Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.381/2011/
- A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Fekete és Társai Ügyvédi Iroda (......................) által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperesnek, ....................(alperes címe) alperes ellen közgyűlési határozatok érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Bíróság
- március 25-én kelt, 11.G.41.763/2010/
- számú ítélete ellen a felperes részéről benyújtott fellebbezés folytán - a
- január
- napján megtartott nyilvános fellebbezési tárgyalás alapján - meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy az államnak külön felhívásra fizessen meg 36.000 (harminchatezer) forint fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A ................a ................. cégjegyzékszámon tartják nyilván alperes címe székhellyel, a felperes 1/1 tulajdoni hányadú tulajdonosa a...................alatti lakásnak, mely az alperesi lakásszövetkezethez tartozik. Alperesi alapszabály III./
- pontja szerint a közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok több, mint a fele megjelent. Ha a közgyűlés határozatképtelen az ezt követő 15 napon belüli időpontban azonos napirenddel újabb közgyűlést (továbbiakban megismételt közgyűlés) kell tartani. A megismételt közgyűlés a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes. A megismételt közgyűlés csak az eredeti napirendben szereplő kérdésekben határozhat. Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a
- évi CXV. törvény rendelkezései az irányadóak.
- augusztus 22-i meghívóval ..................ügyvezető elnök összehívta az alperes közgyűlését
- szeptember 6-án 17 óra 30 percre, felsorolta a napirendi pontokat 1-
- sz. alatt. A határozat képtelenség esetére a megismételt közgyűlés időpontját
- szeptember 6-án 18 órára jelölte meg az eredeti közgyűléssel megegyező helyen és napirendi pontokkal, azzal, hogy a megismételt közgyűlés a megjelent tagok számára tekintet nélkül az eredeti napirendben szereplő kérdésekben érvényes határozatot hozhat. Mellékelte a tájékoztatót és a meghatalmazást. A meghívó
- augusztus 22-én kifüggesztésre került, azt közvetlenül eljuttatták a tagoknak és a nem tag tulajdonosoknak. A
- szeptember 6-án 17 óra 30 percre kitűzött közgyűlés határozatképtelen volt, a megismételt közgyűlést ugyanezen a napon 18 órakor megtartották. A közgyűlés a 24/2010.(09.06.) számú határozatával felhatalmazta .................hogy szerződést kössön a ............................-vel a fűtési hődíj évi egyszeri leolvasására. A 25/2010.(09.06.) határozat szerint a lakásszövetkezet elnökének, ...................meg kell kötnie a szerződést a lakások fűtési díjának elszámolására a ...............-vel. A felperes az elsőfokú bírósághoz
- szeptember 24-én érkezett keresetével kérte az alperes
- szeptember 6-án tartott, megismételt közgyűlésén hozott határozatainak hatályon kívül helyezését. A kereseti kérelemben kifejtette, az eredeti időpontra összehívott közgyűlés határozatképtelen volt, a megjelentek létszáma nem érte el az 51%-ot, a 18 órai kezdettel megtartott közgyűlést nem lehetett volna megtartani, a
- évi CXV. törvény 17.§
(2)bekezdése és a PK
- szabályai szerint. A bírói gyakorlatra is figyelemmel a határozatképtelen közgyűlés napján nem lehet megismételt közgyűlést tartani. Mindezek alapján a megismételt közgyűlés határozatai eljárási hibával születtek. Alperes a kereset elutasítását kérte, vitatva, hogy a megismételt közgyűlés kitűzése, megtartása jogszabálysértő lett volna. A Fővárosi Bíróság a
- március 25-én kelt 11.G.41.763/2010/
- számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Határozatát azzal indokolta, a lakásszövetkezetekről szóló
- évi CXV. törvény 17.§
(1)és
(2)bekezdése értelmében, ha a közgyűlés nem határozatképes, az azt követő 15 napon belüli időponttal, azonos napirenddel újabb közgyűlést kell tartani. A megismételt közgyűlés a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes. Az alperes alapszabálya a törvénnyel azonos rendelkezéseket tartalmaz. Az elsőfokú bíróság megítélése szerint a törvény 17.§
(2)bekezdésének rendelkezéséből nem következik az, amit a felperes keresetében állított, a megismételt közgyűlés ne lehetne megtartható ugyanazon a napon, amire a közgyűlés eredeti időpontja is meg volt határozva. A törvény a megismételt közgyűlés határidejének csak a záró napját határozza meg, ami alapján a megismételt közgyűlés időpontja nem lehet későbbi, mint az eredeti közgyűlés időpontjától számított 15 nap. Nem szab korlátot a törvény arra nézve, hogy a közgyűlés és a megismételt közgyűlés között mennyi időnek kell eltelnie, így a megismételt közgyűlést jogszerűen meg lehet tartani ugyanazon a napon, amire a közgyűlés eredeti időpontját kitűzték. A PK.4. számú állásfoglalás nem alkalmazható, mivel az a Pp-ben írt határidőket értelmezi, a jelen jogviszonyt a lakásszövetkezetekről szóló törvény szabályozza. Amennyiben a törvényalkotó szabályozni kívánta volna, hogy a közgyűlés és a megismételt közgyűlés között minimum mennyi időnek kell eltelni, megtehette volna, mint ahogyan a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 142.§
(3)bekezdésében a kft-k vonatkozásában megtette. Hasonló rendelkezést azonban az Lsztv. 17.§
(2)bekezdése nem tartalmaz. Az ítélet ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, kérte az elsőfokú ítélet megváltoztatását, alperes perköltségben való marasztalását. Előadta, az elsőfokú bíróság határozata téves jogi értelmezésen alapul. A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény 1.§
(2)bekezdése szerint az e törvényben, illetve alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Ptk. rendelkezése az irányadó, a törvény 17.§
(2)bekezdésében írt határidő anyagi jogi határidő, annak számítására a Ptk. hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi XI. tvr. 3.§
(1)bekezdése akként rendelkezik, hogy a napokban megállapított határidőbe a kezdő napot nem lehet beleszámítani. A lakásszövetkezetekről szóló törvény 17.§
(2)bekezdése szerinti határidő napokban került meghatározásra, ezért tévesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a megismételt közgyűlés a felhívott jogszabályhely alapján megtartható a határozatképtelen közgyűléssel egy napon. Ugyanerre vonható következtetés abból is, hogy míg a társasházi törvény 37.§
(2)bekezdése 2009. október 1-től hatályos szövege a korábbiaktól eltérően külön kimondja, hogy a megismételt közgyűlés a határozatképtelen közgyűlés napjára is kitűzhető, addig a lakásszövetkezeti törvény 17.§
(2)bekezdése ilyen kifejezett rendelkezést nem tartalmaz. Fentiekből következően az alperes
- március 25-i közgyűlésén hozott határozatok törvénysértőek. Kérte a
- március 25-i közgyűlésen hozott határozatok érvénytelenségének megállapítását a lakásszövetkezeti törvény 9.§
(1)bekezdése alapján. Utalt arra, a Gt. nem vonatkozik sem a szövetkezetekre, sem a lakásszövetkezetekre, így az arra való hivatkozás minden alapot nélkülöz. Alperes írásban benyújtott fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását és a felperes kötelezését kérte a felmerült perköltség megfizetésére. Utalt arra, a fellebbezésében felperes tévesen jelölte meg a közgyűlés időpontját. Alperes
- évben állami támogatású öko plus korszerűsítési programot végzett, a perbeli közgyűlés elsősorban a kivitelezés folyamatának ismertetésére, illetve a fűtés-szabályozás, fűtésdíj elszámolásának új rendszerére vonatkozó tájékoztatás céljából került megtartásra. A szükséges szabályozókat a felperes is beépítette, az érvei nem fogadhatók el. A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozatlan. Az elsőfokú bíróság az irányadó tényállást helyesen állapította meg, jogi minősítése is helytálló volt, ítéletét megfelelően indokolta. A fellebbezésben felhozottakra figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla utal arra, a lakásszövetkezetekről szóló
- évi CXV. törvény 17.§
(2)bekezdése szerint, ha a közgyűlés határozatképtelen, az ezt követő 15 napon belüli időpontban azonos napirenddel újabb közgyűlés (megismételt közgyűlés) tartandó. A megismételt közgyűlés a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes. Hasonló szabályozást tartalmaz alperes alapszabálya. A keresetben, illetve a fellebbezésben felhozottaktól eltérően a fenti szabályból nem következik, hogy a megismételt közgyűlés a határozatképtelen közgyűléssel egy napon ne lenne megtartható. A felperes a korábbi szabályozásra és a korábbi bírói gyakorlatra hivatkozott, a Ppbeni határidőkre vonatkozó PK 4. számú állásfoglalás, illetve az 1960. évi XI. tvr. 3.§
(1)bekezdése a jelen ügyben nem alkalmazandó. Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét - lényegében helyes indokaira figyelemmel - a Pp. 253.§
(2)bekezdése és 254.§
(3)bekezdése alapján helybenhagyta. A Pp. 78.§
(1)bekezdése és 239.§-a alapján az eredménytelenül fellebbező felperes a másodfokú eljárással kapcsolatban felmerült költségeit maga viseli, azonban köteles az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket az államnak megfizetni. Az alperesnek a fellebbezési eljárással kapcsolatban költsége nem merült fel, így e tárgyban a Fővárosi Ítélőtáblának rendelkeznie nem kellett. Budapest, 2012. január 20. . Rózsa Éva s. k. a tanács elnöke Dr. Molnár József s. k. előadó bíró Dr. Rutkai Éva s. k. bíró A kiadmány hiteléül: Gesztesi Diana írnok