Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.20.790/2007/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Volein István ügyvéd (képviselő címe) által képviselt felperes neve (címe) felperesnek, a dr. Garzsik Ágnes ügyvéd (képviselő címe) által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen, kártérítés megfizetése iránt indított perében, a Fejér Megyei Bíróság
- április
- napján meghozott, P.20.359/2006/
- számú ítélete ellen, a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy térítsen meg az államnak felhívásra 305.400 forint (háromszázötezer-négyszáz) forint fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A BM Központi Adatfeldolgozó és Nyilvántartó Hivatalának nyilvántartása szerint a ... forgalmi rendszámú Renault 25 típusú személygépkocsi
- szeptember 14-én került a felperes tulajdonába. A felperes
- május 5-én Városban a gépkocsival közlekedési balesetet okozott. A felperes bűnösségét a Székesfehérvári Városi Bíróság maradandó fogyatékosságot eredményező közúti baleset okozásának vétségében, a 8.B.1884/1998/
- számú ítéletével megállapította. A gépjárművel okozott károk fedezetére a felperesnek felelősségbiztosítási szerződése nem volt. A baleset sérültjének kárait a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) térítette meg. A MABISZ visszkereseti igényt érvényesített a felperessel szemben. A Dunaújvárosi Városi Bíróságtól 5.089.915 forint megfizetése iránt fizetési meghagyás kibocsátását kérte. A fizetési meghagyás
- október 20-án jogerőre emelkedett. A jogerős fizetési meghagyás ellen a felperes
- október 1-én perújítási kérelmet terjesztett elő. A perújítási kérelmében arra hivatkozott, hogy az alperessel
- február 2-án gépjármű felelősségbiztosítási szerződést kötött. A gépkocsival okozott károkért ezért az alperes köteles helytállni. A perújítási kérelméhez csatolta az alperes .... számú nyugtatömbjéből származó 10.336 forint kötelező felelősségbiztosítási díj átvételéről, a 473.389-es számú űrlap kitöltésével
- február 2-án kiállított nyugtát. A Dunaújvárosi Városi Bíróság a perújítási eljárást a felperes ellen a nyugta felhasználásával elkövetett hamis tanúzás bűncselekménye miatt indított büntetőeljárás befejezéséig felfüggesztette. A Fejér Megyei Főügyészség Nyomozó Hivatala a büntetőeljárást bizonyítékok hiányában megszüntette. Ezt követően a perújítás tárgyalását a Dunaújvárosi Városi Bíróság ennek a pernek a befejezéséig ismét felfüggesztette. A felperes a keresetében a MABISZ által tőle követelt 5.089.915 forint és annak
- augusztus 1-től járó kamatai megfizetésére kérte az alperest kötelezni kártérítés címén. Az alperes Ptk.
- §
(1)bekezdésén alapuló kártérítési felelősségét szerinte az a jogellenes és felróható magatartás váltotta ki, hogy a nyomtatványait nem őrizte kellő gondossággal; a szóban lévő nyugtatömb így kerülhetett a magát az alperes ügynökének kiadó illetéktelen személy kezébe, és tette lehetővé a biztosítási szerződés létrejöttét illetően az ő megtévesztését. Előadta, hogy a balesetet megelőzően,
- áprilisában felkereste az alperes dunaújvárosi fiókját, ahol a nyugtát bemutatta és tájékoztatást kért arról, hogy a díjelőleg befizetése ellenére miért nem kapott kötvényt és a következő negyedévi díj befizetéséhez csekket. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. A döntését a következőkkel indokolta: Az a tény, hogy az alperes nyomtatványának felhasználásával kiállított hamis nyugta került a felperes birtokába, önmagában még nem alapozza meg az alperes kártérítési felelősségét, mert a nyugta megszerzésének körülményei nem ismertek. Az sem bizonyított, hogy a nyugtához felhasznált űrlap az alperes hanyag iratkezelésének következményeként került ki az alperes birtokából. Az alperes üzletkötői személyazonosságuk bizonyítására nem viseltek kitűzőt, így a felperest nem téveszthette meg alperesi üzletkötő. A bizonyítékok alapján abban sem lehetett egyértelműen állást foglalni, hogy a biztosítási kötvény kiadása iránt a felperes a balesetet megelőzően vagy azt követően ment-e érdeklődni az alperes dunaújvárosi fiókjába. A felperes több alkalommal - saját előadása szerint mintegy 5-10 alkalommal kötött már korábban is kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést, így tudta, hogy a szerződéskötéshez ajánlattétel céljára szolgáló űrlapot kell kitölteni, „ennek ellenére nem állította határozottan, hogy biztosítási ajánlatot is kapott volna". A felperes így nem lehetett abban a hiszemben, hogy az alperessel felelősségbiztosítási szerződést kötött. A felperes a fellebbezésében az első fokú ítélet megváltoztatását és az alperes keresetnek megfelelő marasztalását kérte. Azzal érvelt, hogy az alperes hanyag iratkezelése tette lehetővé a nyugtatömb felhasználásával való visszaélést; az ő megtévesztését ez az alperesi felróható magatartás okozta. A Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy a fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg és helytálló érdemi döntést is hozott. A gépjármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló, a baleset idején hatályos 58/
- (IV. 13.) Korm. rendelet
- §
(2)bekezdése akként rendelkezik, hogy „a szerződéskötési kötelezettség forgalmi rendszámmal ellátott járművek esetében a gépjármű mindenkori üzembentartóját terheli". A rendelet 10. §
(6)bekezdése szerint a kártalanítási számla kezelője a károsult követeléseinek kiegyenlítésével kapcsolatban felmerült valamennyi ráfordítása költsége megtérítését követelheti a biztosítással nem rendelkező üzembentartótól. A baleset idején a gépjárműnek, amellyel a felperes a balesetet okozta, a felperes volt az üzembentartója, így őt terhelte a felelősségbiztosítási szerződés megkötésének kötelezettsége is. A felperesnek érvényes felelősségbiztosítási szerződése nem volt. A jogszabály idézett rendelkezéséből következően a felperest a kártalanítási számla kezelőjével (MABISZ) szemben, a megtérítési kötelezettség a biztosítási szerződés elmaradásának okától függetlenül terheli. A felperes vagyonfogyatkozásban álló kára akkor következik be, amikor a MABISZvel szemben a kötelezettségének eleget tesz. A felperes e kötelezettségének még nem tett eleget, tehát kár még nem érte. A kártérítési igény keletkezéséhez nem elegendő a jogsértő magatartás, hanem ehhez az is szükséges, hogy a jogsértő magatartással okozati összefüggésben kár következzék be. Amíg tehát károsodás nem történt, addig nem keletkezik kártérítési igény sem; az ezt megalapozó tényállás a kár bekövetkeztével válik teljessé (PK
- számú állásfoglalás indokolásából). A felperes és az alperes között tehát kártérítési kötelem még nem keletkezett, mert az alperes felperes által állított jogellenes és felróható magatartásával okozati összefüggésben álló kár a felperest még nem érte. A felperes keresete ez okból, tehát a kártérítési kötelem létrejöttének hiánya miatt volt alaptalan. Kár hiányában annak vizsgálatára, hogy az alperes tanúsított-e jogellenes és felróható magatartást, a kifejtettek értelmében nem volt szükség. Az ítélőtábla ezért csupán rámutat, hogy helyes álláspontot foglalt el az elsőfokú bíróság az alperest esetleg kártérítési felelősségbe sodró jogellenes és felróható magatartást illetően is; a tényállást e vonatkozásban a bizonyítékok okszerű értékelésével állapította meg. A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az első fokú ítéletet a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján, indokainak módosításával és kiegészítésével helybenhagyta. A felperes fellebbezése nem vezetett eredményre, az alperesnek a fellebbezési eljárásban megtérítendő költsége nem keletkezett, ezért a perköltségviselésről nem kellett határozni. A felperes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt fellebbezési illetéket a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján a felperes köteles az államnak külön felhívásra megfizetni. Budapest,
- november
- Dr. Molnár Ambrus s. k. a tanács elnöke, Dr. Szücs József s. k. előadó bíró, Dr. Németh László s. k. bíró