Pfv.IV.21.679/2011/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Baltay Levente ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Varga Szilvia ügyvéd által képviselt Velence Város Polgármesteri Hivatala alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt a Székesfehérvári Városi Bíróság előtt 10.P.22.671/
- számon megindított és a Fejér Megyei Bíróság 2.Pf.20.716/2011/
- számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezését hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000 (Tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Ez ellen az ítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye. I n d o k o l á s A jogerős ítélet - részben helyt adva a keresetnek - az alperest az általa kezelt közérdekű adatok kiadására kötelezte, ezt meghaladóan a keresetet elutasította és rendelkezett az első- és másodfokú perköltségről. A jogerős ítélet - tartalmilag - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló
- évi LXIII. tv. (Avtv.)
- §
(1)és
(3)bekezdés alapján kötelezte az alperest a rendelkező részben meghatározott közérdekű adatok kiadására. A jogerős ítélet álláspontja szerint a Velence belterület 4481., 4482/2., 4482/
- és
- hrsz.-ú ingatlanok értékbecslésének kiadására irányuló adatigény, miután az a képviselő-testület zárt ülésének anyagát képezte, nem adható ki. A felperes arra irányuló igénye, hogy miért nem építették meg a Velence
- hrsz.-ú ingatlanon található I. számú termálkút bekötő vezetékét teljes hosszában, illetve hogyan hasznosítják a Velence 032 hrsz.-ú ingatlanon található I. sz. termálkutat, azért alaptalan, mert azok nem az Avtv.
- §
(4)bekezdésben meghatározott konkrét adatok kiadására irányultak, a felperes csupán magyarázatot kért. A jogerős ítélet ellen, jogszabálysértésre hivatkozással a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, annak részben való hatályon kívül helyezése és az alperesnek az elutasított adatigényei közül a következő közérdekű adatok kiadására kötelezése érdekében: adja ki a Velence belterület 4481., 4482/2., 4482/
- és
- hrsz.-ú ingatlanokról készült értékbecslést, valamint tájékoztassa arról, hogy Velence Város Önkormányzata hogyan hasznosítja a Velence
- hrsz.-on található I. számú termálkutat. A felperes felülvizsgálati álláspontja szerint az érintett ingatlanok értékbecslésére vonatkozó adatkiadási igényét tévesen utasította el a jogerős ítélet arra való hivatkozással, hogy azok a testület zárt ülésének anyagát képezték. Az önkormányzat tulajdonában álló vagyon hasznosításával összefüggő közérdekű adatok nyilvánosságát sérti, ha a képviselő-testület az Ötv.
- §
(4)bekezdésben foglalt feltételek hiányában zárt ülést rendel el. Az Ötv. 17. §
(3)bekezdés értelmében a zárt tárgyaláson meghozott döntés és az azt megalapozó, a zárt ülésen felhasznált adatok sem zárhatók el a nyilvánosság elől. Az állampolgároknak ugyanis joguk van tájékozódni arról, hogy az önkormányzati tulajdon milyen vagyoni értéket képvisel és ennek alapján megítélni az önkormányzatnak a vagyon hasznosításáról szóló döntését. Az Avtv. 2. §
(4)bekezdés és 19. §
(1)bekezdés alapján a közérdekű adat kiadásának kötelezettsége pedig magában foglalja a termálkút hasznosítására vonatkozóan az igényelt adat létezéséről való tájékoztatás adását. Az alperes tartalmilag a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Érvelése szerint a zárt testületi ülés anyagát képező értékbecslés döntés-előkészítő anyagnak minősül. Az önkormányzat képviselő-testülete az Avtv. 19/A. §
(2)bekezdésben foglaltak alapján, érdekei védelmében, az Ötv. 12. §
(4)bekezdés b) pontban meghatározott jogával élve rendelte el a zárt ülés tartását. A zárt ülés elrendelésének jogszerűsége pedig az adatkiadás iránti eljárásban nem vitatható. Az Ötv. 17. §
(3)bekezdés értelmében - amelyet az adatvédelmi biztos gyakorlata is alátámaszt - csak a zárt ülésen meghozott határozat és rendelet nem zárható el a nyilvánosság elől. A felperes azonban nem ezeknek a kiadását kérte. Amennyiben a döntés meghozatalát követően minden, a zárt ülés anyagát képező adatot ki kellene adni, a zárt ülés elrendelése okafogyottá válna és az a jogintézmény kiüresedéséhez vezetne. Miután csak az általa kezelt, rögzített formában meglévő adatot lehet kiadni, a felperes részére a termálkút hasznosítására vonatkozó magyarázat adásra, illetve olyan kérdés megválaszolására, amely a tőle elkülönülő jogi személy (az önkormányzat), illetve annak szerve (a képviselő-testület) hatáskörébe tartozik, nem jogosult és nem is köteles. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan. A jogerős ítélet érdemben helytállóan állapította meg, hogy a képviselő-testületnek a zárt ülés tartásával kapcsolatos döntése eredményeként a zárt ülés anyagát képező - ingatlanforgalmi értékbecsléseket tartalmazó - előterjesztésbe a választópolgárok nem tekinthetnek be, ezért azok kiadása nem kérhető. Az Ötv. 17. §
(3)bekezdés szerint a választópolgárok - a zárt ülés kivételével betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. E rendelkezés értelmében a képviselő-testület előterjesztése és ülésének jegyzőkönyve csupán a zárt ülés kivételével nyilvános. A közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén az Avtv. 19. §
(1)és
(2)bekezdések alapján a meghozott döntés nyilvánossága biztosítja. Amint azt a Legfelsőbb Bíróság a BH 2000/209. számon közzétett eseti döntésében már kifejtette, az Ötv. 17. §
(3)bekezdés rendelkezése kizárja azt, hogy a választópolgár az Avtv. szabályai alapján követelje a zárt ülés jegyzőkönyvébe (az adott esetben az előterjesztésébe) foglalt adatok szolgáltatását, még akkor is, ha a zárt ülés jegyzőkönyvében (előterjesztésben) szereplő adatok közérdekű adatoknak minősülnek. A perben ténykérdés volt az, hogy az önkormányzat képviselőtestülete az érintett napirendi pont tárgyalására határozatával zárt ülést rendelt el. A fent hivatkozott döntésében a Legfelsőbb Bíróság arra is rámutatott, hogy a felperes a Pp. 324. §
(2)bekezdés b) pont alapján, a Pp. 327. §
(1)bekezdésre figyelemmel, legfeljebb a zárt ülés elrendeléséről szóló önkormányzati határozat felülvizsgálatát kérhette volna. Kizárólag e perben lett volna lehetőség annak megállapítására, hogy az önkormányzat az Ötv. 12. §
(4)bekezdés b) pontba ütköző módon, jogszabályt sértve rendelte-e el az adott kérdésben a zárt ülés tartását. A felperes által közérdekű adat kiadása iránt indított perben azonban a zárt ülés elrendelését tényként kellett megállapítani. Ezért a perbeli jogvita elbírálása szempontjából nem volt relevanciája annak a felülvizsgálati érvelésnek, hogy a jogszabályi feltételek hiányában elrendelt zárt ülés tartása jogtalanul korlátozza a közérdekű adatok nyilvánosságát. Alaptalanul kifogásolta a felperes a jogerős ítéletnek a termálkút hasznosításáról a tájékoztatás adására vonatkozó igényét elutasító rendelkezését. Az Avtv. 2. § 4. pont, valamint 19. §
(1)és
(3)bekezdés alapján a közérdekű adat kiadásának kötelezettsége nem terjed ki az önkormányzati vagyon hasznosításáról általánosságban a tájékoztatás, vagy egyéb magyarázat adására. Ezért az Avtv. 20. §
(1)bekezdés alapján az adatmegismerési igény sem irányulhat arra, hogy az adatkezelő általánosságban adjon számot arról: a vagyont annak tulajdonosa miként kezeli. Amennyiben a felperes igénye a vagyontárgy hasznosítására vonatkozó adat létezésének (kezelésének) közlésére irányult, úgy az olyan kérdésfeltevés, mely szerint az önkormányzat „hogyan hasznosítja" a termálkutat, olyan tág körben és általánosságban megfogalmazott, amely nem felel meg az adat megismerési kérelemmel szemben támasztott követelményeknek. A Legfelsőbb Bíróság már számos korábbi döntésében kifejtette: a közérdekű adat megismerése iránti kérelemnek egyértelműnek és határozottnak kell lennie. A közérdekű adat szolgáltatására irányuló igényt a kérelmezőnek olyan módon kell kell előterjesztenie, hogy abból a közölni kért adatok értelmezhetők legyenek. Ha a kiadni kért adatok nem egyértelműek vagy nem értelmezhetők, a közérdekű adat kezelője a megismerési igényt megalapozottan utasítja el. (Pfv.IV.22.096/2007/5.sz., Pfv.IV.20.962/2009/4.sz.). Ezért jogszabálysértés nélkül utasította el a jogerős ítélet a termálkút hasznosítására vonatkozó általános tájékoztatás adására irányuló igényt. Ettől függetlenül a felperes nincs elzárva a továbbiakban attól, hogy a termálkút hasznosításával összefüggő egyértelmű, konkrét és határozott adatmegismerési igényt nyújtson be az alpereshez. A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdés alapján hatályában fenntartotta és a pervesztes felperest a Pp. 78. §
(1)bekezdés szerint kötelezte az alperes ügyvédi képviseletével felmerült és a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdés alapján megállapított felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. Az eljárás az illetékekről szóló
- évi XCIII. tv.
- § o) pont alapján illetékmentes, ezért az illeték viseléséről rendelkezni nem kellett. Budapest,
- december
- Dr. Mészáros Mátyás sk. a tanács elnöke, Dr. Kovács Zsuzsanna sk. előadó bíró, Böszörményiné dr. Kovács Katalin sk. bíró A kiadmány hiteléül: Vné tisztviselő