A Győri Ítélőtábla Pf.I.20.171/2010/17.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Győri Ítélőtábla dr.Bálint Mónika ügyvéd által képviselt felperesnek dr.Hronyecz Judit ügyvéd által képviselt alperes ellen személyiségi jogok megsértése iránt a KomáromEsztergom Megyei Bíróság előtt folyamatba tett perében Tatabányán, 2010.évi január hó 26.napján 28.P.20.806/2009/8.szám alatt hozott ítélet ellen a felperes részéről 9.sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét részben megváltoztatja, megállapítja, hogy az alperes megsértette a felperes személyiségi jogát azzal, hogy a "Helység"1-i Sportcsarnokban 2009.február 28-án megtartott bálon a felperes személyéről a felperest indokolatlanul egyéniesítve az emberi méltóságot sértő módon készített videofelvételt. Köteles az alperes 15 napon belül megfizetni a felperes részére nem vagyoni kárpótlásként 300.000 (háromszázezer) forintot és ennek 2009.március 1.napjától a kifizetés napjáig terjedő időre járóan minden késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot. Mellőzi a felperesnek az állam részére fizetendő 30.000 (harmincezer) forint le nem rótt elsőfokú eljárási illeték, továbbá az alperes részére fizetendő 100.000 (egyszázezer) forint + ÁFA elsőfokú perköltség megfizetésére szóló marasztalást. Köteles a felperes az állam részére az illetékügyben eljáró adóhatóság felhívására megfizetni 12.000 (tizenkettőezer) forint, köteles továbbá az alperes az állam részére ugyanilyen módon megfizetni 18.000 (tizennyolcezer) forint le nem rótt elsőfokú eljárási illetéket. Ezt meghaladóan az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét helybenhagyja. Köteles az alperes 15 napon belül megfizetni a felperes részére összesen 50.000 (ötvenezer) forint első- és másodfokú perköltséget. Köteles a felperes az állam részére az illetékügyben eljáró adóhatóság felhívására megfizetni 12.000 (tizenkettőezer) forint, köteles továbbá az alperes az állam részére ugyanilyen módon megfizetni 18.000 (tizennyolcezer) forint le nem rótt feljegyzett másodfokú eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes a Ptk. 80.§
(1)bekezdésében írtakra figyelemmel megsértette személyiségi jogát a róla készített videó felvétellel és annak nyilvánosságra hozatalával. Kérte, hogy a bíróság tiltsa el az alperest a további jogsértéstől valamint kötelezze a jogsértés abbahagyására és arra, hogy a sérelmezett felvételt távolítsa el az internetről. Ezt meghaladóan kereseti kérelmet terjesztett elő 500.000 Ft nem vagyoni kárpótlás iránt. Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperes keresetét elutasította, egyúttal kötelezte, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 30.000 forint le nem rótt eljárási illetéket, valamint az alperesnek 100.000 forint + ÁFA perköltséget. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a "Helység"1-i Önkormányzat által a helyi sportcsarnokba 2009.február
- napjára szervezett bálon a felperes tíz társával együtt jelmezes produkciót mutatott be. Ennek során a szereplők apáca ruhában jelentek meg, majd zenei váltást követően az apáca ruhát ledobva kán-kán ruhában zenés táncos számot adtak elő. Az előadásról többen - így az alperes is - videofelvételt készítettek. Ezt követően az interneten az alperes lapján a következő felhívás jelent meg: „"Helység"1-iek, közgázosok figyelem, fergeteges kán-kán". Az alperes honlapjáról közvetlenül elérhető www.... <http://www....> oldalon megtekinthető volt az alperes által a felperesről készített felvétel. A megyei bíróság rögzítette, hogy a pedagógus foglalkozású felperes a film- és hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához nem járult hozzá. A megyei bíróság annak megállapítása mellett, hogy az alperes által készített felvétel azonos a www.... <http://www....> oldalra feltett videóval azt nem látta bizonyítottnak, hogy az alperes volt az, aki a felvételt az internetre felhelyezte. Rámutatott, hogy a felperes önként vállalta azt a szereplést, melynek során számolnia kellett azzal, hogy arról film-és hangfelvétel készül. A megyei bíróság hangsúlyozta, hogy a több alkalommal is megtekintett felvételeken „semmi olyan momentum nem látható", amely a felperes személyiségi jogainak csorbítására alkalmas lett volna. Álláspontja szerint a felvétel semmilyen „frivol felhangot" nem tartalmazott, és sem a felperesről, sem a produkcióban részt vevő más személyekről nem mutatott intim részleteket. Kifejtette, hogy a nyilvános szereplést vállaló felperes részéről nem volt szükség külön hozzájárulásra a felvétel elkészítéséhez. Jogsértés hiányában pedig a felperes 500.000 forint megfizetésére irányuló nem vagyoni kárpótlás iránti igénye sem foghatott helyt. Az elsőfokú ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben annak megváltoztatását, a kereseti kérelemnek való helyt adást és az alperes perköltségben való marasztalását kérte. Fenntartotta azt az álláspontját, hogy az alperes a Ptk.80.§./1/ bekezdésébe ütköző módon járt el amikor a felperes hozzájárulása nélkül készített felvételt. Álláspontja szerint a megyei bíróság tévedett, amikor nem látta bizonyítottnak azt a tényt, hogy a sérelmezett videofelvételt az alperes készítette, és helyezte fel az internetre. Arra hivatkozott, hogy e körben a megyei bíróság a tanúvallomásokat helytelenül értékelte. Hangsúlyozta, hogy a felvétel a felperest hozzájárulás hiányában egyéniesítette, erre pedig az alperesnek a BH.1985.17.szám alatti eseti döntés alapján nem volt jogszerű lehetősége. Kiemelte, hogy az internetes oldalon a felperes szerepel nevesítve, az ábrázolásmód kifejezetten egyéninek tekintendő, hiszen abból az sem derül ki, hogy a produkcióban további 10 személy vett részt, és azon az egységes előadás sem látható. Hangsúlyozta, hogy a felperes számított arra, hogy a produkciót rögzítik, és az nyilvánosságra kerül, azonban az alperes által a felperes személyéről közelről készült felvétel nyilvánosságra hozatalához nem adta hozzájárulását. Hivatkozott arra, hogy a felvételből még az állapítható ki, hogy annak elkészültekor a felperes közszereplést vállalt. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. Rámutatott, hogy az elsőfokú eljárás során maga sem vitatta, hogy az internetre felkerült videó azonos az általa készített felvétellel és ezt a megyei bíróság ítélete is tényként állapította meg. Hivatkozott arra, hogy a felperes nem bizonyította azt, hogy a felvételt a www.... <http://www....> honlapra az alperes tette fel. Hangsúlyozta, hogy a felperes fellebbezésében immár kifejezetten elismerte, hogy tudomással bírt arról, az előadásról felvétel készülhet, ebből következően pedig a felperes közszereplést vállalt, így a felvétel eleve nem lehet jogsértő. Utalt arra, hogy a meghallgatott tanúk vallomásaik szerint nem a felvétel tartalmán, hanem azon voltak felháborodva, hogy az felkerült az internetre. Álláspontja szerint a megyei bíróság helytállóan állapította meg azt is, hogy a felvétel tartalma nem jogsértő, az még csak egyedi jellegűnek sem tekinthető. A felperes a másodfokú eljárás során bizonyítási indítványt terjesztett elő, szakértő kirendelése, valamint az elsőfokú eljárás során már meghallgatott tanúk szembesítése iránt. A fellebbezés az alábbiak szerint részben alapos: Az elsőfokú eljárás során a megyei bíróság nem figyelmeztette a feleket a bizonyítási indítványok előterjesztésével kapcsolatban a Pp.141.§./6/ bekezdésében írtakra, így a felperesnek a másodfokú eljárás során előterjesztett bizonyítási indítványai nem voltak elkésettek. A szakértő kirendelésének előfeltétele a felperes nyilatkozata szerint is annak az ún. IP címnek az ismerete, amelyre vonatkozóan a www.... <http://www....> weboldal üzemeltetője tudna információt szolgáltatni. A felperes a weboldal üzemeltetőjétől a szükséges adatokat (vagyis azt, hogy a weboldalon látható felvétel milyen IP címről került felhelyezésre) nem szerezte be. A Pp.239.§-a szerint a másodfokú eljárásban is irányadó Pp.192.§./1/ bekezdés alapján bíróságnál, más hatóságnál, közjegyzőnél vagy valamelyik szervezetnél lévő irat beszerzése iránt a fél kérelmére a bíróság intézkedik, ha az irat kiadását a fél közvetlenül nem kérheti. Az eredeti okirat beszerzése mellőzhető, ha az eredeti okirat megtekintésére nincs szükség, és a fél a tárgyaláson annak hiteles, vagy egyszerű másolatát bemutatja. Nincs arra vonatkozó peradat, hogy a felperes az IP címet tartalmazó okirat (tájékoztatás) kiadását ne kérhetné a ... cégtől. Az e tájékoztatás beszerzésével kapcsolatos bizonyítási nehézségeket a már hivatkozott Pp.192.§./1/ bekezdése alapján a felperes nem háríthatja át sem az alperesre, sem a bíróságra. Tekintettel arra, hogy az IP cím hiányában a szakértői bizonyítás lefolytatása még a felperes saját előadása szerint sem lehetséges, az ítélőtábla a szakértő kirendelését mellőzte. A Pp.173.§./4/ bekezdése szerint ha a tanú vallomása más tanúnak, vagy a személyesen meghallgatott félnek előadásával ellentétben áll, az ellentét tisztázását szükség esetében szembesítéssel kell megkísérelni. A szembesítés elrendelése a tanúk kihallgatását foganatosító elsőfokú bíróság feladata lett volna. A további tanúbizonyítás, szembesítés azonban nem alkalmas a felperes előadása szerint is a szakértői bizonyítás körébe tartozó azon kérdés megválaszolására, hogy a sérelmezett felvételt az alperes tette-e fel a www.... <http://www....> weboldalra és van-e lehetősége az alperesnek - az objektív jogkövetkezmények alkalmazása körén belül - a felvétel eltávolítására. Erre tekintettel az ítélőtábla ugyancsak mellőzte a felperesnek "A", "B" és "C" tanúk ismételt meghallgatására és szembesítésére vonatkozó bizonyítási indítványát. A megyei bíróság tévedett, amikor azt állapította meg, hogy a www.... <http://www....> weboldalra feltett videóval azonos tartalmú, az alperes által a felperesről készített felvétel nem jogsértő. Azt helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a produkcióban való részvétellel a felperes olyan közszereplést vállalt, amelynek során ésszerűen számolnia kellett azzal, hogy arról felvétel készül. A felperes maga is úgy nyilatkozott - és ezt "C" valamint "D" tanúvallomása megerősítette - hogy az eseményről a falu tv. felvételt készített. A Ptk.80.§-ához fűzött magyarázat szerint nyilvános eseményről szóló vagy nyilvános helyen készült tudósítás kapcsán sincs lehetőség arra, hogy a felvétel -megfelelő hozzájárulás nélkül - a tömegből egy-egy résztvevőt külön is kiemelve (egyéniesítve) mutasson be. Az egyéniesített ábrázolási módnak sincs akadálya, ha a felvétel olyan nyilvános közéleti eseményről készült, amelyen szokásos a film, illetve hangfelvétel készítés, mellyel tehát minden résztvevő alappal számolhatott. Ebből következően annak nem volt akadálya, hogy a produkcióban részt vevőkről felvétel - akár egyéniesített felvétel is - készüljön. A felperes által hivatkozott BH.1985.17.számú eseti döntés szerint ha az egyéni jellegű képmásnak minősülő felvétel kilép a nyilvános rendezvényről készült filmtudósítás keretei közül, úgy annak az érintett személy hozzájárulása hiányában történő nyilvánosságra hozatala jogsértő. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján azt tévesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a felperesről készült felvételnek semmilyen frivol felhangja nincs. Éppen ellenkezőleg: a felvétel kifejezetten a felperes testrészeire, lábaira, combjaira közelít. Helytállóan utalt arra fellebbezésében a felperes, hogy a sérelmezett videóból az sem derül ki, hogy a produkcióban hány személy vett részt, és az - jellegéből fakadóan nem az előadásra, hanem kifejezetten és szinte kizárólag a felperes személyére koncentrál. A már hivatkozott eseti döntés alapján az egyéniesített felvétel hozzájárulás hiányában nem léphet túl a nyilvános rendezvényről készült, az általános közfelfogás szerint elvárható kereteken. Az alperes által készített felvétel pedig éppen azért jogsértő, mert ebből a körből kilépve szükségtelenül és okszerűtlenül egyéniesítette a felperest. A felperes kereseti kérelmében annak megállapítását kérte, hogy a felvétel elkészítésével és annak a www.... <http://www....> oldalon történő közzétételével, vagyis a felvétel nyilvánosságra hozatalával az alperes megsértette a képmáshoz fűződő személyiségi jogát. Kétségtelen, hogy az 5.sorszám alatti tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalt alperesi nyilatkozat alapján az megállapítható, hogy az alperes az általa készített felvételt pendriveon másoknak is tovább adta, azt saját ismeretségi körének bemutatta, az ily módon történő nyilvánosságra hozatallal kapcsolatban azonban a felperes igényt nem érvényesített. Erre tekintettel az ítélőtábla azt állapította meg, hogy az alperes a Ptk.80.§./1/ bekezdése alapján a felperest indokolatlanul egyéniesítő felvétellel sértette meg a felperes képmáshoz fűződő személyiségi jogát (Ptk.84.§./1/ bekezdés a/pont). Az IP cím hiányára visszavezethetően a felperes azt nem bizonyította, hogy a sérelmezett felvételt az alperes helyezte fel a www.... <http://www....> weboldalra. Az internetes közzétételre lehetősége volt mindazoknak, akik a felvétellel a pendrive-on történt továbbadást követően rendelkeztek. Erre tekintettel a jogsértés abbahagyására, a további jogsértéstől való eltiltásra, a felvétel eltávolítására vonatkozó kereseti kérelem nem volt alapos. A személyiségi jogsértésre alapított nem vagyoni kárpótlás megfizetése iránt előterjesztett igények vizsgálata során a bíróságnak hivatalból is figyelembe kell vennie a köztudomású tényeket (BH.2004.103., BH.1996.304., BH.1995.273.). Az elsőfokú eljárásban meghallgatott tanuk vallomásai szerint a felperes környezete nem magán a felvételen, hanem annak az interneten történő közzétételén háborodott fel. ("E", "F" tanúvallomása) Ugyanakkor az ítélőtábla köztudomásúként értékelte azt a körülményt, hogy a pedagógus foglalkozású felperes számára a személyét sértő felvétel elkészítése hátrányos volt, az őt jellege folytán - emberi méltóságában is sértette és alkalmas arra, hogy szűkebb környezetében hátrányosan befolyásolja megítélését. Erre tekintettel az ítélőtábla a nem vagyoni kárpótlás összegét a károkozáskori értékviszonyokra figyelemmel 300.000 forintban találta megállapíthatónak és ezen összeg, valamint az ez után 2009.március 1.napjától járó kamatok megfizetésére kötelezte az alperest. E körben utal arra az ítélőtábla, hogy a Pp.215.§. alapján a kamatfizetés kezdő időpontját illetően a kereseti kérelemhez kötve volt, az abban megjelölt legkorábbi időpont (2009.február 29.) azonban nem létező naptári nap. Mindezekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.253.§./2/ bekezdése szerint megváltoztatta. A felperes mindkét fokú eljárásban 60 %-ban pernyertes, ezért a perköltségről az ítélőtábla a Pp.239.§. és 81.§./1/ bekezdése alapján rendelkezett. A részleges pernyertességre figyelemmel az alperes által fizetendő, a felperesnek járó perköltség összegét a kifejtett ügyvédi tevékenység mérlegelésével az ÁFÁ-t is magába foglalóan a 32/2003/VIII.22./IM. rendelet 3.§./1/, /2/, /3/-/6/ bekezdései alapján állapította meg. A feljegyzett kereseti és fellebbezési illetéket a peres felek pernyertességük arányában kötelesek az állam javára megfizetni (6/1986/VI.26./IM. rendelet 13.§./2/ bekezdés). Győr,
- évi december hó
- napján Dr.Ábrahám Éva sk. a tanács elnöke Dr.Szalay Róbert sk. előadó bíró Dr.Vass Mária sk. bíró