Debreceni Ítélőtábla Bf.I.538/2011/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Debrecenben,
- november hó
- napján tartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő ítéletet: Az életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt .... ellen indított büntetőügyben a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság
- évi június hó
- napján kihirdetett 2.B.68/2011/
- számú ítéletét megváltoztatja az alábbiak szerint. A vádlott cselekményét testi sértés bűntetteként (Btk.170.§
(1),
(6)bekezdés I. fordulat) jelöli meg. A kiszabott fegyházbüntetés tartamát 5 (öt) év 6 (hat) hónapra enyhíti. A bűnjeleket a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság Gazdasági Hivatala kezeli. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság bü. száma helyesen: 7447/2010. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A vádlott által az elsőfokú bíróság ítéletének kihirdetésétől a mai napig előzetes fogvatartásban töltött időt is beszámítja a kiszabott szabadságvesztés büntetésbe. A másodfokú eljárásban 3.000 (Háromezer) Ft a vádlottat terhelő bűnügyi költség merült fel. Indokolás: Az első fokon eljárt megyei bíróság a vádlottat életveszélyt okozó testi sértés bűntette (Btk. 170.§
(1),
(6)bekezdés I. fordulata) miatt, mint többszörös visszaesőt, halmazati büntetésül 7 évi fegyházra és 6 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte. Rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a bűnjelek sorsáról és a bűnügyi költség viseléséről. Az ítélet ellen a vádlott és védője enyhítés érdekében fellebbeztek. A vádlott jogorvoslatának írásbeli indokolásaiban sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság az igazságügyi orvos-szakértői véleményre és a sértett vallomására alapította az ítéletet és elsiklott a rendelkezésre álló adatok felett, nem kérdőjelezte meg a sértett szavahihetőségét. A tárgyalás megismétlése nem az eljárási szabályoknak megfelelően történt. Védelmi helyzetben cselekedett, de azt is elismeri, hogy túllépte a jogos önvédelem fogalmát. Független orvos-szakértő bevonásával további bizonyítás felvételét kérte. Az ügyész az ítéletet tudomásul vette. A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség Bf.116/2011/4-I. sz. átiratában az ítélet kismértékű pontosítását indítványozta az iratok tartalma alapján a kés tényleges paramétereivel, összességében az ítélet helybenhagyását. A védelmi fellebbezések folytán az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét a Be. 348.§
(1)bekezdése alapján a Be. 371.§
(1)bekezdése szerinti nyilvános ülésen a meghozatalát megelőző eljárással együtt teljes terjedelmében felülvizsgálatának körébe vonta. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a perrendi szabályok megsértése nélkül folytatta le az eljárást. Nem foghatott helyt a vádlott állítása, miszerint az ülnökváltozás miatt megismételt eljárás nem az eljárási szabályoknak megfelelően történt, az a Be. 287.§
(4)bekezdésére figyelemmel perrendszerű volt. Az elsőfokú bíróság ügyfelderítési kötelezettségének eleget téve megalapozott tényállást állapított meg. Az ellentétes bizonyítékokat logikai hibát nem vétve értékelte. Helyes indokokkal vetette el a vádlott jogos védelemre hivatkozó védekezését. E körben utal az ítélőtábla az állandó bírói gyakorlatra, mely szerint az a körülmény, hogy a sértett a vádlott felé lépett, nem alapozza meg a jogos védelmi helyzet létrejöttét, a támadási tevékenység, mint aktív magatartás is csak akkor, ha már közvetlen fenyegetésnek tekintendő. A vádlott azt állította, hogy több, kisebb erejű, hadonászó mozdulatot tett, melyet az igazságügyi orvos-szakértő véleményében és a tárgyaláson történt meghallgatása alkalmával is cáfolt. Összevetve a sértett által is előadottakkal az orvos-szakértői véleménnyel kapcsolatban ésszerű aggály nem volt támasztható. Az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségének is teljes körűen eleget tett. A tényállás a Be. 352.§
(1)bekezdés a) pontja alapján - osztva a fellebbviteli főügyészség indítványát is - csupán az elkövetéskor használt kés paramétereivel egészítendő ki az ítélet
- oldal utolsó bekezdésében. A kés 13,5 cm össz-hosszúságú, közepesen karbantartott, 8 cm nyél és 5,5 cm pengehosszúságú, 2,8 - 3,5 cm pengeszélességű volt (nyomozati iratok
- oldala). Az így pontosított tényállás mentes a Be. 351.§
(2)bekezdésében felsorolt hiányosságoktól, a másodfokú eljárásban irányadónak tekintendő. A megalapozott tényállásra tekintettel további bizonyítás felvétele szükségtelen. Az irányadó történeti tényállás alapján okszerűen vont következtetést az elsőfokú bíróság a vádlott bűnösségére, a vádlotti tudattartalomra és helyes cselekményének jogi minősítése is. Az ítélet rendelkező részében annyi pontosítás indokolt - figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság 61. sz. Büntető Kollégiumi állásfoglalásában írtakra -, hogy a cselekmény pontos megjelölése testi sértés bűntette (Btk. 170.§
(1),
(6)bekezdés I. fordulat). A büntetés kiszabása körében irányadó bűnösségi körülményeket a megyei bíróság túlnyomórészt feltárta és javarészt helyesen értékelte. Az ítélőtábla álláspontja szerint azonban a vádlott javára értékelendő, hogy a terhére rótt cselekmény elkövetését mindvégig elismerte. Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a büntetés kiszabása során a vádlottal szemben a középmértékes szabályt alkalmazta. A szabadságvesztés mértékét a Btk. 83.§
(2)bekezdésére figyelemmel a felemelt tételkeret középmértékét elérő 7 év tartamú fegyházbüntetésben határozta meg. A vádlott többszörös visszaeső, azonban nem hagyható figyelmen kívül, hogy a többszörös visszaesést megalapozó és ezen túli büntetései sohasem személy elleni erőszakos bűncselekmények miatt kerültek kiszabásra, ezért az ítélőtábla alaposnak találta a védelmi jogorvoslatokat, lehetőséget látott a szabadságvesztés büntetés mérséklésére, melynek mértékét a középmértéket el nem érő tartamban, 5 év 6 hónapi fegyházban állapította meg. E büntetés szükséges, de egyben elégséges is a Btk. 37.§ és 83. §-ában írt célok eléréséhez. Az ítélet járulékos rendelkezései pontosításra szorultak, így feltüntetésre került a bűnjelek tárolási helye és helyesbítésre az elkülönített ügy bűnügyi száma. Fentiekre tekintettel az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét a jelzett körben a Be. 372.§
(1)bekezdése alapján megváltoztatta, illetve pontosította, egyéb helyes rendelkezéseit a Be. 371.§
(1)bekezdésére utalással helybenhagyta. Az előzetes fogvatartásban töltött idő további beszámításáról a Btk. 99.§
(1)bekezdése, míg a másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költségről a Be. 381.§
(1)bekezdése alapján történt rendelkezés. Észlelte végül az ítélőtábla, hogy az ítélet rendelkező részében a tárgyalási napok sorában
- május
- napja került rögzítésre, amely helyesen május
- volt, azonban a tárgyalás megismétlése folytán ennek feltüntetése is szükségtelen. Debrecen,
- november
- Dr. Balla Lajos sk. a tanács elnöke, Szabóné Dr. Szentmiklóssy Eleonóra sk. a tanács tagja, előadó, Dr. Nagy Éva sk. a tanács tagja. Záradék: A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 2.B.68/2011/
- számú ítélete a másodfokú bíróság jelen határozatában írt változtatással
- november
- napján jogerős és végrehajtható. Debrecen,
- november
- . Balla Lajos sk. a tanács elnöke