← Magyarország

Bf.288/2010/8 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 3.Bf.288/2010/

  1. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten,
  2. év december hó
  3. napján tartott nyilvános ülés alapján meghozta és kihirdette a következő í t é l e t e t: A kábítószerrel visszaélés bűntette miatt a vádlott ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Bíróság
  4. év április hó
  5. napján kelt 10.B.1316/2009/
  6. számú ítéletét megváltoztatja. A vádlott szabadságvesztés büntetését 7 (hét) évi fegyházbüntetésre, a mellékbüntetését 10 (tíz) év közügyektől eltiltásra súlyosítja. A vádlott által fizetendő bűnügyi költség összegét 962.138 (kilencszázhatvankettőezer-százharmincnyolc) forintra emeli, az állam által viselt bűnügyi költséget pedig 241.200 (kettőszáznegyvenegyezer-kettőszáz) forintra változtatja. A
  7. november
  8. napjától a mai napig előzetes fogvatartásban töltött időt is a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítja. A másodfokú eljárásban felmerült 9.000 (kilencezer) forint bűnügyi költséget a vádlott köteles megfizetni az államnak. Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s: A Fővárosi Bíróság a
  9. április
  10. napján kelt 10.B.1316/2009/
  11. számú ítéletével a vádlottat a Btk.
  12. §

(1)bekezdésének III. tételébe ütköző és a
(2)bekezdés b./ pontja szerint minősülő kábítószerrel visszaélés bűntette miatt öt évi fegyházbüntetésre és öt évközügyektől eltiltásra ítélte. Az elsőfokú bíróság rendelkezett a bűnjelek elkobzásáról a lefoglalások megszüntetéséről és megsemmisítéséről és egyes tételeket a vádlottnak kiadni rendelte. Az eljárás során keletkezett 1 db CD lemez lefoglalását megszüntette és az iratoknál való kezelését rendelte el. A vádlottat 596.038 forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte, a fennmaradó 607.300 forint bűnügyi költségről pedig úgy rendelkezett, hogy azt az állam viseli. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész a cselekmény jogi minősítésének megváltoztatásáért és súlyosításért, a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a 2010. augusztus 31. napján kelt átiratában az ügyészi fellebbezést, csak a büntetések súlyosítása érdekében tartotta fenn, és a védelmi fellebbezések elutasítását indítványozta. A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezések alapján a Be. 348. §
(1)bekezdésében írt felülbírálati jogkörén belül megvizsgálta az elsőfokú bíróság ítéletét és az azt megelőző bírósági eljárást és megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az ügyet kellően felderítette, a bizonyítékokat összegyűjtötte és azokat egyenként, valamint összességében is értékelte és megalapozott tényállás állapított meg. Az elsőfokú bíróság az ügyben eljárási szabályt nem sértett. Az ügyész a fellebbezését a nyilvános ülésen az átiratával egyezően, módosított tartalommal kizárólag a büntetés súlyosítása végett tartotta fenn. A vádlott és védője sem támadta a tényállást csupán a kiszabott büntetés enyhítését kérte. A vádlott a nyilvános ülésen azonban azt kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság az ítéletében azt állapította meg, hogy az előző elítélése során őt a bíróság kizárta a feltételes szabadság kedvezményéből. A másodfokú bíróság a tényállás ezen részét a Be. 351. §
(2)bekezdésének c./ pontja alapján iratellenesnek találta, ezért a Be. 352. §
(1)bekezdésének a./ pontja alapján az iratok tartalma szerint azt az alábbiakkal helyesbítette. A vádlottat a Fővárosi Bíróság a 2009. február 27. napján kelt 15.B.196/2003/453. számú ítéletével a Btk. 282/A. §
(2)bekezdésébe ütköző és a
(3)bekezdés szerint minősülő társtettesként elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette, 1 rb a Btk. 263/A. §
(1)bekezdésének a./ pontjába ütköző lőszerrel visszaélés bűntette, valamint 1 rb. a Btk. 282. §
(1)bekezdésébe ütköző kábítószerrel visszaélés bűntette miatt, mint bűnszervezetben elkövetőt öt év fegyházbüntetésre és öt év közügyektől eltiltásra ítélte, de nem zárta ki a feltételes szabadság kedvezményéből. A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a
  1. március
  2. napján kelt 3.Bf.243/2009/
  3. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét az V.r. vádlott tekintetében megváltoztatta annyiban, hogy a főbüntetését négy évi fegyházbüntetésre enyhítette. Az V.r. vádlott a négy év fegyházbüntetését
  4. november
  5. napján kitöltötte és ezt követően a jelen ügyben előzetes letartóztatásba került. A fenti helyesbítéssel a tényállást teljes egészében megalapozottá és a másodfokú eljárásban felülbírálatra alkalmassá vált (Be.
  6. § ). A megalapozott tényállás alapján a Fővárosi Bíróság helyesen következtetett a vádlott bűnösségére és a cselekményét is helyesen minősítette a Btk.
  7. §
(1)bekezdés és
(2)bekezdés b./ pontja szerint. A Fővárosi Ítélőtábla csupán annyiban nem értett egyet az elsőfokú bíróság jogi minősítésével, hogy a fogyasztói jellegű tevékenységen belül a vádlott a kábítószerrel visszaélést nem a kábítószer országba történő behozatalával, hanem a megszerzésével követte el. Az irányadó tényállásból ugyanis egyértelműen megállapítható, hogy a vádlott a külföldi városban ismeretlen bűntársaitól megszerezte a 11,973 gr tömegű marihuánát és a 12 db MDMA Extasy tablettát. Ezt követően került sor a jelentős mennyiségű kábítószernek Magyarország területére történő behozatalára. A megszerzéssel azonban a cselekmény már befejeződött. Egyetértett a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság jogi okfejtésével abban is, hogy az 5/
  1. Büntető jogegységi határozat alapján a jelentős mennyiségű kábítószer megszerzése és a csekély mennyiségű kábítószerrel visszaélés vétsége nem halmazat, hanem a két elkövetési magatartás természetes egységet képez. Tekintettel arra, hogy a kábítószer a nyomozati eljárás során lefoglalásra került, az igazságügyi vegyész-szakértői vélemény alapján helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az említett kábítószer mennyiségének tiszta hatóanyagtartalma a jelentős mennyiség alsó határának tizennégyszerese. A büntetés kiszabása körében az elsőfokú bíróság a súlyosító és enyhítő körülményeket általában helyesen sorolta fel, de nem tulajdonított kellő jelentőséget annak a ténynek, hogy a vádlott már
  2. nyara és
  3. márciusa közötti időben ugyanilyen jelentős mennyiségű kábítószerrel visszaélés bűntettét már elkövette, amiért a bíróság négy évi fegyházbüntetésre ítélte. Bár a büntetőeljárás a vádlottal szemben még folyamatban volt, őt mégsem tartotta vissza újabb ugyanilyen bűncselekmény elkövetésétől. E tény ismeretében a Fővárosi Bíróság a törvényi büntetési tétel minimumát azaz öt évi fegyházbüntetést szabott ki a vádlottal szemben ami eltúlzottan enyhe büntetés. A Fővárosi Ítélőtábla ezért a súlyosításra irányuló ügyészi fellebbezést alaposnak találta. Úgy ítélte meg, hogy a vádlottal szemben, aki az édesanyját is bevonta a bűncselekmény elkövetésébe, aki csak a fogyasztás tényét ismerte el és az újabb elkövetés során nem tulajdonított jelentőséget annak, hogy ellene ugyanilyen bűncselekmény miatt eljárás folyik a törvényi minimumban megállapított szabadságvesztés aránytalan. Ezért a jelenlegi büntetéskiszabás során a másodfokú bíróság nyomatékosan figyelembe vette, hogy az előző eljárás a célját nem érte el, így a Btk.
  4. §-ában írt büntetési cél súlyosabb büntetés kiszabását teszi indokolttá. A Fővárosi Ítélőtábla ezért az elsőfokú bíróság ítéletét a büntetés kiszabása tekintetében megváltoztatta és a főbüntetés tartamát hét évre a mellékbüntetés tartamát tíz évi közügyektől eltiltásra súlyosította. Az elsőfokú bíróság több szakértői vélemény eredménytelensége miatti bűnügyi költséget az államra hárította, holott azok beszerezésére az ügyben szükség volt. Az eljárási törvény a szükségtelenül felmerült költség viselésének mellőzését írja elő. A felmerült költség összegét összesen 962.138 forintra emelte fel, melynek viselésére a vádlottat kötelezte, csak a nyomozati eljárás során felmerült 34.200 forint számítástechnikai és a 207.000 forint második vegyész-szakértői díj merült fel szükségtelenül, ezért a 241.200 forint megfizetésére kötelezését mellőzte, ezt viseli az állam. Tekintettel arra, hogy a vádlott
  5. november
  6. napjáig a Fővárosi Bíróság 15.B.196/2003/
  7. számú ügyében a jogerős négy évi fegyházbüntetését töltötte és
  8. november
  9. napján került a jelen ügyben előzetes letartóztatásra, így ez időtől kezdődően a másodfokú bíróság ítéletének kihirdetéséig tartó időt számította be a Btk.
  10. §
(1)bekezdése alapján a kiszabott szabadságvesztésbe. Az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatására a Be. 372. §
(1)bekezdése alapján került sor, és az ítélet egyéb törvényes rendelkezéseit a Fővárosi Ítélőtábla a Be. 371. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. A másodfokú bíróság a fellebbezési eljárásban felmerült bűnügyi költség viseléséről a Be. 381. §
(1)bekezdése alapján határozott. A jogorvoslati jogosultság kizárása a Be. 386. §
(1)bekezdésén alapul. B u d a p e s t,
  1. év december hó
  2. napján Dr. Nehrer Péter s.k. Miszlayné dr. Lányi Éva s.k. Dr. Hrabovszki Zoltán s.k. a tanács elnöke előadó bíró bíró A Fővárosi Bíróság 10.B.1316/2009/
  3. számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 3.Bf.288/2010/
  4. számú ítéletében írt változtatással a mai napon jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált. B u d a p e s t,
  5. év december hó
  6. napján Dr. Nehrer Péter s.k. a tanács elnöke Kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.