Bf.711/2011/3 – Debreceni Ítélőtábla

(1),

(2)bek.) miatt halmazati büntetésül 10 hónapi börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. A vádlottat előzetes mentesítésben részesítette. Az ítélet ellen az ügyész jelentett be fellebbezést a vádlott terhére, magasabb tartamú és hosszabb időre felfüggesztett börtönbüntetés kiszabása és az előzetes mentesítés mellőzése végett. A vádlott és védője az ítéletet tudomásul vették. A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség Bf.396/2011/1-II. számú átiratában az ügyészi fellebbezést fenntartotta és 30.000 Ft-ra történő vagyonelkobzás elrendelését is indítványozta. Az ítélőtábla az ügyészi fellebbezés folytán a megyei bíróság ítéletét a Be. 348.§

(1)bekezdése alapján a Be. 361.§-a szerinti nyilvános ülésen a meghozatalát megelőző eljárással együtt teljes terjedelmében felülbírálta. A nyilvános ülésen a védő az ügyész súlyosításra irányuló jogorvoslatának elutasítását kérte, a vagyonelkobzás alkalmazására irányuló ügyészi indítványt nem kifogásolta. Az ítélőtábla a felülbírálat során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a perrendi szabályok betartásával eljárva hibamentes tényállást állapított meg, amely a Be. 351.§

(1)bekezdésére figyelemmel a másodfokú eljárásban is irányadó volt. A vádlott mindvégig beismerő vallomást tett, arra is magyarázattal szolgált milyen motívum vezérelte a cselekmény elkövetésekor. Okszerű a vádlott bűnösségére levont következtetés és helyes a cselekmény jogi minősítése is. A büntetés kiszabása körében irányadó alanyi és tárgyi bűnösségi körülményeket az elsőfokú bíróság feltárta a súlyuknak megfelelően értékelte. Az ítélőtábla nem osztotta a magasabb tartamú és hosszabb időre felfüggesztett szabadságvesztés kiszabására és az előzetes mentesítés mellőzésére irányuló ügyészi fellebbezést. Az elsőfokú bíróság a bűnösségi körülményeket igen körültekintően értékelte, számot adott arról, hogy miért tért el a büntetési tétel középmértékétől és miért látott további lehetőséget a vádlottal szemben az enyhítő szakasz alkalmazására. Nem tévedett akkor sem, amikor úgy ítélte meg, hogy a vádlott előzetes bírósági mentesítésre érdemes. Mindkét körben az ítélőtábla osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját. Ugyanakkor alappal indítványozta a fellebbviteli főügyészség a vádlottal szemben 30.000 Ft-ra vagyonelkobzás alkalmazását. A 2010. április 1. napjától hatályos módosítás alapján a Btk. 77.§

(1)bekezdés e) pontja előírja, hogy vagyonelkobzást kell elrendelni arra a vagyonra, amely az adott vagy ígért vagyoni előny tárgya volt. A Legfelsőbb Bíróság

1. sz. Büntető Kollégiumi véleményének IV. pontja a következőket rögzíti:
2. április
3. napjától kezdődő hatállyal a közélet, valamint a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmények kapcsán az ígért vagyoni előny tárgyára is vagyonelkobzást kell elrendelni. Az intézkedést az aktív vesztegetővel szemben kell alkalmazni. Elrendelésének azonban csak akkor van helye, ha az ígért vagyoni előny tárgya az elkövetést megelőzően az elkövető rendelkezésére állt, és azt bizonyítottan arra szánta, hogy vagyoni előnyként a passzív vesztegetőnek juttassa. A Btk. 77/B.§

(1)bekezdés e) pontjának

1. március
2. napjáig hatályos rendelkezése a közélet, valamint a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmények kapcsán vagyonelkobzás elrendelését írta elő arra a vagyonra, amely az adott vagyoni előny tárgya volt. Ezt a törvényi rendelkezést értelmezve a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiuma a BKv.
3. számú véleményének III. pontjában arra az álláspontra helyezkedett, hogy annak a vagyoni előnynek az elvonására, amelyet az aktív vesztegető csupán ígért, nincs törvényes alap. A
4. évi CLXIII. törvény
5. §

(2)bekezdése azonban

1. április
2. napjától kezdődő hatállyal módosította a Btk. 77/B. §

(1)bekezdés e) pontját; a módosított rendelkezés szerint nem csupán az adott, hanem az ígért vagyoni előny tárgyára is vagyonelkobzást kell elrendelni. Ezért szükségessé vált az ígért vagyoni előny kapcsán újabb kollégiumi vélemény megalkotása. Fenti körben az ítélőtábla az ügyészi indítványt alaposnak találta és vagyonelkobzás alkalmazásáról rendelkezett, melynek összegét 30.000 Ft-ban állapította meg, amely az ígért vagyoni előny tárgya volt. Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét a jelzett körben megváltoztatta, a Be. 372.§

(1)bekezdésére figyelemmel, míg egyéb helyes rendelkezéseit indokai alapján a Be. 371.§

(1)bekezdésére utalással helybenhagyta. A vádlott megváltozott személyi igazolványának számát rögzítette. Debrecen,

1. november
2. Dr. Balla Lajos sk. a tanács elnöke, Szabóné Dr. Szentmiklóssy Eleonóra sk. a tanács tagja, előadó, Dr. Nagy Éva sk. a tanács tagja. Záradék: A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 1.B.294/2011/
3. számú ítélete a másodfokú határozatban írt változtatással
4. november
5. napján jogerős és végrehajtható. Debrecen,
6. november
7. . Balla Lajos sk. a tanács elnöke