Pf.20870/2011/6 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdés f) pontjára és az alapszabály 33. §

(3)bekezdésére figyelemmel a per megszüntetését, másodlagosan a kereset elutasítását kérte. Megítélése szerint a közgyűlés megtartása nem volt alapszabályellenes. Az elsőfokú bíróság az ítéletében az alperes

1. március
2. napján tartott közgyűlésén meghozott valamennyi határozatát megsemmisítette. Kötelezte az alperest, fizessen meg a felperesnek 75.000 forint perköltséget. Megállapította, hogy a le nem rótt eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet indokolása értelmében az egyesülési jogról szóló
3. évi II. törvény (Etv.)
4. §

(1)bekezdése alapján indított perben a felperes keresete az alperesi szakszövetség legfőbb szervének határozatait támadta, melynél fogva az alperes alapszabályának 33. §

(3)bekezdésében foglalt feltételek nem valósultak meg, nevezetesen a peres felek nem a szakszövetség tagjai és a jogvita tárgya nem a tagok között felmerült vitás ügy, melyre figyelemmel az alperes per megszüntetése iránti kérelmét elutasította és a keresetet érdemben vizsgálta az elsőfokú bíróság. Az alperest terhelő bizonyítási kötelezettség, az alperes nyilatkozata és az általa csatolt okiratok, valamint a tanúvallomások alapján az elsőfokú bíróság arra a megállapításra jutott, hogy az alperes a saját maga által kialakított gyakorlat szerint a közgyűlés megtartásakor nem tartotta meg az alapszabályában írtakat. Az alapszabály 13. §

(5)bekezdése alapján megállapította, hogy a közgyűlésen a tagok nevében a bejegyzett képviselő vagy a tag által hivatalosan delegált küldött vehetett részt, amelyet az alapszabály fenti előírása alapján kellett igazolni, illetve volt jogosult az alperes ellenőrizni. Különösen az alperes törvényes képviselőjének nyilatkozata és az okiratok alapján megállapította az elsőfokú bíróság, hogy az alperes az alapszabályában írt rendelkezés megsértésével a küldöttek mandátumának tényleges ellenőrzése nélkül tartotta meg a közgyűlést és a küldötti mandátumok jogszerűségére utólag, jelen perben sem lehetett az okiratok hiányossága miatt következtetést vonni, így az elsőfokú bíróság arra az álláspontja helyezkedett, hogy a közgyűlés határozatai törvénysértők, ezért azok megsemmisítéséről határozott. Megjegyezte ugyanakkor, hogy annak nincs jogi akadálya, hogy valamely tagszervezetet a bejegyzett képviselő által adott szabályszerű meghatalmazás alapján valamely más személy képviselje, éppen ezért a felperes által kifejezetten sérelmezett ....... közgyűlésen meghatalmazottként való részvételét pusztán ez okból az elsőfokú bíróság az alperes pontosító nyilatkozatára és a becsatolt meghatalmazásra is figyelemmel nem találta aggályosnak. Az indokolás szerint a megsemmisítés indokául az alperes által a közgyűlés megtartásának feltételeit vizsgálni elmulasztó gyakorlata és ennek utólagos rekonstruálásának lehetetlensége szolgált. A felperes a fellebbezésében az első fokú ítélet indokolásának megváltoztatását kérte a ..... részvételével kapcsolatban kifejtettek tekintetében akként, hogy .........jogosulatlanul vett részt és szavazott az alperes 2010. március 27. napján megtartott közgyűlésén, nem rendelkezett küldötti jogosítványokkal és részvétele a közgyűlésen az alperes alapszabályával ellentétes volt. Kiegészített fellebbezésében a másodfokú eljárásban részbizonyítás keretében tanúk meghallgatását indítványozta, illetve a tanúbizonyítás érdekében az első fokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak a bizonyítás lefolytatására utasítását. Álláspontja szerint ...... részvétele az alperes közgyűlésén jogszerűtlen és alapszabály ellenes volt, amit alátámasztanak az alapszabály 13. §

(4),

(5)bekezdésében foglaltak, a csatolt, rendelkezésre álló okiratok; miután nem volt az alperesi tagszervezettől származó megbízása a képviseletre, hanem a tag küldötte delegálta tovább a tagtól származó meghatalmazását és nevezettet a jelenléti ív sem tartalmazza. Megítélése szerint a ........ által ......nak adott meghatalmazás jogszerűsége is vitatható, figyelemmel a tanúvallomásokra és az alperesnek a meghatalmazás fellelhetőségre tett nyilatkozatára. Utalt a csatolt fényképfelvételekre is. Az alperes a fellebbezési ellenkérelmében a bizonyítási indítvány elutasítását, az első fokú ítélet helybenhagyását kérte. Előadása szerint az alapszabály nem rendelkezik arról, hogy a képviseleti jog ne lenne átruházható a polgári jog képviseletre vonatkozó általános szabályai szerint és a szavazati joggal rendelkező küldött ne lenne jogosult a képviseleti jogát meghatalmazás útján átruházni. Határozott véleménye, hogy ...... a közgyűlésen nem csak részt venni, de szavazni is jogosult volt. Előadást tett a közgyűlés lebonyolításának menetére, melyben nem vitatta, hogy ...... az alperes tagja által delegált képviselő részéről adott meghatalmazással rendelkezett, amely alapján a nyílt szavazásra bocsátott előkérdések esetén az őt meghatalmazó személy utasításai alapján szavazott, a regisztrált küldött pedig éppen a regisztrálásának megfelelően az írásbeli szavazáson vett részt. Hivatkozott a Ptk. 222. §-ára, a büntetőeljárásra és a sajtóhelyreigazítási perre, mely utóbbiban hozott ítéletet csatolta. A fellebbezés az alábbiak szerint részben alapos. Az első fokú ítélet rendelkező részét fellebbezés nem támadta. A felperes fellebbezése kizárólag az első fokú ítélet indokolásának, az ítélet 7. oldala 2. bekezdésében ...... közgyűlésen meghatalmazottként való részvételével kapcsolatban az elsőfokú bíróság által tett megjegyzése ellen irányult. A Pp. 228. §

(4)bekezdés alapján az ítélet rendelkező része szerinti döntés jogerős. Ugyancsak nem voltak fellebbezéssel támadottak az első fokú ítéletnek a rendelkező rész szerinti határozatok megsemmisítését eredményező, támadott határozatok jogsértő jellegére vont ténymegállapításai és ebből levont konkrét jogkövetkeztetései, amelyek az elsőfokú bíróság által tett és fellebbezéssel támadott megjegyzésben foglaltaktól függetlenek. Mindezekből következően a Pp. 244. §

(1)bekezdésben foglaltakra is figyelemmel a kiegészített fellebbezés szerinti első fokú ítélet hatályon kívül helyezésének eljárásjogi lehetősége fel sem vetődhetett a jelen másodfokú eljárásban. Az első fokú ítélet indokolásából is kitűnően az elsőfokú bíróság által a ...... közgyűlésen meghatalmazottként történt részvételével kapcsolatban tett megjegyzés nem képezte a keresettel támadott határozatok megsemmisítésének tényleges indokát. A nevezett személlyel kapcsolatos körülményeknek a jogvita érdemi elbírálásában ügydöntő jelentősége nem volt. Ezért a felperes által indítványozott bizonyítás szükségtelen volt, azt a másodfokú bíróság mellőzte. A jogvita elbírálására irányadó a keresettel támadott közgyűlési határozatok meghozatalakor hatályos alperesi alapszabály 13. §

(5)bekezdése szerint a közgyűlés munkájában résztvevő tagokat a hivatalosan bejegyzett képviselő(

1. k)vagy a tagok által hivatalosan delegált küldöttjei(
2. k)képviselheti(k). A képviseleti jogosultságot személyi azonosító okmánnyal, aláírási címpéldánnyal, bejegyző végzéssel, vagy a döntést hozó szerv hivatalos felhatalmazásával igazolhatják. Az alperes, a rá irányadó törvényi keretek között, az alapszabálya szerint működik, az alapszabály rendelkezései az alperest kötik. A fentiekben idézett kifejezett alapszabályi rendelkezés értelmében az alperesi közgyűlésen az alperes tagjait az adott tag törvényes képviselője vagy a tagszervezet által hivatalosan delegált küldött képviselheti. Nem vitatottan ...... nem volt az alperes tagjának törvényes képviselője és a tagszervezet által hivatalosan delegált küldött sem. Egyéb kifejezett alapszabályi és törvényi rendelkezés felhívása hiányában az elsőfokú bíróságnak a meghatalmazottkénti részvételre tett megállapításának alapja nem volt. E körülménynek azonban a jogvita elbírálásában ügydöntő jelentősége nem volt, miután az elsőfokú bíróság a keresettel támadott határozatok törvénysértő jellegét egyéb okból állapította meg. Az érdemi döntést nem befolyásolja a közgyűlés megtartása során fennálló esetleges további jogsértések vizsgálata és megállapítása. Ezért további bizonyítás és ténymegállapítás nem indokolt e körben. Mindezek alapján a másodfokú bíróság a Pp. 253. §

(2)bekezdés értelmében az első fokú ítélet fellebbezéssel nem támadott rendelkező részét nem érintve mellőzte az első fokú ítélet indokolásából a fellebbezéssel támadott megjegyzést tartalmazó mondatot, ugyanakkor az indokolás kiegészítésére a kifejtettek értelmében a Pp. 221. §

(1)bekezdésére is figyelemmel alap nem volt. A Fővárosi Ítélőtábla a másodfokú perköltség viseléséről a Pp. 81. §

(1)bekezdés alapján határozott, melyben a 32/

1. (VIII. 22.) IM. rendelet
2. §

(3),

(5)bekezdés 4/A. §

(1)bekezdés alapján számolta el az ügyvédi képviselettel felmerült minimális ügyvédi díjat. A peresek felek illetékmentessége folytán le nem rótt fellebbezési illetékről az 1990. évi XCIII. tv. 74. §

(3)bekezdés alapján alkalmazandó 6/

1. (VI. 26.) IM. rendelet
2. § szerint rendelkezett. Budapest,
3. szeptember
4. . Németh László sk. a tanács elnöke . Merőtey Anikó sk. sk. előadó bíró Dr. Molnár Ágnes bíró A kiadmány hiteléül: Réczi Imréné bírósági ügyintéző