Debreceni Ítélőtábla Bhar.I.513/2011/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Debreceni Ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság a Debrecenben,
- október hó
- napján tartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő végzést: A garázdaság vétsége miatt ... ellen indított büntetőügyben a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság 14.Bf.132/2011/
- számú
- évi június hó
- napján kihirdetett végzését helybenhagyja. Kötelezi a bíróság .....(.... szám alatti lakos) pótmagánvádlót, hogy a végzés jogerőre emelkedését követő 30 (harminc) napon belül fizessen meg .... (... szám) meghatalmazott védő részére további 20.000 (Húszezer) Ft-ot a harmadfokú eljárás költségeként. Indokolás: Az elsőfokú bíróság avádlottat az ellene garázdaság vétsége (Btk.271.§
(1)bekezdés) miatt emelt pótmagánvád alól felmentette. A pótmagánvádlót kötelezte a vádlott védője részére 30.000 Ft eljárási költség megfizetésére. Az ítélet ellen a pótmagánvádló és képviselője élt jogorvoslattal a vádlott felmentése miatt, bűnösség megállapítása és joghátrány alkalmazása céljából. A vádlott és védője az ítéletet tudomásul vették. A másodfokon eljárt megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 373.§
(1)bekezdés d) pontja alapján hatályon kívül helyezte és az eljárást megszüntette. A pótmagánvádlót 40.000 Ft - az első- és másodfokú pótmagánvádas eljárásban felmerült - bűnügyi költség megfizetésére kötelezte. A másodfokú bíróság végzése ellen képviselője útján a pótmagánvádló jelentett be másodfellebbezést. A vádlott és védője a másodfokú bíróság határozatát tudomásul vették. Az előterjesztett fellebbezés folytán az ítélőtábla a harmadfokú eljárás keretében a Be. 393.§
(1),
(2)bekezdései alapján tartott nyilvános ülésen a másodfokú bíróság határozatát a meghozatalát megelőző eljárással együtt teljes terjedelmében felülbírálatának körébe vonta a Be. 387.§
(1)bekezdésében foglaltaknak megfelelően. A nyilvános ülésen a pótmagánvádló jogi képviselője annak megállapítását kérte, hogy a vádlott elkövette a garázdaság vétségét és vele szemben joghátrány alkalmazását. A vádlott és védője a másodfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérték és a vádlott meghatalmazott védője költségigényét (jelenléti díj és útiköltség) 20.000 Ft-ban jelölte meg. Az elsőfokú bíróság a vádlott felmentéséről jogi indokolása szerint a Be. 6.§
(3)bekezdés b) pontja alapján bűncselekmény hiányában rendelkezett. A másodfokú bíróság arra tekintettel, hogy az elsőfokú bíróság megsértette a Be. 6.§
(3)bekezdés d) pontjában írt többszöri eljárás tilalmát az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az eljárást megszüntette (Be.373.§
(1)bekezdés d) pontja). Fentiek alapján a harmadfokú eljárás lehetősége a Be. 386.§
(1)bekezdés c) pontjának II. fordulatára tekintettel megnyílt. A harmadfokú bíróság a felülbírálat során az első- és másodfokú eljárásban eljárási hibát nem észlelt és osztotta a másodfokú bíróság jogi álláspontját. Helyesen észlelte a másodfokú bíróság, hogy a vádlott jelen cselekménye már jogerősen elbírálásra került, és helytállóan fejtette ki, hogy az elbírálás tárgyát mindig a tények képezik, a jogerőhatás az objektív történeti valósághoz fűződik, nem pedig a cselekmény jogi minősítéséhez (Végzés
- oldal utolsó,
- oldal első bekezdése). Abban is egyetértett az ítélőtábla a másodfokú bíróság álláspontjával - szemben a pótmagánvádló képviselőjének álláspontjával -, hogy az elsőfokú bíróság jelen ügyben megállapított tényállása csak a becsületsértő kifejezések elhangzása és annak hangneme vonatkozásában tartalmaz többlet tényállási elemet (végzés
- oldal
- bekezdés). Az előzőekben kifejtettek alapján helyesen vont következtetést a másodfokú bíróság, hogy az elsőfokú bíróság amikor lefolytatta a vádlott ellen - ugyanolyan tényállás mellett - a garázdaság vétsége miatt indult pótmagánvádas eljárást, megsértette a többszöri eljárás tilalmát tekintettel arra, hogy ebből a szempontból a cselekmény jogi minősítése nem bír jelentőséggel, csupán a vád tárgyává tett tények az irányadók. Mindezek alapján az ítélőtábla a másodfokú bíróság végzését a Be. 397.§-ára utalással helybenhagyta. A harmadfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség megfizetésére a Be. 344.§
(1)bekezdése alapján, figyelemmel a Be. 74.§
(1)bekezdésére a pótmagánvádlót kötelezte. Végül az ítélőtábla utal az alábbiakra: A pótmagánvád a büntető igény érvényesítésének korrekciós eszköze. A Be. nem rendelkezik kifejezetten arról, hogy mely törvényi tényállások esetében van helye pótmagánvádnak. Pótmagánvádnak csak közvádra üldözendő bűncselekmények esetében van helye. Pótmagánvádlóként az adott bűncselekmény sértettje - akinek jogát vagy jogos érdekét a bűncselekmény sértette vagy veszélyeztette - jogosult fellépni. A Legfelsőbb Bíróság 90/2010.BKv. II/
- pontja rögzíti: A sértett - pótmagánvádlóként büntetőjogi igényét általában akkor érvényesítheti, ha passzív alanya a közvádra üldözendő bűncselekménynek, vagy a tényállás eredményt tartalmaz. Általában kizárt a pótmagánvád, ha az adott bűncselekmény alapvetően az állami, társadalmi vagy gazdasági rendet sérti vagy veszélyezteti, s a természetes vagy jogi személyt érintő jogsérelem csupán áttételesen következik be. Kétségtelen, hogy minden bűncselekménynek van valamilyen következménye akár a szűkebb, akár a tágabb környezetre, mindez nem jár feltétlenül azzal, hogy minden bűncselekménynek van eljárásjogi, ekként pótmagánvádlókénti fellépésre jogosult sértettje. Ha a törvényi tényállás sem passzív alanyt, sem eredményt nem tartalmaz, akkor az adott bűncselekmény az állami, társadalmi, vagy gazdasági rendet sérti vagy veszélyezteti, s esetleges következménye konkrét természetes, vagy jogi személyre nézve csupán éttételes. Ebben az esetben pótmagánvádnak általában nincs helye. Mindig külön-külön, konkrét törvényi tényállásonként vizsgálandó, hogy pótmagánvádnak, ekként a sértett általi büntetőigény érvényesítésének helye van-e. Ennek eredményeként dönthető el ugyanis, hogy az adott bűncselekmény esetében a vád jogosulttól származik-e (Legfelsőbb Bíróság Határozatainak Hivatalos Gyűjteménye
- és
- szám, 2009/1.). A pótmagánvádlói fellépés lehetőségét nem csak alanyi, hanem tárgyi oldalról, az adott bűncselekmény szempontjából is vizsgálni kell. Az ítélőtábla álláspontja szerint garázdaság miatt pótmagánvádnak nincs helye. Az elsőfokú bíróság ítéletének
- oldalán részletesen taglalta és elemezte a garázdaság vétsége törvényi tényállási elemeit. A törvényi tényállás diszpozíciója tárgyi ismérvként passzív alanyt, vagy eredményt nem tartalmaz. Az előzőekből az is következik, hogy a pótmagánvádló garázdaság vétsége miatt nem volt jogosult vádindítvány benyújtására, tehát a vád alaki feltételek hiánya miatt nem törvényes és a bíróság törvényes vád hiányában járt el. Amennyiben jelen ügyben nem a többszöri eljárás tilalma merül fel a vádindítványt a Be. 231.§
(2)bekezdés c) pontjára alapítottan, mivel a vádindítványt nem az arra jogosult nyújtotta be, kell elutasítani. Az arra nem jogosulttól származó vád egyben nem törvényes, de a Be. 231.§
(2)bekezdésében a vádlói jogosultság hiányát külön okként nevesíti. „Ha azonban a fellebbezési vagy a felülvizsgálati eljárásban észleli a bíróság, hogy a vádindítványt arra nem jogosult nyújtotta be, mivel a Be. 373.§
(1)bekezdés I. c) pontja már csak a törvényes vád hiányában történő eljárást nevesíti eljárási szabálysértésként, emiatt kell az eljárást megszüntetnie.” (90/2010.BKv. II/
- pont). Debrecen,
- október
- Dr. Balla Lajos sk. a tanács elnöke, Szabóné Dr. Szentmiklóssy Eleonóra sk. a tanács tagja, előadó, Dr. Nagy Éva sk. a tanács tagja. Záradék: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 14.Bf.132/2011/
- számú végzése a harmadfokú bíróság jelen végzésével
- október
- napján jogerős és végrehajtható. Debrecen,
- október
- . Balla Lajos sk. a tanács elnöke