Pfv.VII.21.099/2007/
- szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Csire Lajos ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Danka János ügyvéd által képviselt alperes ellen jótállási igény érvényesítése iránt a Nyíregyházi Városi Bíróságon 22.P.21.797/
- szám alatt folyt, és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 3.Pf.20.212/2007/
- számú ítéletével befejezett perében az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. I n d o k o l á s : A felperes
- december 13-án 2.598.400 forint vételárért megvásárolta az alperestől a Suzuki Wagon R+ 1,3 GLX típusú személygépkocsit. Az alperes a gépkocsira 3 év vagy 100.000 km jótállást vállalt. A gépkocsi Ukrajnában kigyulladt és kiégett. Az alperes a felperes garanciális igényét elutasította. A felperes módosított keresetében a Ptk.
- §
(1)bekezdése alapján 2.598.400 forint vételár megfizetésére kérte kötelezni az alperest a gépkocsi leégése miatt, figyelemmel arra, hogy kicserélésre már nem volt lehetőség, mivel a típust nem gyártják. Az alperes ellenkérelmében elutasítását kérte. a jogalapot vitatva a kereset A bíróság jogerős ítéletében - a gépkocsi visszaszolgáltatása mellett - 2.598.400 forint és a perköltség megfizetésére kötelezte az alperest a felperes részére. A jogerős ítélet indokolása szerint az alperes nem tudta bizonyítani, hogy a gépkocsi kigyulladásának oka a teljesítése után keletkezett, ezért a bíróság a Ptk. 248. §
(1)bekezdése alapján a szerződéses jótállási feltételeknek megfelelően az alperest a gépkocsi vételárának megfizetésére kötelezte. A jogerős ítélet ellen az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel, a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti a Pp. 164. §
(1)bekezdését, 177. §
(1)bekezdését, 206. §
(1)és
(2)bekezdését, a Ptk.
- §-át,
- §-át,
- §
(3)bekezdését, továbbá ellentétben áll a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának a hibás teljesítés egyes jogértelmezési kérdéseiről kiadott véleményével. Érvelése értelmében a bíróság nem tisztázta azt a hibát, hiányosságot, ami a gépkocsi kigyulladásához vezetett. Szerinte iratellenesen állapította meg a bíróság az elektromos rendszer megsemmisülését, mivel a biztosítékok és a központi vezérlőegység, valamint az utastérben lévő elektromos berendezések, gépek működőképesek, vizsgálhatók voltak a tűz után is. Arra hivatkozott, hogy a felperes a bizonyítási kötelezettségének nem tudott eleget tenni, mivel magát a hibát nem bizonyította. Szerinte, amíg a felperes részéről a tüzet okozó konkrét hiba, meghibásodás bizonyítása nem történt meg, "nem nyílt meg" az alperes bizonyítási terhe, és nem kerülhet sor jogszerűen a marasztalására sem. Érvelése értelmében azt, hogy hibás a termék, a jótállásra jogosultnak kell bizonyítania. Szerinte, ameddig a felperes nem bizonyította azt a hibát, amely miatt kigyulladt a gépkocsi, az alperesnek nem kellett bizonyítania azt, hogy a "gépkocsi kigyulladásának oka a teljesítés után keletkezett". Arra is hivatkozott, hogy az üzemanyag rendszer anyaghibája kizárható, és a szakértői megállapítások külső beavatkozás lehetőségére is utaltak. A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás eredményeként azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő. Alaptalanul hivatkozott az alperes a felülvizsgálati kérelmében arra, hogy az elektromos rendszer megsemmisülését iratellenesen állapította meg a bíróság, mivel a jogerős ítélet - az alperes által is idézetten - azt tartalmazta, hogy "az elektromos rendszer műszaki szakértői vizsgálat szempontjából legkritikusabb részei" semmisültek meg a tűzben. A bíróság ezt a szakértői vélemények alapján helytállóan és megalapozottan rögzítette, míg jogerős ítélet nem tartalmazott megállapításokat az alperes felülvizsgálati kérelmében felsorolt elektromos berendezések megsemmisüléséről. Az alperes a felülvizsgálati kérelmének második oldalán maga is arra hivatkozott, hogy a Ptk-t módosító 2002. évi XXXVI. törvény 28. §
(3)bekezdése szerint a törvény 2-4., 7-8., és
- §-a 2003.07.
- napján lépett hatályba, és rendelkezéseit a hatályba lépését követően kötött szerződésekre kellett alkalmazni, így az adásvételi szerződés hibás teljesítésének a Ptk-nak 2003.06.30-ig hatályban volt szövegét, továbbá a vásárláskor a kötelező jótállásról rendelkező 117/
- (IX.10.) Korm. rendelet szabályait kell alkalmazni. Erre figyelemmel alaptalanul hivatkozott arra, hogy a jogerős ítélet ellentétben áll a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának a hibás teljesítés egyes jogértelmezési kérdéseiről kiadott véleményével. Miután a perben jelentős tények és egyéb körülmények megállapításához, valamint megítéléséhez olyan különleges szakértelemre volt szükség, amellyel a bíróság nem rendelkezett, a bíróság jogszabálysértés nélkül rendelt ki szakértőt, ezért a jogerős ítélet a Pp.
- §
(1)bekezdését sem sérti. A szakértőkhöz a szakvéleményre vonatkozólag a feleknek lehetőségük volt kérdéseket intézni, amelyekre a szakértők két kiegészítő szakértői véleményben válaszoltak. A
- december 6-án megtartott tárgyaláson a bíróság felhívására a szükséges felvilágosításokat is megadták, ezért a bíróság jogszabálysértés nélkül fogadta el ítélethozatala alapjául K. L. és K. I. műszaki szakértők aggálytalan szakértői véleményét. A bíróság a jótállási és szervizfüzet alapján megalapozottan állapította meg, hogy az alperes 36 hónapig vagy 100.000 km megtételéig vállalt jótállást, ezért jogszabálysértés nélkül jutott arra a következtetésre, hogy a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján a jótállási időszak alatt történt tűzesettel kapcsolatban az alperest terhelte a bizonyítási kötelezettség abban a körben, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. Tévesen hivatkozott az alperes a felülvizsgálati kérelmében arra, hogy a tüzet okozó konkrét hiba bizonyításának hiányában nem kerülhet sor jogszerűen a marasztalására az ismeretlen eredetű tűz keletkezésével kapcsolatban. Az alperesnek ez az álláspontja nem felel meg sem a jogszabályoknak, sem a bírói gyakorlatnak. Helytállóan állapította meg a bíróság, hogy a közúti közlekedésben résztvevő gépjármű kigyulladása az üzemszerű működéssel össze nem egyeztethető rendellenesség, hiba. Megalapozottan jutott a bíróság arra a következtetésre, hogy az alperes - az ebben a körben őt terhelő bizonyítási kötelezettség ellenére - nem tudta bizonyítani, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. Ebben a körben a bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok helytálló és okszerű mérlegelése alapján, az aggálytalan szakértői véleményben írtakra is figyelemmel jogszabálysértés nélkül állapította meg a tényállást. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok eltérő értékelésének (az ún. felülmérlegelésnek) pedig nincs helye (BH 1999.44.). Miután az alperes marasztalására a Ptk. 248. §
(1)bekezdése alapján került sor, az alperes alaptalanul hivatkozott a Ptk. 305. § és a Ptk. 306. §
(3)bekezdésének megsértésére. A kifejtettek értelmében a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §
(3)bekezdése szerint a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Miután a felperes részéről igazolható felülvizsgálati eljárási költség nem merült fel, erről a Legfelsőbb Bíróságnak döntenie nem kellett. Budapest,
- október
- Dr. Fehér Ferenc s.k. a tanács elnöke, Dr. Bartal Géza s.k. előadó bíró, Dr. Kováts Rolandné s.k. bíró A kiadmány hiteléül: