Pfv.VIII.20.977/2011/3.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a ... Ügyvédi Iroda (ügyvédi iroda címe; ügyintéző: dr. Mizik Andrea ügyvéd) által képviselt felperesnek (felperes címe) a ... jogtanácsos által képviselt alperes (alperes címe) ellen kártérítés iránt a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság előtt 17.P.II.23.913/
- számon megindított, és a Fővárosi Bíróság
- január 12-én 61.Pf.637.710/2010/
- számon hozott jogerős ítéletével befejezett perében a felperes
- sorszámú felülvizsgálati kérelme folytán a
- december 1-én tartott nyilvános tárgyaláson meghozta és kihirdette az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 25.000 (Huszonötezer) forint felülvizsgálati perköltséget és az államnak az illetékes adóhatóság külön felhívására 108.800 (Egyszáznyolcezernyolcszáz) forint le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket. A felperes a saját felülvizsgálati perköltségét maga viseli. I n d o k o l á s : Az elsőfokú bíróság megismételt eljárásban hozott ítéletével a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a felperes az általa vezetett, a tulajdonát képező ... forgalmi rendszámú, ... típusú személygépkocsival
- március 5-én 8 óra 50 perc körüli időben, 20 cm magas friss hóval borított úton összeütközött az alperes által biztosított ... forgalmi rendszámú ... típusú személygépkocsival. Az érintettek közül a ... a ... úton a ... út kereszteződésben 50 km/h sebesség körül haladt, amikor az elsőbbségadásra kötelezett ... útról az ... 15-20 km/h sebességgel a jobb hátsó részének ütközött. A havas úton az ütközéstől a felperesi gépjármű irányíthatatlanná vált, elkezdett keresztbe fordulni. A felperes ellenkormányzási manővert hajtott végre, aminek következében a ... út menetiránya szerinti bal oldalán, a bal elejével frontálisan az útkereszteződéstől 32,7 méterre álló villanyoszlopnak ütközött. Az elsődleges ütközésben a felperes gépjárművének a jobb hátulja, a másodlagos ütközésben a baloldali frontrésze, továbbá az útpadkára hajtás következtében az első futóműve és a hídteste sérült meg. Az ... gépkocsinak a motorházteteje, a jobb első sárvédője, lámpája és a lökhárító eleje sérült. Az elsőfokú bíróság a perben beszerzett szakvélemények alapján megállapította; a felperes nem bizonyította, hogy a gépjárművén keletkezett sérülések az alperes biztosítottjának felróható magatartásával okozati összefüggésben keletkeztek. A felperes fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253.§
(2)bekezdése alapján utalással a Pp. 254.§
(3)bekezdésére - helyes indokai alapján helybenhagyta. A fellebbezésben foglaltakra tekintettel rámutatott arra, hogy az elsőfokú bíróság a másodfokú bíróság hatályon kívül helyező végzésében foglaltaknak mindenben eleget téve lefolytatta a bizonyítási eljárást, majd helyesen értékelte valamennyi bizonyítékot. Ennek során helyesen állapította meg, hogy a felperes nem bizonyította kétséget kizáróan az okozati összefüggést, vagyis azt, hogy a felperesi gépkocsi sérüléseit az alperesi biztosított okozta. A felperes a jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében annak hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő új határozat hozatalával az alperes 1.813.274 forint és kamatai megfizetésére kötelezését kérte. Álláspontja szerint az első-, és másodfokú bíróság ítélete sérti a Ptk. 346.§
(1)bekezdésén keresztül érvényesülő Ptk. 339.§
(1)bekezdését, valamint a Pp. 206.§
(1)bekezdését. Előadta; a felperes személyes előadása és az alapeljárásban a károkozó tanúvallomása alátámasztotta, hogy a perbeli baleset az adott helyen és időben megtörtént. A megismételt eljárásban kirendelt ellenőrző szakértő, ... az elsődleges ütközés bekövetkezésének lehetőségét nem zárta ki, a másodlagos ütközés lehetőségét megerősítette. Emellett a felperes utasa - akkor élettársa tanúvallomásában úgy nyilatkozott, hogy nem vette észre a károkozó gépkocsi közeledését. Ebből álláspontja szerint nem vonható le olyan következtetés, hogy a károkozó gépkocsi nem volt ott. A perben kirendelt három igazságügyi műszaki szakértő által készített szakértői vélemények, kiegészítések, illetve személyes előadások aggályosnak tekinthetők, a három szakértő egyazon baleset megítélésében nem tudott közös álláspontot kialakítani. Mindezek ellenére a perbeli baleset bekövetkezését kizárni nem lehet, hiszen az csekély mértékben valószínűsített. Az általa csatolt és magánfelkérésre készített műszaki álláspont szerint a két jármű ütközési nyomai beazonosíthatók, amit a 2010. április 21-i tárgyaláson csatolt felperesi műszaki tartalmú megállapítások is alátámasztanak. A perben kirendelt szakértők egyes megállapításait elemezve előadta, hogy az elsőfokú bíróság tévesen következtetett arra, hogy a szakértők a balesetelemzés során azonos következtetésre jutottak. Sérelmezte, hogy a tárgyaláson előadott ellenőrző szakértői megállapításokra sem az elsőfokú bíróság, sem a másodfokú bíróság ítéletében nem tért ki. ... szakértő nyilatkozata a szakértő korábbi írásbeli véleményével ellentétes, mivel az elsődleges ütközést (bár csekély valószínűséggel) azonosította, illetve nem zárta ki. A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. A felperes a gépjármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosítására alapította az igényét, ezért az alperes biztosítottja által okozott kár, a pontos baleseti mechanizmus körében a bizonyítás a felperest terhelte [Pp. 164.§
(1)bekezdés]. A Pp. 177.§
(1)bekezdése értelmében a fenti tények megítélése szakértő igénybevételét tette szükségessé. Az elsőfokú bíróság a megismételt eljárásban széleskörű szakértői bizonyítást folytatott le. A rendelkezésre álló bizonyítékok, a beszerzett három igazságügyi szakértői vélemény, a szakértők kiegészítő nyilatkozatai okszerű mérlegelésével állapította meg, hogy a felperes nem bizonyította kétséget kizáróan, hogy a ... gépkocsi sérüléseit az alperes biztosítottja okozta. A felülvizsgálati eljárás során nincs helye bizonyítás felvételének, a bizonyítékok ismételt egybevetésének, felülmérlegelésnek. A Legfelsőbb Bíróság a rendelkezésre álló iratok alapján dönt [Pp. 275.§
(1)bekezdés]. A felülvizsgálati bíróság álláspontja szerint ... igazságügyi szakértő megállapításaiból nem vonható le olyan következtetés, hogy a perbeli baleset a felperes által előadott módon megtörtént. A jogvita lényegét érinti ...
- november 12-én kelt igazságügyi műszaki szakértői véleménye
- oldalán rögzített álláspontja. Eszerint: „A szakvélemény leíró részében részletesen ismertetett kompatibilitási szerkesztések és összehasonlító elemzések alapján a ... gépkocsi jobboldali hátsó sérülése, elsősorban magassági kritériumok szerint nem kompatibilis az ... front részének ütközésben részes szerkezeti részével (mellső lökhárító), ezért a kárleírás szerinti ütközésben való keletkezésük szakértői eszközökkel nem erősíthető meg". A szakvélemény tartalmazza azt is, hogy a kompatibilitási anomáliák kérdésében (a perben korábban kirendelt) ... véleményével ért egyet. ... szakértői válaszából is az tűnik ki, hogy a kirendelt szakértők egyes, lényeges megállapításai között nem volt ellentét. Nem osztotta a felülvizsgálati bíróság a felperesnek azt az előadását sem, hogy ... szakértő személyes meghallgatásán tett nyilatkozata a korábbi írásbeli véleményével ellentétes lenne. A
- április 21-én kelt tárgyalási jegyzőkönyvből kitűnően a szakértő a szakvéleményében foglaltakat alapvetően fenntartotta. A felperes észrevételeire tekintettel pontosította, azonban a kompatibilitást - bár a két gépjármű ütközését nem zárta ki megerősíteni nem tudta. A felperes észrevételeiben foglaltakat spekulatív magyarázatnak tartotta, melyet a tények nem támasztanak alá (17.P.23.913/2006/
- számú tárgyalási jegyzőkönyv). A fentiekből következően a másodfokú bíróság a Pp. 206.§
(1)bekezdésében foglalt rendelkezés megsértése nélkül hozta meg a döntését. A jogerős ítéletben megállapított tényállás megalapozott, a levont jogkövetkeztetés pedig helytálló. A Legfelsőbb Bíróság ennek megfelelően a jogerős ítéletet a Pp. 275.§
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az eredménytelen felülvizsgálat következtében a Pp. 270.§
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperest az alperes jogi képviseleti munkadíjként felmerült felülvizsgálati perköltség megfizetésére és az előzetesen le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték megtérítésére az államnak [6/1986. (VI.26.) IM. rendelet 13.§
(2)bekezdése]. Budapest,
- december
- dr. Kiss Mária tanácselnök s.k., dr. Rédei Anna előadó bíró s.k., dr. Kovács Zsuzsanna bíró s.k. Sipos a kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző