← Magyarország

Bfv.1369/2023/9 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalásnak nincs szabálysértési alakzata, ezért a bűncselekmény alapesete bármely csekély összegű kár bekövetkezése esetén is tényállásszerű. Nem felülvizsgálati ok az egyesítés elmaradása, azt ezt sérelmező indítvány a törvényben kizárt Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.I.1369/2023/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Domonyai Alexa, a tanács elnöke Dr. Kardos Andrea, előadó bíró Dr. Gimesi Ágnes, bíró Dr. Schmidt Péter, bíró Dr. Tuba István Krisztián, bíró Az eljárás helye: Az eljárás formája: Az ülés napja: Az ügy tárgya: Terhelt(ek): Budapest tanácsülés
  2. június
  3. információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntette Terhelt1 Elsőfok:
  4. október
  5. Másodfok:
  6. április
  7. Tatabányai Járásbíróság, 47.B.133/2021/16., ítélet, előkészítő ülés, Tatabányai Törvényszék, 11.Bf.265/2021/9., ítélet, tanácsülés, Az indítvány előterjesztője: Az indítvány iránya: a terhelt a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntette miatt Terhelt1 ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Tatabányai Járásbíróság 47.B.133/2021/
  8. számú és a Tatabányai Törvényszék mint másodfokú bíróság 11.Bf.265/2021/
  9. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kúria 1.Bfv.1.369/2023/9-I 2 A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I. A Tatabányai Járásbíróság a
  10. október
  11. napján kihirdetett 47.B.133/2021/
  12. számú ítéletével Terhelt1 terheltet bűnösnek mondta ki információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntettében [a Büntető Törvénykönyvről szóló
  13. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
  14. §

(5)bekezdés]. Ezért őt – mint többszörös visszaesőt – 1 év 4 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. Megszüntette a Komáromi Járásbíróság 6.B.304/2017/
  1. számú jogerős ítéletével kiszabott 1 év börtön fokozatú szabadságvesztésből engedélyezett feltételes szabadságot. Rendelkezett a terhelt által előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a magánfél által bejelentett polgári jogi igényről, az eljárási illeték megfizetéséről és a bűnügyi költség viseléséről. [2] A terhelt és védője fellebbezése alapján eljárt Tatabányai Törvényszék mint másodfokú bíróság a
  2. április
  3. napján meghozott 11.Bf.265/2021/
  4. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta. Megállapította, hogy a terhelt terhére rótt bűncselekmény a Btk.
  5. §
(5)és
(1)bekezdése szerint minősül, továbbá a kiszabott szabadságvesztés tartamát 1 évre enyhítette. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. [3] A jogerős határozatban megállapított tényállás a következő. [4] Terhelt1 terhelt elhatározta, hogy a heti 1-2 napon végzett alkalmi munkából szerzett 10-12.000,- Ft-os jövedelmét bűncselekmények elkövetéséből származó anyagi javakkal egészíti ki, ezért rendszeres haszonszerzés végett közoktatási intézményekbe betöréseket tervezett. A terhelt ismeretlenül maradt társával előzetesen megállapodott a bűncselekmények elkövetésében. [5] A terhelt a testvérétől – aki nem tudott arról, hogy a terhelt a járművet bűncselekmények elkövetéséhez használja fel – alkalmanként kölcsönkérte az rendszám1 forgalmi rendszámú, Ford típusú személyautót, továbbá internet és térkép segítségével keresett alkalmasnak látszó helyszíneket, ahová be kívánt törni. Lakóhelye környékén, de attól mégis távolabb választotta ki a tervezett betörések helyszíneit, hogy ezzel is csökkentse a lebukás veszélyét. A terhelt ismeretlenül maradt társával együtt több helyszínen is előzetes terepszemlét tartott, továbbá beszerzett egy feszítővasat és csavarhúzót, amelyeket az épületekbe történő bejutáshoz, a nyílászárók felfeszítéséhez használt. Terhelt1 terhelt és társa minden esetben kesztyűt viselt a betörések során, és szándékuk könnyen értékesíthető műszaki cikkek és készpénz jogtalan eltulajdonítására irányult. A terhelt a jogtalanul eltulajdonított értékeken ismeretlenül maradt társával megosztozott, a műszaki tárgyakat a helységi bolhapiacon ismeretlen személyeknek értékesítette, a pénzt, élelmiszereket felélte. [6] Terhelt1 terhelt
  1. december
  2. napján az rendszám1 forgalmi rendszámú Ford típusú gépkocsival helység1re érkezett jogtalan eltulajdonítási céllal. [7] A terhelt
  3. december 24-én hajnalban 1:00 óra körül a helység1, cím5 szám alatt működő gyermekotthon Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Általános Iskola Kúria 1.Bfv.1.369/2023/9-I 3 Különleges Gyermekotthonába a utcanév felőli nyitott állapotú kapun jutott be, majd a szúnyogháló kivágásával, az ablak kiakasztásával és benyomásával bejutott az épület iroda helyiségébe. [8] Ott a terhelt – többek között – az intézmény tulajdonában lévő és az íróasztal fiókjában tartott, bankkártya szám számú bankkártyát a PIN-kóddal együtt jogtalanul magához vette. [9] A terhelt a megszerzett bankkártyát és a hozzátartozó PIN-kódot felhasználva
  4. december
  5. napján 02:57 órakor 200.000 forintot jogtalanul felvett egy helység2i ATM-automatánál, a felvett összeget jogtalanul eltulajdonította, és ezzel a sértettnek 200.000 forint kárt okozott. A kár nem térült meg, a terhelt az ellopott összeget felélte {elsőfokú ítélet [4]-[9] bekezdés}. [10] II.
  6. A bíróság jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be.
  7. §
(1)bekezdés
  1. b)pont II. fordulat
  2. ba)alpont szerinti felülvizsgálati ok megjelölésével. [11] Indokolásában előadta, hogy az ellene lopás vétsége és más bűncselekmények miatt folyamatban volt eljárásban a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség számára érthetetlen okból elkülönítette az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntette miatt indult eljárást, majd a másodfokon eljárt Tatabányai Törvényszék elutasította a 10.Bf.239/2021. és 11.Bf.265/2021. számú ügyek egyesítését. Álláspontja szerint ezáltal a bíróságok büntető anyagi és eljárásjogi jogsértést is elkövettek vele szemben. [12] Kiemelte továbbá, hogy az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntettének megállapítása törvénysértő, mivel az általa felvett 200.000 forintot a Btk. – figyelemmel annak 459. §
(6)bekezdésére és 375. §
(2)bekezdés a) pontjára – nem is szankcionálja, így cselekménye nem bűncselekmény. A Btk. 459. §
(1)bekezdés
  1. pontjára, a Btk.
  2. §
(1)bekezdés f) pontjára, a Btk.
  1. §-ára és a Btk. XLIII. fejezetére utalva kifejtette, hogy esetében a jogszabályok helyes alkalmazása nem lehetett volna mérlegelés tárgya. [13] Hangsúlyozta továbbá, hogy a felülvizsgálati indítvánnyal támadott ítélet [47] bekezdése is tartalmazza, hogy a két ügyben az elkövetési idő és az elkövetés helye megegyezik. Álláspontja szerint amennyiben az általa a
  2. december
  3. napján elkövetett cselekményeket egy eljárásban bírálták volna el, az még „kétszeres minősítésen túl” sem eredményezett volna olyan mértékű joghátrányt, mint amilyet a vele szemben kiszabott két ítélet eredményezett. [14] Mindezek alapján kérte a Tatabányai Járásbíróság 47.B.133/2021/
  4. számú és az Esztergomi Járásbíróság 6.B.215/2020/
  5. számú ítéletének hatályon kívül helyezését és az ügyek egy eljárásban történő elbírálását, a joghátrány kiküszöbölését. [15]
  6. A Legfőbb Ügyészség BF.1510/2023/
  7. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta. [16] Rámutatott, hogy a
  8. §
(1)és
(5)bekezdése szerinti bűncselekmény törvényi tényállása nem határoz meg minimális értékhatárt, így az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntettének alapesete – figyelemmel a Btk.
  1. §-ára is – a kár mértékének nagyságától függetlenül megvalósul. [17] Kiemelte, hogy az Esztergomi Járásbíróság 6.B.215/2020/
  2. számú ítéletében a terhelt bűnösségének megállapítására kizárólag lopás vétségében került sor, a tényállás és a minősítés még csak nem is utal bankkártyára, a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz a minősítésben sem jelenik meg. Jelen ügyben a lopási cselekmény előzményként szerepel a Kúria 1.Bfv.1.369/2023/9-I 4 történeti tényállásban, ebből kifolyólag kétszeres eljárás tilalmának megsértése – mely a Be.
  3. §
(1)bekezdés b) pontja szerint perújítási ok – nem állapítható meg. [18] Hangsúlyozta, hogy az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás a jogosulatlanul megszerzett készpénz-helyettesítő fizetési eszköz felhasználásával valósult meg, melynek a megszerzés az eszközcselekménye. Ennek következtében – a BH 2015.
  1. számon közzétett eseti döntés szerint – e két bűncselekmény halmazata látszólagos, és csak az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás megállapításának van helye. Ezért álláspontja szerint a bűncselekmény minősítése törvényes. [19] Rámutatott arra is, hogy az ügyek egyesítésének elmaradása nem szerepel a felülvizsgálatra okot adó eljárási szabálysértések között. [20] Mindezek alapján a Tatabányai Járásbíróság 47.B.133/2021/
  2. számú, illetve a Tatabányai Törvényszék 11.Bf.265/2021/
  3. számú ítéletének hatályában fenntartására tett indítványt. [21]
  4. A terhelt a Legfőbb Ügyészség átiratára tett észrevételében megjegyezte, hogy a Btk.
  5. §
(3)bekezdéséhez kapcsolódó ítélkezési gyakorlat szerint az Esztergomi Járásbíróság ítéletének
  1. tényállási pontjában foglalt részcselekmény elkövetése az ATM-ből felvett 200.000 forinttal zárult le, amely valódi anyagi halmazatot jelent, így az elkülönítés anyagi jogot sértett. [22] Kifejtette, hogy a BH 2015.
  2. számú határozat nem releváns, jelen esetben az információs rendszer a megszerzett kártyaadatok „megadásával” nem sérült, abba nem került be olyan adat, amelyet a rendszer korábban nem tartalmazott, emellett adatot nem változtattak meg, nem töröltek és nem tettek hozzáférhetetlenné sem. [23] III. Terhelt1 terhelt felülvizsgálati indítványa részben a törvényben kizárt, részben alaptalan. [24]
  3. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, mely a Be.
  4. §-a alapján a bíróság jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen terjeszthető elő. A törvény által tételesen megjelölt okok közül a büntető anyagi jogi szabálysértéseket a Be.
  5. §
(1)bekezdése, míg az eljárási szabálysértéseket e törvényhely
(2)bekezdése határozza meg. [25] A Be. 659. §
(5)bekezdése alapján a Kúria a jogerős ügydöntő határozatot csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül. Ez alól a Be. 659. §
(6)bekezdése fogalmaz meg kivételt, miszerint, ha a felülvizsgálati eljárás lefolytatásának helye van, a Kúria a megtámadott határozatot a Be. 649. §
(2)bekezdése alapján akkor is felülbírálja, ha az indítványt nem ebből az okból nyújtották be. [26]
  1. A terhelt sérelmezte, hogy a Tatabányai Járásbíróság 47.B.133/
  2. számú és az Esztergomi Járásbíróság 6.B.215/
  3. számú ügyeinek egyesítésére nem került sor. [27] A Be.
  4. §
(2)bekezdés
  1. a)–
  2. f)pontja kimerítően felsorolja azon eljárási szabálysértéseket, amelyek miatt a törvény biztosítja a felülvizsgálat igénybevételének lehetőségét. [28] A Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja értelmében felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát a 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. [29] A Be. 608. §
(1)bekezdése a feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértéseket határozza meg, ezek között azonban az ügyek egyesítésének elmaradása nem szerepel. Kúria 1.Bfv.1.369/2023/9-I 5 [30] Az ügyek egyesítése a Be. 146. §
(1)bekezdése értelmében csak törvényi lehetőség, az eljáró hatóságra kötelezettséget nem jelent, elmaradása törvénysértést nem eredményez, eljárási szabálysértésként nem értékelhető. [31] A Kúria következetes gyakorlata szerint a büntetőügyek egyesítése felülvizsgálat alapja nem lehet (BH 2016.74.II.). Ugyanígy nem felülvizsgálati ok az egyesítés elmaradása sem, azt ezt sérelmező indítvány a törvényben kizárt (Kúria Bfv.II.781/2021/2., Bfv.III.871/2022/3.). [32] A Kúria a hivatalból elvégzett vizsgálata során felülvizsgálatot megalapozó feltétlen eljárási szabálysértést [Be. 649. §
(2)bekezdés] nem észlelt. [33] 3.1. A Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontja szerint felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt (első fordulat), illetve a Btk. más szabályainak megsértésével (második fordulat) szabott ki törvénysértő büntetést. [34] A terhelt az indítványában ez utóbbi jogszabályhelyet hívta fel, azonban érvelésében ténylegesen azt állította, hogy a cselekménye nem valósított meg bűncselekményt, mely hivatkozás a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontjában foglalt felülvizsgálati ok körében bírálandó el. Eszerint felülvizsgálati okot jelent, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét. [35] Rögzíteni szükséges, hogy a Be. 650. §
(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás nem támadható. A Be. 659. §
(1)bekezdése alapján pedig a bizonyítékok ismételt és eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének a felülvizsgálati eljárásban nincs helye. A felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [36] 3.2. A Btk. 375. §
(1)bekezdése szerint az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntettét valósítja meg, aki jogtalan haszonszerzés végett információs rendszerbe – egyebek mellett – adatot visz be és ezzel kárt okoz. [37] A Btk. 459. §
(1)bekezdés
  1. pontja szerint információs rendszer: az adatok automatikus feldolgozását, kezelését, tárolását, továbbítását biztosító berendezés, vagy az egymással kapcsolatban lévő ilyen berendezések összessége. [38] A Btk.
  2. §
(5)bekezdése szerint az
(1)-
(4)bekezdés szerint büntetendő, aki hamis, hamisított vagy jogosulatlanul megszerzett elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszköz felhasználásával vagy az ilyen eszközzel történő fizetés elfogadásával okoz kárt. [39] A Btk. 459. §
(1)bekezdés
  1. pontja szerint elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszköz a hitelintézetekről szóló törvényben meghatározott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz mellett a kincstári kártya és a személyi jövedelemadóról szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott elektronikus utalvány, feltéve, hogy ezek információs rendszer útján kerülnek felhasználásra. [40] A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
  2. évi CCXXXVII. törvény
  3. §
(1)bekezdés
  1. pontjának c) pontja értelmében a bankkártya készpénzhelyettesítő fizetési eszköz. [41] A bankjegykiadó (ATM) automata az információs rendszer, a bankkártya pedig az elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszköz törvényi fogalmának megfelel. [42] Az irányadó tényállás azt tartalmazza, hogy a terhelt jogosulatlanul magához vette a sértett tulajdonában lévő bankkártyát a PIN-kóddal együtt, majd arról 200.000 forintot felvett, mellyel a sértettnek kárt okozott. Kúria 1.Bfv.1.369/2023/9-I 6 [43] Ebből következően kétségtelen, hogy a bankkártya felhasználására jogtalan haszonszerzési célból került sor, az adatbevitel a PIN-kód megadásával megtörtént. [44] Az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás eredménye a kár, ugyanakkor ennek a bűncselekménynek a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló
  2. évi II. törvény
  3. §
(1)bekezdésére figyelemmel nincs szabálysértési alakzata, ezért a bűncselekmény alapesete bármely csekély összegű kár bekövetkezése esetén is tényállásszerű. [45] Mindezek alapján a Btk. 375. §
(5)bekezdésében meghatározott és az
(1)bekezdés szerint büntetendő információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntettének valamennyi törvényi tényállási eleme megvalósult. Így a terheltnek a bűncselekmény hiányára alapított érvelése nem foghatott helyt, a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja szerinti felülvizsgálati ok nem állapítható meg. [46] 3.3. Nem felülvizsgálati, hanem perújítási ok, ha a terhelttel szemben ugyanazon cselekmény miatt több jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozatot hoztak [Be. 637. §
(1)bekezdés b) pontja]. Ezért a Kúria csupán a teljesség érdekében jegyzi meg a következőket. [47] Az Esztergomi Járásbíróság a 6.B.215/2020/
  1. számú jogerős ítéletének
  2. tényállása valóban tartalmazza a terhelt által ugyanezen a helyen, ugyanezen a napon megvalósított másik magatartását, mégpedig sértett1 sértett készpénzének eltulajdonítását. Ezt a cselekményt a járásbíróság üzletszerűen és dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás vétségének [Btk.
  3. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. b)pont bb),
  2. bc)alpont] minősítette. [48] Megállapítható, hogy az Esztergomi Járásbíróság ítéletének irányadó tényállása – ahogyan azt a Legfőbb Ügyészség is kifejtette – a jelen ügyben elbírált cselekményre, a bankkártya jogosulatlan megszerzésére és felhasználására vonatkozó megállapítást nem tett, a minősítésnek a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz egyidejű elvételével történő elkövetés [Btk. 370. §
(2)bekezdés
  1. b)pont
  2. be)alpont] nem része, és a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés felrovására sem került sor. Így a két cselekmény tényleges azonosságának hiányában ítélt dologról sem lehet szó. [49] Végül a Kúria tájékoztatja a terheltet, hogy ha az elkövetőt több, határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítélik, a jogerősen kiszabott büntetéseket – törvényben meghatározottak szerint – összbüntetésbe kell foglalni, ha az elkövető valamennyi bűncselekményt a legkorábbi elsőfokú ügydöntő határozat kihirdetését megelőzően követte el. További feltétel, hogy egyik szabadságvesztést sem hajtották még végre, illetve végrehajtásuk folyamatos [Btk. 93. §
(1)és
(2)bekezdés]. [50] A Be. 839. §
(1)bekezdése alapján az összbüntetési eljárásban a legutóbb befejezett ügyben eljárt elsőfokú bíróság jár el, ha az eljárásokat azonos hatáskörű bíróságok folytatták, egyébként a magasabb hatáskörű elsőfokú bíróság jár el. E §
(3)bekezdése szerint az összbüntetési eljárás hivatalból vagy az ügyészség, az elítélt vagy a védő indítványára indul. Az összbüntetési eljárás lefolytatásához – kivéve, ha azt az elítélt indítványozta – az elítélt hozzájárulását be kell szerezni. Az elítélt az indítványát vagy a hozzájárulását az elsőfokú ítélet meghozataláig visszavonhatja, ebben az esetben a bíróság az eljárást megszünteti. [51] IV. Mindezek alapján a Kúria a Be. 660. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva a felülvizsgálati indítványt megalapozatlannak találta, ezért a megtámadott határozatot a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [52] A Kúria az ügyben öttagú tanácsban járt el [a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 10. §
(2)bekezdés, a Kúria ügyelosztási rendje IV.
  1. pont]. Kúria 1.Bfv.1.369/2023/9-I 7 [53] A végzés elleni fellebbezés a Be.
  2. §
(4)bekezdésére figyelemmel kizárt, felülvizsgálatát pedig a 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 652. §
(6)bekezdésén alapul azzal, hogy a Kúria – a Be. 656. §
(4)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén – az indítványt érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
  1. június
  2. Dr. Domonyai Alexa s.k. a tanács elnöke, Dr. Kardos Andrea s.k. előadó bíró, Dr. Gimesi Ágnes s.k. bíró, Dr. Schmidt Péter s.k. bíró, Dr. Tuba István Krisztián s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.