Gfv.IX.30.211/2011/4.szám A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a jogtanácsos által képviselt felperesnek dr. Kelemen Tímea ügyvéd ügygondnok által képviselt I.r. és a személyesen eljáró II.r. alperesek ellen kölcsön visszafizetése iránt a Pesti Központi Kerületi Bíróságnál 19.P.91.272/2007. szám alatt indult és a Fővárosi Bíróság 45.Pf.640.397/2010/2. számú ítéletével befejezett perében a másodfokú határozat ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Fővárosi Bíróság 45.Pf.640.397/2010/2. számú ítéletének a felülvizsgálati kérelemmel érintett rendelkezéseit hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az I.r. alperes képviselő ügygondnoknak 15 nap alatt 37.000 (Harminchétezer) Ft felülvizsgálati perköltséget. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s : A felülvizsgálati kérelem szempontjából irányadó tényállás szerint a felperes jogelődje a P L Rt. (a továbbiakban: felperes) a 2002. január 14-én kötött kölcsönszerződéssel 3,071.250 Ft kölcsönt nyújtott az I.r. alperesnek személygépkocsi megvásárolásához 60 hónap futamidőre 13,18 % ügyleti kamat felszámítása mellett. Az első törlesztő részlet 70.165 Ft összegben 2002. február 15-én volt esedékes. A kölcsönszerződés biztosítására a megvásárolt gépkocsira opciós jogot kötöttek ki a felperes javára. Az ÁSZF 12.2.4.b pontjában az opciós vételárat a gépkocsi birtokba adása napján érvényes Eurotax árjegyzés szerinti vételár 20 %-kal csökkentett összegében határozták meg. Az általa fizetendő opciós vételárba a felperes jogosult volt az adóssal szemben a hitelszerződés alapján fennálló követelését beszámítani. A 12.2.5. pont szerint a hitelező a befolyt továbbértékesítési vételárral köteles volt az adós felé elszámolni. Amennyiben a gépjármű értékesítéséből befolyt vételár nem érte el az opciós vételárat, a különbözetet az adós kártérítés címén volt köteles megfizetni a hitelező részére. A kölcsön visszafizetéséért a II.r. alperes készfizető kezességet vállalt. Az I.r. alperes az első három részletet megfizette, azt követően fizetést nem teljesített. A felperes a szerződést 2002. szeptember 18-i esedékességgel azonnali hatállyal felmondta. A felmondás időpontjában az I.r. alperes tartozása 3,306.007 Ft volt. A felperes a felmondással együtt az opciós jogát is gyakorolta, az I.r. alperes azonban felhívás ellenére a gépkocsit csak 2003. december 15-én szolgáltatta vissza. 2005. szeptember 28-án a felperes a gépkocsit 1,767.000 Ft vételárért értékesítette, majd az elszámolás eredményeként 3,470.512 Ft tartozás megfizetésére hívta fel az alpereseket, amelyet az alperesek nem teljesítettek. A felperes keresetében 3,470.512 Ft tőke és ennek 2005. szeptember 30-tól járó kamatai megfizetésére kérte az alpereseket egyetemlegesen kötelezni. Az alperesek a gépkocsi beszámított értékét és a késedelmi kamat kezdő időpontját vitatták. Az első fokon eljárt Pesti Központi Kerületi Bíróság a 19.P.91.272/2007/11. számú ítéletében a keresetnek részben helyt adva, az alpereseket egyetemlegesen 2,145.305 Ft tőke és ennek késedelmi kamatai megfizetésére kötelezte. A Fővárosi Bíróság a felperes fellebbezése folytán hozott 45.Pf.640.397/2010/2. számú ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A másodfokú bíróság elfogadta az elsőfokú bíróságnak az ÁSZF 12.2.4.
- b)és
- c)pontjának értelmezése körében kifejtett álláspontját, miszerint az opciós vételárat a gépkocsi birtokba vételének napján érvényes Eurotax árjegyzés szerinti vételárának 20 %-kal csökkentett összegében kell meghatározni, továbbá az adóssal a birtokba vétel napját követő 15 nap alatt el kell számolni és az egyenleget közölni, azaz tudatni az adóssal, hogy az opciós vételár beszámítása után maradt-e fenn tartozása és ha igen milyen összegben. Az ÁSZF 12.2.5. pontja a gépkocsi újraértékesítése során elért árbevétel elszámolásának szabályait tartalmazza. Amennyiben az újraértékesítés során elért vételár nem éri el az opciós vételárat, úgy a hitelező a különbözetet kártérítés címén érvényesítheti. A perbeli esetben az adós 2003. december 15-én fennmaradt tartozásából és az értékesítés költségeiből a szakértői vélemény alapján megállapítható opciós vételár levonása után fennmaradt 2,145.305 Ft összeget köteles az alperes a felperesnek megfizetni. Az újraértékesítési ár nem érte el az ÁSZF 12.2.4.
- b)pontjában megállapított 1,922.400 Ft opciós vételárat, a különbözet megfizetése iránt azonban a felperes kártérítési keresetet nem terjesztett elő. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatását és az alpereseket terhelő marasztalás összegének 3,334.651 Ft tőkére, ennek 2005. szeptember 30-tól járó, a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresét kitevő késedelmi kamatára, valamint további 122.532 Ft késedelmi kamatra való felemelését; másodsorban mindkét fokú ítélet hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára történő utasítását kérte. A másodfokú bíróság által elkövetett jogszabálysértést a Pp. 3. §ának /2/ bekezdésében foglaltak megsértésében jelölte meg. Sérelmezte, hogy az eljárt bíróságok az alperesek fizetési kötelezettségének megállapításához szükséges elszámolást a gépkocsi birtokba adásának időpontjára - 2003. december 15. napjára vonatkoztatva készítették el, figyelmen kívül hagyva ezzel az ÁSZF 12.2.5. pontjában foglaltakat. Ez utóbbi rendelkezés szerint ugyanis az elszámolást a gépkocsi értékesítésének időpontjára 2005. szeptember 28-ára vonatkoztatva kellett volna elkészíteni. Ennek megfelelően az alperesek tartozása 2005. szeptember 28-án 5,166.913 Ft-ot tett ki, amelyből 1,889.532 Ft a késedelmi kamat, 3,277.381 Ft a tőketartozás. A Ptk. 293. §-a szerinti elszámolással az elért 1,767.000 Ft vételár az 1,889.532 Ft késedelmi kamat csökkentésére kerül elszámolásra, a fennmaradó tartozás 3,277.381 Ft tőke és 122.532 Ft késedelmi kamat. Meg kell fizetnie továbbá az alperesnek 57.270 Ft átírási költséget, így a tartozás összesen 3,334.651 Ft tőke és 122.532 Ft késedelmi kamat. Az I.r. alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. A II.r. alperes nyilatkozatot nem tett. .-.-.-.-. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül és azt a felhozott okokból nem találta jogszabálysértőnek. A felülvizsgálati eljárásban a Legfelsőbb Bíróságnak is abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az eljárt bíróságok a Ptk. 207. §-ában foglaltak figyelembevételével helyesen értelmezték-e a perbe hozott kölcsönszerződés elválaszthatatlan részét képező ÁSZFnek a vételi jog gyakorlására vonatkozó 12.2.4. pontját, valamint a gépjármű értékesítését követő elszámolásra vonatkozó 12.2.5. pontjában foglaltakat. A Legfelsőbb Bíróság mindenben egyetértett a fenti szerződéses kikötéseknek az eljárt bíróságok általi értelmezésével. Megállapítható, hogy a szerződés 12.2.4. pontja a vételi jog gyakorlásának; ezen belül a
- b)pont az opciós vételár megállapításának, a
- c)pont pedig a hitelezőnek a gépkocsi átvételét követő 15 napon belüli elszámolási kötelezettségének, az adós elszámoláskor fennálló összes tartozása és az opciós vételár egyenlegéről történő értesítés szabályait rögzíti. Az ÁSZF 12.2.4.
- b)pontja értelmében az opciós vételár a gépjármű tényleges birtoka adása napján fennálló Eurotax árjegyzés szerinti vételárának 20 %-kal csökkentett összege. A
- c)pont szerint a hitelezőnek az adós tartozását a gépjármű átadását követő 15 napon belül el kell számolnia és az elszámoláskor fennálló összes tartozást, valamint az opciós vételár különbözetéről, mint a tartozások és követelések egyenlegéről az adóst értesítenie kell. Alaptalanul állította tehát a felperes, hogy az adós összes tartozását, valamint a gépkocsi opciós vételárát az értékesítés időpontjára vonatkoztatva kell elvégezni. Ez az eljárás annyiban különbözik a szerződéses kapcsolat végérvényes lezárásától, hogy az egyenleg közlést követően a gépjármű újraértékesítésig sem kifizetésre, sem pedig a követelés hitelező általi értékesítésére nem kerülhet sor. A szerződés 12.2.5. pontja a gépkocsi továbbértékesítése során befolyt ún. továbbértékesítési vételár elszámolásának, felhasználásának szabályait tartalmazza. Az ÁSZF 12.2.4. és 12.5. pontjának együttes helyes értelmezése a Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint is az, hogy az elszámolás időpontja a gépkocsi birtokba adásának és nem értékesítésének időpontja, mely utóbbira a hitelezőnek befolyása van. A gépjármű birtokbavételének időpontjában készült elszámolás azonban korrigálandó, illetve korrigálható, amennyiben az opciós ár és az újraértékesítési ár között különbség mutatkozik. Figyelembe veendő továbbá a gépjármű értékesítésével, birtokbavételével kapcsolatos költségek is. Helytállóan mutatott rá a másodfokú bíróság, miszerint a gépkocsi újraértékesítésekor elért vételár nem érte el a beszámított opciós vételárat, amelynek megfizetésére a hivatkozott ÁSZF rendelkezés szerint a felperes kártérítés címén lett volna jogosult. Kártérítés iránti igényt azonban a perben nem terjesztett elő, annak megállapításához szükséges tényeket nem adott elő, ezért az eljárt bíróságoknak e kérdésben érdemben állást foglalni nem kellett, így a Pp. 2. § /3/ bekezdését nem sértették meg. A felperes felülvizsgálati kérelmében a perben eljárt bíróságok által eszközölt a birtokba adás napján fennálló adatok és az értékesítési költségek figyelembe vételével meghatározott elszámolás tekintetében számítási hibára nem hivatkozott, így azt a Legfelsőbb Bíróság nem vizsgálta. A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §-ának /3/ bekezdése szerint hatályában fenntartotta. A felperes felülvizsgálati kérelme sikertelen volt, ezért a Pp. 78. §-ának /1/ bekezdése szerint köteles az I.r. alperes ügygondnokának járó díjat megtéríteni. Az I.r. alperes ügygondnokának költsége a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §-ának
- a)pontja és /2/ bekezdése szerint felszámítható, az ÁFA-t is tartalmazó ügygondnoki díjat foglalja magában. Budapest, 2011. december 13. Dr.Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke Gyöngyösiné dr.Gyügyei Klára sk.előadó-bíró Dr.Lőrincz Györgyné sk. bíró