← Magyarország

Gf.30519/2011/3 – Pécsi Ítélőtábla

Pécsi Ítélőtábla Gf.IV.30.519/2011/

  1. szám A Pécsi Ítélőtábla dr. Miklós Endre ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - Kaposvári
  2. számú Ügyvédi Iroda által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen fuvardíj tartozás megfizetése iránt indított perében a Somogy Megyei Bíróság
  3. szeptember hó
  4. napján kelt 3.G.40.066/2011/
  5. számú ítélete ellen az alperes részéről
  6. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül eljárva - meghozta a következő ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 1.149.757,- forint nemzetközi fuvardíjat, és ennek az ítéletben részletezett késedelmi kamatait. Megállapította, hogy a peres felek között
  7. évben nemzetközi fuvarozás elvégzésére létrejött keretszerződésben alperes vállalta, hogy a fuvardíjat a megrendelőtől befolyt összegből fedezi, amennyiben megrendelő késedelembe esik, vele szemben az igényt peres eljárásban érvényesíti. Megállapította, hogy a keretszerződés rendelkezéseihez képest az egyedi megbízások alapján történt teljesítések fuvardíjának teljesítési határidejét felek egyedileg állapították meg, felperes az egyedi megállapodás szerinti teljesítési határidőt tüntette fel a kiállított számlákon. Kifejtette, hogy felek a keretszerződésben a teljesítés idejét jövőbeli, bizonytalan eseményhez, az alperes megrendelője teljesítéséhez kötötték, így a teljesítés idejét nem határozták meg, ezért a Ptk.
  8. §

(1)bekezdése alapján bármelyik fél a másik fél egyidejű teljesítését követelheti, mindennek alapján az alperes - a megrendelője teljesítésétől függetlenül - köteles az esedékes fuvardíjtartozás megfizetésére. Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, fellebbezésében az ítélet megváltoztatását, a kereset elutasítását kérte hivatkozással arra, hogy a keretszerződés alapján az alperest a fuvardíj fizetési kötelezettség felperes felé akkor terheli, ha alperes megrendelője a szolgáltatás ellenértékét részére megfizeti. Állította, hogy a számlákon megjelölt fizetési határidő nem jelenti a keretszerződésben foglalt rendelkezések módosítását. Álláspontja szerint a keretszerződés nem bizonytalan eseményhez kötötte az alperes teljesítését, mivel a megrendelő késedelme esetére meghatározták, hogy alperes köteles peres eljárást kezdeményezni, és az ennek során befolyt összeget a felperesi követelés kiegyenlítésére fordítani. Utalt arra, hogy a perbeli esetben megrendelőjével szemben a teljesítés elmulasztása miatt felszámolási eljárást kezdeményezett, igényét a felszámolási eljárásban bejelentette, így a megrendelő teljesítéséig a felperes követelése idő előtti. A felperes a fellebbezésre nem tett észrevételt. A fellebbezés alaptalan. Az elsőfokú bíróság a kereset megalapozott elbírálásához szükséges mértékben a tényállást tisztázta, azt helyesen állapította meg, helyesen vonta le azt a következtetést, hogy az alperes díjfizetési kötelezettsége esedékes, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokúk bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Az alperes fellebbezésében foglaltakkal összefüggésben a másodfokú bíróság az alábbiakat emeli ki: A keretszerződés
  1. pontjában a felperes tudomásul vette, hogy az alperes a megrendelőtől való beérkezés után fizeti ki a fuvarteljesítést, alperes kijelentette, hogy a díjat a megrendelőtől befolyt összegből fedezi, kötelezettséget vállalt arra, hogy megrendelő késedelme esetén vele szemben peres eljárást kezdeményez, és a befolyt összeget fordítja az alvállalkozó követeléseinek kiegyenlítésére. Az alperes fizetési kötelezettségének teljesítésére nyitva álló határidő ennek alapján feltételezetten bekövetkezendő eseménytől - a megrendelő teljesítésétől, késedelem esetén a per eredményétől - függött. Helyesen állapította azonban meg az elsőfokú bíróság, hogy felek a keretszerződés
  2. pontjában foglaltakhoz képest az eseti megrendelések során konkrét fizetési határidőben állapodtak meg, az alperesi fizetési kötelezettség határidejét a számlák, a felek egyedi megállapodása szerint tartalmazzák. F. L.tanú egyértelműen úgy nyilatkozott, hogy a számlák fizetési határidejét az alperes határozta meg, a felperes ennek megfelelően állította ki a számlákat. Határozottan állította, hogy a lejárati határidőt és a díjat az alperes határozta meg, a számlán feltüntetett határidő a felek megállapodásán és vállalásán alapult. Tévesen hivatkozott alperes arra, hogy F.L. tanút, illetve C. G.-t megillető képviseleti jog hiányában az alperes nevében szerződéskötés illetve szerződésmódosítás nem történt. A számlák kiállításának és a keretszerződés megkötésének időpontjában F.L.tanú alkalmazott, míg C.G.kültagja volt a társaságnak, így az alperes képviseletére jogosultak nem voltak. A
  3. évi keret-megállapodást ennek ellenére C.G. írta alá, az alkalmazott, illetve kültag által meghatározott teljesítési határidővel kiállított számlákat az alperes befogadta. F.L. és C. G. álképviselőként jártak el, azonban alperes az eljárásukat utólag elfogadta, jóváhagyta, nem kifogásolta (Ptk.
  4. §
(3)bekezdés), ezért a teljesítési határidőre vonatkozó egyedi megállapodások az alperes és felperes között létrejöttek. Fentiekre tekintettel mivel az alperes fizetési kötelezettségét a konkrét fuvarok teljesítését követően létrejött megállapodás határozza meg, az alperes fizetési kötelezettsége az egyedi megállapodásoknak megfelelően esedékes. A sikertelenül fellebbező alperes költséget nem igényelhet, a másodfokú eljárás során a felperesnek költsége nem merült fel, ezért költség viseléséről a másodfokú bíróság nem rendelkezett. P é c s, 2012. január 4. . Kovács Ildikó s.k. a tanács elnöke, Dr. Gyöngyösiné Dr. Antók Éva s.k. előadó bíró, Dr. Zóka Ferenc s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.