Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.21.062/2006/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Fővárosi Ítélőtábla a Bayerné dr. Siklós Éva ügyvéd (képviselő címe) által képviselt felperes neve (címe) felperesnek, a dr. Fendrik Zsolt ügyvéd (képviselő címe) által képviselt I. rendű alperes neve (címe) I. rendű és II.rendű alperes neve (címe) II. rendű alperesek ellen, szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében, a Fővárosi Bíróság
- február
- napján meghozott, 30.G.41.531/2004/
- számú ítélete ellen, a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel meg nem támadott részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit pedig helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 100.000 (százezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperes
- szeptember 20-án megkötött adásvételi szerződéssel 5.600.000 forint vételár ellenében átruházta az I. rendű alperes beltagjára, a II. rendű alperesre a pilisi ... számú tulajdoni lapon ... helyrajzi szám alatt felvett házasingatlan tulajdonjogát. Ezután
- október 4-én a felperes az I. rendű alperessel kötött adásvételi szerződést, amellyel a Budapest, ... számú tulajdoni lapra ... helyrajzi szám alatt felvett ipari rendeltetésű ingatlanon fennálló ... tulajdoni illetőségét ruházta át 8.375.000 forint vételár ellenében. A felperes a keresetében e két adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítását kérte. Állította, hogy a felek e jogügyleteket csupán színlelték, azok a valóságban kölcsönszerződések biztosítékául szolgáltak. Az alperesek ellenkérelmükben a kereset elutasítását indítványozták. Emellett a II. rendű alperes viszontkeresetet támasztott, amelyben az ingatlant továbbra is használó felperest az
- október
- -
- április 30-a közötti időre havi 40.000 forint,
- május 1-től pedig havi 80.000 forint „bérleti díj" megfizetésére kérte kötelezni. Az elsőfokú bíróság a 30.G.75.721/2001/
- számú részítéletével a keresetet elutasította, míg a viszontkereset vonatkozásában további tárgyalást látott szükségesnek. Indokolásában kifejtette: „az adásvételi szerződéseket tartalmazó okiratokkal szemben a felperest terhelte annak bizonyítása, hogy a felek valóságos ügyleti akarata nem adásvételre irányult, s a felperes ezt bizonyítani nem tudta. A felek jogai és kötelezettségei tekintetében ezért az adásvétel szabályai az irányadóak." A Legfelsőbb Bíróság a Pf.IX.25.873/2002/
- számú részítéletével az elsőfokú bíróság döntését helybenhagyta. Rámutatott, hogy „a kialakult ítélkezési gyakorlat nem teszi vitássá azt, hogy a szerződést nem csak a Ptk. XXIII. fejezetében meghatározott mellékkötelezettségekkel, hanem önálló szerződéssel is biztosítható". A perbeli szerződések így annak ellenére sem érvénytelenek, hogy a felek valódi szándéka kölcsön visszafizetésének biztosítására irányult. A felperes a jogerős részítélet ellen felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, melyben azt is sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság nem vizsgálta a szerződéseknek a szolgáltatás - ellenszolgáltatás között fennálló feltűnő értékkülönbség miatti érvénytelenségét. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pfv.E.22.268/2004/
- számú végzésével elutasította. A végzés indokolása szerint „a perben előterjesztett megtámadás hiányában az eljáró bíróságoknak nem kellett vizsgálniuk, hogy a szerződések megkötésének időpontjában a szolgáltatás ellenszolgáltatás között volt-e feltűnő aránytalanság. Az ténykérdés, hogy a felperes a jogerős részítélet hozatalát megelőző eljárásban e jogcímen a szerződést nem támadta meg. Ezt követően a felperes a jogerős részítélet meghozatalát követő eljárás során,
- november 24-én,
- sorszám alatt terjesztett elő kérelmet az alperesekkel kötött szerződéseknek a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között fennálló, feltűnően nagy értékkülönbségre alapított megtámadása iránt." Az elsőfokú bíróság ítéletében ezt a kereseti kérelmet is elutasította, továbbá a viszontkereset alapján arra kötelezte a felperest, hogy a pilisi ingatlan használatáért
- október 1-től
- december 31-ig havi 5.600 forint,
- évre havi 6.900 forint,
- évre havi 8.170 forint,
- évre havi 9.340 forint,
- évre havi 10.270 forint,
- évre havi 11.280 forint,
- évre havi 12.310 forint,
- évre havi 12.960 forint,
- évre havi 13.570 forint,
- évre 14.500 forint,
- évre havi 15.000 forint használati díjat fizessen meg. A kamatok tekintetében úgy rendelkezett, hogy a felperes „ezen összegek után
- október 1-től
- december 31-ig terjedő időre évi 20 %-os, ezt követően az éves költségvetési törvényben meghatározott kamatláb alapul vételével számított kamatot köteles fizetni." A döntését a következőkkel indokolta: A Ptk.
- §
(1)bekezdése szerint a megtámadást 1 éven belül írásban kell a másik féllel közölni vagy a közlés eredménytelensége esetén haladéktalanul bíróság előtt kell érvényesíteni. A felperes ezeket az igényérvényesítési határidőket elmulasztotta, a kereset ezért nem volt teljesíthető. A felperes azonban jogosulatlanul birtokolta az eladott pilisi ingatlant, melynek alapján használati díj fizetésére köteles. Ennek összegére nézve csupán utalt a szakvélemény megállapításaira. A felperes fellebbezésében az első fokú ítélet megváltoztatását és a szerződéseknek a szolgáltatás - ellenszolgáltatás között fennálló, feltűnő aránytalanság miatt történő érvénytelenné nyilvánítását kérte. Azzal érvelt, hogy a Budapest ... helyrajzi számú ingatlanon fennálló tulajdoni illetőségének az adásvételi szerződés megkötése idején fennállott forgalmi értéke az általa megbízott ... igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő véleménye szerint 67.833.000 forint volt, szemben a perben kirendelt ... igazságügyi szakértő szakvéleményében meghatározott 11.000.000 forinttal. Állította, hogy igényérvényesítési határidőt sem mulasztotta, mert a Ptk. 232. §
(1)bekezdés c) pontja értelmében a szerződés szolgáltatás ellenszolgáltatás feltűnő értékaránytalanságára alapított megtámadásának határideje a sérelmet szenvedő fél teljesítésével kezdődik. Ő maga a szerződéses kötelezettségét még nem teljesítette, mert az I. rendű alperes tulajdonjog bejegyzési kérelmét a földhivatal elutasította; ezért álláspontja szerint a megtámadási határidő meg sem kezdődött. Csatolta a Budapesti I. számú Körzeti Földhivatal megismételt eljárásban hozott
- szeptember 28-án kelt 179/871/
- számú határozatát, amellyel az I. rendű alperes tulajdonjog bejegyzési kérelmét ismételten elutasította. A határozat indokolása szerint az I. rendű alperes tulajdonjog bejegyzési kérelme a jelenleg már ... helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanon fennálló ... felperesi tulajdoni illetőségre azért nem volt teljesíthető, mert a kérelem mellékleteként becsatolt
- október 4-én kelt adásvételi szerződés nem tartalmazza „a felek tulajdon átruházásra vonatkozó megállapodását, a szerződő felek törzsszámát, jogváltozás jogcímét". Az okirat e tartalmi fogyatékosságai miatt a szerződés nyilvánvalóan érvénytelen. Hangsúlyozta a felperes, hogy az I. rendű alperes a perbeli tulajdoni illetőségét bérbeadás útján hasznosítja és az éves bérleti díjak csaknem elérik a kirendelt igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő által megállapított forgalmi értéket. Ez pedig arra utal, hogy a szerződéses vételár az ingatlan valóságos forgalmi értékétől lényegesen eltér. Az első fokú ítélet II. rendű alperesre vonatkozó rendelkezéseire nézve a felperes fellebbezési érveket nem adott elő. Az alperesek fellebbezési ellenkérelme az első fokú ítélet helybenhagyására irányult. A felperes fellebbezését lényegében arra alapította, hogy a Budapest ... helyrajzi számú ingatlanon fennálló ... tulajdoni illetőségre kötött adásvételi szerződést - mint a szolgáltatás - ellenszolgáltatás között fennálló feltűnő értékkülönbség miatt sérelmet szenvedett fél - a vevő tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése hiányában még nem teljesítette, ezért számára az e jogcímen történő megtámadás határideje még nyitva áll. A Ptk.
- §
(1)bekezdése úgy rendelkezik, hogy a megtámadást egy éven belül írásban kell a másik féllel közölni, majd a közlés eredménytelensége esetében haladéktalanul a bíróság előtt érvényesíteni. A Ptk. 236. §
(1)bekezdés c) pontja szerint az egy éves megtámadási határidő a felek szolgáltatásainak feltűnő aránytalansága esetén a sérelmet szenvedő fél teljesítésekor, részletekben történő teljesítéskor az első teljesítéssel kezdődik. A Ptk. 365. §
(1)és
(3)bekezdései értelmében adásvételi szerződés alapján az eladó köteles a dolog tulajdonát a vevőre átruházni és a dolgot a vevő birtokába bocsátani, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni. Ingatlan adásvételének érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges. A Ptk. 117. §
(3)bekezdése előírja, hogy ingatlan tulajdonjogának az átruházásához az erre irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges. A törvény idézett rendelkezéseinek az egybevetése alapján olyan következtetés vonható le, hogy az ingatlan adásvételi szerződés eladója a vevő birtokba helyezése mellett, a tulajdonjog átruházásáról szóló, olyan érvényes okiratot köteles szolgáltatni, amely alkalmas arra, hogy annak alapján a vevő tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztethesse. Ennek teljesítésével azonban szerződésben vállalt kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tesz és az nem terjed ki arra, hogy a vevő tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásban feltüntessék. Ebből az következik, hogy a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között fennálló, feltűnően nagy értékkülönbség miatt sérelmet szenvedő eladó számára a megtámadási határidő az érvényes és bejegyzésre alkalmas okirat aláírása napján megkezdődik. A határidő megkezdődésének nem feltétele az eladó tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése és ilyen ok miatt, annak megtörténtéig az nem hosszabbítható meg. A jelen peres eljárás során a felperes mindvégig hangsúlyozta, hogy az adásvételi szerződések színleltségére utal a felek szolgáltatásai között fennálló feltűnő értékaránytalanság is. Erre alapított igényét azonban keresettel csak a részítélet meghozatalát követően, a viszontkereset tárgyában tovább folytatott eljárásban érvényesítette. Ez annyit jelent, hogy az 1995. október 4-én aláírt szerződést joghatályosan csak 2004. november 24-én támadta meg, mely a Ptk. 236. §
(1)bekezdésében előírt 1 éves határidőhöz képest nyilvánvalóan elkésett. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló
- évi XXXI. számú törvényerejű rendeletnek a feltűnő értékkülönbséggel támadott és
- október 4-én kelt szerződés aláírása idején hatályban volt rendelkezései a tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartási bejegyzését nem kötötték az eladó erre irányuló, külön és kifejezett engedélyéhez. A bejegyzési kérelmet elutasító elsőfokú földhivatali határozattal ellentétben a szerződésről kiállított okirat az érvényes és bejegyzésre alkalmas ingatlan adásvételi szerződés kellékeit hiánytalanul tartalmazza. Abból kitűnik az is, hogy a felperes adásvétel jogcímén ruházta át az ingatlanát az I. rendű alperesre. Ha az okiratnak olyan tartalmi vagy alaki fogyatékossága lett volna, amely az adásvételi szerződést érvénytelenné tette volna, a részítéletek meghozatalát megelőző eljárásban azt a bíróságoknak hivatalból kellett volna észlelniük és a színlegesség vizsgálatára már nem is kerülhetett volna sor. A most kifejtettek szerint tehát az adásvételi szerződést tartalmazó okirat nem szenvedett olyan alaki vagy tartalmi hiányosságban, amely miatt az nyilvánvalóan érvénytelen lett volna (
- évi XXXI. tvr.
- §
(1)bekezdés). Emellett a felperes az adásvételi szerződéssel átruházott tulajdoni hányadnak megfelelő ingatlanrészt az I. rendű alperes birtokába is adta. A szerződéskötés idején hatályos jogszabályok szerint pedig a tulajdonjog bejegyzéshez az eladó bekebelezési engedélyére nem volt szükség. Mindezekből az következik, hogy a szerződést a felperes részéről ettől az időtől kellett teljesítettnek tekinteni, amelyhez képest az egy éves megtámadási határidőt nyilvánvalóan elmulasztotta és az igényérvényesítése is nyilvánvalóan elkésett. A statisztikai jelzőszám hiánya a szerződés érvényességét nem érinti, ez a hiány a szerződéskötéskor hatályos, az 1972. évi XXXI. számú törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott 27/1972. (XII. 31.) MÉM rendelet 88. §
(2)bekezdése értelmében hivatalból pótolható volt. Ezért a felperes teljesítése ennek hiánya miatt sem tehető vitássá. A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az első fokú ítélet fellebbezett részét indokainak kiegészítésével a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A sikertelenül fellebbező felperest a Pp. 239. § szerint alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperesek fellebbezési perköltségének a megfizetésére. Budapest,
- január
- . Molnár Ambrus s. k. a tanács elnöke, Dr. Szücs József s. k. előadó bíró, Dr. Németh László s. k. bíró