Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.482/2011/
- A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Vágó Zsuzsanna ügyvéd által képviselt I. rendű és II. rendű felperesnek, a ... által képviselt alperes ellen társasági határozatok felülvizsgálata iránt indított perében a Pest Megyei Bíróság
- május 27-én kelt 10.G.40.056/2011/
- számú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszámon benyújtott fellebbezés folytán meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését helybenhagyja; kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felpereseknek, mint együttes jogosultaknak 10.000 (tízezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperesek az
- június 3-tól 70.000 forint jegyzett tőkével rendelkező alperesi betéti társaság kültagjai, az I. rendű felperes 30.000 forint összegű, 30 szavazatot biztosító, a II. rendű felperes 5.000 forint összegű, 5 szavazatot biztosító vagyoni betéttel. Az alperes társasági szerződésének X. pontja értelmében a tagok gyűlését írásbeli meghívóval a képviseletre jogosultak hívják össze; a meghívónak a napirendi pontokat is tartalmaznia kell; a meghívóban a határozatképtelenség esetén tartandó megismételt tagok gyűlésének időpontja is kitűzhető a megismételt tagok gyűlésére vonatkozó rendelkezések feltüntetésével. A tagok gyűlése akkor határozatképes, ha a „törzstőke” fele vagy a leadható szavazatok többsége képviselve van. A megismételt tagok gyűlését a határozatképtelenség miatt elhalasztott gyűlést követő 3 napon belüli időpontra kell összehívni azzal, hogy az eredeti napirendi pontokban a megismételt tagok gyűlése a megjelent tagok számától és a leadható szavazatok számától függetlenül határozatképes. Az alperesi betéti társaság „jogi képviseletében eljárva” ...
- november 26-án kelt levelében arról „értesítette” a felpereseket, hogy a társaság
- december 17én 17 órakor a székhelyén rendkívüli tagok gyűlését tart, az
- napirendi pont az I. rendű felperes kizárása iránti perindítás elhatározása, a
- napirendi pont a
- november 19-i taggyűlés napirendi pontjainak újra tárgyalása. A felperesek távollétében
- december 11-én megtartott tagok gyűlése ... szavazatával meghozott 1/2010/12.
- számú határozatával úgy döntött, hogy ... 60.000 forint vagyoni betéttel, 60 szavazattal kültagként belép a társaságba; ezt követően 2/2010/12.
- számú határozatával megállapította, hogy ... vagyoni betétje 80.000 forintra, szavazatainak száma 80 szavazatra nő; 3/2010/12.
- számú határozatával a beltag üzletvezetői megbízatását
- december
- napjától további 5 évre meghosszabbította; 4/2010/12.
- számú határozatával kötelezte az I. rendű felperest a beltagi működésével összefüggésben átvett, a jegyzőkönyvben tételesen felsorolt gépek, berendezések 8 napon belüli visszaszolgáltatására; 5/2010/12.
- számú határozatával kötelezte az I. rendű felperest a korábbi beltagi minőségéből eredő 4.444.626 forint tartozása haladéktalan megfizetésére; 6/2010/12.
- számú határozatával megállapította, hogy az üzletvezető megbízást adott az I. rendű felperes kizárására irányuló per megindítására. A tagok gyűlésének határozataira alapított alperesi kérelem alapján a ... Cégbíróság
- március 2-án meghozott, a Cégközlöny
- március 11-i számában közzétett Cg. ... számú végzésével elrendelte a létesítő okirat módosítás
- december 22-i időpontjának, továbbá az alperesi társaság jegyzett tőkéjét, a képviseletre jogosult, valamint a kültag adatait érintő változásoknak a bejegyzését. A felperesek
- február 1-jén előterjesztett keresetükben a
- december 11-i alperesi tagok gyűlésén meghozott határozatok hatályon kívül helyezését kérték a Gt.
- §
(1)és 46. §
(2)bekezdésére alapítva. A kereseti előadás szerint a tagok gyűlésének összehívása nem volt szabályszerű, mert azt a társasági szerződés X. pontjába ütközően nem az alperesi társaság képviseletére jogosult tag hívta össze, továbbá a meghívóban a
- napirendi pont megjelölése nem felelt meg a társasági szerződés rendelkezéseinek, e részében a meghívó a társasági szerződés X. pontjában foglaltakat megsértve egy megismételt tagok gyűlésének összehívására irányult. A határozatok azért is jogszabálysértőek, mert meghozatalukra a Gt.
- §
(4)bekezdésébe ütközően nem a leadható összes szavazatszámhoz viszonyított szótöbbséggel került sor. A felperesek állították, hogy a keresettel támadott határozatokról az alperes által az I. rendű felperes kizárása iránt indított perben az első tárgyalásra szóló idézéssel együtt
- január 11-én kézhez vett, a
- december 11-i tagok gyűléséről készült jegyzőkönyvből szereztek tudomást.
- március 29-én a felperesek akként módosították keresetüket, hogy a ... Cégbíróság Cg. ... számú változásbejegyző végzésének hatályon kívül helyezését is kérték az annak alapjául szolgáló társasági határozatok jogszabálysértő voltára hivatkozással. Az alperes a kereset elutasítását kérte; elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a kereset elkésett, mert a társaság jogi képviselője levélben aláírásra megküldte felpereseknek a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződést, amit a csatolt tértivevény tanúsága szerint a felperesek
- december 21-én átvettek, ily módon ekkor értesültek a keresettel támadott határozatokról, keresetüket azonban a Gt.
- §
(3)bekezdésében meghatározott, a határozathozatalról való tudomásszerzést követő 30 napos elévülési határidő lejárta után terjesztették elő; egyebekben az alperes álláspontja szerint a tagok gyűlésének összehívása szabályszerű volt, az alperes jogi képviselője az üzletvezetésre jogosult beltag meghatalmazása alapján küldte ki a tagok gyűléséről szóló értesítéseket. Az elsőfokú bíróság
- május 27-én meghozott 10.G.40.056/2011/
- számú ítéletével hatályon kívül helyezte az alperes
- december 11-i tagok gyűlése 1., 2., 3.,
- és
- számú határozatait, ezt meghaladóan a keresetet elutasította, az alperest 27.000 forint, a felpereseket egyetemlegesen ugyancsak 27.000 forint kereseti illeték állam javára történő megfizetésére kötelezte; egyebekben úgy rendelkezett, hogy egyéb költségeiket a felek maguk viselik. Az ítélet indokolása szerint az alperesi előadással szemben a rendelkezésre álló adatokból nem volt megállapítható, hogy a keresettel támadott határozatokról a felperesek már
- december 21-én tudomást szereztek, maga az alperes sem állította azt, hogy jogi képviselője az egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződés aláírásával kapcsolatosan küldött levelével együtt a tagok gyűléséről készült jegyzőkönyvet is megküldte a felpereseknek. Az alperes ezért megalapozatlanul hivatkozik a kereset elkésettségére. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a
- december 11-i tagok gyűlésének összehívására nem a társasági szerződés rendelkezései szerint került sor, mert a meghívó
- pontja nem tartalmazta a napirendi pontok tételes felsorolását, a megismételt tagok gyűlése összehívásának a társasági szerződésben meghatározott feltételei pedig nem álltak fenn. A tagok gyűlésén a határozatok meghozatalára egyebekben a Gt.
- §
(4)bekezdésébe ütközően, a jogszabályban előírt szótöbbség hiányában került sor, figyelemmel arra, hogy már az új kültag belépése tárgyában hozott
- számú határozat meghozatala során sem volt meg a leadható összes szavazatszámhoz viszonyított szótöbbség. Mindezekre tekintettel a Gt.
- §
(2)bekezdése alapján a tagok gyűlésének 1., 2., 3.,
- és
- számú határozatai hatályon kívül helyezésének volt helye. Az I. rendű felperessel szembeni kizárási per megindítása tárgyában hozott
- számú határozat hatályon kívül helyezésére irányuló kereseti kérelmet az elsőfokú bíróság azért utasította el, mert a Gt.
- §
(4)bekezdése szerint e határozat bírósági felülvizsgálata iránt külön per nem indítható, a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti kereseti kérelem elutasítását pedig azzal indokolta, hogy a felperesek nem rendelkeznek a Ctv. 65. §
(1)bekezdése szerinti perindítási jogosultsággal. Az ítélet keresetnek helyt adó rendelkezésével szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben az ítélet megváltoztatását, a kereset teljes elutasítását kérte, elsődlegesen arra hivatkozással, a felperesek már
- december 21-én tudomást szereztek a keresettel támadott határozatokról, így a
- február 1-jén előterjesztett keresetük elkésett; egyebekben a tagok gyűlésének összehívása szabályszerű volt, az alperes képviselője jogszerűen adott megbízást a társaság jogi képviselőjének az általa meghatározott napirendi pontokkal az ülés összehívására. A felperesek fellebbezési ellenkérelmükben az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását kérték, lényegében helyes indokaira tekintettel. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között, a keresetnek helyt adó rendelkezés tekintetében vizsgálta felül, és a fellebbezést az alábbiak szerint megalapozatlannak találta. Az elsőfokú bíróság a per eldöntéséhez szükséges tényállást a rendelkezésre álló adatok, bizonyítékok helyes értékelésével, mérlegelésével helytállóan állapította meg, és az arra alapított jogi következtetése is helytálló, az alperes fellebbezésében előadottak az ítélet megváltoztatására nem szolgálhatnak alapul. A kereset elkésettségének vizsgálatakor az alperes védekezésében előadottakat és az alperes bizonyítékait értékelve az elsőfokú bíróság helytállóan helyezkedett arra az álláspontra, hogy megalapozatlanul hivatkozik alperes a kereset elkésettségére, mert nem állapítható meg az, hogy a felperesek már
- december 21-én tudomást szereztek volna a keresettel támadott határozatokról, és ehhez képest a perindításra a tudomásszerzéstől számított 30 napos határidő lejárta után került volna sor. Akkor sem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a kereset alapjául felhozott jogszabálysértéseket vizsgálva azt állapította meg, hogy a legfőbb szerv ülését a társasági szerződés rendelkezéseibe ütközően hívták össze, továbbá az elsőfokú bíróság által az ítélettel hatályon kívül helyezett határozatok meghozatala során megsértették a Gt.
- §
(4)bekezdésének azt a rendelkezését, amelynek értelmében a határozathozatalhoz szükséges szavazati arányt nem a jelenlévőket megillető szavazatok száma, hanem a tagok által leadható összes szavazatszám alapján kell megállapítani. Téves az alperes azon fellebbezési hivatkozása is, hogy a társaság képviseletére jogosult beltag megbízása, meghatalmazása alapján a társaság jogi képviselője jogszerűen hívhatta össze a legfőbb szerv ülését. A 2006. évi IV. tv. (Gt.) 21. §
(2)bekezdése szerint a betéti társaság üzletvezetésre jogosult tagját (beltagját) vezető tisztségviselőnek kell tekinteni, a 22. §
(1)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy a vezető tisztségviselő a társaság belső működése körében a társasággal, illetve annak testületeivel, valamint más tisztségviselőjével kapcsolatos feladatait csak személyesen láthatja el, képviseletnek nincs helye. E rendelkezésekből következően a vezető tisztségviselő a társaság legfőbb szervének összehívása során is személyesen köteles eljárni, nincs jogszabályi lehetőség arra, hogy e feladata teljesítéséhez képviselőt, jogi képviselőt vegyen igénybe. Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Az alperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján az alperest kötelezte a felperesek 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(5)és
(6)bekezdése alkalmazásával az elvégzett ügyvédi tevékenységre figyelemmel, mérsékelt összegben megállapított, az általános forgalmi adót is tartalmazó ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltsége megfizetésére. Budapest, 2012. január 10. . Bánki Horváth Mária s. k., a tanács elnöke . Felker László s. k., előadó bíró A kiadmány hiteléül Levek Istvánné dr. s. k., bíró