Pfv.VIII.20.877/2011/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Esősi Béla ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt felperesnek (felperes címe) a dr. Bruszkó Emőke ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt alperes (alperes címe) ellen kártérítés megfizetése iránt a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt 18.P.91.642/
- számon megindított, és a Fővárosi Bíróság
- október
- napján kelt 56.Pf.632.957/2010/
- számú jogerős ítéletével befejezett perében az alperes
- sorszámú felülvizsgálati kérelme folytán tárgyaláson kívüli eljárásban meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy az alperesnek 15 napon belül fizessen meg 50.000 forint + ÁFA ügyvédi munkadíjból és 124.900 forint lerótt felülvizsgálati eljárási illetékből álló együttes másodfokú és felülvizsgálati eljárási költséget. A felperes a másodfokú és a felülvizsgálati perköltségét maga viseli. I n d o k o l á s : A peres felek
- szeptember 15-én vagyonbiztosítási szerződést kötöttek a felperes tulajdonában lévő cím alatti ingatlanra és a benne lévő ingóságokra. A szerződés
- számú melléklete értelmében részleges mechanikai védelem esetén 4.000.000 forintig, minimális mechanikai védelem esetén 1.000.000 forintig téríthető meg az okozott kár. A mechanikai védelem szintjének megállapítsa szempontjából a káresemény időpontja az irányadó. A perbeli ingatlanból
- december
- 20 óra és
- január
- 7 óra között ismeretlen személyek eltulajdonítottak 6 darab beltéri ajtót, 100 m2 mázas kerámia járólapot, 200 m2 laminált parkettát és 13 darab radiátort. A felperes a lopás miatt feljelentést tett, a nyomozás eredményre nem vezetett. Az alperes a felperesnek a biztosítási összegre vonatkozó igényét elutasította. A felperes módosított keresetében 2.813.848 forint és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest a Ptk.
- §-a alapján a felek között létrejött vagyonbiztosítási szerződésre figyelemmel. Az alperes az érdemi ellenkérelmét az eljárás során módosította, a kereset jogalapját elismerte. Nem vitatta, hogy a felperest
- január 1-jén ért betöréses kár a perbeli szerződés alapján az alperes vagyonbiztosítási kockázati körébe tartozott, és ezért 268.632 forintot a felperes részére megfizetett. Hivatkozott arra is, hogy a perbeli szerződés alapján az alperes kockázatának felső határa 1.000.000 forint volt, mivel a felperes ingatlanában a mechanikai védelemre vonatkozó feltételek a minimális mechanikai védelmi feltételeknek feleltek meg, és nem érték el a részleges mechanikai védelem szintjét. Az elsőfokú bíróság ítéletével 731.368 forint és járulékai megfizetésére kötelezte az alperest. Az elsőfokú ítélet indokai szerint a peres felek közötti szerződés „
- számú és
- számú melléklete" alapján a felperesnek azt kellett bizonyítania a per során, hogy a káresemény időpontjában a perbeli ingatlanban fennálltak a részleges mechanikai védelem megállapításához szükséges feltételek. Tekintettel arra, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok - így különösen a kirendelt igazságügyi szakértő véleménye - alapján ezt megállapítani nem lehetett, az elsőfokú bíróság úgy foglalt állást, hogy az ingatlan - az alperes ezzel kapcsolatos elismerésére is tekintettel - a káresemény bekövetkeztekor csak minimális mechanikai védelemmel volt ellátva. A perbeli szerződés alapján ezért az alperest 1.000.000 forintig terjedően kötelezte kártérítés megfizetésére. A felperes fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és az alperest 2.813.848 forint és járulékai megfizetésére kötelezte. A fellebbezés indokaira tekintettel hangsúlyozta: a felek közötti vagyonbiztosítási szerződés olyan tartalommal jött létre, amely szerint az ingatlan megfelel a részleges mechanikai védelem feltételeinek. Ezzel az alperes azt a kötelezettséget vállalta, hogy - káresemény bekövetkezése esetén - 4.000.000 forintig téríti meg a felperes kárát. Az alperes a per során nem bizonyította, hogy az ingatlan mechanikai védelmének színvonala a szerződéskötés és a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja között megváltozott volna. A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében az alperes annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság a Pp.
- §
(1)bekezdésébe és a Ptk. 200. §
(1)bekezdésébe ütköző, jogszabálysértő módon állapította meg a perbeli szerződés tartalmát. A szerződés valóban azzal a tartalommal jött létre, hogy a biztosított épület védelmi szintje a szerződés megkötésekor a részleges mechanikai védelemnek megfelelő. Az alperes a szerződésben azonban azt a kötelezettséget vállalta, hogy az épület káridőpontban megvalósuló védelmi szintjének megfelelő összeghatárig téríti meg a károkat. Tekintettel arra, hogy a per során egyértelműen bizonyítást nyert, hogy ez a védelmi szint csak minimális, ezért 1.000.000 forintig terjed a kártérítési kötelezettsége. A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A felülvizsgálati kérelem alapos. A Legfelsőbb Bíróságnak az alperes felülvizsgálati kérelme alapján - figyelemmel a Pp. 275. §
(2)bekezdésére - azt kellett vizsgálnia, hogy a szerződés milyen tartalommal jött létre. A peres felek között nem volt vitás az a tény, hogy a szerződés szerint a káresemény bekövetkezésének időpontjában kellett az épület védelmének meghatározott mechanikai tulajdonságokkal rendelkeznie. A szerződés alapján tehát az alperes arra vállalt kötelezettséget, hogy az épületnek a káresemény időpontjában meglévő állapotához igazodó mértékig téríti meg a kárt. Ezért nem volt jelentősége annak, hogy a szerződés megkötésekor az épület milyen mechanikai védelemmel rendelkezett. Az elsőfokú bíróság megalapozottan állapította meg a tényállást, és helyesen értelmezte és minősítette a vitás szerződési feltételt. Az ismertetett indokoknak megfelelően a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A másodfokú és a felülvizsgálati eljárásban pervesztes felperest a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes másodfokú és felülvizsgálati perköltsége megfizetésére. Budapest,
- november
- dr. Kiss Mária tanácselnök s.k., dr. Rédei Anna előadó bíró s.k., dr. Benkő Csilla bíró s.k. Sipos a kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző