Kfv.37139/2026/4 – Kúria

(1)bekezdésében meghatározott törvényi feltételei nem álltak fenn. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.III.37.139/2026/

1. A tanács tagjai: Dr. Kovács András a tanács elnöke, előadó bíró Dr. Bérces Nóra bíró Dr. Farkas Katalin bíró Dr. Magyarfalvi Katalin bíró Dr. Varga Eszter bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) Az alperes: Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (alperes címe) A per tárgya: adatvédelmi ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: 105.K.702.089/2025/2., Fővárosi Törvényszék Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A koronavírus elleni védettségi igazolványt a perben nem álló Budapest Fővárosi Kormányhivatala (a továbbiakban: kérelmezett) állította ki. A felperes miután kézhez vette a kérelmezettől a COVID-19 járványhoz kapcsolódó oltás tényét alátámasztó védettségi igazolványát,
2. április 30-án az alperesnél a természetes személyeknek a Kúria III.Kfv.37.139/2026/4 2 személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2016/679 rendelet (a továbbiakban: GDPR)
3. cikk

(1)bekezdése és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 60. §

(2)bekezdése alapján adatvédelmi hatósági eljárás lefolytatását kezdeményezte. Kérte a kérelmezett arra való utasítását, hogy az adatkezelési műveleteit hozza összhangba a GDPR rendelkezéseivel. Kifogásolta, hogy a kérelmezett elmulasztotta a védettségi igazolványok kiállításával kapcsolatos adatok kezelésére vonatkozó adatkezelési tájékoztató elkészítését és annak közzétételét, ekként nem volt információja arról, hogy mi az adatkezelés célja, jogalapja, továbbá melyek és hogyan érvényesíthetőek az érintetti jogok. Sérelmezte, hogy a GDPR 28. cikkét illetően értelmezhetetlen a védettségi igazolvány mellé társított kísérő levél feladó rovatában szereplő „konszolidátor” jogállása. Amennyiben ez az adatfeldolgozói minőséget jelenti, akkor nem ismert, hogy a kérdéses szerv milyen jogalapon jutott az érintett adataihoz. Összességében azt állította, hogy a kérelmezett megsértette a GDPR 5. cikk

(1)bekezdés

1. a)és
2. b)pontját, 6. cikk

(3)bekezdését, 12-

1. cikkét és
2. cikk szerinti, valamint a 15-
3. cikk szerinti joggyakorlásra vonatkozó szabályokat. [2] Az alperes
4. november 15-én kelt ... számú határozatával a felperes kérelmét elutasította. Indokolásában rögzítette, hogy a kérelmezettnek nem volt tájékoztatási kötelezettsége a GDPR
5. cikke szerint, mert az adatkezelésre a GDPR
6. cikk

(5)bekezdés c) pontja kivételszabálya alkalmazandó. [3] A Fővárosi Törvényszék a 105.K.700.384/2022/

1. számú ítéletével az alperes ... számú határozatát megsemmisítette és az alperest új eljárásra kötelezte. Az alperes felülvizsgálati kérelme folytán a Kfv.II.37.660/2022/
2. számú végzésével a felülvizsgálati eljárás felfüggesztése mellett az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezte. [4] Az EUB a C-169/
3. számú ügyben hozott ítéletében (a továbbiakban: EUB ítélete) megállapította, hogy a GDPR
4. cikk

(5)bekezdés c) pontját akként kell értelmezni, hogy az adatkezelőnek az érintett tájékoztatására vonatkozó kötelezettsége alóli, e rendelkezésben előírt kivétel különbségtétel nélkül vonatkozik minden olyan személyes adatra, amelyet az adatkezelő nem közvetlenül az érintettől gyűjtött, függetlenül attól, hogy ezeket az adatokat az adatkezelő az érintettől eltérő személytől szerezte meg, vagy azokat feladatainak ellátása során maga az adatkezelő hozta létre. A GDPR 14. cikk

(5)bekezdés c) pontját és a 77. cikk

(1)bekezdését akként kell értelmezni, hogy a panaszeljárás keretében a felügyeleti hatóság hatáskörrel rendelkezik annak vizsgálatára, hogy azon tagállam joga, amelynek hatálya alá az adatkezelő tartozik, az említett 14. cikk

(5)bekezdésének c) pontjában előírt kivétel alkalmazása céljából az érintett jogos érdekeinek védelmét szolgáló megfelelő intézkedéseket ír-e elő. E vizsgálat azonban nem terjed ki azon intézkedések megfelelőségére, amelyeket az adatkezelőnek e rendelet

1. cikke értelmében a személyesadat-kezelés biztonságának garantálása érdekében kell meghoznia. [5] A Kúria a Kfv.III.37.028/2025/
2. számú végzésével a Fővárosi Törvényszék 105.K.700.384/2022/
3. számú ítéletét – a felülvizsgálati kérelem keretei közt eljárva – hatályon kívül helyezte és az eljárt bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. Indokolásában megállapította, hogy a védettségi igazolványok személyes adatait nem az érintettektől szerezték meg, az adatkezelő által az érintettek rendelkezésére bocsátandó információk köre a GDPR
4. cikke tárgyi hatálya alá tartozik. Ebben az esetben a GDPR
5. cikk

(5)bekezdésének c) pontjában foglalt kivételszabály mind az adatkezelő által gyűjtött személyes adatokra, mind pedig maga az adatkezelő által létrehozott adatokra vonatkozhat. A jogerős ítélet tévesen értelmezte és alkalmazta az Ákr. Kúria III.Kfv.37.139/2026/4 3 35. §

(1)és

(3)bekezdését, valamint a GDPR 14. cikk

(5)bekezdés c) pontját, ebből fakadóan a Kp. 85. §

(1)bekezdése ellenére nem merítette ki a keresetet. A jogerős ítélet [6] A Fővárosi Törvényszék a megismételt eljárásban hozott 105.K.702.089/2025/

1. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. [7] Indokolásában rögzítette, hogy a felperes ugyan helyesen érvelt azzal, hogy a GDPR
2. cikk

(1)bekezdése nem szűkíti a hatósághoz fordulás jogát azon feltétellel, miszerint a felperesnek mindenekelőtt a kérelmezetthez kellett volna fordulnia. Megállapította azonban, hogy a felperes kérelme nem a GDPR 58. cikk

(2)bekezdés c) pont szerinti hatáskör gyakorlásra irányult. A GDPR

1. cikk szerinti tájékoztatáshoz való érintetti jog lényege, hogy az adatkezelés megkezdésekor – ekképpen az érintett kérelmétől függetlenül – szükséges az adatkezelőnek az érintettet ezen jogszabályi rendelkezés alapján tájékoztatni. [8] A felperes Alaptörvény VI. cikkének sérelmével kapcsolatos előadásával kapcsolatosan – utalva a Kúria végzésének [85] bekezdésében foglaltakra – kifejtette, hogy meghaladja a perrel érintett közigazgatási cselekmény felülvizsgálatának kereteit az, hogy az alperes nyilvántartotta-e a felperes végzettségét és szakterületét. [9] Rögzítette, hogy a GDPR
2. cikk

(5)bekezdés c) pontja szerinti kivételszabály a Kúria végzése értelmében alkalmazható attól függetlenül, hogy az adatokat az adatkezelő nem az érintettől szerezte, avagy azokat maga keletkeztette. Az EUB jogértelmezése szerint a kivételszabály a GDPR 14. cikk

(1)-

(2)és

(4)bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség alóli kivételt állapít meg. A felügyeleti hatóság vizsgálata nem terjed ki azon intézkedések megfelelőségére, amelyeket az adatkezelőnek e rendelet

1. cikke értelmében a személyesadat-kezelés biztonságának garantálása érdekében kell meghoznia. Ebből fakadóan jogszerű az alperes határozata a tekintetben, hogy az adatkezelő a felperes részére nem volt köteles tájékoztatást adni a kezelt adatokról, figyelemmel a koronavírus elleni védettségi igazolásról szóló 60/
2. (II.12.) Korm. rendelet alperes által a határozatban felhívott rendelkezéseire. A felülvizsgálati kérelem [10] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen annak megváltoztatását, az alperes határozatának megsemmisítését és új eljárás lefolytatására kötelezését, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. [11] A felülvizsgálati kérelem befogadhatósága tekintetében a közigazgatási perrendtartásról szóló
3. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
4. §

(1)bekezdésében foglalt befogadhatósági okot a Kp. 117. §

(4)bekezdésben foglaltak ellenére nem jelölt meg. Álláspontja szerint azonban a Kp. 115. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálat megengedett, mivel az ügy érdemére kiható jogszabálysértés megállapítására irányul és a felvetett Kúria III.Kfv.37.139/2026/4 4 jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége, továbbá a felperes alapvető jogának valószínűsíthető sérelme miatt indokolt. A Kúria a fentieket – a Kp. 2. §

(4)bekezdése alkalmazásával – a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)és
3. ad)alpontja megjelölésének tekintette. [12] Kifejtette a felperes, hogy az ítélet a GDPR 14. cikk

(5)bekezdés c) pontját tévesen értelmezte, mert az EUB ítélet helyes alkalmazása esetén meg kellett volna állapítania „az érintett jogos érdekeinek védelmét szolgáló megfelelő intézkedések” hiányát, azaz a GDPR fenti rendelkezésének konkrét ügyben való alkalmazhatatlanságát. Erre tekintettel az alperes határozata „hatályon kívül” helyezésének és az alperes új eljárásra „utasításának” lett volna helye. [13] Az EUB ítéletének

1. és
2. pontjában foglalt követelmények nem teljesültek, ezért a jogerős ítélet hatályban maradása azt eredményezi, hogy a felperes érintettként továbbra sem rendelkezik az adatkezelőtől olyan információkkal, amelyek az Alaptörvény VI. cikkében, illetve a GDPR-ban írt érintetti jogainak gyakorlása szempontjából relevánsak; ez ezen jogainak sérelmét okozza. [14] Kifejtette, azzal, hogy „az érintett jogos érdekeinek védelmét szolgáló megfelelő intézkedések” teljeskörűségét és megfelelőségét az alperes nem (körültekintően) vizsgálta, jogsérelmet okozott a felperes részére. A hatósági eljárás hiányosságai miatt nem részesült az Alaptörvényben és a GDPR-ban részére biztosított jogvédelemben az adatkezelővel szemben, nem érvényesültek azok az alkotmányos garanciák, amik a jogszabály alapján kötelező adatkezelések esetén az alapjog korlátozást szükségesnek és arányosnak minősíthetik. A kereshetőségi jogot álláspontja szerint az alapozza meg, hogy az alperes közhatalmi feladatai nem látta el a hatósági eljárás során, nem biztosította számára az alkotmányosság fenntartásához szükséges alapvető körülményeket. [15] A felvetett jogkérdés különleges súlyát, illetve társadalmi jelentőségét érintően előadta, hogy a jogerős ítélet hatályban maradása sérti az átláthatóság követelményét, valamint a GDPR

(10)perambulumbekezdésében rögzített célkitűzését is, hogy a természetes személyeknek „következetes és magas szintű védelmet” biztosítson. Olyan precedenst teremtene, amely az adatkezelőket bármilyen alacsony színvonalú, és magyar jognak sem megfelelő jogszabály esetén is mentesítené a tájékoztatási kötelezettség alól, továbbá felmentést adna az alperesnek, hogy teljesítse az Infotv. 38. §

(2)bekezdése szerinti feladatát. [16] Ehhez kapcsolódóan kifejtette, hogy a jogerős ítélet analógiája alapján nincs kereshetőségi joga az alperes döntésével szemben a bejelentést tevő érintetteknek. Ez álláspontja szerint ellentétes a GDPR

1. és
2. cikkében foglaltakkal, és súlyosan jogkorlátozó joggyakorlatot, valamint a közhatalmi szerv társadalmi felelősségre vonhatatlanságot eredményez. [17] A felülvizsgálati kérelem
3. pont címében (Felülvizsgálati kérelem és végrehajthatóság felfüggesztése iránti kérelem) ugyan megemlíti a felperes, hogy végrehajthatóság felfüggesztése iránti kérelemmel él, azonban azzal kapcsolatban konkrét kérelmet és az azt megalapozó tényeket nem adott elő. A Kúria döntése és jogi indokai [18] A felülvizsgálati kérelem elbírálására – az alábbiak szerint – nincs lehetőség. Kúria III.Kfv.37.139/2026/4 5 [19] A Kp.
4. §

(4)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – részletesen indokolni nem kell. A 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [20] A Kp. 118. §

(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [21] A Kp. 3. §

(3)bekezdése szerint a jogvita elbírálásához szükséges tények feltárása, az alátámasztásukra szolgáló adatok és bizonyítékok rendelkezésre bocsátása – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a feleket terheli. [22] A Kúria a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége [Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont,
2. ab)alpont] okán kizárólag akkor teszi lehetővé a jogerős ítélet felülvizsgálatát, ha a vizsgált jogkérdés az egyedi ügyön túlmutat. A befogadáshoz ebben az esetben az is szükséges, hogy valamilyen további – általában a jogegységgel, illetve közvetetten a jogbiztonsággal kapcsolatba hozható – fontos ok fennálljon, és ennek folytán a Kúria iránymutatása váljon szükségessé. Ezen pontra hivatkozással a felülvizsgálati kérelem befogadása különösen abban az esetben indokolt, ha a jogkérdés nagy számban előforduló, új típusú ügyben merült fel, valamint, ha az adott ügy a jogalanyok széles körét érinti. Az ügyek társadalmi jelentősége jellemzően akkor mutatható ki, ha olyan jogkérdés merült fel, amely a társadalom széles körét közvetlenül, vagy közvetve érinti (Kfv.IV.37.960/2020/2., Kfv.I.35.194/2021/2.). [23] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja alapján, a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelmére, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegésre alapozott felülvizsgálat a bíróság tisztességes eljárásának és a közigazgatás tisztességes ügyintézésének a kontrollját jelenti. A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjára hivatkozás esetén a befogadási okot a Kp. 117. §

(4)bekezdése szerint részletes indokolással kell alátámasztani, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében, annak szempontjait érintően. A befogadásra csak akkor kerülhet sor, ha a kérelmet előterjesztő az eljárási szabályszegés megjelölésén kívül azt is bemutatja, hogy a szabályszegés az ügy érdemi eldöntésére is kihatással volt és annak ténybeli alapja olyan kétséget ébreszt a jogerős ítélet helytállósága tekintetében, amelyről további érdemi vizsgálat nélkül nem lehet állást foglalni (Kfv.I.35.472/2022/3., Kfv.VII.45.269/2022/2., Kfv.V.35.285/2023/2., Kfv.V.35.008/2024/2., Kfv.V.35.129/2024/2., Kfv.VI.37.900/2024/2.). [24] A felülvizsgálati kérelem Kp. 118. §

(1)bekezdés ab) alpontja szerinti befogadásához az szükséges, hogy a vizsgált jogkérdés az egyedi ügyön túlmutasson. A felperes egyfelől arra hivatkozott e körben, hogy a jogerős ítélet sérti az átláthatóság, valamint a következetes és magas szintű védelem biztosításának követelményét, továbbá az Infotv. 38. §

(2)bekezdésében foglaltakat. Másfelől kifejtette, hogy ellentétes a GDPR

1. és Kúria III.Kfv.37.139/2026/4 6
2. cikkében foglaltakkal az, hogy a jogerős ítélet szerint nincsen kereshetőségi joga. Ezekkel kapcsolatosan a felperes nem adott elő olyan tény, körülményt, amely valószínűsítené az egyedi tényállású ügy önmagán túlmutató súlyát, jelentőségét. A felülvizsgálati bíróság nem észlelte az adott ügytípus – és a benne foglalt jogkérdés – tömeges számban történő és így a jövőbeni joggyakorlatra kiható előfordulását sem (COVID-19 védettségi igazolványokkal összefüggő személyes adatkezelés). Az a körülmény, hogy a felperes a jogerős ítéletben kifejtett jogértelmezéssel nem ért egyet, a felmerülő jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége szempontjából nem értékelhető olyan körülményként, amely a felülvizsgálati kérelem befogadását indokolná (Kfv.VII.45.058/2023/2.; Kfv.IV.37.823/2024/2.). [25] A felperes az ad) alpontra hivatkozással az ügy érdemére kiható jogszabálysértését akként határozta meg, hogy sérültek az Alaptörvény VI. cikkében, továbbá a GDPR
3. cikk

(5)bekezdés

1. c)pontjában foglaltak, továbbá az EUB ítéletében 66., valamint 67. pontjában rögzítettek. Az Alaptörvény VI. cikkének sérelmét (személyes adatok védelme) a felperes azzal összefüggésben állította a keresetlevélben, hogy az alperes kiüresíti a személyes adatok hatósági védelmét, hiszen ha kellő szakértelemmel rendelkezik az érintett, abban az esetben már nem fordulhat a hatósághoz. A Kúria a Kfv.III.37.028/2025/8. számú végzésében, valamint a jogerős ítélet is kifejtette, hogy a jelen per tárgyát nem az képezte, hogy az alperes nyilvántartja-e a felperes végzettségét és szakterületét, ezért ez vizsgálat tárgyát nem képezhette, ezáltal az ügy érdemére sem hatott ki. Az
2. ad)alpont nem a felperes alapvető jogainak, hanem alapvető eljárási jogainak sérelme esetén teszi lehetővé a befogadást, azonban felperes egyebekben kizárólag az anyagi jog megsértését állította. Az nem az
3. ad)alpont szerinti befogadási ok, ha a jogerős ítélettel a felperes érdemben nem ért egyet. [26] A fentiekre tekintettel a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kúria a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés rövid tartalma [27] A felülvizsgálati kérelem befogadását a Kúria megtagadta, mivel a befogadás Kp. 118. §

(1)bekezdésében meghatározott törvényi feltételei nem álltak fenn. Záró rész [28] A végzés ellen sem fellebbezésnek, sem felülvizsgálatnak nincs helye [Kp. 112. §

(2)bekezdése, Kp.

1. § d) pontja]. [29] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásáról a Kp.
2. §

(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. Budapest,

1. március
2. Kúria III.Kfv.37.139/2026/4 7 Dr. Kovács András s.k. tanácselnök, előadó bíró, Dr. Bérces Nóra s.k. bíró, Dr. Farkas Katalin s.k. bíró, Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró, Dr. Varga Eszter s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő