Gf.40294/2011/4 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.294/2011/

1. A Magyar Köztársaság nevében! A Fővárosi Ítélőtábla a Németh-Szalay-Török Társas Ügyvédi Iroda (..................) által képviselt ................... (...................) felperesnek a .............jogtanácsos által képviselt, .......................(alperes címe) alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében a Fővárosi Bíróság
2. december 16-án kelt, 12.G.40.320/2010/
3. számú ítélete ellen a felperes részéről benyújtott fellebbezés folytán - a
4. december
5. napján megtartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 100.000 (százezer) forint másodfokú perköltséget, továbbá az Államnak külön felhívásra 900.000 (kilencszázezer) forint le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az alperes
6. július 3-án július 18-i ajánlattételi határidővel, ajánlattételi felhívást tett közzé szendvics szállítására. Az eredményhirdetés várható időpontjaként
7. augusztus 8-át jelölte meg. Az ajánlattételi felhívás tartalmazta az ajánlatkérő adatait, az ajánlatkérés tárgyát, a kérdésfeltevés és konzultáció módját és idejét, az ajánlat formai követelményeit, az ajánlattevő pénzügyi, szakmai alkalmassága igazolására kért adatokat, illetve az ajánlati kötöttség lejáratának időpontját is, korlátozásokat. Az ajánlati felhívás I. számú mellékletét képezte a feladatkiírás, mely szerint a szendvicsmennyiség körülbelül 1,5 millió darab/év, a rövid járatok esetében körülbelül 300 ezer darab/év. A felperes a felhívásra pályázati anyagot nyújtott be, az ajánlatában 126 forint/darab árat számított a szendvicsekért. A felperes
8. augusztus 3-án alvállalkozási szerződést kötött a perben nem álló .................a pályázat alapján kötendő szerződés teljesítése érdekében. Az okirat szerint az ................98 forint/darab áron szállít szendvicseket részére. A szerződés 7.
9. pontja értelmében, amennyiben a felperes 60 napos határidőn belül nem rendel, vagy az alvállalkozó érdekkörén kívül eső okból lehetetlenül el a szerződésük, úgy 20 millió forint általány kártérítést fizet a felperes. A felperes, illetve az alvállalkozó 2009.október 5-én egyezséget kötöttek, amellyel a szerződést úgy módosították, a felperest 15 millió forintos kártérítés fizetési kötelezettség terheli, „melynek határideje a felperes és az alperes (megrendelő) közötti peres, vagy peren kívüli eljárásban hozott ítélet, vagy egyezség alapján az alperestől történő teljesítés felperes számláján történő jóváírásától számított három banki nap". A felperes ugyancsak a pályázat alapján kötendő szerződés teljesítése érdekében
10. augusztus
11. napján csomagológépet vásárolt, 6.582.000 forintért, és dátumozó berendezést
12. augusztus 29-én 1.440.000 forintért. A csomagológépre kötött szerződéstől az adásvételtől számított 60 napon belül, következmények nélkül elállhatott.
13. augusztus 15-én elektronikus üzenetben az alperes arról értesítette a felperest, hogy „jelenlegi döntésünk értelmében" ő a pályázat nyertese.
14. szeptember 29-én ugyancsak elektronikus levélben alperes megerősítette, hogy továbbra is szándékában áll a felperessel szerződést kötni, kérte, kezdje meg a felkészülést az első szállításra. Az alperes és a ............(...............) között érvényben lévő szerződés szerint a ........... volt feljogosítva szállítási szerződéskötésre, erre a ..............felhívta alperes figyelmét szóban, majd
15. október 15-én elektronikus levél útján. Alperes ezt a körülményt a felperes felé jelezte. Ezt követően,
16. október 17-én a felperes alvállalkozójának telephelyén a ..............főzőkonyhás üzemében felperes és a ...........beszállítói auditot tartottak, melyet a ..............nevében eljárt menedzser eredménytelennek ítélt. Álláspontja szerint az üzem akkori formájában alkalmatlan volt a hatályos jogszabályok szerinti hidegkonyhai szendvicsek előállítására és kiszállítására. A további auditon a felperes már nem vett részt, a .............és a felperes között nem jött létre a szerződés. A felperes 2010 február 18-án benyújtott, utóbb pontosított keresetében a Ptk. 6.§ára alapítva 67.632.000 forint biztatási kár, és ennek
17. augusztus 15-től a kifizetés napjáig járó, a Ptk. 301/A §-ban meghatározott mértékű késedelmi kamata, és a perköltség megfizetésére kérte az alperest kötelezni. 42 millió forintot, mint a pályázati felhívásban szereplő szendvicsmennyiségre eső elmaradt hasznot kívánta érvényesíteni. További 15 millió forintot az alvállalkozójával kötött egyezség alapján kért, utalva arra, a 20 millió forint helyett 15 millió forintos kártérítést kell fizetnie. A csomagoló beszerzésének költségeként 6.582.000 forintot, a csomagológép felújítási költségeként 1.650.000 forintot, a beszerzett dátumozó gép vételáraként 1.440.000 forintot, még további, gépek beállításával felmerült költségként 960.000 forintot, mint kárt jelölt meg. Előadta, az alperes
18. augusztus 15-ei, 29-ei, majd ezt követő elektronikus üzenetei alapján, alappal bízhatott abban, hogy a pályázat nyertese lesz, illetve ennek alapján a szerződést alperessel meg fogja kötni. Úgy nyilatkozott, bízva a tender nyertességben, az előkészületeket már
19. augusztusában megkezdte. Az alperes a kereset elutasítását kérte, hivatkozva arra, a pályázati kiírás nem jelentett egyúttal szerződéskötési kötelezettséget is, a szerződés reményében eszközölt beruházások felperes kockázati körébe esnek. Nem állapítható meg terhére szándékos magatartás, felperes oldalán a jóhiszemű eljárás. A felperes a tájékoztatásai előtt kötötte a gépvásárlási, illetve az alvállalkozói szállítási szerződést. A szerződés azért hiúsult meg, mert miután felperes elfogadta, hogy azt a .................kell megkötnie, a ..................feltételeinek nem felelt meg, és az újabb auditon, mely a szerződéskötés feltétele lett volna, nem vett részt. Vitatta a felperes által megjelölt összegszerűséget is. Az elsőfokú bíróság
20. szeptember
21. napjára tűzte ki az első tárgyalást, ezt megelőzően alperes az érdemi ellenkérelmét a felperes részére megküldte. A tárgyaláson az eljáró bíró tájékoztatta a feleket a bizonyítási teherről. Felperes határidő biztosítását kérte az ellenkérelemre történő nyilatkozattételre és bizonyítási indítványai előterjesztésére. Felperes a
22. december 6-án, az elsőfokú bírósághoz érkezett beadványában a keresetét fenntartva nyilatkozott alperes ellenkérelmére, kiemelten hivatkozva alperes elektronikus üzeneteire, s arra, hogy a szerződést alperessel kívánta megkötni, vitatta a ............. által végzett audit objektivitását is. Kiemelten hivatkozott a
23. augusztus 15-i, a
24. szeptember 29-ei alperesi elektronikus üzenetre, s kérte .................tanukénti meghallgatását. Utóbbi indítványát jogi képviselője a
25. december 16-i tárgyaláson megismételte, hivatkozva arra is, tudomása szerint ....................a tárgyaláson meg fog jelenni, csak késik. Ezen a tárgyaláson indítványozta ............és .......................meghallgatását is a lefolytatott levelezésre, illetve kérte az alvállalkozó ügyvezetője meghallgatását. Az elsőfokú bíróság a
26. december 16-án kelt, 12.G.40.320/2010/
27. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította, s a felperest kötelezte alperes részére 200.000 forint perköltség megfizetésére. Az ítélet indokolásában kifejtette, felperest terhelte annak bizonyítása, alperes szándékos magatartása őt alapos okkal indította a kárt eredményező magatartásra. Az elsőfokú bíróság a felperesi követelés egyes tételeit külön vizsgálva megállapította, felperes által állított 15 millió forint összegű kár őt ténylegesen nem érte. Az alvállalkozójával kötött egyezség szerint felperes ezt az összeget nem teljesítette, azt a jelen peres eljárásban számára kedvező, alperest elmarasztaló ítélet esetén kell teljesítenie. Így a követelés nemcsak idő előtti, hanem ez a fizetési kötelezettség a felperest nem is terheli. A csomagológép és dátumozó gép beszerzése, beállítása kapcsán az elsőfokú bíróság utalt arra, a felperes birtokában van a gépeknek, azokat hasznosítani, értékesíteni tudja. A felperest ért kár legfeljebb a beszerzési és továbbadási ár közötti esetleges különbözet lehetne, de erre nézve a felperes tényállítást nem tett, összegszerűséget nem igazolt. Bizonyítási indítványt sem terjesztett elő a felújítási költség és gépbeállítás összegeire, illetve azok megalapozottságára. Az elsőfokú bíróság utalt arra is, az alperes
28. augusztus 15-i elektronikus üzenete nem tekinthető olyan közlésnek, mely a bíztatási kár tényállását megalapozná. A szeptember 29-ei üzenet tartalma szerint megalapozná a felperes jóhiszeműsége esetén a bíztatási kár meglétét, ennek kapcsán azonban az elsőfokú bíróság megállapította, a felperes az alvállalkozójával a szerződést ezt megelőzően
29. augusztus 3-án kötötte, illetve ezt megelőzően szerezte be a csomagológépet és a dátumozó gépet is. A felperes kára abból származott, hogy bízva a tendernyertességben már a
30. szeptember 29-ei közlés előtt beruházásokat eszközölt. Utalt az elsőfokú bíróság arra is, a kereseti kérelem az okozati összefüggés hiányában is megalapozatlan. Felperes elfogadta azt tényt, hogy a ................kell a szerződést megkötnie, majd miután az első auditon a .................által támasztott követelményeknek nem felelt meg, a részére lehetővé tett további auditon nem vett részt, így a szerződés meghiúsulása ennek a következménye. Felperes egyébként nem hivatkozott a .................által támasztott lehetetlen, vagy számára gazdaságilag elfogadhatatlan feltételekre. Az elsőfokú bíróság a felperes 42 millió forintos elmaradt haszon megfizetésére vonatkozó kárigényét is megalapozatlannak értékelte. Alperest szerződéskötési kötelezettség nem terhelte. Alperesnek volt a szerződéskötésére irányuló szándéka, de a közléssel okozati összefüggésben a felperesnek nem volt elmaradt haszonként kára. Nem a fennálló szerződés megszűnéséről volt szó, a meg nem kötéssel okozati összefüggésben keletkezett bíztatási kár fogalmába az eset körülményei folytán csak a szerződéskötés alapos reményében eszközölt beruházások tartozhattak volna. Utalt az elsőfokú bíróság arra is, a pályázati mennyiség becsléssel megadott szám volt, nem volt igazolt a szerződés létrejötte esetén a jogviszony egy évig történt tényleges fennmaradása sem, s egyébként a felperes által kalkulált összeg sem egyezhet meg automatikusan a beszerzési, illetve szállítási ár különbözetével, hiszen nyilvánvalóan felperesnek egyéb költségei is felmerülnének az adminisztrációnál. Az elsőfokú bíróság mellőzte a felperes által indítványozott tanúbizonyítást, részint azért, mert azt a felperes nem a Pp. 141.§