A határozat elvi tartalma: A bíróságnak a jogvitát a közigazgatási szerv határozatának meghozatalakor hatályos jogszabályok és tények alapján kell elbírálnia. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.V.35.160/2011/6.szám A Kúria az Árva és Sótonyi Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Sótonyi Gergely ügyvéd, ......) által képviselt ... ..... (felperes címe) felperesnek a dr. Drávai Katalin és dr. Bittsánszky Géza jogtanácsosok által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen helyi adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Pest Megyei Bíróság
- november
- napján kelt 2.K.26.591/2010/
- számú ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán eljárva - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Kúria a Pest Megyei Bíróság 2.K.26.591/2010/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A felperes
- január 1-én közhasznú társaságként működött, a gazdasági társaságokról szóló
- évi IV. törvény
- §
(3)bekezdése alapján alapító okiratának módosításával
- július 14től pedig nonprofit Kft.-ként. A felperesnek ....szám alatt üdülőtulajdona van. A felperes
- július 17-én tájékoztatta a helyi adóügyben eljáró elsőfokú adóhatóságot a cégforma változásról és kérte építményadó mentességének megállapítását
- évre, arra alapítottan, hogy
- január 1-én az ingatlan tulajdonosaként még Kht. volt, és az ezt megelőző
- adóévben folytatott vállalkozási tevékenységből származó nyeresége után nem keletkezett társasági adó fizetési kötelezettsége. Az elsőfokú adóhatóság a
- október
- napján kelt határozatában a felperes építményadó mentesség iránti kérelmét elutasította. Érdemi döntését a helyi adóról szóló
- évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.)
- §
(2)bekezdésében foglaltakra alapítottan azzal indokolta, hogy adómentesség a felperest kizárólag a helyi iparűzési adó tekintetében illeti meg. A felperes fellebbezése alapján eljárt alperesi jogelőd (a továbbiakban: alperes) a
- december
- napján kelt .... számú határozatában az elsőfokú határozatot -helyes indokaira tekintettel - helybenhagyta, és megjegyezte, hogy
- december
- napjáig a felperest - mint Kht.-t- megillette az építmény adó alóli mentesség. A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Azzal érvelt, hogy
- január 1-i hatályos jogszabályok értelmében, amikor is még kht. formában működött, megillette a mentesség a Htv.
- §
(2)bekezdése értelmében, ezt alátámasztja a Htv. 12. §
(1)bekezdése is, és a cégforma változást a Htv. 14. §
(2)bekezdése szerint csak a következő év első napja után lehetett volna alkalmazni. Az alperes kérte. ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását A megyei bíróság a felperes keresetét elutasította. Jogi álláspontja a következő volt: A közigazgatási határozatot a Pp. 339/A. §-a értelmében a bíróságnak a meghozatalakor hatályban volt jogszabályok és fennálló tények alapján kell felülvizsgálnia. A Htv. 2009. január 1-én hatályos 3. §-ának
(2)bekezdése a Kht. kapcsán is adómentességet állapított meg, de az adóhatóságoknak a határozatok meghozatalakor hatályos Htv. 3. §
(2)bekezdését kellett figyelembe vennie. Ez utóbbi szerint pedig a felperest az építményadó alóli mentesség, mint Kht.-t, mint kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit társaságot nem illette meg. Az adófizetési kötelezettség a bevallás, illetve a határozat alapján a hatályos jogszabályok szerint keletkezik. A határozat meghozatalakor hatályos Htv. 3. §
(2)bekezdése szerint pedig az építményadó adóalanyiság alóli mentesség a felperes esetében nem áll fenn az építményadó tekintetében, továbbá a speciális adómentességi szabályokat a Htv.
- §-a tartalmazza. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte ennek hatályon kívül helyezését, az alperes határozatának elsőfokú határozatra is kiterjedő megváltoztatását, és annak megállapítását, hogy
- év vonatkozásában építményadó mentesség illeti meg. Fenntartotta a keresetben is kifejtett jogi álláspontját, mely szerint a
- január
- napján hatályos Htv.
- §
(2)bekezdése értelmében, mint Kht-t adómentesség illette meg, a Htv. 12. §
(1)bekezdése pedig kimondja, hogy az adó alanya, az aki a naptári év első napján az év építmény tulajdonosa. Kifejtette, hogy az alperes és a bíróság jogértelmezése téves, mivel a Htv. 14. §
(2)bekezdése értelmében az adókötelezettséget érintő változásokat csak a változást követő év első napjától kell figyelembe venni, tehát esetében ezt csak
- január
- napjától lehetett volna releváns adatként értékelni. Előadása szerint a megyei bíróság tévesen hivatkozott arra, hogy a Htv.
- §
(2)bekezdése kizárólag építményhez kötődő változásokra vonatkozik. Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában tartását kérte. Határozatában és a perben tett nyilatkozatát fenntartva azt hangsúlyozta, hogy a felperes kérelme alapján indult eljárás a jogszabályváltozást követően indult meg, és ezen eljárás során hatályos jogszabályok már nem biztosítottak lehetőséget a kérelemnek helyt adó határozat meghozatalára. Hivatkozott arra is, hogy a felperes az építményadót kiszabó határozat ellen korábban nem élt jogorvoslattal, és a Htv. 14. §
(2)bekezdése az adózási kötelezettségek tárgyi és nem alanyi oldalát szabályozza. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúria - a Pp.
- § alapján eljárva - a felülvizsgálati kérelem által vitatott körben a rendelkezésére álló iratok alapján a következőket állapította meg: A helyi adóügyben eljáró önkormányzati adóhatóság az ingatlan után a felperes építményadó fizetési kötelezettségét a ..... számú határozatban írta elő évente 658.700 forint összegben, amely ellen - a rendelkezésre álló iratok szerint - a felperes jogorvoslati kérelmet nem nyújtott be. A felperes a kereseti kérelme által sem vitatottan, illetőleg a kereseti kérelméhez csatolt iratokból megállapíthatóan az építményadó fizetési kötelezettséget előíró határozatnak megfelelően kézhez kapta az helyi adóhatóság
- február 18-án kelt fizetési felhívását is, mely szerint az éves adófizetési kötelezettségét két részletben, pótlékmentesen
- március 16-ig, illetőleg
- szeptember 15-ig teljesítheti. Felperes továbbá általa sem vitatottan, sőt a csatolt iratokból is megállapíthatóan e fizetési kötelezettségének
- március 12-én, illetőleg
- december 18-án eleget tett. A felperes
- július 17-én nyújtotta be az elsőfokú adóhatósághoz az építmény adó alóli mentesség megállapítása iránti kérelmét
- egész évére vonatkozóan. A felperesi kérelem benyújtásának időpontjában azonban már hatályban volt, mégpedig
- január 1-i hatállyal a Htv.
- §
(2)bekezdésének a
- évi LXXXI. törvény
- §-ával beiktatott azon rendelkezése, amely az adómentességet a Kht.-k számára már csak kizárólag a helyi iparűzési adó vonatkozásában biztosította a jogszabályban meghatározott törvényi feltétek megléte esetén. Ennél fogva az elsőfokú, továbbá a másodfokon eljárt jogerős határozat hozó adóhatóság, az alperes a felperes által
- július
- napján előterjesztett kérelem tárgyában a jogszabály változásra figyelemmel - már csak a mentesség iránti kérelem elutasításáról dönthetett. A felperesi kérelemnek helyt adó határozat meghozatalára csak akkor nyílt volna törvényes lehetőség, ha a felperes az építményadót kiszabó határozat ellen időben jogorvoslattal él, illetőleg mentesség iránti kérelmét ahogyan erre az alperes a jogszabály jogvita eldöntésére irányadó határozat meghozatalakor hatályos jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel utalt
- december
- napjáig terjedő időszakra nézve előterjesztette volna. Tekintettel arra, hogy a jogvita eldöntésére irányadó jogszabályi rendelkezés év közben módosult, mégpedig visszaható hatállyal, az alperes nem alkalmazhatta a határozathozatalkor hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében a felperes által hivatkozott korábbi jogszabályt. A kérelem elbírálásakor hatályos jogszabályi rendelkezések - ahogyan azt a megyei bíróság megállapította - már nem biztosítottak lehetőséget
- évre felperesi kérelemnek helyt adó határozat meghozatalára. A megyei bíróság ítélete tehát megfelel a Htv. előzőekben nevesített szabályainak és a Pp. 339/A. §-ában foglaltaknak is. Osztja a Kúria a megyei bíróság jogi álláspontját a tekintetben is, hogy a Htv.
- §
(2)bekezdése az adózási kötelezettségek tárgyi oldalát szabályozza. Az építményekre vonatkozó adók szabályozására irányadó rendelkezések ugyanis a II. fejezet által szabályozott vagyoni típusú adók körében kerültek elhelyezésre több más adónemmel egyetemben, és az adókötelezettség adóalanyi oldalát a Htv. I. fejezete rögzíti. A kifejtettekre tekintettel a Kúria azt állapította meg, hogy a megyei bíróság ítélete a felülvizsgálati kérelem által vitatott körben nem sért jogszabályt, ezért azt a Pp. 275.
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A pervesztes felperes a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles a felülvizsgálati perköltség megfizetésére. A felperes a felülvizsgálati kérelmén illetékbélyegben a felülvizsgálati eljárási illetéket lerótta, így e tárgyban határozni nem kellett. Budapest, 2012. január 12. Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Kárpáti Magdolna sk. előadó bíró, Dr. Kurucz Krisztina sk. bíró