Bhar.488/2011/4 – Debreceni Ítélőtábla

(1)bekezdés), ezért 180 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, egy napi tétel összegét 300 Ft-ban állapította meg. Kimondta, hogy az így kiszabott 54.000 Ft pénzbüntetést meg nem fizetés esetén 180 nap fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni. ....magánfél polgári jogi igényének érvényesítését a törvény egyéb útjára utasította. Kötelezte a vádlottat, hogy az államnak - külön felhívásra - fizessen meg 2.905 Ft bűnügyi költséget, míg a pótmagánvádló képviselőjének 15 nap alatt 20.000 Ft készkiadást és 40.000 + 10.000 Ft ÁFA, összesen 50.000 Ft összeget munkadíj címén. Az ítélet ellen avádlott és meghatalmazott védője felmentés végett jelentettek be fellebbezést. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság

1. május hó
2. napján megtartott nyilvános ülésen hozta meg végzését, mellyel az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a garázdaság vétsége miatt indult eljárást megszüntette. A másodfokú bíróság határozata ellen a pótmagánvádló jelentett be fellebbezést, indítványozta, hogy az ítélőtábla a másodfokú bíróság határozatát változtassa meg és új eljárás lefolytatására utasítsa. A bejelentett pótmagánvádlói fellebbezés, amely bűnösség körében hozott eltérő rendelkezést támad a Be. 386.§

(1)bekezdés c) pontjának II. fordulatára tekintettel joghatályosnak tekintendő. A Be. 387.§

(1)bekezdése értelmében a harmadfokú bíróság a fellebbezéssel megtámadott másodfokú ítéletet és az azt megelőző első- és másodfokú bírósági eljárást - függetlenül attól, hogy ki fellebbezett - felülbírálja abból a szempontból is, hogy az eljárási szabályokat az elsőfokú, illetőleg a másodfokú bírósági eljárásban megtartották-e, valamint, hogy a másodfokú ítélet megalapozott-e. A Be. 388.§

(1)bekezdése kimondja, hogy a harmadfokú bíróság a határozatát arra a tényállásra alapítja, amelynek alapján a másodfokú bíróság a megtámadott ítéletét meghozta, kivéve, ha ez a tényállás megalapozatlan. Az ítélőtábla a Be. 388.§

(2)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság határozata

1. oldalán
2. és
3. bekezdésben a nevet ....-rapontosítja leírási hiba folytán. A másodfokon eljárt megyei bíróság helyesen állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság nem vizsgálta a Be. 231.§

(2)bekezdése alapján, vajon a vádindítvány elutasításának nem lett volna-e helye a pótmagánvádas eljárásban. A pótmagánvádas eljárásban a Be. 231.§

(1)bekezdés d) pontja értelmében vizsgálandó, van-e olyan személy, aki a büntetőjog szabályai szerint az ügy sértettje, azaz jogosult a vádemelésre. Az első fokon eljárt bíróság a vádat törvényesnek tekintette és az eljárást teljes körűen lefolytatta, marasztaló döntést hozott. A megyei bíróság határozatának indokolásában kifejtette miszerint a sértett pótmagánvádlóként - büntetőjogi igényét általában akkor érvényesítheti, ha passzív alanya a közvádra üldözendő bűncselekménynek, vagy a tényállás eredményt tartalmaz. Általában kizárt a pótmagánvád, ha az adott bűncselekmény alapvetően az állami, társadalmi vagy gazdasági rendet sérti, vagy veszélyezteti, s a természetes vagy jogi személyt érintő jogsérelem csupán áttételesen következik be. Ha a törvényi tényállás sem passzív alanyt, sem eredményt nem tartalmaz, akkor az adott bűncselekmény az állami, társadalmi, vagy a gazdasági rendet sérti vagy veszélyezteti, s esetleges következménye konkrét természetes, vagy jogi személyre nézve csupán áttételes, pótmagánvádnak általában nincs helye. A megyei bíróság az EBH 2009. évi 1942. számú, illetőleg a BH. 2010. évi 242. számú eseti döntésekre hivatkozott, illetőleg felhívta a Legfelsőbb Bíróság BKv. 90. számú véleménye II/1. pontját. Az ítélőtábla teljes mértékben egyetértett a megyei bíróság érvelésével, a megyei bíróság által felhívott jogszabályhelyekre, eseti döntésekre, illetőleg a Legfelsőbb Bíróság BKv. 90. sz. állásfoglalásra történő utalás kifogástalan. A megyei bíróság körültekintően kifejtette azon álláspontját, miszerint az adott ügyben pótvád tárgyává tett cselekménynek nincs passzív alanya és eredménye, így sértett és eredmény hiányában a vádindítványt a Be. 231.§

(2)bekezdés c) pontja alapján, mint nem az arra jogosulttól származót el kellett volna utasítania az elsőfokú bíróságnak. A nem az arra jogosulttól származó vád egyben nem is törvényes, ezért a megyei bíróság helyesen a Be. 373.§

(1)bekezdés I/c. pont alapján az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az eljárást megszüntette. A másodfokú bíróság érdemben helyes határozatát az ítélőtábla a Be. 397.§ alapján helybenhagyta. A Be. 387.§

(4)bekezdése kimondja, hogy a harmadfokú bíróság a megtámadott másodfokú ítéletnek az elkobzásra, a vagyonelkobzásra, a pártfogó felügyelet elrendelésére, a lefoglalásra, a polgári jogi igényre, a szülői felügyeleti jog megszüntetésére vagy a bűnügyi költség viselésére vonatkozó rendelkezését hivatalból felülbírálja. A másodfokú bíróság elmulasztott rendelkezni az eljárás során felmerült bűnügyi költségről, melyet pótolt az ítélőtábla a Be. 344.§

(1),

(2)bekezdését felhívva, illetőleg a Be. 74.§

(1)bekezdését megjelölve. Debrecen,

1. október
2. Dr. Balla Lajos sk. a tanács elnöke, Dr. Nagy Éva sk. a tanács tagja, előadó, Szabóné dr. Szentmiklóssy Eleonóra sk. a tanács tagja. Záradék: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 7.Bf.2253/2010/
3. számú határozata a Debreceni Ítélőtábla jelen határozatával jogerős és végrehajtható. Debrecen,
4. október
5. . Balla Lajos sk. a tanács elnöke