Pfv.VIII.21.147/2011/
- A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Szilbereki Zoltán ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt felperesnek (felperes címe) a ... jogtanácsos (jogtanácsos címe) által képviselt alperes (alperes címe) ellen szerződés teljesítése iránt a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt 30.P.104.842/
- számon megindított, és a Fővárosi Bíróság
- február 15-én 41.Pf.634.358/2010/
- számon hozott jogerős ítéletével befejezett perében a felperes
- sorszámú felülvizsgálati kérelme folytán tárgyaláson kívüli eljárásban meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy az alperesnek 15 napon belül fizessen meg 20.000 (Húszezer) forint + Áfa felülvizsgálati perköltséget, az államnak külön felhívásra 172.400 (Százhetvenkettőezer-négyszáz) forint le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket. A felperes a felülvizsgálati perköltségét maga viseli. I n d o k o l á s : A felperes által üzemben tartott ... forgalmi rendszámú ... típusú nyerges vontatót és ... forgalmi rendszámú ... típusú pótkocsit a felperes férje, ... vezette
- január 20-án ... külterületén, a ... számú főúton ... felől ... irányába haladva. Útközben a pótkocsi platója fokozatosan felemelkedett és a főút felett átívelő ... felüljárónak ütközve leszakadt a vontatóról. A felperes a baleset időpontjában a gépjárműre érvényes egyedi keret CASCO II. 406-os megjelölésű vagyon-biztosítási szerződéssel rendelkezett az alperesnél, akinél a kárigényét bejelentette. Az alperes ezt arra hivatkozással utasította el, hogy a káresemény bekövetkezését a gépjármű vezetőjének gondatlansága okozta, ezért a biztosítási szabályzat értelmében a biztosító mentesül a szolgáltatás telesítése alól. A felperes keresetében - a biztosítási szerződés alapján - a gépjárműben keletkezett 2.000.000 forint kár megtérítésére kérte kötelezni az alperest. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint a CASCO biztosítási szerződés 7.4.1 és 7.4.2 pontjai alapján mentesül a fizetési kötelezettsége alól, mivel a járművet vezető személy a gép működtetése során figyelmetlenül járt el, és ezért a kár a szakszerűtlen üzemeltetés eredménye. Hivatkozott arra is, hogy a szabályzat
- pontja szerint nem minősül biztosítási káreseménynek, ami nem baleseti jelleggel következik be. Az elsőfokú bíróság - a másodfokú bíróság által helybenhagyott ítéletével a keresetet elutasította. Az elsőfokú ítélet indokai szerint a peradatok alapján azt lehetett kétséget kizáróan megállapítani, hogy a baleset műszaki hibára vezethető vissza. Tekintettel a szabályzat hivatkozott
- pontjára, az alperes kockázatviselése műszaki hiba esetén kizárt, ezért a bekövetkezett kárért helytállni nem köteles. A felperes fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság a fellebbezés indokaira tekintettel hangsúlyozta: a perben kirendelt igazságügyi gépjárműszakértő véleménye alapján tényként rögzíthető, hogy azt a folyamatot, amely a baleset bekövetkezéséhez vezetett, egy műanyag elem törése, tehát műszaki hiba indította el. A szabályzat 5.
- pontja értelmében töréskár a biztosított járművében bármilyen kívülről ható, hirtelen fellépő, baleseti jellegű erőhatás, vagy rongálás által keletkezett törés, illetve egyéb sérülés. A perbeli baleseti folyamat a szabályzat ezen rendelkezésével nem egyeztethető össze. A szabályzat 5.1 és
- pontjainak a Ptk.
- §
(1)bekezdése szerinti értelmezése alapján megállapítható, hogy a bekövetkezett káresemény nem minősül biztosítási eseménynek. A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében a felperes előadta: a jogerős ítélet a Ptk. 207. §
(1)bekezdésébe ütköző módon értelmezte a szabályzat 5.1 és
- pontjait. Álláspontja szerint ezen rendelkezések csak arra az esetre zárják ki az alperes kockázatviselését, ha a biztosított gépjárműnek valamely alkatrésze meghibásodik. Ezzel szemben, ha a menet közben történő meghibásodás következtében szenved balesetet a biztosított gépjármű, az minden esetben baleseti eredetű biztosítási esemény. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában való fenntartását kérte. a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A peres felek között nem volt vitatott a káresemény bekövetkezésének a ténye, és az sem, hogy a folyamatot, amely a baleset bekövetkezéséhez vezetett, műszaki hiba indította el. A Legfelsőbb Bíróságnak ezért a felülvizsgálati kérelem alapján figyelemmel a Pp.
- §
(2)bekezdésére - csak azt kellett vizsgálnia, hogy az eljárt bíróságok a Ptk. 207. §
(1)bekezdésének megfelelő módon értelmezték-e a felek között létrejött biztosítási szerződés részét képező szabályzat 5.
- és
- pontjait. A szabályzat
- pontja alapján az alperes az ott felsorolt biztosítási események egyikének bekövetkezése esetén köteles a kárt megtéríteni. Ezen események közül a 5.
- pont a töréskár esetét nevesíti, melyet három konjunktív feltételhez köt: a törés vagy sérülés kívülről ható, hirtelen fellépő, baleseti jellegű erőhatás vagy rongálás eredményként következzen be. A szabályzat
- pontjában az alperes kifejezetten kizárta kockázatviselése köréből a nem baleseti jelleggel bekövetkezett károkat, így pl. - nevesítve - a műszaki hibát. Az eljárt bíróság megalapozottan állapította meg, hogy az alperes feltehető akarata és a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint a szabályzat 5.
- és
- pontjainak együttes értelmezéséből az következik, hogy az alperes nem téríti meg azokat a károkat, amelyek bekövetkezéséhez vezető folyamatot műszaki hiba indította el. A Legfelsőbb Bíróság mindezekre figyelemmel nem találta megállapíthatónak a felülvizsgálati kérelemben kifogásolt jogszabálysértést. Ezért a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A felperest pervesztessége folytán kötelezte a Pp. 78. §
(1)bekezdése és a 6/
- (VI. 26.) IM rendelet
- §
(2)bekezdése alapján az alperes felülvizsgálati eljárási költsége és a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére. Budapest,
- december
- dr. Kiss Mária tanácselnök s.k., dr. Rédei Anna előadó bíró s.k., dr. Puskás Péter bíró s.k. Sipos a kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző