. (Kfv.IV.37.483/2023/2.) [12] A Kúria a felülvizsgálati kérelemmel kapcsolatban rámutat arra, hogy a közzétett gyakorlata szerint valamely közigazgatási tevékenység jogszerűségének vizsgálata jogsérelemre hivatkozással kérhető a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól. A Kp. 37. §

(1)bekezdés f) pontja szerint a pert keresetlevéllel kell megindítani, amely tartalmazza a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelmet, az annak alapjául szolgáló tények, illetve azok bizonyítékai előadásával. Ebből következően a közigazgatási perben a kereseti kérelem nem általánosságban vonatkozik a közigazgatási tevékenység jogszerűségének vizsgálatára, hanem a felperes meghatározott irányú felülvizsgálatot kér. Éppen ezért a bíróság vizsgálódása sem teljes körű, annak irányát, korlátait a felperes által a keresetében megjelölt jogsérelem szabja meg. (Kfv.VII.37.607/2022/5.) A felülvizsgálati eljárásban már nem lehet Kúria I.Kfv.35.082/2024/2 6 olyan jogszabálysértést megjelölni, amely az elsőfokú eljárásnak nem volt tárgya, ugyanakkor a felülvizsgálati kérelemből egyértelműen megállapítható, hogy a felperes felülvizsgálati kérelmét a Tám. tv. 9. § 23. pont, 40. §

(1),

1. §, 43/B. §,
2. §

(1)bekezdésére, továbbá a Jogcímrendelet

1. § b) pontjára alapítja és ezzel összefüggésben állítja a nyilvánvaló hiba alperesi felismerésének szükségességét. Ez azonban már egy új jogalapra történő hivatkozásnak minősül, amelynek érdemi vizsgálatát – a felülvizsgálati eljárás lefolytatása esetén – a Kp.
2. §

(3)bekezdése zárja ki. Arra is utal a Kúria, hogy a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatásának szükségességét önmagában nem alapozza meg, hogy a fél az alperes vagy az elsőfokú bíróság eljárását jogszabálysértőnek tartja, vagy a jogerős ítéletben foglaltakkal nem ért egyet. (Kfv.VII.37.357/2022/2.) [13] A felperes felülvizsgálati kérelmében nem tárt fel olyan eltérő bírói döntéseket, amelyek arra világítanának rá, hogy a bírói gyakorlat széttartó lenne, annak egysége a támadott jogerős ítélet folytán sérült volna, vagy ennek veszélye fenyegetne. Mindamellett nem vázolt fel a bírói gyakorlat megváltoztatását, továbbfejlesztését, felsőbírósági iránymutatást igénylő problémát sem. [14] A felperes nem tett konkrét tényállítást arra vonatkozóan sem, hogy a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálása az egyedi tényállású ügyön túlmutató különös súlyú jelentőségű, a jogalanyok széles körét érintő jogkérdés eldöntése érdekében szükséges lenne. A Kúria nem észlelte, hogy a felvetett jogkérdés a jogalanyok széles körét – legalább áttételesen – érintené, illetve tömegesen fordulna elő. Az a körülmény, hogy a felperes a jogerős ítéletben foglalt jogértelmezéssel nem ért egyet, a felmerülő jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége szempontjából nem értékelhető olyan körülményként, amely a felülvizsgálati kérelem befogadását indokolná (Kfv.VII.45.058/2023/2.) [15] Hangsúlyozza a Kúria, hogy a befogadás tárgyában hozandó döntése során nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kellett vizsgálnia, a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatásának megalapozásához ezért önmagában nem volt elégséges, hogy a felperes a jogerős ítéletben foglaltakkal nem ért egyet, azt jogszabálysértőnek – adott esetben téves jogértelmezésen nyugvónak – tartja. [16] A Kúria megvizsgálva a felülvizsgálati kérelmet a fentiek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a jelen ügyben a befogadás feltételei nem állnak fenn, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(2)bekezdésére alapítottan megtagadta. A döntés elvi tartalma [17] A rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatását önmagában nem alapozza meg, hogy az alperes vagy az elsőfokú bíróság eljárását jogszabálysértőnek tartja, vagy a jogerős ítéletben Kúria I.Kfv.35.082/2024/2 7 foglaltakkal nem ért egyet, ha nincs az ügyben olyan elvi jelentőségű jogkérdés, amely miatt a felülvizsgálati kérelem befogadásának lenne helye a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)és
3. ab)alpontjai alapján. [18] A felülvizsgálati kérelem befogadását nem lehet olyan jogalapra hivatkozva kérni, amelyet korábban a felperes keresetében nem hívott fel. Záró rész [19] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §

(2)bekezdése értelmében tárgyaláson kívül határozott. [20] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §

(1)bekezdés

1. a)pontja alapján illetékmentes, ezért a Kúriának az illeték megfizetéséről rendelkeznie nem kellett. [21] A végzés ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Kp. 116. §
2. d)pontja zárja ki. Budapest, 2024. május 2. Dr. Hajnal Péter s.k. a tanács elnöke Dr. Heinemann Csilla s.k. Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. előadó bíró bíró Dr. Figula Ildikó s.k. Dr. Tóth Kincső s.k. bíró bíró