A Pécsi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Bf.II.278/2011/
- szám A Pécsi Ítélőtábla Pécsett, a
- évi január hó
- napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta az alábbi végzést: A másodfokú bíróság a testi sértés bűntette és más bűncselekmény miatt a vádlottellen indult büntetőügyben a Baranya Megyei Bíróság 12.B.63/2011/
- számú ítéletét helybenhagyja. A kiszabott szabadságvesztés tartamába beszámítja az elsőfokú bíróság ítéletének kihirdetésétől a mai napig előzetes fogvatartásban töltött időt is. Kötelezi a vádlottat, hogy fizessen meg az államnak a másodfokú eljárásban felmerült 5.490 (ötezer-négyszázkilencven) forint bűnügyi költséget. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a vádlott és védője jelentett be fellebbezést a büntetés enyhítése érdekében. A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség átiratában az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására tett indítványt. A vádlott és védője a nyilvános ülésen fenntartották fellebbezésüket és a büntetés enyhítését kérték. A másodfokú bíróság a jogorvoslattal megtámadott határozatot a Be.348.§
(1)bekezdése értelmében a megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül. Ennek során az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást mentesnek találta a Be.351.§
(2)bekezdésében felsorolt megalapozatlansági hibáktól és hiányosságoktól, az teljes körűen felderített, hiánytalan, iratellenes megállapítást vagy téves ténybeli következtetést nem tartalmaz. Az elsőfokú bíróság a perrendi szabályok maradéktalan betartásával a szükséges körben folytatta le a bizonyítási eljárást, melynek során feltárta és megvizsgálta a tényállás megfelelő felderítéséhez szükséges bizonyítékokat. Azok részletes és a logika szabályainak megfelelő értékelésével adott számot ténymegállapításairól. A vádlott a bűncselekmény elkövetését a büntetőeljárás kezdeti szakaszától mindvégig beismerte, bűnösségét is elismerő vallomást terjesztett elő. Az elsőfokú bíróság által rögzített tényeket további bizonyítékok, így mindenekelőtt a helyszíni szemle adatai, a különböző szakértői vélemények, valamint a sértett előadása is alátámasztotta. A DNS vizsgálat alapján készített szakértői vélemény pedig természettudományos bizonyossággal igazolta a vádlott általi elkövetés tényét. Azokban a kérdésekben, amelyekben a rendelkezésre álló bizonyítékok tartalma eltért egymástól, az elsőfokú bíróság a logika szabályainak megfelelő indokolással támasztotta alá megállapításait. Ilyen ellentmondás mutatkozott a vádlott és a sértett előadása között abban a tárgykörben, hogy a vádlott közösülési szándéka fennállt-e. Ebben a vonatkozásban az elsőfokú bíróság megalapozottan fogadta el a közösülés szándékának hiányát állító vádlotti védekezést. A sértetti vallomással ellentétben ugyancsak hiteles volt a vádlott előadása abban a körben is, hogy megérkezésekor a sértett még aludt, akit ő ébresztett fel. A megalapozott tényállás - amelyet a jogorvoslati kérelmekben sem támadtak - a Be.351.§
(1)bekezdése alapján irányadó volt a fellebbezési eljárásban is. -----------------------E tényállásból az elsőfokú bíróság helyesen következtetett a vádlott büntetőjogi felelősségére és cselekményeinek minősítése is megfelel az anyagi büntető jogszabályoknak. Osztotta a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság jogi álláspontját abban a kérdésben, hogy a nemi erkölcs elleni bűncselekmény önállóan nem állapítható meg arra figyelemmel, hogy a vádlott szeméremsértő magatartása a sértettel szemben alkalmazott fizikai erőszak részeként volt értékelhető, és nem a nemi vágy felkeltését vagy kielégítését szolgálta. Nem tévedett az elsőfokú bíróság akkor sem, amikor a Baranya Megyei Főügyészség által vád tárgyává tett szemérem elleni erőszak bűntette vonatkozásában felmentő rendelkezés hozatalát nem tartotta szükségesnek. Látszólagos alaki halmazat esetén - amennyiben a bűnösség csak a vád szerinti egyik bűncselekményben állapítható meg - nem hozható felmentő rendelkezés a másik bűncselekmény vonatkozásában. Ennek a töretlenül érvényesülő bírói gyakorlatnak megfelelően járt el az elsőfokú bíróság a felmentő rendelkezés hozatalának mellőzése során. A másodfokú bíróság álláspontja szerint mind a testi épség, mind a vagyon elleni bűncselekmény minősítésére, és azok halmazatban történő megállapítására törvényesen került sor. -----------------------Az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabásánál irányadó körülményeket túlnyomórészt helyesen tárta fel. Azok mindössze annyiban szorultak helyesbítésre, hogy az életveszély közvetlen jellege nem értékelhető a vádlott terhére súlyosító körülményként. Az életveszély közvetett formája minősülne enyhítő körülménynek. Az elsőfokú bíróság az egyebekben helyesen számba vett bűnösségi körülmények tényleges súlyának és jelentőségének megfelelően szabta ki a vádlottal szemben a büntetést. A feltárt súlyosító körülmények nagyobb száma miatt a kettőtől tizenkét évig terjedő büntetési tételkereten belül kiszabott 6 év börtönbüntetés és 6 év közügyektől eltiltás eltúlzottan szigorúnak nem tekinthető. Az mind az egyéni, mind az általános megelőzés szempontjából szükséges a Btk.37.§-ában megfogalmazott büntetési célok eléréséhez. Ezért annak lényeges enyhítésére a másodfokú bíróság törvényes lehetőséget nem látott. A kifejtettek miatt a másodfokú bíróság a büntetés enyhítését célzó jogorvoslati kérelmeket nem találta alaposnak. Mindezekre figyelemmel az elsőfokú bíróság ítéletét - miután egyéb rendelkezései is törvényesek voltak - a Be.371.§
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. A Btk.99.§
(1)bekezdése alapján rendelkezett az elsőfokú bíróság ítéletének kihirdetésétől előzetes fogvatartásban töltött idő továbbmenő beszámításáról. A vádlott a Be.381.§
(1)bekezdése alapján köteles a másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség megfizetésére. P é c s,
- január
- Dr.Krémer László s.k. a tanács elnöke, Dr.Halász Etelka s.k. előadó bíró, Dr.Túri Tamás s.k. bíró A Baranya Megyei Bíróság 12.B.63/2011/
- számú ítélete a Pécsi Ítélőtábla Bf.II.278/2011/
- számú végzése folytán a
- évi január hó
- napján jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált. .Krémer László s.k. a tanács elnöke