Kfv.37035/2011/5 – Kúria

(2)bekezdése ellenére 2008. augusztus 7-én a áruházában az televízió tekintetében két árat tüntetett fel, mivel az akciós táblán árként 19.188 forint, míg a polccímkén 191.880 forint szerepelt, továbbá a Fgytv. 14.§

(4)bekezdése ellenére az alacsonyabb áron nem értékesítette az adott terméket a fogyasztónak. Hangsúlyozta a bíróság, hogy a jogsértés megállapítása szempontjából nem releváns az a körülmény, hogy a kettős árfeltüntetést mi eredményezte, hogy az a felperesi munkatárs mulasztásának következménye, az egy számkarakter elütéséből ered. Kiemelte, hogy az sem döntő érv, hogy a felperes a terméket soha sem akarta az alacsonyabb áron értékesíteni. Kizárólag annak a ténynek tulajdonított jelentőséget, hogy egy adott termék esetében több eladási ár egyidejű kihelyezése történt meg. Az elsőfokú bíróság az alperesi határozat indokolásának hiányosságát - jogalapra vonatkozó határozati érvelés mellőzését nem tekintette lényeges eljárási szabálysértésnek figyelemmel arra, hogy az alperes az elsőfokú határozat megsemmisítéséről és új eljárás elrendeléséről döntött. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a bírság kiszabásának jogalapja fennállt, ezért a megismételt eljárásban az már nem tehető vita tárgyává, a megismételt eljárásban kizárólag a bírság összegszerűsége tekintetében kell új határozatot hozni. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és új határozat meghozatalát kérte. Hivatkozása szerint a per eldöntése szempontjából releváns tényállási elem az, hogy az áruházban tévesen, számkarakter elütésből eredően került kihelyezésre az akciós táblára az televízió egytized ára, ezen az áron az áruház soha nem kívánta értékesíteni a terméket és ezt a tévedést a panaszt tevő vásárló is felismerte. Ez okból álláspontja szerint fel sem merülhet, hogy több eladási árat tüntetett fel egy időben és ezzel a fogyasztót megtévesztette. Hivatkozott arra, hogy bizonyítottan tévedés történt az ártábla elkészítésekor. Utalt arra is, hogy a hibás ártábla a vásárlót nem tévesztette és nem is téveszthette meg, hiszen a vásárló kétséget kizáróan tudatában volt annak, hogy a termék 191.880 forintos eladási árral rendelkezik, a 19.188 forint kizárólag elírás következménye. Utalt arra is, hogy a tévedésért méltányos kedvezményt ajánlott fel a vásárlónak, akinek nem is állt szándékában megvásárolni a készüléket. Tévesnek tartotta azt az ítéleti álláspontot, hogy nincs jelentősége annak, hogy az ártáblán szereplő ár nyilvánvaló tévedés, emberi mulasztás eredménye. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévesen alkalmazta a Fgytv. 14.§

(4)bekezdésének rendelkezését, és ezért jogsértően állapította meg, hogy a fogyasztóvédelmi bírság kiszabásának jogalapja fennáll. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az ügy megítélése szempontjából releváns tényeket feltárta és ezekből okszerűen vonta le azt a következtetést, hogy a felperes keresete alaptalan. Egyetértett azzal, hogy nem releváns körülmény, hogy mi eredményezte az alacsonyabb ár feltüntetését és állította, hogy a másodfokú eljárás során lényeges eljárási szabálysértés nem történt. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 275.§

(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és azt állapította meg, hogy a felperes felülvizsgálati kérelme alaptalan. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a Fgytv. 14.§

(2)és

(4)bekezdésének megsértést megállapító határozati rendelkezés törvényességének szempontjából az a releváns körülmény, hogy volt-e kettős árfeltüntetés vagy sem, illetőleg a felperes a kihelyezett alacsonyabb áron történő értékesítést a fogyasztó kérésére megtagadta vagy sem. A felperes sem vitatta, hogy miskolci üzletében 2008. augusztus 7én az típusú televízióra vonatkozóan egy akciós táblán 19.188 forint, a polccímkén 191.880 forint szerepelt árként. E tényállás alapján a felperes megszegte azt a törvényi előírást, hogy az eladási árat ...a Magyar Köztársaság területén törvényes fizetőeszköz szerint meghatározva, egyértelműen, könnyen azonosíthatóan és tisztán olvashatóan kell feltüntetni, mert a két eltérő ár megjelenítése sérti az egyértelműség követelményét. A elsőfokú bíróság azt is helyesen állapította meg, hogy a Fgytv. 14.§

(4)bekezdésének 2008. augusztus 7-én hatályos rendelkezése értelmében a felperes köteles lett volna a terméket az alacsonyabb eladási áron értékesíteni, mert e rendelkezés szerint több eladási ár ... egyidejű feltüntetése esetén az áru eladási árán .... a feltüntetett legalacsonyabb eladási árat kell érteni. Nem volt vitatott a perben, hogy a felperes a TV készülék 19.188 forintos áron való értékesítését megtagadta, ezzel megsértette a Fgytv. 14.§

(4)bekezdését. Figyelemmel arra, hogy a Fgytv. 14.§ rendelkezései az árfeltüntetés szabályait tartalmazzák, nem releváns az sem, hogy a fogyasztót megtévesztette-e a felperesi magatartás vagy sem, mert a marasztalás e jogszabályhely alapján nem a vásárlók megtévesztése miatt történik. A felperesnek azon hivatkozásai, hogy a fogyasztónak tudnia kellett, hogy a 19.188 forintos ár tévedés eredménye, az nem a termék valódi ára, továbbá, hogy a fogyasztó rosszhiszeműen járt el, mert a terméket ténylegesen meg sem akarta vásárolni, és az alacsonyabb áron való értékesítés esetén polgári perben kérhette volna a felperes a feltűnő értékaránytalanság megállapítását, továbbá az ily módon való értékesítés versenyjogi tilalomba is ütközik, nem mérvadó érvelés, mert az árfeltüntetésre vonatkozó szabályok – kifejezett jogszabályi rendelkezés hiányában - e körülmények értékelését nem teszik lehetővé, ezért e tények a felperesnek kimentést sem biztosítanak az árfeltüntetésre vonatkozó szabályok megtartásának kötelezettsége alól. A fentiekre figyelemmel a jogerős ítélet nem jogszabálysértő a felülvizsgálati kérelemben hivatkozottak szerint, mert az elsőfokú bíróság a per eldöntése szempontjából releváns tényeket jól határozta meg, az alkalmazandó jogszabályokat megfelelően értelmezte, így törvényes döntést hozott, melyet a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275.§

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartott. A felperes a Pp. 270.§

(1)bekezdése folytán a felülvizsgálati eljárásban is alkalmazandó Pp. 78.§

(1)bekezdése alapján köteles megfizetni az alperesnek a felülvizsgálati eljárásban jogtanácsosi képviselettel felmerülő költségeket. A felperes a felülvizsgálati kérelmén lerótt 30.000 forint illetéket. A felülvizsgálati eljárás illetéke az 1990. évi XCIII. törvény 50.§

(1)bekezdése alapján 36.000 forint, ezért a Legfelsőbb Bíróság a felperest további 6.000 forint megfizetésére kötelezte a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§

(2)bekezdése alapján. Budapest,

1. november
2. Dr. Kaszainé dr. Mezey Katalin sk. a tanács elnöke, Kincső sk. előadó bíró, Dr. Kalas Tibor sk. bíró Dr. Tóth