Kf.27366/2011/7 – Fővárosi Ítélőtábla

(3)bekezdés g) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 83.§-át és a Kbt. 88.§

(1)bekezdés e) pontjára tekintettel a Kbt. 81.§

(3)bekezdését, ezért megsemmisítette a felperes 2010. augusztus 16-i eljárást lezáró döntését, és arra kötelezte a felperest, hogy a kérelmező részére a határozata kézbesítésétől számított 15 napon belül 150.000 forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg azzal, hogy a felek ezt meghaladóan költségeiket maguk viselik. Indokolásában utalt arra, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme a Kbt-ben meghatározott jogvesztő határidőn belül került benyújtásra, ezért az a Kbt. 323.§

(1),

(2)és

(4)bekezdéseit figyelembe véve nem késett el. Nem fogadta el a felperes érvelését, hogy a jogvesztő határidő az első eredményhirdetés időpontjában már megkezdődött. A jelen ügyre hatályos Kbt. rendelkezései értelmében az elkésettség vonatkozásában csak azt kellett vizsgálnia, hogy a támadott összegzés kézhezvételét követően a kérelem tizenöt nap alatt benyújtásra került-e. A felperes keresetében az alperes határozatának felülvizsgálatát kérte, hivatkozással az ügy érdemére is kiható súlyos eljárási jogszabálysértésre, arra, hogy a Kbt. 323.§

(2)bekezdés ab) pontjában előírt határidőt, figyelemmel a Kbt. 96/C.§-ára az alperes tévesen értelmezte. Álláspontja szerint a Kft. előzetes jogvita rendezési kérelmére hozott összegzése nem új döntést, hanem egy korábban kihirdetett összegzés egyes pontjait módosította, melyből következően a korábbi összegzés kihirdetésének időpontját (2010. július 6.) kell a jogorvoslati kérelem határidő számítása tekintetében figyelembe venni. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Az irányadó jogszabályhelyek értelmezése alapján arra a következtetésre jutott, hogy az ajánlattevők jogorvoslati kérelmet - figyelemmel a Kbt. 323.§

(1)bekezdésében foglalt szabályozásra - abban az esetben nyújthatnak be, ha valós vagy vélt jogukat, jogos érdeküket valamely Kbt-be ütköző tevékenység, vagy mulasztás sérti, illetve veszélyezteti, ezért nem kizárt az sem, hogy a nyertessé nyilvánított ajánlattevő nyújtson be jogorvoslati kérelmet az írásbeli összegzéssel szemben. Az elsőfokú bíróság a Kbt. 323.§

(2)bekezdés ab) pontja alapján utalt arra is, hogy a Kbt. 96/C.§ szakasza alapján módosított összegzésnek bármely mértékű módosítása elegendő ahhoz, hogy az erre jogosultak a kézhezvételt követően a Kbt-ben meghatározott határidőn belül jogorvoslati kérelmet terjesszenek elő. Felperes fellebbezésében a már korábban kifejtett nyilatkozatait kiegészítve előadta, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme elkésett, figyelemmel arra, hogy a jogorvoslati kérelemben kifogásolt jogszabálysértést (a Kft. ajánlatának érvényességére vonatkozó ajánlatkérői döntés) a 2010. augusztus 6-án kihirdetett összegzés már tartalmazza, melyet az összegzés módosítása sem változtatott meg. Felperes álláspontja szerint a Kbt. 323.§

(2)bekezdés ab) pontja helyesen úgy értelmezendő, hogy az összegzés Kbt. 96/C.§-a szerinti módosítása kizárólag azon ajánlatkérői döntések esetében nyitja meg ismét a jogvesztő 15 napos határidőt, amelyek az összegzés módosítása által megváltoznak, és éppen módosulásuk eredményezi a kérelmező jogos érdeksérelmét. Az elsőfokú bíróság kiterjesztő jogértelmezése lényegében olyan helyzetet eredményez, hogy az ajánlatkérő által a korábbi összegzésben meghozott döntések a Kbt. 96/C.§-ában az összegzés módosítására biztosított

1. nap elteltével abban az esetben is további 15 napon belül támadhatóak lennének, ha az összegzés módosítása ezt az ajánlatkérő döntést egyáltalán nem érinti. A Kbt. 96/C.§-a értelmében a felperes az összegzés módosítására jogosult, melyből következik, hogy a tárgyi eljárásban
2. augusztus 16-án nem új összegzést ismertetett, hanem a korábban kihirdetett összegzés egyes pontjait módosította. Felperes a
3. augusztus 6-án meghozott döntésében mindkét ajánlattevő által benyújtott ajánlatot érvényesnek minősítette, és az összegzés módosítása a bírálati pontszámok meghatározására és ennek eredményeként a nyertes ajánlattevő személyére vonatkozott, ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy a felperes már
4. augusztus 6-án kinyilvánította, hogy mindkét ajánlattevő, így a Kft. által benyújtott ajánlatot is érvényesnek minősítette. A fenti indokokra tekintettel a Kft. ajánlatának érvényességére vonatkozó jogorvoslati kérelem benyújtására nyitva álló 15 napos határidő
5. augusztus 6-tól számítottan
6. augusztus 23-án lejárt. A jogorvoslati kérelem elkésettsége miatt a jogorvoslati kérelem érdemi elbírálásának eljárásjogi akadálya volt. A Kbt. 323.§

(4)bekezdése szerint a

(2)bekezdés szerinti határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Az alperes ellenkérelmében a felperes fellebbezésének elutasítását és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Változatlanul fenntartotta a határozati álláspontját a jogorvoslati kérelem határidőben történt előterjesztését illetően. Hivatkozott arra is, hogy a felperes

1. augusztus 6-án nyertesként a kérelmezőt hirdette ki, ez a döntés a kérelmező jogi érdekét nem sértette, így a jogorvoslati kérelem benyújtására vonatkozó határidő ezért sem köthető ezen döntéshez még abban az esetben sem, ha a kérelmezőnek fel kellett volna ismernie a döntés jogsértő voltát. Nem várható el egy ajánlattevőtől, hogy a nyertességét kimondó ajánlatkérői döntés ellen jogorvoslati kérelmet nyújtson be. Utalt arra is, hogy a jelen ügyre hatályos Kbt. rendelkezései szerint egyébként sem kellett az alperesnek vizsgálnia a jogsértésről való tudomásszerzés időpontját az elkésettség vonatkozásában, hanem azt kellett figyelembe vennie, hogy a támadott döntést tartalmazó összegzés kézhezvételét követően a kérelem 15 nap alatt benyújtásra került-e. A felperes fellebbezése nem alapos. Az elsőfokú bíróság a tényállást teljes körűen feltárta, annak alapján a jogorvoslati kérelem határidőben való előterjesztéséről kellett állást foglalnia, ennek jogszerűségének megítélésében helytálló következtetésre jutott, indokait részletesen, a Kbt. megfelelő rendelkezéseinek helyes felhívásával fejtette ki, azokat a Fővárosi Ítélőtábla is osztja, ezért annak megismétlése helyett az alábbiakat emeli ki. A Kbt.
2. §-a szerint az alperes eljárása kérelemre vagy hivatalból indul. A kérelemre indult eljárás esetén a Kbt.
3. §

(2)bekezdése ab) pontja alapján a jogorvoslatot az eredményhirdetésen jelen nem lévő ajánlattevők, részvételi jelentkezők esetében az írásbeli összegzés (adott esetben a 96/C.§ szerint módosított írásbeli összegzés) megküldését követő naptól számított 15 napon belül lehet kezdeményezni. A Kbt. 96/C.§-a értelmében az ajánlatkérő az eredményhirdetéstől számított tizedik napig egy alkalommal jogosult az írásbeli összegzést módosítani… ha az eredményhirdetést követően észleli, hogy a kihirdetett eredmény törvénysértő volt és a módosítás a törvénysértést orvosolja. A perbeli esetben a jogorvoslati kérelem benyújtását kiváltó esemény az volt, hogy a felperes a Kft. előzetes vitarendezési kérelmében foglaltakat megvizsgálva ismét értékelte mindkét érvényes ajánlatot, és a 96/C.§-a szerinti módosított összegzésében a módosított pontszámok alapján a Kft.-t hirdette ki nyertesként. A kérelmező tehát ezen módosított összegzésben foglalt ajánlatkérői döntést támadta az írásbeli összegzés kézhezvételét követő tizenöt napon belül. A Fővárosi Ítélőtábla - osztva az alperes álláspontját is - egyetértett az elsőfokú bírósággal, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme határidőben előterjesztettnek minősült. A korábbi felperesi döntés a kérelmezőnek kedvezett, ezért az eljárás nyerteseként nem fűződött jogi érdeke annak megtámadásához. A kérelmező jogi érdeke akkor sérült, amikor a módosított összegzés kézhezvételét követően tudomást szerzett arról, hogy a felperes az eljárás nyerteseként a Kft.-t hirdette ki. Mivel a kérelmező a felek által sem vitatottan a felperes 2010. augusztus 16-ai eljárást lezáró döntését sérelmezte a jogorvoslati kérelmében, így helytállóan állapította meg az alperes, hogy számára a jogvesztő határidő ezen új összegzés kézhezvételét követő 15 napig állt fenn. E körben a másodfokú bíróság sem fogadta el a felperes - téves jogértelmezésen alapuló - érvelését, hogy a jogvesztő határidő az első eredményhirdetés időpontjában elkezdődött, mivel a már fentebb kifejtettek szerint a korábbi nyertesnek kétség kívül nem állt érdekében a számára kedvezőbb korábbi döntés megtámadása. Egyetértett a másodfokú bíróság az alperessel a tekintetben is, hogy a Kbt. jelen ügyre irányadó rendelkezéseinek értelmében az alperesnek csak azt kellett figyelembe vennie, hogy a módosított döntést tartalmazó összegzés kézhezvételét követően a jogvesztő határidőn belül került-e a jogorvoslati kérelem benyújtásra. Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 254. §

(3)bekezdése alapján helyes indokaira tekintettel helybenhagyta. A sikertelenül fellebbező felperes a Pp. 78. §

(1);

(2)bekezdése értelmében köteles az alperes másodfokú perköltségének megfizetésére, míg a fellebbezési illetéket a felperes személyes illetékmentességére tekintettel a 6/

1. (VI.26.) IM. rendelet 14.§-a alapján az állam viseli. Budapest,
2. évi január hó
3. napján dr. Rothermel Erika s.k. a tanács elnöke, dr. Rácz Krisztina s.k. előadó bíró, Huszárné dr. Oláh Éva s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő