← Magyarország

Gf.40451/2011/4 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.451/2011/

  1. A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Papp János Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek, a Botta & Vámosi-Nagy Ügyvédi Iroda által képviselt I. rendű és a II. rendű alperes ellen kártérítés iránt indított perében a Fővárosi Bíróság
  2. június
  3. napján kelt 10.G.40.906/2010/
  4. számú ítélete ellen a felperes részéről
  5. sorszámon benyújtott fellebbezés folytán meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését helybenhagyja; kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű alperesnek 300.000 (háromszázezer) forint, valamint az alpereseknek együttesen 200.000 (kettőszázezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az I. rendű alperes eladóként, a II. rendű alperes vevőként
  6. július 2-án adásvételi szerződést kötött egy ... gyártmányú, 815/48 típusú tehergépjárműre, 10.461.000 forint + ÁFA vételáron. A felperes a fenti tehergépjárműre
  7. július 2-án lízingszerződést kötött a II. rendű alperessel, 48 hónapos futamidőre, 10.840.656 forint + ÁFA díjazás ellenében. A szerződés részét képező általános szerződési feltételek VIII. pontja a biztosításra, IX. pontja a kárfelelősségre, X. pontja a szavatosságra, XII. pontja az elszámolásra vonatkozó szabályokat tartalmazta. A felperes által birtokba vett gépjárműben - miközben ... közúti forgalomban vett részt -
  8. május 27-én kár keletkezett; az ... rendőrhatóság által felvett jegyzőkönyvből kitűnően a gépjármű a motor alóli részen meggyulladt, rövid idő alatt teljesen lángra kapott, melyet a kiérkező tűzoltóság oltott el, mind a gépjármű, mind annak rakománya teljesen megsemmisült, a tűzoltóság öngyulladásként értékelte az esetet. A felperes a hazaszállított gépjárművet magánszakértővel megvizsgáltatta, és annak azon eredményéről, hogy a tüzet elektromos berendezés hibája okozta,
  9. július 25-én kelt levelével az I. rendű alperest értesítette,
  10. november 17-i levelében pedig a termékfelelősségre hivatkozással kérte a gyártóval történő kapcsolatfelvételt. A gyártó
  11. július 6-án ... magánszakvéleményt szerzett be, mely szerint a tűz oka nem állapítható meg egyértelműen, egyik lehetséges ok a kipufogó berendezésre került éghető anyag meggyulladása; a ... magánszakértői véleményt feltételezésen alapulónak minősítette. A fenti szakvéleményre hivatkozással az I. rendű alperes a felperesi kárigényt
  12. augusztus 3-án kelt levelével elutasította. A felperes
  13. december 13-án beérkezett keresetében az
  14. évi X. törvény alapján kérte az I. rendű alperest kötelezni a bérleti díjjal azonos összegű, 13.076.250 forint kártérítés, valamint az alpereseket egyetemlegesen 8 millió forint elmaradt haszon megfizetésére, hivatkozva arra, hogy a perbeli gépjármű a szerződéskötéskor hibás volt, ennek következtében érte kár. A per során a keresetét akként módosította, hogy a Ptk.
  15. §-a és
  16. §

(1)bekezdés a) pontja alapján egyetemlegesen kérte kötelezni az alpereseket a gépjármű kicserélésére, egyéb kárai vonatkozásában jogfenntartó nyilatkozatot tett. Arra hivatkozással, hogy a szállítói és lízingjogviszony alanyai, továbbá a gépjármű szerződéskötéskori tulajdoni helyzete nem tisztázott, indítványozta a ...nyilvántartási Osztályának megkeresését. Az alperesek érdemi ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték; álláspontjuk szerint a szerződések alanyai tisztázottak, az I. rendű alperesnél kiválasztott járműre a felperes a II. rendű alperessel kötött bérleti szerződést, melyben a lízingbeadó a felperesre engedményezte az adásvételi szerződésből fakadó szavatossági és garanciális jogait, így szavatossági igény kizárólag az I. rendű alperessel szemben érvényesíthető, amennyiben a hibás teljesítés megállapítható. A felperes bejelentését követően a gépjárművet a gyártó által felkért szakértő megvizsgálta, annak eredménye a felperes hibás teljesítésre hivatkozását nem támasztotta alá, így arra megalapozottan igényt nem támaszthat. A II. rendű alperes viszontkereseti kérelmet terjesztett elő, melyben kérte a felperest a lízingszerződés idő előtti megszűnéséből adódó elszámolási kötelezettség alapján 4.633.717 forint - mely 2.966.450 forint bérleti díjból, 1.667.267 forint kalkulált nettó maradványértékből áll - és annak
  1. szeptember 16-tól az ÁSZF IV/
  2. pontja szerinti késedelmi kamata megfizetésére kötelezni, követelése összegét a
  3. július 19-én kelt
  4. sorszám alatti beadványában részletezte. A felperes a viszontkereset elutasítását kérte, arra hivatkozott, amennyiben a II. rendű alperes nem volt tulajdonosa a gépjárműnek, akkor vagy érvénytelen a szerződés, vagy létre sem jött; ténylegesen használati jogviszony keletkezett, melynek ellenértékeként a használati díj a felperes részéről már megfizetésre került. Utalt arra is, a gépjármű a baleset folytán a forgalomból kivonásra került, a jogviszony megszűnt, a káresemény következtében a szerződés lehetetlenült, annak oka nem a felperes érdekkörében merült fel. Az elsőfokú bíróság
  5. szeptember
  6. napján kelt 10.G.40.351/2005/
  7. számú keresetet elutasító, viszontkeresetnek helyt adó ítélete ellen a felperes fellebbezést terjesztett elő; a Fővárosi Ítélőtábla
  8. április
  9. napján kelt 10.Gf.40.651/2009/
  10. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
  11. §
(2)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, a per újabb tárgyalását és újabb határozat hozatalát elrendelve. A megismételt eljárásban a felperes az alperesek pénzbeli marasztalása iránti kereseti kérelmet terjesztett elő; az I. rendű alperest 13.076.250 forint tényleges kár, az alpereseket egyetemlegesen 8.000.000 forint elmaradt haszon és járulékai megfizetésére kérte kötelezni, hivatkozva arra, hogy a perbeli gépjármű a szerződéskötéskor hibás volt, így ennek következtében érte kár. Az alperesek érdemi ellenkérelmüket, a II. rendű alperes a viszontkereseti kérelmét változatlanul fenntartotta. A felperes változatlanul a viszontkereset elutasítását kérte, hivatkozva annak tisztázása szükségességére, hogy az alperesek rendelkeztek-e a perbeli gépjármű tulajdonjogával; a II. rendű alperes részéről történő lízingbeadás feltétele volt a jármű tulajdonjogának megszerzése. Az elsőfokú bíróság
  1. június
  2. napján kelt 10.G.40.906/2010/
  3. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította és kötelezte, hogy 15 napon belül fizessen meg az alpereseknek egyetemlegesen 1.350.000 forint perköltséget, valamint az államnak külön felhívásra 1.800.000 forint eljárási illetéket. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a II. rendű alperesnek 4.633.717 forintot és annak
  4. szeptember 16-tól a kifizetés napjáig járó, a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeres szorzatának megfelelő mértékű kamatát, valamint 565.500 forint perköltséget. Ítélete indokolásában megállapította, hogy a felperes és a II. rendű alperes között
  5. július 2-án operatív lízingszerződés jött létre; a II. rendű alperes a lízingszerződés megkötésével egyidejűleg vásárolta meg az I. rendű alperestől a perbeli gépjárművet, annak tulajdonjoga rá átszállt, a felperes részére történő birtokbaadással pedig a kárveszély a felperesre szállt. Kifejtette az elsőfokú bíróság, a Pp.
  6. §
(1)bekezdése alapján a felperesnek kellett az alperesek szerződésszegését bizonyítania, azt, hogy a káresemény a szerződés teljesítésekor fennálló hibára vezethető vissza. A Pp.
  1. §-a a bizonyítékok szabad mérlegelését lehetővé teszi, ez azonban nem érvényesül azon jogvitákban, amelyek megítéléséhez olyan különleges szakértelem szükséges, mellyel a bíróság nem rendelkezik. A perbeli hibás teljesítés vizsgálata igazságügyi szakértői bizonyítást igényelt; a kirendelt igazságügyi szakértő mind az alap, mind a kiegészítő szakvéleményében akként foglalt állást, hogy kétséget kizáróan nem lehet megállapítani, a gépjármű kigyulladását kiváltó ok a gépjármű átadásakor fennállt-e. Ezen szakértői megállapítás a szabad mérlegelés jogkörében eljárva sem hagyható figyelmen kívül, így az elsőfokú bíróság arra vont következtetést, hogy a felperes az őt terhelő bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget, nem igazolta kétséget kizáróan, hogy a káreseményt kiváltó ok a teljesítéskor fennállt, ezért az alaptalan keresetet elutasította. A viszontkereset elbírálása körében az elsőfokú bíróság megállapította, a II. rendű alperes a Pp.
  2. §-a szerint okirattal bizonyította, hogy a lízingszerződés érvényesen létrejött a felperes és a II. rendű alperes között. A szerződés részét képező ÁSZF.12.
  3. pontja szerint a felperes köteles a II. rendű alperes kárát megtéríteni, mely az elmaradt bérleti díjak diszkontált összegéből és a bérlet tárgyának a bérleti jogviszony megszűnése esetére előzetesen kalkulált eladási árából tevődik össze. Mindebből az elsőfokú bíróság a viszontkereset megalapozottságára vont következtetést és a pénztartozás után az esedékesség időpontjától kezdődő, az ÁSZF.IV.
  4. pontja szerinti késedelmi kamat megfizetésére is kötelezte a felperest. Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, melyben - tartalmilag elsődlegesen annak részbeni megváltoztatását, alperesek keresete szerinti marasztalását, másodlagosan a hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint a perben nem vitás tény, hogy a felperes új, kiemelkedő minőségi kategóriájú tehergépjárművet kívánt vásárolni, utóbbit támasztotta alá a jelentős vételár, és a ... márkanév azt sugallta, hogy kiemelkedő műszaki paraméterekkel rendelkező, biztonságos tehergépjárműhöz jut. A vétel jogi konstrukciója, a vételár jogcímének kifizetése számára másodlagos szempont volt. Ugyancsak nem volt vitás, hogy a per tárgyát képező gépjármű ...ban, az autópályán minden előzmény nélkül kigyulladt és leégett. A legkorábban eljárva ... magánszakértő vizsgálta meg a gépjárművet, majd az alperesek felkérésére egy ... cég a gépjármű fődarabjait leszerelte és ismeretlen helyre szállította, ezzel meghiúsították a hazai teljes körű igazságügyi szakértői bizonyítás lefolytatását. Álláspontja szerint a bíróság által kirendelt igazságügyi szakértő az alap és a megismételt eljárásban is kétséget kizáróan azt állapította meg, hogy a gyulladás kizárólag három tényezőre vezethető vissza, ugyanakkor kizárta, hogy a leégésnek bármilyen oka lenne a fuvarszállítmány, az ugyanis éghetetlen műanyag volt. Az igazságügyi szakértő által megállapított gyulladási okok a gépjárműben lévő műszaki állapot hiányosságára vezethetők vissza, ezen kívüli ok megállapításra nem került, így a keletkező tűz külső körülményre nem vezethető vissza. Lehetséges műszaki okok: az állófűtés többszörös cseréje vagy maga a készülékben lévő hiba; a generátor primer áramkörének le- és visszaszerelése miatt bekövetkezendő műszaki ok; a műszerfaltól a motorblokkhoz vezető kábelkötegek nem tűzbiztos vezetékben történő elvezetése, a laza kábelkötéses szorítás után a motorblokk mellett a kipufogócső közvetlen érintésével okozhatta a gyulladást. Függetlenül attól, hogy a szakértő a gyulladás okát kétséget kizáró módon nem jelölte meg, okszerűen az állapítható meg, hogy a megnevezett okok teljes körűen az eladó érdekkörébe estek, ebből logikai ok-okozati következtetéssel kizárólag az állapítható meg, hogy a perbeli gépjármű kigyulladását és megsemmisülését olyan műszaki probléma okozta, amely már a gépjármű átvételekor fennállt. Az alperesek fellebbezési ellenkérelmükben az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását kérték. Álláspontjuk szerint megfelelő bizonyítás lefolytatása után, annak eredménye kellő mérlegeléssel történő értékelése alapján vont következtetést az elsőfokú bíróság a kereset megalapozatlanságára. A perben döntő fontosságú alapszakvéleményben az igazságügyi szakértő azt állapította meg, nem bizonyítható és nem állapítható meg, hogy a káreseményt kiváltó ok a gépjármű átadásakor, a teljesítés időpontjában fennállt. A kiegészítő szakvélemény a gyulladást kiváltó lehetséges okok körét bővítette, azonban a szakvélemény érdemi megállapításain nem változtatott, a kiváltó ok teljesítéskori megléte, sőt maga a kiváltó ok sem ismert. Hivatkoztak az alperesek arra, hogy a perbeli gépjárművet a felperes által felkért magánszakértő vizsgálta meg elsőként, ezt követően a gyártó által felkért külföldi szakértő, vélhetően a felperes hozzájárulásával, így alaptalan az a fellebbezési érvelés, hogy az alperesek az igazságügyi szakértői bizonyítást meghiúsították volna. A Fővárosi Ítélőtábla a jogorvoslati eljárás során a II. rendű alperes viszontkeresetének helyt adó ítéleti rendelkezés megalapozottságát nem bírálta felül, figyelemmel arra, hogy az elsőfokú bíróság határozata e körben - fellebbezés hiányában - a Pp.
  5. §
(4)bekezdése alapján jogerőre emelkedett. A felperes fellebbezése nem megalapozott. Az elsőfokú bíróság az ítéletében a fellebbezéssel érintett körben a tényállást a peres felek indítványaira figyelemmel a jogvita elbírálásához szükséges mértékben feltárta, és helytálló az abból levont jogi következtetése is. A felperes a megismételt eljárásban változatlanul hibás teljesítésre hivatkozással támasztott követelést az alperesekkel szemben, keresetét akként módosítva, hogy a gépjármű kicserélése helyett kártérítést igényelt; az I. rendű alperest 13.076.250 forint tényleges kár, az alpereseket egyetemlegesen 8.000.000 forint elmaradt haszon és járulékai megfizetésére kérte kötelezni. A felperes fentiek szerint érvényesített jogára, valamint a Fővárosi Ítélőtábla 2010. április 13. napján kelt 10.Gf.40.651/2009/8. számú végzésében elrendelt eljárás azon eredményére figyelemmel, hogy a felperes a 2010. szeptember 21-i tárgyaláson a korábban beszerzett igazságügyi szakértői vélemény írásbeli kiegészítését indítványozta és a szakértői díjat felhívásra előlegezte, helyesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor a hibás teljesítés vizsgálatához szükséges, a Pp. 177. §
(1)bekezdése szerinti igazságügyi gépjármű műszaki szakértői bizonyítás keretében a Pp. 182. §
(1)bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával a rendelkezésére álló igazságügyi szakértői vélemény írásbeli kiegészítését rendelte el 10.G.40.906/2010/
  1. számú végzésével. ... igazságügyi gépjármű műszaki szakértő a fenti végzés alapján eljárva
  2. március 9-én
  3. sorszámon II. szakértői vélemény-kiegészítést nyújtott be, és értékelve az alperesek által rendelkezésére bocsátott, a perbeli gépjárműre vonatkozó típusbizonyítvány adatait is, nyilatkozott arról, hogy a korábbi szakvéleményét mennyiben tartja fenn, az e körben tett szakmai megállapításait az elsőfokú bíróság döntése meghozatalakor helyesen vette figyelembe, a Fővárosi Ítélőtábla nem osztja felperes szakértői bizonyítás eredményének téves értékelésére vonatkozó fellebbezési érvelését, az alábbiak szerint. A bíróság által kirendelt szakértő megállapította, hogy a becsatolt ... számú típusbizonyítvány a perbeli tehergépkocsira vonatkozik, az külön nem tartalmazza a vezetékrendszerre és annak elvezetésére vonatkozó jóváírást; a tűzesemény utáni képek alapján megállapította, hogy az elektromos vezetékek nem voltak éghetetlen védőcsőben elhelyezve, ugyanakkor páncél- és egyéb védőcsővel az „M" kategóriájú, illetve veszélyes anyagot szállító járművek (ADR) vezetékeit kell kötelezően ellátni, illetve a kipufogócsőtől minimum 100 mm-re elvezetni. A perbeli tehergépkocsi azonban „N" kategóriába tartozik, így rá a vezetékkötegek különleges tűzvédelmére említett előírás nem vonatkozik, a kirendelt szakértő arra vonatkozó szakmai megállapítást nem tett, hogy a perbeli gépjármű ne felelt volna meg a vonatkozó ... szabványoknak és előírásoknak; akként nyilatkozott, hogy a korábbi szakvéleményében leírtakat külön a becsatolt típusbizonyítvány nem változtatta meg. A korábbi,
  4. március
  5. napján kelt 26-I. sorszámú, valamint az azt kiegészítő,
  6. december
  7. napján kelt
  8. sorszámú szakvélemény szerint motortéri rövidzárlat a tűz legvalószínűbb oka; nem volt kizárható, hogy a vezetőfülke alatti motortérben a generátor 30-as vezetékén vagy a fülke jobboldali részén, kis keresztmetszetű vezetékein, a kipufogócső melletti vezetéken kialakult elektromos rövidzárlat volt a tűz keletkezésének az okozója, álláspontja szerint erre utaltak a jellemző vezetékvégi göbösödések, amelyeket a felperes felkérésére korábban eljárt ... szakértő, valamint a gyártó felkérésére eljárt ... szakértő fényképfelvételei dokumentáltak. A
  9. március 9-én előterjesztett,
  10. február
  11. napján kelt
  12. sorszámú III. szakértői vélemény-kiegészítés - a zárlat lehetősége mellett - további két tűzkeletkezési helyet nevesít; a kirendelt szakértő szerint a ... típusú pótfűtés is figyelemmel a valószínűleg szakember által elvégzett többszöri javításra - szintén lehetett a tűz kiindulásának helye, továbbá nem zárta ki a szakértő annak a lehetőségét sem, hogy a tehergépkocsi motorja a perbeli káreseményt megelőzően nagyobb terhelésnek volt kitéve, és a turbófeltöltő túlmelegedésének következtében a motorház alatt lévő műanyag burkolatokat, az ott lerakódott olajat öngyulladásra késztette, álláspontja szerint utóbbit támasztja alá, hogy öngyulladást regisztrált a tűzhöz kiérkező ... tűzoltóság is. Kétségtelen, hogy a kirendelt szakértő a
  13. sorszámú II. szakvélemény kiegészítésében kitért arra, hogy az öngyújtogatás nem tűnik valószínűnek és életszerűnek, műszaki szakértői szempontból az öngyújtogatás nem igazolható, továbbá az
  14. sorszámú szakvélemény tartalmazza, hogy a tehergépkocsi műanyag huzalokból álló rakománya kémiai tulajdonságai alapján nem öngyulladó, hőre nem égő, csak lágyuló, így kipufogócsőre kerülése a tűz kiváltó oka nem lehetett, azonban az ugyancsak tűzkeletkezési okként nevesített turbó környezetében bekövetkező öngyulladás az üzemben tartásra vezethető vissza. A
  15. sorszámú kiegészítő szakvélemény ugyanis egyértelműen rögzíti: „Szakértői gyakorlatban közúti járműnél tűzkiváltó ok lehet még, ha a dízel üzemű tehergépkocsi motor nagyobb terhelésnek van kitéve, magasabb fordulatszámon jár folyamatosan és 20-25 perc után minden átmenet nélkül leáll, a turbóház annyira átmelegedhet, - ami nem szűnik meg a keringtetett fűtés hatására -, hogy a motortérben percek alatt olyan magas hőmérséklet alakulhat ki, ami az ott lévő műanyag burkolatokat vagy a lerakódott esetleg olajat öngyulladásra késztetheti." A kirendelt szakértő ugyanitt azt is rögzítette, hogy a periratok tanúsága szerint a tűzesetet megelőzően a perbeli gépkocsi motorjával üzemetetési problémák voltak, menet közben leállt, a műszerfalon hibaüzenet hibát jelzett, emelkedőn haladt rakott, terhelt állapotban, ami üzem közbeni túlmelegedést természetesen okozhatott. A kirendelt szakértő szakmai álláspontját összegző
  16. sorszámú II. szakvéleménykiegészítés tehát - a fellebbezésben előadottaktól eltérően - nem kizárólag alperesi érdekkörbe eső tűzkeletkezési okot nevesít, emellett azok között rangsort nem állít fel, így a lehetséges okok mindegyike egyforma súllyal veendő figyelembe. A felperesi üzemben tartáshoz kapcsolódó tűz ok kizárására vezető körülmények bizonyítása a Pp.
  17. §
(1)bekezdése szerint a felperest terhelte volna - a kirendelt szakértő szerint a tüzet közvetlenül megelőző körülményekre, történésekre a gépjármű vezetője tudott volna nyilatkozni, tanúként meghallgatására azonban indítvány nem érkezett -, melynek nem tett eleget. A rendelkezésre álló igazságügyi szakvélemény és annak kiegészítései egyikében sincs arra vonatkozó szakmai megállapítás, hogy a perbeli gépjármű ... szakértő által kiszerelt és elszállított fődarabjai vizsgálata esetén az üzemben tartáshoz kapcsolható tűz ok kizárható lenne, továbbá a per nem vitás adatai szerint ezen magánszakértő az alperesek kihagyásával, közvetlenül a felperesnél, annak beleegyezésével, a gyártó felkérésére járt el, így a felperes maga felléphetett a kiszerelt ingók visszaadása iránt, mindezekre figyelemmel az igazságügyi szakértői bizonyítás lefolytatásának alperesi akadályozására tett fellebbezési érvelése sem foghat helyt. A lefolytatott igazságügyi gépjármű műszaki szakértői bizonyítás eredménye nem igazolta felperes azon fellebbezési előadását, hogy logikai ok-okozati következtetéssel kizárólag az állapítható meg, hogy a perbeli gépjármű kigyulladását és megsemmisülését a gépjármű átvételekor fennállt műszaki probléma okozta, így a Ptk. 305. §
(1)bekezdése szerinti hibás teljesítés kétségmentes bizonyítása hiányában helytállóan döntött az elsőfokú bíróság az arra alapított kárigény elutasításáról. Tekintettel arra, hogy a fellebbezésben előadottak eltérő tényállás megállapítására, illetőleg eltérő jogi következtetés levonására nem adtak alapot, a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel támadott részét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A felperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 239. §- alapján alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperesek jogorvoslati perköltsége megfizetésére, mely a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(5)bekezdésében foglaltak alkalmazásával, mérlegeléssel megállapított, általános forgalmi adót is tartalmazó jogi képviseleti munkadíjból áll. Budapest,
  1. január
  2. . Bánki Horváth Mária s. k., a tanács elnöke Levek Istvánné dr. s. k., előadó bíró A kiadmány hiteléül Dr. Felker László s. k., bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.