← Magyarország

Gf.40448/2011/4 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.448/2011/

  1. A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Várnai Rupert ügyvéd (................) által képviselt ............. (..............) felperesnek a dr. Damjanovich Gábor ügyvéd (...............) és dr. Doma István ügyvéd (.....................) által képviselt .............. (.................) alperes elleni közgyűlési határozatok felülvizsgálata iránti perében a Fővárosi Bíróság
  2. március 18-án kelt 11.G.41.215/2010/
  3. számú ítéletével szemben a felperes fellebbezése folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000 (tízezer) forint + áfa összegű másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Felperes az alperesi részvénytársaság részvényese. Alperes perbeli időszakot megelőzően hatályos alapszabálya a közgyűlés összehívására 30 napos időszakot tartalmazott. Alperes
  4. szeptember 21-től hatályos alapszabályának 11.2.
  5. pontja szerint a közgyűlés összehívása a kitűzött időpont előtt legalább 15 nappal az
  6. pont szerinti telefax számokra küldött vagy levél útján kézbesített névre szóló meghívással történik, amely tartalmazza a határozatképtelenség esetére a következő közgyűlés helyét és időpontját is. Az 5.
  7. pontban felperes fax-számaként a „..............." szám került feltüntetésre. Alperes igazgatósága
  8. május 10-én kelt meghívóval
  9. május 27-én 10 órára, megjelölt napirendi pontokkal közgyűlést,
  10. május 31-én 10 órára megismételt közgyűlést hívott össze.
  11. május 27-én a közgyűlés megtartásra került, 1-
  12. sorszám alatt határozatok születtek. Felperes a közgyűlésen nem volt jelen. Felperes
  13. június 28-án előterjesztett keresetében a Gt.
  14. §-a alapján a
  15. május 27-én meghozott valamennyi közgyűlési határozat hatályon kívül helyezését, alperes perköltségben marasztalását kérte. Előadta, a közgyűlésre szabályszerű közgyűlési meghívót nem kapott, a nem szabályszerűen összehívott közgyűlés határozatokat sem hozhatott volna. A közgyűlés összehívása továbbá az alapszabály 11.2.3 pontjába is ütközik, mivel az a közgyűlés összehívását a kitűzött időpont előtt legalább 30 nappal megelőzően írja elő. Előadta továbbá, jogi képviselője a közgyűlés napján 11 óra 17 perckor faxot és e-mailt küldött azt alperest képviselő ............. ügyvédnek, melyben rákérdezett a közgyűlés megtartására, és kérte jegyzőkönyv megküldését. A jogi képviselő a megkeresésére nem válaszolt, jegyzőkönyvet nem küldött. A közgyűlés megtartásáról a .............. képviselőitől szerzett tudomást. Arra is hivatkozott, a Gt. a telefax küldeményeknél nem állít fel törvényi vélelmet a kézbesítésre, a kézbesítés megtörténtét alperesnek kell bizonyítania. Annak igazolására, a közgyűlési meghívó nem érkezett meg, indítványozta a telefax készülékére küldött küldeményeket befogadó ügyintézője tanúkénti meghallgatását. Alperes a kereset elutasítását, felperes perköltségben marasztalását kérte. Állította, a közgyűlési meghívó elküldésének időpontjában hatályban volt,
  16. szeptember 21-i alapszabály szerint a meghívót a közgyűlés kitűzött napja előtt legalább 15 nappal kellett elküldeni, a felperes részére a meghívó
  17. május 11-én a közgyűlés napját 17 nappal megelőzően elküldésre került az alapszabály
  18. pontjában megjelölt fax számára. A fax üzenet elküldése visszaigazolásra került, alaptalanul állítja felperes, hogy a meghívót nem kapta meg. A közgyűlés összehívása szabályszerű volt. Meghívó hiányában kérdéses, felperes miért pont a közgyűlés időpontjában és helyszínére küldte érdeklődő levelét. Indítványozta, az elsőfokú bíróság hívja fel felperest annak a faxküldeménynek a csatolására, melyet tőle kapott, és amely állítása szerint nem egyezik a meghívóval. Felperes bizonyítási indítványa teljesítését ellenezte. Egyebek mellett mellékelte dr. ............. ügyvéd fax készülékének „adási naplóját", mely szerint a készülékről
  19. május 11-én 10 óra 03 perckor a ........... számú másik fax készülékre 4 oldal „Ok" eredménnyel továbbításra került, az ehhez csatolt egy-egy oldalas közgyűlési meghívót és eredmény kimutatást, valamint a kétoldalas mérleget. Az elsőfokú bíróság tanúként meghallgatta dr. ............. ügyvédet. A tanú előadta, feladatát képezte a
  20. május 27-i közgyűlési meghívó szerkesztése, azt az irodája telefax készülékéről küldte meg a felperesnek. Mivel tudta, hogy felperes mindig vitatja a meghívó kézbesítését, a lehető legnagyobb körültekintéssel járt el. Leellenőrizte a felperes internetes honlapján az elérhetőségét, telefax számát, az megegyezett az alapszabályban foglalttal. Kinyomtatta és eltette a saját telefax készüléke hívásnaplóját. A mellékleteket szintén megküldte. Az elsőfokú bíróság
  21. március 18-án kelt 11.G.41.215/2010/
  22. számú ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte felperest 28.125 forint perköltség megfizetésére. Az ítélet indokolása szerint alperes
  23. szeptember 21-től hatályos alapszabályának 5.
  24. pontja egyértelműen megjelöli felperes azon fax számát, melyre az alapszabály 11.2.
  25. pontja szerint a közgyűlési meghívót el kell küldeni, s ez utóbbi pont tartalmaz rendelkezést, egyezően a Gt. 232.§

(3)bekezdésében foglaltakkal arra is, a meghívó a közgyűlés időpontja előtt 15 nappal korábban küldendő el. Alperes az adási naplóval, annak mellékleteivel, valamint dr. ............. vallomásával igazolta, hogy a meghívó 2011. május 11-én a felperes alapszabályban feltüntetett fax-számára megküldésre került, alperes eleget tett a közgyűlés összehívására vonatkozó alapszabályi és törvényi rendelkezéseknek, így a Gt. 232.§
(3)bekezdésében írtaknak is, az alperesi részvényesek az alapszabályban, a fax-számokat is rögzítve, kifejezetten lehetővé tették a közgyűlési meghívó telefax útján történő megküldését. Telefax küldemény elküldése akkor történik meg, amikor a küldeményt küldő telefax készülék visszaigazolja, hogy azt eredményesen továbbította a címzett fax készülékére. Kitért arra is, az összehívás megfelelt a Gt. 7.§ rendelkezéseinek is, mivel a meghívó megküldése írásban történt, a 7.§
(2)bekezdése pedig nem alkalmazandó, mivel az az iratok postán történő elküldésére vonatkozó szabályokat tartalmaz. Az ítélettel szemben felperes fellebbezett jogi képviselő útján. Fellebbezését
  1. augusztus 24-én kiegészítette. Az ítélet megváltoztatását, a közgyűlési határozatok hatályon kívül helyezését, alperes perköltségben marasztalását kérte. Előadta, az elsőfokú bíróság elmulasztotta a tényállás teljes feltárását, nem a vitatott közgyűlés összehívására irányadó alapszabályi rendelkezéseket vizsgálta. Nem vizsgálta meg továbbá a közgyűlésen részt vett részvényesek szavazati jogosultságát, így a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályokat, különösen a Gt. 212.§-át nem megfelelően alkalmazta. A tényállás hiányos felderítésével és a jogszabályok nem megfelelő alkalmazásával a helytelenül megállapított tényállásból téves jogi következtetést vont le. Változatlanul állította, a közgyűlés összehívása idején hatályos alapszabály 11.2.
  2. pontja szerint a közgyűlési meghívót 30 nappal a közgyűlés megtartását megelőzően kellett kézbesíteni. A közgyűlésen a 14/2010.05.
  3. számú határozat módosította az alapszabály vonatkozó pontját, 15 napra szállítva le a határidőt. Ezen módosítás a perbeli közgyűlésre még nem lehetett irányadó, ezért valamennyi határozat a Gt. 232.§
(3)bekezdésébe ütközik. Alperes fellebbezési ellenkérelmében az ítélet helybenhagyását kérte helyes indokai alapján, valamint felperes másodfokú perköltségben marasztalását. Az elsőfokú eljárásban előadottakat fenntartva hangsúlyozta, a
  1. szeptember 21-i közgyűlés hozott határozatot a 30 nappal előbbi kézbesítési határidő 15 napra leszállításáról, ezen döntést tartalmazza a közgyűlés összehívása időpontjában hatályban volt,
  2. szeptember 21-i alapszabály. A felperes által hivatkozott határozatban csupán a kézbesítés meghatározása került pontosításra a Gt. 232.§
(3)bekezdésének megfelelően. A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozatlan. A részvénytársaságok szervezetére, működésére, határozatai felülvizsgálatára nézve a 2006. évi IV. törvény (Gt.) tartalmaz rendelkezéseket. A Gt. zárkörűen működő részvénytársaságokra alkalmazandó 232.§
(3)bekezdése szerint a közgyűlést az alapszabályban meghatározott módon, a közgyűlés kezdő napját legalább tizenöt nappal megelőzően a részvényeseknek küldött meghívó útján kell összehívni. A 45.§
(1)bekezdése kimondja, a gazdasági társaság bármely tagja (részvényese) kérheti a társaság szervei által hozott határozatok bírósági felülvizsgálatát arra hivatkozással, hogy a határozat a Gt. vagy más jogszabály rendelkezéseibe, illetve a társasági szerződésbe ütközik. A
(3)bekezdés úgy rendelkezik, a jogsértő társasági határozat bírósági felülvizsgálata iránti pert a határozatról való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül a gazdasági társaság ellen kell megindítani. A határozat meghozatalától számított kilencvennapos jogvesztő határidő elteltével a határozatot akkor sem lehet keresettel megtámadni, ha a perlésre jogosulttal azt nem közölték, illetve arról addig nem szerzett tudomást. Mindebből az következik, a jogvesztő határidőn túl a kereset nem módosítható, s nem egészíthető ki újabb jogsértésre hivatkozással. Az adott ügyben felperes a jogvesztő határidőben előterjesztett keresetében a
  1. május 27-i közgyűlési határozatok jogsértő és alapszabályba ütköző voltát lényegében arra hivatkozással állította, a közgyűlésre meghívót nem kapott, de a
  2. május 10-én kelt meghívó egyébként sem felel meg az alapszabály közgyűlés összehívását a kitűzött időpont előtt legalább 30 nappal előíró rendelkezésének. Az elsőfokú bíróság az alperes által benyújtott alapszabály, de a cégnyilvántartás nyilvános adatai szerint is, helytállóan állapította meg, a közgyűlés összehívásának időpontjában hatályban volt
  3. szeptember 29-i alperesi alapszabály a Gt. idézett 232.§
(3)bekezdésével azonosan a közgyűlés összehívását - szemben a felperes állításával - a közgyűlés kitűzött időpontja előtt legalább 15 nappal korábbi időponttal írta elő. Az alapszabály egyértelmű rendelkezése szerint a részvényesek közgyűlésre meghívása a meghívó részvényesek alapszabályban megjelölt telefax számára küldésével is történhet. Tekintve, alperes a perbeli közgyűlésre a felperes telefax útján történt meghívását állította, az elsőfokú bíróság az alapszabály 11.2.
  1. pontját helyesen értelmezve, helytállóan vizsgálta azt, hogy a meghívó elküldése a felperes alapszabályban megjelölt telefax-számára megtörtént-e. A perbeli adatokat, így a meghívót és mellékleteit továbbító fax-készülék adási naplóját, ahhoz csatolt okiratokat pedig helytállóan mérlegelve, értékelve, helyesen állapította meg a
  2. május 10-én kelt meghívó felperesnek határidőben történt megküldését, ebből következően a közgyűlés szabályszerű összehívását. Az alapszabály említett 11.2.
  3. pontjának rendelkezéséből következően pedig, a felperes tévesen hivatkozott arra, hogy a meghívó részére történt megérkezése, kézbesítése is vizsgálandó lenne a közgyűlés szabályszerű összehívása körében, helytállóan mellőzte ezért az elsőfokú bíróság a további bizonyítást. Mindezek alapján azt kellett megállapítani, az elsőfokú bíróság a kereset elbírálásához szükséges mértékben a tényállást teljes körűen feltárta, határozata minden tekintetben helytálló. Felperes fellebbezésében a határozatok jogsértő volta alapjául további új indokokat is előadott, melyek azonban egyrészt azon okból nem voltak figyelembe vehetők, hogy a keresetindításra írt határidő jogvesztő jellegéből következően a perben csakis az e határidő alatt a jogsértés alapjául felhozott, megjelölt kereseti előadások értékelhetők, másrészt a Pp. 235.§
(2)bekezdésében írt korlát is kizárta volna azok figyelembe vehetőségét. A kifejtettekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét az abban foglalt helyes indokok alapján a Pp. 254.§
(3)bekezdése alapján helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján kötelezte az eredménytelenül fellebbező felperest az alperes 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3.§
(3)-
(4)bekezdése, valamint 4/A.§-a alkalmazásával megállapított ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltsége megfizetésére. Budapest,
  1. január
  2. Dr. Rózsa Éva s.k. a tanács elnöke Dr. Rutkai Éva s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Sárközi Veronika bírósági ügyintéző . Molnár József s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.