B.170/2009/147 – Balassagyarmati Törvényszék

Nógrád Megyei Bíróság Balassagyarmat 12.B. 170/2009/

1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Nógrád Megyei Bíróság, mint elsőfokú bíróság Balassagyarmaton a
2. november 24-25, december 9,
3. február 02, március 30, május 7, június 11, szeptember 01, október 28 és december
4. napján megtartott nyilvános tárgyalások alapján meghozta és
5. december
6. napján kihirdette az alábbi í t é l e t e t: A
7. május
8. napjától bűnügyi őrizetben, majd
9. május
10. napjától előzetes letartóztatásban lévő ... vádlott bűnös: - erőszakos közösülés bűntettében /Btk.
11. §. /1/ bekezdése/, - testi sértés bűntettében /Btk.
12. § /2/ bekezdés, /4/ bekezdés/. Ezért a bíróság - mint visszaesőt -halmazati büntetésül 9 /Kilenc/ év 6 /Hat/ hónap börtönbüntetésre és 9 /Kilenc/ év közügyektől eltiltásra í t é l i. A szabadságvesztés tartamába a
13. május
14. napjától -
15. december
16. napjáig előzetes fogvatartásban töltött idő beszámít. A bíróság a vádlottnak a Pásztói Városi Bíróság B. 63/1995/
17. számú ítéletéből engedélyezett feltételes szabadságot megszünteti. A bíróság a Nógrád Megyei Bíróság Gazdasági Hivatalánál Bj. 154/
18. számú bűnjeljegyzéken nyilvántartott
19. sorszám alatti 1 db. 6 cm pengehosszúságú kés megnevezésű bűnjelet elkobozza, - az
20. sorszám alatti 2 db. ajtóüveg törmelék, - a
21. sorszám alatti 1 db sörösüveg törmelék /Arany Ászok/, - a
22. sorszám alatti 1 db. véres üvegtörmelék, - a
23. sorszám alatti 1 db. véres ruhafoszlány, - az
24. sorszám alatti 4 db. véres nadrág, cipő és zoknik, - a
25. sorszám alatti 1 db. alvadt vér gézlapon, - a
26. sorszám alatti 1 db. véres hajcsomó gézlapon, - a
27. sorszám alatti 1 db. véres fogkefe, - a
28. sorszám alatti 1 db. véres pulóver, - a
29. sorszám alatti 2 db. kaparékminta fiolában lévő bűnjelek lefoglalását megszünteti és azok megsemmisítését rendeli el, míg a
30. sorszám alatti 4 db.- farmer ing, atléta trikó, farmernadrág és öv -, valamint
31. sorszám alatti 1 db. véres alsónadrág bűnjelek lefoglalását megszünteti és ... vádlottnak rendeli kiadni. A vádlott köteles megfizetni a Nógrád Megyei Bíróság Gazdasági Hivatala külön felhívására az államnak 2.610.420.- /Kettőmillió-hatszáztízezer-négyszázhúsz/ forint bűnügyi költséget, míg 76.840.- /Hetvenhatezer-nyolcszáznegyven/ forint bűnügyi költséget az állam visel. I n d o k o l á s: A fenti számú ügyben az eljárást a megyei bíróság megismételt eljárás keretében folytatta le. Az ügyben a Pásztói Városi Ügyészség emelt vádat B. 326/2008/17-I. számon ... fel szemben a Btk.
32. § /1/ bekezdésébe ütköző erőszakos közösülés bűntette és a Btk.
33. § /2/ bekezdésébe ütköző súlyos testi sértés bűntette miatt. A vádirat lényege szerint a vádlott
34. május 11-én 19 óra 30 perc körüli időpontban felkereste ... lakost a ... szám alatti házában. Rövid beszélgetést követően ... a fürdőszobába ment kezet mosni. A vádlott közvetlen mögéje állt, majd a hajánál fogva, minden különösebb előzmény nélkül lerántotta a fürdőszoba padlójára. Közölte a sértettel, hogy 20 éve imádja, illetve hogy „ választhat, vagy leszopja, vagy anális szex”. A vádlott egy kést szorított a sértett oldalához az alábbi szavak kíséretében. „Ha nem hagyod magad, elvágom a torkod, és úgy fogok utána veled közösülni”. Kirángatta a sértettet a konyhába, közben szaggatta annak haját, rugdosta, letépte róla a nadrágját, s mivel a sértett tiltakozott, mindkét combjába egy-egy esetben beleszúrt a nála lévő késsel. Behúzta a sértettet az egyik szobába, s a kést a sértett oldalához tartva próbált a nemi szervével a sértett hüvelyébe hatolni. Végül is a vádlott nemi szerve a sértett szemérem ajkaival és a hüvelyével érintkezett. A sértett a vádlott általi bántalmazás következtében a bal arccsont és az orrcsont töréseit, az arc és a nyak többszörös zúzódásos sérüléseit, a jobb comb kiterjedt zúzódását, a jobb kulcscsont felett és a háton hámhorzsolásos sérüléseket, a jobb alkaron hámhorzsolásokat, a jobb combon, a bal melltájékon és a jobb lábszáron többnyire felületes szúrt sérüléseket, valamint enyhe fokú agyrázkódást szenvedett. A csonttörések gyógytartama 8 napon túli, tényleges gyógytartamuk kb. 4 hét. Az első fokon eljárt Pásztói Városi Bíróság B. 91/2008/
35. számú,
36. október
37. napján kelt ítéletét a Nógrád Megyei Bíróság
38. április
39. napján hozott
40. Bf. 201/2008/
41. számú végzésével hatályon kívül helyezte és megismételt eljárásra a Balassagyarmati Városi Bíróságot jelölte ki. A hatályon kívül helyező végzésben írt útmutatás szerint - mivel a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján felvetődött a cselekmény súlyosabb minősítésének lehetősége - a Balassagyarmati Városi Bíróság felhívására a Pásztói Városi Ügyészség B. 326/2008/30-I. számú átiratában a korábbi vád tényállási részének
42. bekezdését a következőkkel egészítette ki, illetve pontosította: „A sértettet a hajánál fogva a földre rántotta, majd annak fejét számtalan esetben, nagy erővel a küszöbhöz verte. A dulakodás során hasra forduló sértettet tovább ütlegelte, annak tarkójára taposott, miközben azt kiabált, hogy …rohadt állat, nem bírsz megdögleni, nem igaz, hogy ilyen szívós vagy. Miután a sértett kemény ellenállást tanúsított, a terhelt a nála lévő késsel több ízben is annak combjába szúrt azzal a megjegyzéssel, hogy …nem bírsz gyengülni, majd én segítek!. Az erősen vérző fejét tovább ütötte, testét, mellkasát megtaposta, majd a késsel elvágta a sértett nadrágjának a szárát és egy mozdulattal - az alatta lévő fürdőruhával együtt - lehúzta róla azt. Mindeközben több utalást tett a sértettnek a több évvel ezelőtt ismeretlen tettes által megölt fiára, annak érzékeltetésével, hogy ő volt annak is a tettese, és hogy a sértett is így fogja végezni. A folyamatos bántalmazás közben többször is kijelentette, „…a kurva anyádat, dögölj már meg végre, nem igaz, hogy eddig bírod.” A sértett ellenállása fokozatosan gyengült, az arcába ömlő vértől már nem látott, törési sérülései miatt nagy fájdalommal küszködött, és emiatt is sikerült a terheltnek vele a közösülést - jogi értelemben - végrehajtania, bár hüvelybe hatoló közösülés nem történt.” Az ügyész egyebekben a vádiratban írtakat változatlanul tartotta fenn. Az így kiegészített és pontosított tényállás alapján a Balassagyarmati Városi Bíróság megállapította a vádtól eltérés lehetőségét és erre tekintettel hatáskörének hiányát is, ezért az ügyet áttette az annak elbírálására hatáskörrel rendelkező Nógrád Megyei Bírósághoz. A Nógrád Megyei Főügyészség képviselője a megyei bíróság első tárgyalásán
43. november
44. napján a vádat 1 rb., a Btk. 166.§ /1/ bekezdésébe ütköző és a /2/ bekezdés c./ d. / h. / pontja szerint minősülő aljas indokból, különös kegyetlenséggel, különös visszaesőként elkövetett emberölés bűntette kísérletére módosította. A tárgyalás során a főügyészség a vád minősítését a fenti módon tartotta fenn, míg a
45. december
46. napján elmondott perbeszédében -a bizonyítás eredményére figyelemmel - az ügyész a vádirati cselekmény minősítését az eredeti minősítéshez közelítően 1 rb. a Btk.
47. § /1/ bekezdésébe ütköző és eszerint minősülő és büntetendő erőszakos közösülés bűntettére, valamint 1 rb. a Btk.
48. § /1/ bekezdésébe ütköző és a /4/ bekezdés I. és II. fordulata szerint minősülő és büntetendő maradandó fogyatékosságot okozó és különös kegyetlenséggel elkövetett súlyos testi sértés bűntettére módosította. -.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-. A lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként a megyei bíróság az alábbi tényállást állapította meg: ... vádlott
49. óta elvált családi állapotú, kiskorú gyermeke nincs. Előzetes fogvatartása alatt felnőtt korú fia balesetben elhalálozott, kiskorú unokáját a menye tartja el. A vádlott az általános iskola
50. osztályát végezte el, büntetés-végrehajtási intézetből történő,
51. november 12-i szabadulását követően segédmunkásként dolgozott különböző helyeken, amiből havi 60.
52. és 130.000.- forint közötti változó jövedelemre tett szert. Emellett 17.000.- Ft szociális járadékban részesül. Vagyonát képezi örökségből származó kb. 4 millió forint értékű házas ingatlana, továbbá egy másik, 600.000.- Ft körüli értékű házas ingatlan. Tartozása nincs. Büntetve volt. Nevezettet a Pásztói Városi Bíróság
53. november
54. napján jogerős B. 63/1995/
55. számú ítéletével erőszakos közösülés bűntette és személyi szabadság megsértésének bűntette miatt - mint különös visszaesőt - 1 év 10 hónap börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 4 év próbaidőre felfüggesztette. A felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását később elrendelték. A büntetését a vádlott
56. június
57. napján kezdte meg letölteni, melyből kedvezménnyel
58. november
59. napján szabadult. Büntetését
60. április
61. napjával tölti ki, a feltételes szabadságra bocsátás lejártának ideje
62. november
63. napja. A vádlottat a Nógrád Megyei Bíróság
64. május
65. napján jogerős B. 417/1999/
66. számú ítéletével - jogerős határozat száma Bf. III. 1257/2000/
67. -az
68. június
69. napján elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt 7 év börtönbüntetésre és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott büntetését
70. május
71. napján kezdte meg letölteni, melyet
72. június
73. napjával hajtottak végre. Ebben az ítéletben rendelte el a Nógrád Megyei Bíróság a Pásztói Városi Bíróság B. 63/1995/
74. számú ítéletével kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását. A vádlott megfelelő intellektuális teljesítményű, erős mentális fékrendszerű, de a realitástól elidegenedett, fékezetlen feszültségű, impulzív viselkedésű, különféle kriminális cselekedetekre hajló, az emberi dolgoktól elforduló, rossz társas helyzetű és adaptációjú, megbízhatatlan, impulzív egocentrikus személyiség. Eddigi életvezetése a beilleszkedés zavarával, laza morális, etikai fékrendszerrel, öntörvényűséggel, indulati-érzelmi éretlenséggel, erőszakos cselekményekkel jellemezhető, szociopáthiás jellegű személyiségfejlődésre utal, melyhez időszakos alkoholfogyasztása következményei is társultak. Alkalmazkodási zavar kórismével pszichiátriai kezelés alatt áll. ... vádlott jelenleg nem elmebeteg, nem gyengeelméjű, értelmi, szellemi hanyatlásban nem szenved és olyan szervi elváltozása sincs, mely időnként tudatzavart állapotokkal járna együtt. A vádlott a cselekmény elkövetése idején sem szenvedett az elmeműködés olyan kóros állapotában, amely képtelenné tette vagy korlátozta volna abban, hogy cselekménye következményeit felismerje, vagy a felismerésnek megfelelően cselekedjék. -.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.A megyei bíróság által megállapított történeti tényállás az alábbi: ... vádlott és ... , az ügy későbbi sértettje ...n a kenyérboltban találkoztak. Ennek időpontja pontosan nem állapítható meg, de az legkorábban
75. decemberében történhetett, és mindenképpen
76. húsvétja, azaz március
77. és
78. napja előtt. A sértett 18 éves fia ...-én tűnt el a ...ten, a Duna parton, majd ... körüli időben találtak rá holttestére a ... magasságában. A rendőrségi vizsgálat megállapítása szerint baleset, vízbe fulladás történt. ... ezt a megállapítást nem fogadta el, meggyőződése, hogy fia bűncselekmény áldozata lett. A sértett gondolatai az idő előre haladtával egyre inkább ezen eseménykörre koncentrálódtak, minden információ érdekelte, amely gyermeke halálával kapcsolatos. ...
79. november 12-én szabadult hosszabb szabadságvesztés büntetéséből. A vádlott korábban is ismerte ... t, mint nő régóta tetszett neki. Úgy gondolta azzal az ürüggyel, hogy a fia halálának körülményeiről konkrét tudomása van, a sértett közelébe és bizalmába tud férkőzni, esetlegesen még szerelmi viszonyt is ki tud alakítani vele, hiszen a faluban is köztudott volt, hogy a sértett fia meghalt és ... bűncselekményt feltételez. ... úgy gondolta, mivel a börtönben sok ember összejön, a vádlott tudhat a fia haláláról. A pékségben történő találkozáskor azt beszélték meg, hogy ... előre egyeztetett időpontban elmegy ... szám alatti házába és ott beszámol a részletekről. ... vádlott ezt követően több alkalommal megjelent a sértettnél, ahol esetenként jelen volt - ... rendőr-ezredes, a sértett által megkérdezett rendőrtiszt tanácsára más személy is - ..., ... szomszédja, azonban érdemleges adatot ... halálának körülményeiről mondani a vádlott nem tudott, csak ezzel hitegette a későbbi sértettet, hogy közelében maradhasson. ... a vádlottat több alkalommal haza is szállította gépkocsijával a lakásáról, részben azért, mert rossz idő volt, esett az eső, és a vádlott ezt kérte, más alkalommal azért, hogy mielőbb megszabaduljon tőle. Ugyancsak több alkalommal megjelent ... a sértett házánál előzetes jelzés nélkül is, amikor a házba nem ment be, azonban a ház kerítésén kívül bujkált, leskelődött. Ilyen előzmények után érkezett el
80. május
81. napja. Az adott napon Pünkösd vasárnap volt, ... odahaza tartózkodott a késő délutáni, de inkább már az esti órákban. Pontosan meg nem határozható időben, minden bizonnyal 20 óra 13 perckor a vádlott telefonon ismét jelezte a sértettnek, hogy ő most elmenne hozzá. ... kérdezte, hogy minek, ... erre azt válaszolta, hogy most mindent elmondana. A telefonhívást követően nagyon rövid idő elteltével meg is érkezett a vádlott, két üveg sört is hozott magával, az egyiket elkezdte meginni. Miután beszéltek ... halálának körülményeiről, ... felszólította a vádlottat, hogy távozzon a házából, ő pedig elkezdte az állatok, a lovak, kecskék ellátását. A vádlott azonban nem távozott el, hanem egy nyitott sörös üveggel a kezében ott állt a sértett közelében az istállónál. Miközben ... az állatokat látta el, a vádlott közelebb lépett hozzá, meg akarta simogatni a sértett haját, és megkérdezte, hogy fürdőruha van-e rajta. Erre ismételten felszólította, hogy akkor most menjen el. A vádlott továbbra sem volt erre hajlandó. Mivel trágyás volt ... keze, berohant a lakásba, ledobta a gumikesztyűt és a fürdőszobában elkezdett kezet mosni, hogy aztán kivezesse ... et a házból, illetve az udvarból. A vádlottnak már régóta tetszett ... és mivel a közeledését az istállóban most is elutasította, úgy döntött, hogy akár erőszak alkalmazásával is közösül vele. Amikor a fürdőszobában a sértett a vádlottnak háttal állt, és kezet mosott, ... egy hirtelen mozdulattal lerántotta a földre ... t. Trágár szavakat használt, mondta, hogy 20 éve imádja őt, közben dulakodtak, tarkóját a fürdőszoba küszöbbe ütötte, kirángatta a fürdőből a konyhába, tépte a haját, rugdosta, az arcát ököllel összetörte, a földön fekvő sértett nyakára, vállára taposott. A dulakodás közben kitört a konyhaajtó üvege, összetört a sörösüveg, ami a dulakodás során a sértettnél sérülést is okozott. Ezután közölte a vádlott vele, hogy választhat, „vagy leszopja, vagy anális szex”. A sértett ez ellen tiltakozott és tovább védekezett, a vádlott a felé rúgó sértett jobb lábába szúrt három alkalommal egy 7 cm pengehosszúságú kisméretű, jellegzetesen konyhai használatú késsel a következő szavak kíséretében: „ Nem bírsz elgyengülni, majd én segítek!”. ... a sértettről a nadrágot és az alatta lévő fürdőruhát letépte olyannyira durván, hogy a sértetten lévő cipő és zokni is ezzel a mozdulattal lekerült róla. A vádlott eközben sétált a vérben, rugdosta az üvegszilánkokat, szívta a cigarettát, amit úgy oltott el, hogy a konyha padozatán a vérben sistergett. Ezután ... t a fürdőbe küldte, „takarodj be a fürdőbe és fürödj meg, mert ló szagod van!” felkiáltással, majd a hajánál fogva a konyhából nyíló szobába rángatta be, és lenyomta a szőnyegre, de a sértett továbbra is ellenállt, azzal fenyegette a vádlottat, hogy szétrúgja a nemi szervét, de a vádlott beletaposott a mellkasába és a májába, a korábban megműtött májához nyomta a kést azzal fenyegetve, ha megteszi, a kést a májába szúrja, és ha nem hagyja magát, elvágja a torkát, úgy fog vele közösülni. Eközben a vádlott is lemeztelenítette alsó testét, kezével izgatta saját nemi szervét, majd azzal megkísérelt a sértett nemi szervébe hatolni, ami csak részben sikerült, annak szűk állapota miatt, és három-négy toló-húzó mozgást végzett, majd nemi szervét a sértettből kihúzva azt mondta: „lovas kurva, szűk vagy mint mindegyik, nem fogom szétszaggatni a farkamat.” ... , hogy ebből a helyzetből szabaduljon, mondta a vádlottnak, hogy kint maradtak a lovak, és éjszaka van, át fognak jönni a szomszédok, mert azt hiszik, baleset érte. Erre a vádlott lemászott róla, majd közölte, hogy kimennek, a sértett bezárja az állatokat, visszajönnek, és befejezi, amit elkezdett. A sértett kivitte az ennivalót a lovaknak, ment vele ... is, azonban az egyik ló a vádlottat megtámadta, aki kimenekült a karámból, de a ló továbbra sem engedte őt ... közelébe. A sértett a karámban várt, a vádlott pedig bement a házba, és abban a szobában, ahol korábban a szőnyegen az erőszak volt, lefeküdt. Innen állították elő később a rendőrök. ... hajnali 1 óra, 1/4 2 körül átment a szomszédjához, ...hoz, és arra kérte őt, hogy értesítse a rendőrséget, mivel megszúrták. A szomszéd értesítette a rendőrséget, akik később mentőt hívtak a helyszínre. A vádlott bántalmazása következében ... sértett a bal arccsont és az orrcsont többszörös törését, az arc és nyak többszörös zúzódásos sérüléseit szenvedte el. Mindkét szem körül elszíneződés, duzzanat volt. A bal szemzugban 1,5 cm-es zúzott seb keletkezett. Mindkét arcfél, orrhát duzzadt és fájdalmas volt. Elszenvedte továbbá a jobb comb kiterjedt zúzódását, a jobb kulcscsont felett és a háton hámhorzsolásos sérüléseket, továbbá a jobb alkaron hámkarcolásokat. A szegycsontja nyomásérzékeny és a gyomorszáj felett is nyomásérkenység volt. A jobb comb külső felszínén 2 db. egyenként 1,5-2 cm-es, mintegy 1,5 cm mélységű szúrt seb volt, valamint a jobb lábszár középső harmadában az oldalsó felszínen is szúrt seb. A szúrások egyike kisebb artériás vérzést okozott A bal fartájékon vágott sérülés volt. A tarkótájék fájdalmas volt, enyhe fokú agyrázódást is szenvedett. A bántalmazás következtében eltört a sértett foghídja és kimozdultak a hidat tartó pillérek, amiket el kellett távolítani. A csonttöréses sérülések gyógytartama 8 napon túli, tényleges gyógytartamuk kb. 4 hét. Az egyéb sérülések gyógytartama 8 napon belüli. A comb szúrt sérüléseivel kapcsolatban maradandó fogyatékosság nem alakult ki, a sérülésekkel kapcsolatosan súlyos egészségromlás nem lépett fel. ... sértettnél a vádlottól elszenvedett arccsont töréses sérüléssel összefüggésben szaglászavar is fennáll. A szaglászavar enyhe fokú maradandó fogyatékosságként értékelhető, melynek mértéke 10 %-os munkaképesség csökkenéssel fejezhető ki. A fogsor sérülése maradandó fogyatékosságot nem okozott. A sértettnek korábban is műfogsora volt, ami részben beragasztott inplantátumra volt építve. Jelenleg kivehető műfogsort visel, azonban fennáll a lehetősége annak, hogy a korábbival megegyező módon, beépített műfogsort készítsenek számára. -.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-. A lefolytatott bizonyítási eljárás során a bíróság kihallgatta a vádlottat és a sértettet, tanúkat hallgatott ki, illetőleg tanúkat kutatott fel, valamint tárgyalás anyagává tette az előző eljárásban beszerzett szakértői véleményeket és maga is szakértőt rendelt ki, a szakértők egy részét a tárgyaláson is meghallgatta. A vádlott előző büntetéseire vonatkozó adatokat a nyilvántartó adatai alapján állapította meg. I. A lefolytatott bizonyítási eljárás során azt nem lehetett pontosan tisztázni, hogy kinek a kezdeményezésére, mikor került kapcsolatba egymással a cselekményt megelőzően a vádlott és a sértett. Tény, hogy mindketten egyetértettek abban, hogy már a cselekményt megelőzően korábbról is ismerték egymást, csak az ismeretség körülményeire másként emlékeztek. A sértett 1999-ben találkozott a vádlottal, amikor is az bocsánatot kért elmondása szerint az 1994-ben történtekért, amikor is a sértett előadása szerint a vádlott már ekkor is szexuális indíttatásból éjjel bement a házába, akkor amikor otthon májműtét után feküdt. Édesanyja segítségével tessékelték ki a házból. A vádlott ezt tagadta. Viszont elismerte, hogy falubeli lévén ismerte ... t, lóháton is látta, és tetszett neki. Tény az is, hogy ... egyetlen gyermeke, az 1976-ban született ...
82. május 9-én este ...en a ... parton eltűnt, majd
83. május 21-én találták meg holttestét a ... ban, az úgynevezett déli összekötő hídnál. A Budapesti Rendőr-főkapitányság államigazgatási eljárás keretében rendkívüli haláleset miatt folytatta az eljárást .... számon, mely ügy teljes anyagát a megyei bíróság beszerezte és az I. és II. fokú határozatot tárgyalás anyagává tette. A vizsgálat azt állapította meg, hogy ... halála baleset, ittas állapotban történő tartós víz alá merülés, fulladás miatt állott be. A sértett ebbe a megállapításba soha nem törődött bele, jelenleg gyermeke exhumálását tervezi. ... megvolt és van győződve arról, hogy gyermeke bűncselekmény áldozata lett, megölték, mert nem akart tovább kábítószerrel foglalkozni, és már halott állapotban dobták a Dunába. Ez köztudomású volt a faluban, ezt a vádlott is tudta. /
84. sz. tjkv.
85. oldal/. A pszichológus szakértő is megerősítette a tárgyaláson, hogy a sértett a fia halála után már hosszú idő óta nyomoz, kutat, keres, és ebből a körből nem tud kijönni. Ez a gondolkodásfajta a lelki működésnek az elsivárosodását és a gondolkodásának az egyszólamúságát, illetve nagyon egy témakörben való mozgását jelenti. /
86. tjkv.
87. oldal/. ... ... rendőr-ezredestől is kért segítséget a fia halálának tisztázása ügyében, aki az ORFK-n dolgozott akkor nyugdíjas tanácsadóként. A sértett több alkalommal találkozott a rendőrtiszttel, aki a találkozások eredményeként a tárgyaláson tanúvallomásában azt a következtetést vonta le a sértettről, hogy ... t teljesen zárkózottá és zavarodottá tette a fiának a halálesete, ezáltal elég kiszolgáltatottnak tűnt, könnyebben bizalmába fogadott embereket. Pontosította a rendőrtiszt, hogy a zavarodottságot nem az elmebeli állapotra értette, hanem arra, hogy a sértettet oly mértékben foglalkoztatta a fiának a halálesete, hogy nem tudott ettől a gondolattól szabadulni, vagyis attól, hogy a fia gyilkosság áldozata lett. Ez ügyben ő nagyon nyitott, és fogékony volt bármilyen hírrel, információval kapcsolatban. /
88. tjkv.
89. oldal/. Ez jellemezte tehát az egyik oldalt, míg a vádlotti oldalon megállapítható, hogy ... nek, mint nő, mindig is tetszett ... .. Ezt maga a vádlott sem tagadta, amikor ... val történt szembesítése során ezt mondja: „Én őrültem érted, szégyellem, hogy ennyire megvertelek.” /nyomozati iratok
90. oldal/ ... is beszélt nyomozati vallomásában /
91. oldal/ arról, hogy a cselekmény közben a vádlott azt mondta neki, hogy 20 éve imádja. ..., a sértett egyik szomszédja, akit ... elmondása szerint éppen .... rendőrtiszt tanácsára hívott át, amikor ... nála volt, azért, hogy ne legyen egyedül, szintén elmondja tanúvallomásában, hogy hallotta, amikor a vádlott azt mondja ... nak, hogy 20 éve meghal érte. /nyomozati iratok
92. oldal/. ... arról is beszámolt, hogy a vádlott elmondta neki, hogy 20 évvel ezelőtt látta őt a faluban lovagolni, amikor még 17 éves volt, /mármint a vádlott/ a ló hátán Istennek gondolta. /
93. tjkv.
94. oldal/. A vádlott más előtt sem titkolta, hogy ... tetszik neki. Lakótársának, ...nak arról beszélt, hogy ... hoz jár. ... elmondása szerint 1994-ben, amikor még élt a fia, ... egy alkalommal éjjel már volt bent nála, szintén szexuális indíttatásból, és mivel akkor a májára meg volt műtve, az édesanyja segítségével távolították el a házból. A sértett előadásának hitelességét támasztja ..., aki ... édesanyjának a szomszédja, illetőleg a sértett fiának volt a jó barátja, amikor is a bíróság előtt tanúkihallgatása során arról számolt be, hogy már 8 éve is lehet, tehát jóval a vádbeli cselekmény előtt, ... már akkor elmondta neki, hogy a vádlott a házában volt bent. Mindezen bizonyítékokat összegezve megállapítható, hogy ... nek tetszett ... . Így találkozott a két érdek, a sértett információ-szomja a fia halálával kapcsolatban, és a vádlott szexuális vágya a sértett felé. Azt pontosan nem lehetett megállapítani, hogy a kenyérboltban a vádlott szólította meg ... t, hogy most szabadult és híreket hozott a fia gyilkosáról, vagy ... kérte meg a vádlottat - mivel tudta, hogy nemrég szabadult - hogy segítsen a fia gyilkosát előkeríteni. Az előbbit a sértett, míg utóbbit a vádlott állította következetesen. / nyomozati iratok 197-
95. oldala, Pásztói Városi Bíróság
96. alszámú tjkv.
97. oldala,
98. tjkv.
99. oldala/. Mindkét személynek tehát volt oka a másik személy társaságát keresni. Támpontot jelentett volna a bíróság e kérdéskörre vonatkozó mérlegelésében, ha meg lehetett volna állapítani, hogy erre a kapcsolatfelvételre mikor került sor. Az időpontra vonatkozó szavahihetőség nyilván kihathatott volna a kapcsolat kezdeményezéséről tett állításokra is. A vádlott elmondása szerint nem sokkal szabadulása után,
100. decemberében, míg a sértett állítása szerint
101. húsvétja előtt, azaz március 23-
102. napját megelőzően történt. ... elmondta, hogy a pékboltban történt beszélgetést követően nyomban felhívta a Nemzeti Nyomozó Irodánál ... ezredest, elmondta neki, hogy mit mondott a vádlott, és tanácsot kért, mit tegyen. A tanács az volt, hogy találkozzon vele, hátha hasznos információval tud szolgálni, de ne legyen egyedül, és ő ne mondjon neki semmit. A telefonhívás időpontjára, de még egész pontosan a tartamára sem emlékezett már ... tanúkénti kihallgatásakor
103. december
104. napján, ami teljesen természetes és szinte törvényszerű. Az INVITEL Telefontársaságtól megkért híváslista sem bizonyította ezen beszélgetés megtörténtét
105. márciusában, de ez azért nem bizonyítja annak meg nem történtét egyúttal, mert - ahogy ezt a bíróság ítélete későbbi részében majd kifejti - a telefontársaság kimutatása bizonyítottan lezajlott beszélgetést sem tartalmazott. A másik oldalról a vádlott által kihallgatni kért tanúk már ugyancsak nem tudtak pontosan visszaemlékezni arra az időpontra, mikor látták, hogy ... ... et az autóján a házáig szállítja, illetőleg, hogy ... mely időszakban mondta, hogy ... hoz készül. ... szerint 7-8 alkalommal biztos, hogy mondta a vádlott, hogy megy a sértetthez. Ekkor már mondhatni, hogy hideg idők voltak, talán február-március tájékán lehetett. ... tanú közel lakott a vádlotthoz. Egy alkalommal látta, amint ... kocsival hazaviszi a vádlottat. A tanú úgy emlékezett, hogy jó idő volt, nem emlékezett arra, hogy esett volna az eső, ez délután 4-5 óra felé lehetett. ... kocsmáros ...ón. A vádlott állítását megerősítette annyiban, hogy ... a kocsmában beszélt arról, hogy van neki egy jó nője, és csokoládét vásárolt, valamint aprópénzt is váltott nála, hogy a kocsma közelében lévő posta előtti telefonfülkéből a „nőjének” telefonáljon. A tanú úgy emlékezett, hogy ezek a dolgok a vádlott szabadulását, azaz
106. novemberét követően 1-2 hónap múlva történtek, akkor már hidegebb idők voltak. Ezen vallomások tehát, mind a vádlott, mind a sértett vallomásának alátámasztására alkalmasak, hiszen ha a vádlott szabadulását követően 1-2 hónap múlva történtek, akkor a vádlotti előadást igazolja, ha február-március hónapban, akkor inkább a sértetti előadást. Az pedig, amit ... állított, hogy amikor gépkocsival látta a vádlottat és a sértettet, jó idő volt, megegyezhet mindkét fél vallomásával, hiszen ilyen fuvarra április-május hónapban is sor kerülhetett. Ha az nem is volt megállapítható, hogy a kapcsolatfelvételt a sértett vagy a vádlott kezdeményezte és az sem volt pontosan megállapítható, hogy ez mikor, mennyivel a cselekmény előtt történt, az azonban megállapítható, hogy a vádlott a sértett fia halálával kapcsolatos információra való fogékonyságát kihasználta fel, hogy ... közelébe kerüljön, azon személy közelébe, aki neki már korábban is tetszett, noha a halálesetről, előadása szerint is, semmit nem tudott, ez csak ürügy volt. Erről a vádlott így beszélt a tárgyaláson: „Nekem információm a fia haláláról egyáltalán nem volt”… „Én itt a bv. intézetben semmit nem hallottam a fia haláláról. ... nak is hazudoztam, hogy ezt vagy azt hallottam a fia haláláról.”…Lényegében én csak úgy csináltam, mintha tudnék valamit, de semmit nem tudtam.”/
107. tjkv.
108. oldal/ II. Az előzményeket követően a vádbeli cselekménnyel kapcsolatban a bíróság az elkövetési időpontokat, illetve időszakot az alábbi mérlegelés szerint állapította meg: A vádbeli cselekmény - jellegéből is adódóan - külső szemlélőtől elzárva, két személy között zajlott, akik eltérően nyilatkoznak az események lefolyásáról, így nagy mértékben felértékelődnek az objektív bizonyítékok, vagyis a szakértői vélemények, a helyszínen talált nyomok és tárgyi bizonyítékok. Ezek egyenkénti, majd összességében történő vizsgálata és összevetése a vádlotti illetőleg sértetti nyilatkozattal teszi lehetővé, hogy a bíróság rekonstruálja az eseményeket, illetőleg ahhoz lehetőleg legközelebb álló tényállást állapítson meg. A vádlott és a sértett előadása annyiban mindenképpen megegyezik, hogy a vádlott
109. május 11-én telefonhívást követően mindenképpen a délutáni, vagy esti időszakban elment ... hoz azzal az ürüggyel, hogy elmondja a fia halálának körülményeivel kapcsolatos ismereteit. Kettő üveg sört is vitt magával. Tényként lehet elfogadni, hogy a vádlott megérkezését követően egészen elfogásáig, ... házában mindössze ketten voltak, a vádlott és a sértett. Ezt az eljárás során egyikük sem vitatta és ennek ellenkezőjére más adat, körülmény sem utal. Nem lehetett ugyanakkor teljes bizonyossággal megállapítani a vádlott érkezésének időpontját, a cselekmény konkrét idejét. A vádlott előadása szerint aznap két alkalommal járt a sértettnél, mindkét alkalommal a kocsmához közeli telefonfülkéből felhívva jelezte is érkezését. ... állította, hogy ... aznap egy alkalommal volt nála, előzetes telefonbeszélgetést követően. ... végig úgy emlékezett az eseményekre, hogy 18 óra körül, később 18 óra és 18 óra 30 perc körül hívta őt a vádlott, és röviddel utána ment hozzá. /nyomozati iratok
110. oldal, Pásztói Városi Bíróság B. 91/2008/
111. számú tjkv.
112. oldala/ Előadását ahhoz kötötte, hogy jó idő volt, még világos volt és virágot ültetett. ... előadása szerint aznap két alkalommal járt ... nál. Először délután 15-16 óra körül, majd este fél 7-8 vagy 8-9 óra között. / nyomozati iratok 237 oldal, B. 91/2008/
113. sz. tjkv.
114. oldala,
115. sz. tjkv.
116. oldal/ Abban tehát megegyezett a vádlott és a sértett előadása, hogy ... érkezését minden esetben telefonhívással jelezte, a posta előtti telefonfülkéből hívta fel ... t a lakásán vezetékes telefonon. Az INVITEL Távközlési Zrt. nyilvántartása szerint
117. május
118. napján két hívás érkezett ... vezetékes telefonjára, mindkettő a ... szám alatti /a vádlott által is megjelölt- ... tanú által is megerősített/ nyilvános állomásról. Az első hívás 10 óra 28 perckor történt, időtartama 121 másodperc, míg a második hívás 20 óra 13 perckor, melynek időtartama 24 másodperc. Figyelemmel a bírósági iratok között
119. alszámon elhelyezett, telefontársaság által adott másik tájékoztatásra, miszerint a tartás időt külön kérésre áll módjukban technikai okok miatt kigyűjteni, ebből következik, hogy az itt megadott időtartam lefolytatott beszélgetést jelöl és nem a fel nem vett, sikertelen hívás időtartamát jelzi. ... avonatkozásban nyilatkozni nem tudott, hogy 10 óra 28 perckor milyen beszélgetést folytathatott és ki hívhatta őt a nyilvános telefonfülkéből. A vádlott a hívásidő ismertetését követően egy alkalommal ugyan azt mondta, hogy ez a délelőtti telefon volt az első hívása, azonban ennek ellent mond az addigi összes nyilatkozata, miszerint délután 3-4 órakor ment aznap először telefonált. /42.tjkv.
120. oldal/ ... hoz, és előtte A sértett a Pásztói Városi Bíróság előtt szintén tett egy olyan tartalmú vallomást, amiből logikai értelmezéssel az is következhet, hogy 10 óra 28 perckor a vádlott telefonált, de ilyen nyilatkozata sem ezt megelőzően, sem ezután nem volt /B. 91/2008/
121. sz. tjkv.
122. oldal/ : „
123. május 11-én telefonált nekem a vádlott. Pontosan már nem emlékszem, hogy ekkor hány óra volt. De 10 órakor szénát hoztak, du. egyig azt pakoltuk, ezután átmentem ...hoz és amikor jöttem vissza tőle, a vádlott akkor surrant ki az én kapumon. Tehát egy pillanat volt csak, míg átmentem a szomszédba és ő ez idő alatt bemert menni a portámra. Mikor megláttam, ismét rászóltam, hogy mit keres itt. Azt mondta, azért jött, hogy most ő ráér és megbeszélhetnénk, mikor tudnának találkozni. Mondtam, hogy nem, majd elment, de előtte még azt mondta, hogy vissza fog jönni valamikor és elmondja az információkat.” Mindenesetre a fenti két előadás alapján nem zárható ki, hogy egy délelőtti vádlotti telefont követően rövid időre mégis besurrant a sértetthez. Felvetődött még annak a lehetősége, hogy ... hoz aznap ... szénát fuvarozott, és mivel a sértett úgy engedte őt be az udvarára, hogy előtte érkezését telefonon jelezte, esetlegesen ez a telefonhívás került a telefontársaság kimutatásán rögzítésre. Az időpont megközelítőleg egyezik, a tanú előadása szerint 10 óra körül telefonált délelőtt ... nak, viszont kizárt, hogy a kimutatás szerinti 10 óra 28 perckor lebonyolított telefonhívás ... hívását regisztrálta, hiszen a tanú a saját lakásának vezetékes telefonszámáról, és nem a ...i nyilvános állomásról hívta fel ... t. Ha a vádlott is telefonált 10 óra 28 perckor, (erre utal a hívás helye, a posta előtti telefonfülke) ... nál ekkor semmiképpen nem tudott huzamosabb ideig ott maradni, mert ebben az időben történt a szénaszállítás. A telefontársaság kimutatása ugyanakkor semmi olyan délutáni hívást nem tartalmaz, ami akár a vádlott, akár a sértett előadását támasztaná alá. A vádlott elmondása szerint délután 3-4 óra körüli telefonhívás is történt, de ilyen a kimutatásban nincs. ... előadása szerint a telefonhívás 18 óra körül történt, de ilyen hívás sincs a kimutatásban. Viszont ez nem jelenti azt sem, hogy akár az egyik, akár a másik hívás ne történhetett volna meg, hiszen bizonyítottan ... hívta aznap ... t, /ezt a sértett sem vitatta/ és az ő hívását sem regisztrálta a rendszer. A 20 óra 13 perckor lezajlott telefonhívásról a sértett azt mondta, hogy valószínűleg kint volt az állatoknál, azért nem hallotta. Ez azért nem valószínű, mert a telefontársaság lebonyolított beszélgetésekről adott kimutatást. A vádlott ugyanakkor állította, hogy ez a telefonhívás lehet az, amit ő este fél 7 és 8 óra közötti időpontra tett, kiegészítette még azzal, hogy pontosan azért nem tudja megmondani, mert nincs órája. /
124. sz. tjkv.
125. oldal/ Az időponttal kapcsolatban még az konkrét adat, hogy a nyomozati iratok
126. oldalán lévő hivatalos feljegyzés szerint a sértett szomszédja, ..., akit a bántalmazást követően ... felkeresett, május 12-én 01 óra 15 perckor tett telefonon bejelentést a Pásztói Rendőrkapitányságra. A sértettnek van egy olyan előadása, ami inkább a vádlott állítását támasztja alá avonatkozásban, hogy a 20 óra 13 percet követő telefonhívás után érkezett ... ... hoz, miszerint a sértett a tárgyaláson úgy mondja el a nap történéseit, hogy 9 óra és 1/2 10ig eltarthatott a munkája az állatok körül, míg 1/2 11 körül került ki a házból /a bűncselekmény után/ és lehetségesnek tartja azt is, hogy még a lovak környékén töltött el 1-2 órát, amíg segítséget tudott kérni. /
127. tjkv.
128. oldal/ A sértett egy másik nyomozati vallomásában 22.30 és 00.30 közé teszi a bántalmazás idejét. /nyomozati iratok 199.oldal/ A bíróság álláspontja szerint a részadatokat a különböző vallomásokból kiemelve és összevetve a konkrét időpontokkal, az tűnik valószínűnek, hogy a vádlott telefonált 20 óra 13 perckor és utána érkezett ... hoz, hiszen a sértetti előadás szerint a bántalmazásra 1/2 10 és 1/2 11 körül kerülhetett sor, és ettől ... sem tesz lényegesen eltérő vallomást, amikor a bántalmazás időpontját 1/2 10-10 körüli időben határozza meg. /
129. tjkv.
130. oldal/, ugyanakkor ... korábbi előadását alapul véve, ha a vádlott 6 órakor érkezik, 6 órától 1/2 10-ig eltöltött mintegy 3 és fél óra (a másik vallomás alapján, már 4 és fél óra) irreálisan hosszúnak tűnik ahhoz, hogy kettőjük között ne történjen semmi, csak néhány mondat hangzik el a vádlott által előadva ... halálának körülményeiről, majd utána az istállóban nézi órákon át, amint a sértett dolgozik. Összességében tehát az valószínűsíthető, hogy a vádlott este negyed 9 körül érkezett a sértetthez, és az megállapítható, hogy a cselekmény huzamosabb ideig tartott, és a késő esti, éjszakai órákban történt. III. A sértett és vádlott cselekménnyel kapcsolatos vallomásainak lényege az alábbi: ... vallomása szerint a bűncselekményt megelőzően közte és a vádlott között soha nem volt szexuális kapcsolat. ... fel csak azért állt szóba, mert azt mondta, hogy információval rendelkezik a fia halálának körülményeiről. A vádlott őt a fürdőszobában a földre rántotta, fejét a küszöbbe verte, a nyakára és vállára taposott, közben azt kiabálta „rohadt állat, nem bírsz megdögleni, annyit kibír mint egy állat”, ekkorra a fogsora már kitört, a bántalmazás következtében a szemét sem tudta kinyitni. A sértett minden erejét összeszedve felállt és az őt támadó vádlott felé rúgott, aki a nála lévő késsel a meggyengítése érdekében háromszor a lábába szúrt, majd levágta róla a fürdőnadrágot és a nadrágot, cipővel, zoknival együtt lerántotta azt. A konyha melletti szobába rángatta, bordájához kést tartott, és azzal fenyegette, ha meg meri őt rúgni, a kést a májába szúrja. Közben azzal is fenyegette, hogy elvágja a torkát, és majd így fog vele közösülni, miközben saját nemi szervét izgatta, majd azt egy részében a sértett nemi szervébe tolta, és három-négy húzómozdulatot végzett. A közösüléstől azért állt el, mert a sértett több mint 10 éve nem élt szexuális életet, és szűk volt. A helyzetből ... úgy tudott szabadulni, hogy arra hivatkozott, hogy átjönnek a szomszédjai, mivel látják, hogy éjjel fél 1 órakor kint vannak a lovak. Amikor kimentek, az egyik ló a vádlottat nem engedte a sértett közelébe, így ... bement a házba és elaludt. Egy idő után mozgást nem látott, ekkor ment át szomszédjához, ...hoz segítséget kérni. ... második vallomását követően és azt követő vallomásaiban arról is beszámolt, hogy a vádlott tulajdonképpen azért jött, hogy őt megölje, és azt is elmondta neki, hogy vele is úgy fog végezni, ahogy ezt a fiával tette, megskalpolta, fejét szétverte. A vádlott ettől eltérő előadást tett. Elmondása szerint nem sokkal szabadulását követően azzal az ürüggyel került a sértett közelébe, hogy információt tud a fia haláláról. A sértett már december óta a szeretője volt, ez idő alatt rendszeresen, mintegy 8-10 alkalommal éltek szexuális életet. ... arra akarta rávenni, hogy az általa fia gyilkosának tartott ...et felkutassa és végezzen vele, ezért pénzt is adott neki. ... nem vitatta a május 11-i közösülés tényét, de hozzáteszi, hogy ez a sértett beleegyezésével történt, hiszen a szeretője volt, sőt a sértettel történő szembesítésen aznap két közösülésről is beszélt, amely módosított vallomása szerint nem a sértett által megjelölt helyen, hanem az úgynevezett első szobában történt, majd később már csak egy közösülést említ, a délutáni órákban. A bántalmazással kapcsolatban többféle nyilatkozatot tesz, esetenként elismeri a testszerte történő bántalmazást, később ezt is tagadja, alkalmanként elismeri a véletlenszerű megszúrást, majd tagadja. Egyes előadásai szerint ezek a sebek üvegszilánkoktól származnak, ugyanis dulakodás közben a konyhaajtó ablaka kitört, a sörös üveg összetört. /Ennek tényét a szemle jegyzőkönyv is visszaigazolja, és a sértetti vallomás is állítja./ Az arcot ért bántalmazást a tárgyaláson végig tagadta, a nyomozás során még elismeri. Az utolsó szó jogán lényegében a bántalmazást illetően teljes körű beismerő vallomást tesz az erőszakkal történő közösülést tagadva. A bántalmazás azért történt, mert ... támadt rá, azt sem engedte, hogy mentőt hívjon, majd miután a bántalmazás abbamaradt, ... kiment az állatokat etetni, neki mondta, hogy takarítson össze. Két vödör vizet szétöntött, majd fázott, és befeküdt az általa ... fia szobájaként mondott, konyhából nyíló szobában lévő ágyba. Innen állították elő a rendőrök. A fenti ellentétes vallomások és a hozzájuk kapcsolódó egyéb bizonyítékok alapján figyelemmel a vádiratban foglaltakra - abban a kérdésben kellett a bíróságnak állást foglalnia, hogy történt-e a sértett irányába erőszak a vádlott részéről, történt-e kettőjük között közösülés, az alkalmazott erőszakot a vádlott a közösülés megvalósítása érdekében fejtette ki a sértett ellenállását legyűrve, avagy más okból, esetlegesen szándéka akár csak eshetőlegesen is a sértett megölésére irányult. IV. A megyei bíróság álláspontja szerint tényként állapítható meg, hogy a sértett ... t erőszakos támadás érte, minek következtében sérüléseket szenvedett. IV/a. ... elmondta, hogy a vádlott bántalmazta, ennek során tarkóját a küszöbbe verte, nyakára, vállára taposott, őt ütötte, rúgta, combját késsel több alkalommal megszúrta, fogsorát kitörte. ... t a mentő a Hatvani Kórházba szállította, majd a kórházból történő hazatérését követően az ...i Szakrendelőben látták el sebeit és hat nap múlva a ... utcai kórházban, a volt munkahelyén is kezelték. A megyei bíróság beszerezte a ... Kórházból a kezeléssel kapcsolatos teljes dokumentációt és az ...i Rendelőintézetből is, a hozzájuk kapcsolódó röntgenfelvételekkel, valamint a fogászati ellátással kapcsolatban megkereste a sértettet ellátó orvost, így a bíróság illetve az igazságügyi orvosszakértő rendelkezésére állt a teljes orvosi dokumentáció. Mindezek alapján az orvosszakértői véleményre figyelemmel a bíróság azt állapította meg, hogy ... sértett az ítéleti tényállásban megállapított sérüléseket szenvedte el. Az orvosi dokumentáció és a szakvélemény alapján összefoglalt és leírt sérülések nagyrészt visszaigazolják a sértett előadását a bántalmazás módját illetően. A ...utcai kórház dokumentációja utal a tarkótájék hajhiányos területére, ami a sértett állítását igazolja vissza oly módon, hogy hajába a vádlott belekapaszkodott, azt húzta, és csomókban tépte ki. Ezt a helyszíni szemle is alátámasztja, véres hajcsomó lefoglalásra is került, és a vádlott sem tagadta. A Hatvani Kórház dokumentációjában szerepel a szegycsont és a gyomorszáj feletti területek nyomásérzékenysége, melynek ugyan külső szemmel látható nyoma nincs, de szintén a sértett elmondásának helytállóságára utal, miszerint a vádlott a közösülést megelőzően hasára, mellkasára térdelt. Mivel az ellenkezője nem bizonyítható, így nem is zárható ki a szúrás következtébeni artériás vérzés, de az viszonylag kisebb artériát érhetett. Nem írják le a ...i Kórházban, hogy artériás vérzést kellett volna ellátni, illetve lekötni, de kisebb artériák esetében akár spontán is elállhat a vérzés, nyilatkozta a tárgyaláson az orvosszakértő. A ...i Kórház dokumentációja fájdalmas tarkótájékot jelez, de külső sérülés nélkül. A jobb kulcscsont fölött, és a háton is hámhorzsolásos sérülések, a jobb alkaron hámkarcolásokat írnak le. A bíróság álláspontja szerint ezen lelet alapján nem zárható ki, hogy a tarkótájékot kisebb erejű ütés érte, akár a küszöbbe is. A sértett előadása szerint a vádlott, amikor hason feküdt úgy bántalmazta, úgy lépett a nyakára, /máskor tarkójára/ illetve vállára, mint aki lábbal akar egy gallyat eltörni. A bíróság a szakértőnek bemutatta azt a fényképfelvételt, amely a sértettről közvetlenül az esemény után a kórházban készült. /nyomozati iratok
131. oldal
132. fényképfelvétel/ Eszerint egy lilás elszíneződése látható a nyakon, illetve a nyak jobb oldalán, illetőleg a hozzátartozó trapéz izomnak az élén. A jobb oldali nyakrészt, a trapéz izom területét és a váll, illetve kulcscsont területét ért sérüléseknél nem zárható ki, hogy legfeljebb közepes erejű rátaposástól jöttek létre. Az agyrázkódásra a ... utcai kórház dokumentációja utal. Az agyrázkódás a fejet érő rázkódástól származik, ami akár hátulról, akár elölről történő erőbehatásokra létrejöhetett. Jelen esetben az elölről történő erőbehatások az arc sérülései alapján egyértelműen bizonyíthatók. A tarkótájékon nem ír le az orvosi dokumentáció sérülést, így a tarkó olyan erővel történő talajhoz ütése, amely agyrázkódást idézett volna elő, nem bizonyítható. A legsúlyosabb sérüléseket a sértett az arcrészen szenvedte el, az arccsont és az orrcsont többszörös törését. A járomívnél is van törés, feltételezhetően a rostacsontok területében is volt törés, ami a szaglászavarból is következtethető, így áll össze az arcon történő többszörös törés, tehát mind az orrcsontnak, mind az arccsontnak többszörös törése volt. Annak ellenére, hogy ezek a legsúlyosabb sérülések, ezek keletkezésének a módjáról áll rendelkezésre a legkevesebb adat. A szakértő a sérülések keletkezési körülményeinek legjellemzőbb módjaként a kézzel történő bántalmazást, erőteljes ökölütéseket jelölte meg. A szem melletti repesztett sérülés is megfelel ennek a bántalmazási módnak. ... első vallomásában a sérülések keletkezéséről annyit mond, „amikor mögöttem állt, hajon fogva hirtelen lerántott a földre.”…”Tépte a hajam, rugdosott, letépte rólam a nadrágot”. A második nyomozati vallomásában a bántalmazásáról, ami az arcsérüléseit is okozhatta így beszélt:”…ellökött. Rugdosott a földön…A fejembe többször belefejelt, …”. A tárgyalásokon viszont a sértett valamennyi alkalommal úgy emlékezett vissza már az eseményekre, hogy amikor a vádlott a fürdőszoba küszöbébe verte a fejét és ő megpróbált hátra rúgni, ami csak részben sikerült, lényegében elveszítette az eszméletét, mert már ezután semmire nem emlékezett. Azt viszont még tudta, hogy ebben a pillanatban ép volt az arca, látott rendesen, nem volt még összetörve. A következő kép az, hogy a konyhában a polc előtt fekszik hason, nem tudja hogy került oda, és hogy került hasra. Akkor már úgy érezte, hogy meg fog fulladni, hason feküdt és vért fújt az orrán, száján, nagyon rosszul kapta a levegőt. A vádlott ekkor már a nyakát taposta, és fogta a haját. Erőfeszítéssel kitépte a fejét a vádlott keze közül, felállt, akkor ment neki, csak az volt a baj, hogy már nem látott, mert addigra már szét volt verve az arca, tehát nem látott, csak ha széthúzta a szemrését. Ebből az előadásból viszont az következne, hogy az eszméletvesztéses állapota alatt vagy a tarkótaposás közben törte el a vádlott a sértett orr és arccsontját. Azt nem tudni, hogy az eszméletvesztéses állapotban (ha volt ilyen) mi történt. (A sértett első nyomozati vallomásában még nem beszél ájulásról, a második kihallgatáson /nyom. ir. 201 oldal/ is még csak azt mondja, majdnem elájult, ezután beszél eszméletvesztésről). A szakértő nyilatkozott azon lehetőségre is, hogy a sérülések elvileg létrejöhettek oly módon is, hogy a sértett arcát a padlóhoz ütik. Ez azonban csak feltételezés, konkrét adat nincs, legfeljebb erre a haj tarkótáji hiánya utalhatna, , de azt más körülmények között is húzta a vádlott. Azt viszont kategórikusan kizárta a szakértő, ami a sértett előbb ismertetett vallomása alapján vezethetett volna az arc sérüléseihez, nevezetesen, hogy hason fekve a nyak megtaposásának az eredménye lenne, ugyanis ahhoz, hogy az arccsonton olyan súlyos sérülését okozza a taposás, amilyen súlyos sérülések a sértett arcán voltak, ahhoz feltétlenül kellene a tarkótájékon is lenni valamilyen sérülésnek, de ilyen nem volt. /
133. tjkv.
134. oldala,
135. tjkv.
136. oldala/ A vádlott a bírósági eljárásban végig tagadta, hogy az arcán ... t megütötte volna, hivatkozott arra, hogy ... n sérüléseket nem látott amikor lefeküdt, illetőleg, hogy a ló vagy kecske is megrúghatta. Hivatkozott továbbá a vádlott arra is, hogy miközben birkóztak, a konyhaasztalba is beüthette az arcát. Ahogy a bíróság korábban kifejtette, az nem volt vitatott, hogy az éjszaka folyamán csak ketten voltak ... házában, a vádlott és a sértett. A nap folyamán ... több személlyel is találkozott, többek között ...val, akivel gombáért mentek ...ra, továbbá .... és felesége szénát vitt neki a délelőtt folyamán, de egyikük sem számolt be arról, hogy sérülést látott volna a sértetten, ugyanakkor éjjel 1 órakor, amikor segítséget kér a sértett ...tól, már sérülések voltak rajta. Ki vagy mi bántalmazhatta volna a sértettet ez idő alatt, míg legkorábban 23 óra körül ... lefeküdt, és 01 óra körül ... segítséget kért. A szakértő mindkét lehetőséget kategórikusan kizárta, hogy ... t a ló rúgta volna meg, illetve, hogy az arcsérülése konyhaasztalba történő beütéstől jött létre. Látható a leírás és a fényképfelvétel alapján hogy nem egyszeri rúgásnak megfelelő sérülés volt, hanem az arcon, a nyakon és mindkét comb körül voltak sérülések. Tehát ezek egyszeri állatrúgástól nem származhatnak, hiszen az lényegében kisebb területen érné a sértett arcát. Ugyancsak kizárta, mivel többszörös törésről van szó, hogy ezek sima eleséstől, dulakodás közben keletkeztek volna. /
137. tjkv. 33.oldal, 96 tjkv.
138. oldal/ Ugyancsak teljes bizonyossággal kizárta a szakértő az önkezűség lehetőségét is az arcsérülések vonatkozásában a sérülések súlyosságára való tekintettel, de erre konkrét adat sem volt, legfeljebb a vádlott vallomása sugallta. Az utolsó szó jogán elmondott nyilatkozatában ... visszatért a nyomozati vallomásában illetőleg a nyomozás során a szembesítésen elmondottakhoz, kijelentette, hogy súlyos testi sértés bűntettében bűnös, mivel többször megverte a sértettet, beletaposta az üvegbe, leütötte őt, több alkalommal ököllel is megütötte, tépte a haját. /
139. tjkv.
140. oldal/ Ezzel pedig megerősítette a rendőrségen az első kihallgatásán tett vallomását, miszerint több alkalommal ököllel arcul ütötte a sértettet, ahol érte, és hastájékon többször meg is rúgta. A szembesítésen is elismeri, hogy „nagyon megütöttelek dühömben”. Ez a vádlotti nyilatkozat megegyezik az orvosszakértői véleménnyel az arcsérülések eredetét illetően, és arra is figyelemmel, hogy erről a sértett érdemben nyilatkozni nem tudott, a bíróság a tényállásban azt állapította meg, hogy ... arcsérülései a vádlott ökölütéseitől keletkeztek. IV/b. ... első alkalommal a Pásztói Városi Bíróság tárgyalásán /
141. sz. tjkv.
142. oldal/ hivatkozott arra, hogy a nyomozás során a jegyzőkönyveket nem olvasta el, mielőtt aláírta, így nem tudja mi van benne. A megyei bíróság előtt is folytatta ezt a gondolatsort, tagadván, hogy nem tudta, mi van a jegyzőkönyvekben, azt nem olvasta el, csak aláírta és hozzátette, hogy egyébként nem is tud olvasni annyira. A vádlott ezt akkor adta elő, amikor a jegyzőkönyvek tartalmának ismertetése során olyan részekre kérdezett rá a bíróság, amit ő akkor tagadott, nevezetesen a sértett arcának megütése, vagy amit később érint az ítélet, hogy a vádlott a sértettel történt szembesítésekor azt állította, hogy a kérdéses napon kétszer is közösültek. A vádlott számos, de inkább számtalan alkalommal írt beadványokat, elsősorban a bírósághoz, de más hatóságokhoz is. Ezen beadványok kézírással készültek, az írás és a stílus hasonló. A tanács elnökének kérdésére elismerte, hogy ezeket az írásbeli beadványokat ő írja, mert írni tud, de olvasni nem, csak magában , hangosan nem. A vádlott előadása szerint 6 osztályt végzett, amely alatt az általános intelligenciával rendelkező ember - és az általános intellektusát a pszichológus szakértő is megerősítette, úgy fogalmazott, hogy az IQ-ja azért gyengébb mert szándékosan alulteljesített - megtanul írni, olvasni. Írás közben az író személy a szöveget magában olvassa. A
143. december 3-i tárgyaláson beadványa felolvasását például csak azért nem vállalta, mert állítása szerint nem kapta meg gyógyszereit, és ezért vibrál a szeme, nem lát rendesen, nem azért, mert nem tud olvasni. Továbbá maga sem azt állítja, hogy olvasni nem tud, csak azt, hogy a hangos olvasás okoz neki nehézséget. A jegyzőkönyvet nyilván nem hangosan kellett volna felolvasnia, így ezen vádlotti nyilatkozatot a bíróság csak oly módon értékeli, hogy a vádlott élt azon jogával, hogy a jegyzőkönyvet nem olvasta el, de ez semmiképpen nem eredményezheti eljárási szabálysértésből eredően a nyomozás során felvett jegyzőkönyvek bizonyítékként történő értékelési lehetőségének az elvetését. IV/c. ... n az orvosi dokumentáció három szúrt sérülést is feljegyez, a jobb comb külső felszínén 2 db, egyenként 1,5-2 cm-es, mintegy 1,5 cm mélyen szondázható szúrt seb, valamint a jobb lábszár középső harmadában az oldalsó felszínen is szúrt sebet írnak le. /Ez utóbbit bővebben nem részletezi az orvosi dokumentáció./ Minden bizonnyal tévesen a Hatvani Kórház anyaga a bal comb oldalsó felszínén, középső-felső harmad határán 1 db 1,5 cm-es szúrt sebet még jelöl, de ezt a szakértő a személyes vizsgálata során sem tapasztalta, és a későbbi vizsgálatok sem igazolták vissza, sem az aszódi rendelőintézet sem a ... utcai kórház dokumentációja, így ez a sérülés valószínűleg üvegszilánk által létrehozott vágott sérülés volt. A szúrt sérülést az orvosi dokumentáció alapján a 1,5 cm mélysége bizonyítja, továbbá az, hogy abból napokkal később is még nyomásra váladék ürül. Már az első ellátást végző mentőápoló is, aki legkorábban látta a sebet, a mentési adatlapon szúrt sebeket diagnosztizál. A szakértő kizárta annak lehetőségét, hogy a comb külső felszínén leírt 1,5 cm mélységű sérülések kitörött ablaküvegbe, sörös üvegbe történő beleeséstől származhatnának. Ezek más jellegű, és inkább felületes sérülést okoznak. ... végig következetes volt abban, hogy a közösülés előtt, amikor rúgva védekezett, ... a lábán háromszor késsel megszúrta azon szavak kíséretében, hogy „Nem bírsz elgyengülni, majd én segítek!”. ... erről többféle előadást tett. A tárgyaláson már végig tagadta, hogy a sértettet, akár a fenti indokkal, vagy más okból, megszúrta volna. Annyit ismer el, hogy esetleg véletlenül ment bele a kés a lábába, amikor rúgott. A nyomozás során első kihallgatásakor még két szúrásról beszél, amikor is kicsavarta a sértett kezéből a kést, és kétszer beleszúrta a combjába, majd a szembesítésen is már inkább véletlenszerű sérülés okozásáról tesz említést, valamint - a szakértő által korábban ismertetettek szerint kizárt - üvegszilánkba történő belefordulásról. A megyei bíróság elsősorban ... azon következetes vallomása alapján, miszerint elgyengítése érdekében őt a vádlott megszúrta, az ítélet tényállásába a szúrás körülményeit ennek megfelelően állapította meg. Ítélete későbbi részében még kitér a bíróság arra, hogy milyen okfejtés alapján állapította meg, hogy az erőszak, így a szúrás is, a közösülés érdekében történt, amiből az is következik, hogy a vádlottnak állt érdekében szúrni a sértett ellenállásának megtörése érdekében. Az eljárás során a sértett és a vádlott is tagadta, hogy a helyszíni szemle keretében a konyhából nyíló szobában lévő komód jobb szélének sarkán talált és lefoglalt kés a saját tulajdonukat képezte volna. A vádlott szerint a kés ... é, egyik előadás szerint a mosogatóból vette elő, míg ... előadása szerint a kés a vádlotté, azt ő hozta magával. A késen az ujjnyom kutatás nem vezetett eredményre, de ha a szakértő értékelhető nyomot talál, az sem bizonyította volna, hogy ki a kés tulajdonosa, hiszen arra is volt adat a vádlott elmondása alapján, hogy az a sértett kezében volt, míg a sértett és a vádlott elmondása alapján arra is van adat, hogy az a vádlott kezében volt, illetve miután a sértettől elvette, ő is megfogta. A késről a nyomszakértő megállapította, hogy az fanyelű konyhakés, melynek pengehosszúsága 7,2 cm, a pengéje fixen rögzített, nem behajtható. A kis méretű kés a mérete és formája alapján rendeltetésszerűen otthoni konyhai használatra alkalmas eszköz. A bíróság kérdésére vizsgálta a nyomszakértő azt is, hogy a vádlott ruházatán, elsősorban a zsebrészeknél található-e olyan anyag kitüremkedés, amely a lefoglalt kés ott tartására utalna. Ezt a szakértő nemlegesen válaszolta meg. /A vádlott ruházata szűk farmernadrág és farmering./ Vizsgálta a bíróság azt is, hogy más, kés tárolására alkalmas eszköz, nevezetesen táska, szatyor, bármi egyéb volt-e a vádlottnál, amikor a sértetthez ment. Ez is nemleges eredménnyel zárult, mivel ... elmondása szerint - és ezt a sértett az eljárás korábbi szakaszában megerősítette - a kezében hozta a két üveg sört, nem volt nála táska, szatyor, a csokoládét is a zsebébe tette. /
144. sz. tjkv.
145. oldal/ A vegyész szakértő a késen egy mikro méretű növényi bőrszövet részletet talált a konyhakés pengéjének a tövében, azonban a növényi maradvány azonosításra alkalmas morfológiai jellemzőkkel nem rendelkezett, így annak közelebbi eredete nem volt tovább meghatározható. A fenti adatokat értékelve tehát az a következtetés vonható le, hogy a kés konyhakés, tehát akár ... konyhájából is származhatott, nem tipikusan az az eszköz, amelyet ölési szándékkal visznek magukkal, pengéje nem hajtható be, a zsebben való szállítása körülményes és önveszélyes, egyéb, a kés elrejtésére alkalmas táska, szatyor a vádlottnál nem volt, és a növényi szövet akár származhat azokból a gyümölcsökből is, amiknek az állati takarmányként történő felaprításához a kést használták, (ugyanis ... arra is hivatkozott, hogy ezzel vágta ... az állatoknak a gyümölcsöt). Természetesen az adatok egy részéből ellenirányú következtetés is levonható, de nem egyértelmű és kizárólagos következtetés, így a fentiekre figyelemmel nem állapította meg a bíróság, hogy a kést a tett helyszínére a vádlott, ... vitte magával. Megállapította viszont, hogy a szemle keretében lefoglalt kés volt az elkövetés eszköze. Erre a következtetésre az orvosszakértői, nyomszakértői, hemogenetikai szakértői vélemények alapján, valamint a szemlén, a kés feltalálásának helyéből következtetett a bíróság. Az orvosszakértői vélemény szerint a sértett jobb combjának külső felszínén 2 db, egyenként 1,5-2 cm-es, és mintegy 1,5 cm mély szúrt seb volt, valamint a jobb lábszár középső harmadában az oldalsó felszínen szúrt seb. A nyomszakértő megvizsgálta a helyszíni szemle keretében lefoglalt nadrágot, mely dulakodás közben ... ról került le, és a jobb oldali nadrágszáron annak oldalsó részein 12 mm hosszú szúrt jellegű anyagfolytonossági megszakadásokat állapított meg. Azt is megállapította, hogy ezeket a megszakadásokat hegyes, éles, egyélű eszközzel hozták létre. Az anyagfolytonossági megszakadások olyan sajátosságokkal nem rendelkeznek ugyan, amely az eszköz egyedi azonosítását lehetővé tenné, de a lefoglalt konyhakés az élezettségi foka alapján alkalmas az eszköz a nadrágon található kérdéses anyagfolytonossági megszakadásokhoz hasonlók létrehozására. A szakértő kategórikusan kizárta, hogy ezeket az anyagfolytonossági megszakadásokat szétszórt üvegtörmelék okozhatja. Megállapította továbbá azt, hogy a lefoglalt fanyelű konyhakés a 12 mm pengeszélességet a hegyétől mérve kb. 21-22 mm-re éri el. Ebből tehát levonható az a következtetés, hogy a lefoglalt konyhakés alkalmas volt a nadrágon a szúrt anyagfolytonossági megszakadások létrehozására, továbbá az is, hogy a sértett még viselte a nadrágot, - ahogy erre ... is egy kivételtől eltekintve emlékezett - amikor őt megszúrták. A nyomszakértő azt is megállapította a megszakadásoknál a késpenge tengelyének közel 45 fokos eltéréséből, valamint a szúrási irányok eltéréséből, hogy a sérüléseket legalább két különböző testtartás, testhelyzet, helyzetváltoztatás,időeltérés során hozhatták létre. Ez egybe vág a sértett és a vádlott előadásával, miszerint dulakodás közben rúgások során szerezte ... a szúrásos sérüléseit. Az orvosi leletek a nyomszakértőhöz hasonlóan három szúrt sérülést állapítottak meg. Az orvosszakértő is úgy foglalt állást, hogy az általa fényképfelvételen megtekintett kés méreteit ismerve alkalmas az orvosi dokumentációban leírt szúrt sérülések létrehozására. Attól függetlenül, hogy a nadrágon a szúrás szélessége 12 mm, az orvosi dokumentációban a testen lévő szúrás szélesség 15-20 mm, továbbá a nyomszakértői mérés eredményeként a kés pengéje hegyétől felfelé 21-22 mm-re éri el a 12 mm pengeszélességet, az aszódi orvosi lelet szerint viszont 15 mm volt a sebmélység, továbbra is helytálló az a nyom- és orvosszakértői megállapítás, hogy a szúrást a lefoglalt késsel létrehozatták. A fenti adatok merőleges behatolás esetén igazak, állapította meg az orvosszakértő /
146. tjkv.
147. oldal/ Ha azonban már bizonyos szögben hatol be a késpenge, és az még el is mozdul szúrás közben, akkor a bőr felszínen nagyobb bemeneti nyílás jön létre, és ez nem szükségszerűen jár együtt a ruhaanyag további szakadásával. Élő személyről lévén szó, nyilván nem vizsgálták a szúrcsatorna irányát, ami szögben történő behatolás esetén lehetővé teszi a 12 mm-es anyagfolytonosság hiány létrehozását 21-22 mm-nél rövidebb áthatolás esetén is. A nyomszakértő mérései szerint a szúrásból eredő anyagfolytonossági megszakadások a nadrágon a jobb lábszár alsó szélétől 60, 46 illetőleg 45 cm-re voltak. Természetes, hogy a nadrág dulakodás közben elcsavarodik, felhúzódik, esetlegesen lejjebb kerül, így ez nem zárja ki a korábbi megállapításokat, miszerint két szúrás a combon, egy a lábszáron volt. Az igazságügyi szerológus szakértő a kés pengéjén szabad szemmel vérgyanús szennyeződést csak rendkívül csekély mennyiségben észlelt. A kémiai vér előpróba során tapasztalt pozitív reakció vér jelenlétére is utalhat, azonban a csekély minta miatt a vizsgálat nem képes különbséget tenni az emberi és állati vér között, nem kizárólag vér jelenlétére érzékeny, akár a kés eredeti használati céljából fakadóan azon akár állati vér, akár egyéb olyan anyagok /nem vér/ jelenléte is természetszerű, melyekre a vizsgálat szintén érzékeny. Az emberi vér jelenlétének kimutatására szolgáló Exagon OPTI teszt negatív eredménye miatt a vérgyanús szennyeződésre emberi vér eredete nem volt igazolható, de a kés pengéjéről biztosított mintából kimutatott DNS profil a megfelelő lókuszokon megegyezik ... szájnyálkahártya törletéből kimutatott DNS profillal. Ez tehát azt jelenti, hogy ugyan a sértett vérének jelenléte a kés pengéjén nem volt kimutatható, de a késpenge egyéb szennyeződések mellett ... tól eredő /például a bőréből származó/ hámsejteket tartalmaz. A kés nyelén ugyanakkor emberi eredetű vérszennyeződésre utaló humán hemoglobin fehérje volt kimutatható, amely mintából kimutatott DNS profil szintén ... szájnyálkahártya törletéből kimutatott DNS profillal egyezik meg. Mindez azt bizonyítja, hogy a kés a nyélrészen ... vérét hordozza. Ez a kés volt a komód sarkára letéve abban a szobában, ahol a vádlott lefeküdt, és ahonnan a rendőrök előállították. A sértetti és vádlotti előadás szerint is a kés legutoljára a vádlottnál volt, így azt mindenképpen ő tette a komódra még lefekvés előtt. A fényképek alapján az egyértelműen megállapítható, hogy oda úgy dobni kést nem lehetett, ahogy erre a vádlott próbált hivatkozni, nevezetesen, hogy azt kicsavarta ... kezéből és a konyhából bedobta a szobában lévő komód sarkára. A kést oda letették. Összességében ezen bizonyítékok együttesen támasztják alá azt a megállapítást, hogy a helyszíni szemle keretében lefoglalt kés volt a szúrás elkövetési eszköze. IV/d. A sértettnél az orvosszakértői vizsgálat szaglászavar fennálltát állapította meg, mely összefüggésbe hozható az elszenvedett arccsonttöréses, ezen belül is a rostacsontok törésével járó sérülésekkel. A szaglászavart enyhe fokú maradandó fogyatékosságként értékelte a szakértő, melynek mértéke 10 %-os munkaképesség csökkenéssel fejezhető ki. Ez magasabb százalékban abban az esetben lenne meghatározható, ha a sértett olyan foglalkozást űz, ahol a szaglásnak jelentősége van. Az eljárás idején nevezett nem dolgozott, nyugellátásban részesül, és boncmesteri tanfolyamra járt, mely tanulmányokat éppen szüneteltette. A fogsor sérülése maradandó fogyatékosságként nem értékelhető, mivel a korábban beépített implantátum sérült meg, mely pótlásának a lehetősége továbbra is fennáll. A sértett a tárgyaláson mutatott be egy Vizsgálat/konzílium kérés megnevezésű,
148. március
149. napján kelt orvosi dokumentációt, amit szintén a ... utcai kórház állított ki. Eszerint a konzílium rendelő megjegyzése az, hogy hónapok óta tartó fejfájása van ... nak, szájüregbe sipolyjárat alakult ki állcsúcs törés miatt, bal oldali sinosmax. haematoma. Evonatkozásban kéri a toxikológiai ambulancia, mint beküldő egység a sértett korábbi közvetlen munkahelye, a szintén ugyanezen egészségügyi intézmény fül-orr-gége osztályától a szakvizsgálatot. A konzílium kérő lap alapján csak valószínűsíteni tudta az igazságügyi orvosszakértő, hogy sérülhetett az állcsont, az állcsúcs is. Az a mechanizmus, ami kitöri a pillérfogat, az létrehozhatja az állkapocscsont törését is. Ez a szakvizsgálat azonban nem történt meg, erről orvosi dokumentáció nincs, így a szakértő csak azt tudta megállapítani, hogy nincs meg annak a visszaigazolása, amely orr-fül-gégéskórzeti vizsgálat, az állcsúcs törést, amit a konzíliumkérő feltüntetett, röntgennel vagy egyéb módon visszaigazolta volna. Így a szakértő nem tehetett olyan megállapítást, hogy további olyan sérülése keletkezett a sértettnek, ami 8 napon túl gyógyul, esetlegesen további maradandó fogyatékossággal jár. A sértett váratlanul elinduló liquor folyásról is beszámol, amelynek szintén nem történt meg a teljes körű orvosi feltárása és visszaigazolása, így gyógytartam és maradandó fogyatékosság vonatkozásában itt sem tehető megállapítás. A cs7onttöréses sérülések gyógytartama 8 napon túli tényleges gyógytartama 4 hétre tehető, míg a többi sérülés 8 napon belül gyógyul. IV/e. A bántalmazás elhúzódó volt, legalább egy órán keresztült tartott, a sértett vallomás szerint, de a sérülések nagy száma is ezt igazolja. Az orvosszakértő a korábbi elsőfokú tárgyaláson úgy fogalmazott, hogy a vádlott igen durván, kegyetlenül bántalmazta a sértettet. Figyelembe véve a bántalmazás időtartamát, annak módját, azt, hogy hosszú időn keresztül több részletben zajlott a bántalmazás és nagyszámú, igen komoly sérülést okozott, elsősorban az arccsont törések vonatkozásában, megállapítható, hogy ez hosszabb időn keresztül tartós fizikai fájdalommal járt, de lelki szenvedést is okozott a sértettnek. A pszichológus szakértő is kitért arra, hogy a vádlott személyiségének kedvezőtlen változásai részben a vizsgált cselekménnyel összefüggésben alakultak ki. A vádlott örömét is lelte abban, amit tett, ere utal a cselekmény elhúzódó volta, továbbá a sértett vallomása, miszerint amikor a vérben és az üvegszilánkokban ült, a vádlott szívta a cigarettát, azt a vérben oltotta el, és ezt élvezte is, közben folyamatosan kommentálta, hogy mit fog vele tenni / 42 tjkv.
150. oldal/ Erre utal a helyszíni szemlén készített fényképek közül a nyomozati iratok
151. oldalának alsó képe is, ahol a véres linóleumon egy cigarettához hasonló tárgy van. Összefoglalva a IV. fejezetben végzett bizonyíték értékelő tevékenységét, a bíróság azt állapította meg, hogy ... sérüléseit bántalmazásával a vádlott okozta. V. A vádlott előadása szerint ő ugyan bántalmazta a sértettet, de erőszakot nem vett rajta. Ebben az esetben viszont mi oka lehetett ... nek arra, hogy ... t az előbb részletezett brutalitással bántalmazza? A bántalmazás kiváltó okairól a vádlott így nyilatkozik: A nyomozás során a sértettel történő szembesítésekor azt mondja, azért vertelek meg, mert rám támadtál egy bálázó késsel. Azt mondtad, hogy miért váglak át. A Pásztói Városi Bíróság előtt elmondottak szerint, mivel a vádlott aznap délután nem találta meg ...t, aki esetleg információval bírt volna a sértett fiának haláláról, és amikor a vádlott ezt közölte ... val, nagyon ideges lett, bekattant, majd kiment a lovakat etetni. Utána ment az udvarra. Ekkor ... már nagyon ideges volt, kiabált, őrjöngött, hogy őt mindig becsapják. Közben segíteni akart a sértettnek, rágyújtott egy cigire, miközben ... az istállóban takarított. Ő az udvaron eldobta a csikket, ezt meglátva a sértett, teljesen becsavarodott, minden ok nélkül ráütött a kezében lévő vasvillával. Elborult az agya és ekkor ő is megütötte. ... ezután bement a konyhába, a lovaknak készített elő ennivalót, késsel vagdosni kezdte a gyümölcsöt, majd elkezdett a késsel hadonászni, mindennek lehordta a vádlottat, lökdöste. Ő mondta neki, hogy ne veszekedjen, tegye le a kést, ne hadonásszon felé. Nem tette le a kést, ezért a vádlott megfogta a kezét, dulakodni kezdtek, ekkor nekiment az ablaknak, ami kitört, a kés pedig véletlenül ment bele a combjába, de azt ő nem vette észre. Ekkor ... elkapta őt, nekivágta az asztalnak, majd a konyhaszekrénynek, a sörös üveg leesett az asztalról, az összetört, majd mindketten a földre kerültek, és ott hemperegtek. A vádlott is ütötte a sértettet és a sértett is ütötte ... et. Ezután beestek a fürdőszobába, felálltak és ott is ütötték egymást. A vádlott itt tehát arról számol be, hogy a bántalmazás kezdeményezője a sértett volt, aki őt villával is megütötte, testszerte bántalmazta, a földön az üvegekben hempergett, késsel is rátámadt. Ez a vallomása a vádlottnak azért nem fogadható el, mert a tények ennek ellent mondanak. ... n a korábban részletezettek szerint, számos sérülés volt, míg a vádlotton semmilyen sérülés nem volt, amit maga ... is elismert, és a bíróság által beszerzett
152. alszámú, fogdába történő befogadáskor készült orvosi vélemény szerint is
153. május 12-én a vádlotton semmilyen külsérelmi nyom nincs. Márpedig, ha őt ennyi bántalmazás éri, úgy ahogy ... n sérülés keletkezett, nyilván rajta is kellett volna lenni külsérelmi nyomoknak, márcsak azért is, mert végig azt igyekezett bizonygatni a tárgyaláson, hogy ... hoz képest ő igencsak gyenge fizikumú, beteges ember. Mindebből pedig az következik, hogy a vádlott azon állítása, hogy ... őt bántalmazta, nem helytálló, így e bántalmazás, támadás a sértett oly durva módon és kitartóan véghez vitt bántalmazásának indokául nem szolgálhatott. Az ok tehát más volt. VI. A vád másik vonala, hogy a sértett és a vádlott között közösülés történt. Ennek tényét mindketten állítják, a körülmények viszont mások voltak. ... azzal védekezik, hogy a sértett 6 hónapon keresztül, a bv. intézetből történő szabadulását követően,
154. decemberétől a szeretője volt, rendszeresen volt közöttük szexuális kapcsolat. A vádbeli cselekményt megelőzően legalább 8-10 alkalommal közösültek. Elmondta továbbá azt is, hogy legutóbb, május 11-én közösült ... val, akkor is az ő beleegyezésével. Első alkalommal aznapi két közösülésről, majd később egy közösülésről beszélt délután 3-4 óra körül, de volt olyan előadása is, hogy aznap nem közösültek. A közösülés (vagy közösülések) előadása szerint befejezett volt. Ezek az események a korábbi vallomása szerint a konyhából nyíló szobában, majd a további vallomásaiban már következetesen állítva, az úgynevezett tiszta szobában, a ház első szobájában történtek. ... állította, hogy soha nem volt szexuális kapcsolat a vádlott és közte, a vádlottal csak azért került kapcsolatba, mert azt gondolta, hogy információval rendelkezik a fia halálának körülményeiről. Állította, hogy a vádlott az ő általa használt, konyhából nyíló szobában, a földön, a kést a bordájához tartva erőszakkal közösült vele, soha nem volt a szeretője. E tekintetben a bizonyítékok mérlegelésével a bíróság az alábbi megállapításra jutott: VI/a. ... állította, hogy mintegy 6 hónapon keresztül ... a szeretője volt, ebből az következne, hogy a közösülés május 11-én is erőszak nélkül a sértett beleegyezésével történt. A vádlott a büntető eljárás során tanúkat nevezett meg annak bizonyítására, hogy már jóval a cselekmény előtt is közeli, akár szexuális kapcsolat is volt közte és ... között. ...nak, a vádlott távoli rokonának ... azt mesélte, hogy többször ... nál aludt. A nyomozati vallomásában ...né még azt mondta, hallotta, hogy kocsival is hordozta ... et ... , majd a tárgyaláson ezt a vallomását már úgy módosította, hogy három alkalommal látta is. Nem tudott arról, - a nyomozás során pedig azt a kifejezést használta, hogy „nem hinné”-, hogy szexuális kapcsolatuk volt. ..., ... gyerekkori ismerőse volt. Szabadulását követően együtt jártak Budapestre dolgozni. Szembe szomszédok voltak, de a tanú nem tudott arról, hogy ... nek barátnője lett volna, viszont azt mondogatta neki, hogy feljár az ...hoz, de azt nem tudta minek és nem is kérdezte. Azt látta, hogy hétvégén is öltözködik, de hogy hová ment, azt nem tudja. A vádlott mondta, hogy a lovas nőhöz, ...hoz megy. A tanú két alkalommal látta, hogy ... kocsival haza hozta ... et a cigánysorra. ...t is ... jelölte meg tanúnak, de a tanú csak annyit tudott a vádlottról, hogy létezik, neki közelebbi kapcsolata nem volt vele. Arról semmit nem tudott, hogy ...nak barátnője, vagy nőismerőse lett volna. ... és a vádlott közel laknak egymáshoz. Egy alkalommal a tanú látta, hogy a vádlott egy zöld színű Suzuki személygépkocsiból száll ki, és a kocsiban a tárgyaláson is jelenlévő sértettet látta. / ... nak zöld színű Suzukija van/ Arról nem beszéltek, hogy a vádlott mit keresett az autóban. ... ... et születésétől fogva ismeri, a vád előtti időben együtt is laktak. Neki is beszámolt arról a vádlott, hogy ... hoz jár. Egy héten egyszer biztos ment hozzá, annyit mondott, hogy kapcsolata van vele. A tanú úgy fogalmazott, hogy otthonról többször úgy indult el, hogy hozzá megy, de azt, hogy odament, vagy járt-e hozzá, azt nem tudja. A tanú hihetetlennek tartotta, hogy a vádlottnak kapcsolata van ... val, amit azzal magyarázott, hogy „a cigányok és a magyarok nem nagyon keverednek”. /
155. tjkv. 127 oldal/ Azt is mondta a vádlott a tanúnak, hogy telefonon szokta hívni ... t, és akkor este felmegy hozzá. Arról is beszámolt, hogy a lovakról szoktak beszélni, mert a vádlott is „bele van bolondulva a lovakba”. Arra is emlékezett, hogy ... lovat is akart venni. Ügyészi kérdésre elmondta a tanú, hogy ...en nézett a vádlott egy lovat, azt szeretné megvenni. A ló vásárlása kapcsán az ... nevét úgy emlékezett említette, mert mondta, hogy Ildikó ért a lovakhoz. Kimegy, megkérdezi, hogy ez a ló milyen, mennyit ér, adhat-e érte annyi pénzt, ilyesmiről beszélt. Azt is mondta neki, hogy szeretné magának megfogni ... t, de szexuális kapcsolatról nem tett említést. Egyszer látta őt ... kocsijából kiszállni a ház előtt. Azt, hogy a kocsiban ... ült, a vádlottól tudta. Összességében 7-8 alkalomra emlékezett a tanú, amikor ... azt mondta, hogy ... hoz megy. Ilyen nem csak a hétvégén, hanem hét közben is történt.
156. február -március hónapokra tette ennek idejét. ...t, a helyi kocsmárost szintén a vádlott és védője indítványozta kihallgatni. A vádlott állítása szerint ... is tud róla, hogy kapcsolata volt ... val, ezt ő a kocsmában elmondta, nála váltott aprópénzt a kocsma közelében lévő telefonfülkéből történő telefonáláshoz, illetőleg csokoládét is vásárolt. A tanú vallomásában csak azt tudta megerősíteni, hogy nincs arról tudomása, hogy ... ... hoz járt volna, kapcsolatukról semmit nem tud, őket együtt soha nem látta. ... annyit mondott a kocsmában, amit ő hallott, hogy van egy jó nője. Ő kérdezte is, hogy ki az, de nem mondta meg, ezért azt gondolta a tanú, hogy a vádlott csak füllent. Aprópénzt többször is váltott, mondván, hogy telefonálásra kell, telefonál a nőjének. Arról sem beszélt előtte a vádlott, hogy miből áll a nő és az ő kapcsolata egyáltalán. Egyszer vagy kétszer még talán csokit is vásárolt. A vallomások lényegét összegezve a tanúk arról számoltak be, hogy legtöbb esetben három alkalommal látták a háza közelében a vádlottat a sértett autójából kiszállni, illetőleg a vádlott arról beszélt nekik, hogy ... hoz készül, illetve jár. A sértett végig következetesen tagadta, hogy szexuális kapcsolat lett volna közöttük, hogy ő a szeretője lett volna a vádlottnak. Az, hogy a vádlott állítja, hogy ... „a nője” volt, az kifejezheti a vágyát is, mint ahogy a „szeretné magának megfogni” kijelentés is a vágyra utal, ahol még nincs beteljesedés, mindez nem bizonyítja még a sértett állításának ellenkezőjét. Az pedig, hogy több alkalommal látták az autóból kiszállni, a sértett sem tagadta, volt rá példa, hogy esőben hazáig vitte, illetőleg más alkalommal azért vitte haza, mert nem akart tőle haza menni. Ezt úgy védte ki, hogy mondta, hogy neki most időre kell menni, zárja az ajtót. /
157. tjkv.
158. oldala,
159. tjkv.
160. oldala/ A sértett ... előadását is megerősítette avonatkozásban, hogy a vádlott ló vásárlása ürügyén is járt nála, amikor szintén nehezen tudta őt kitenni. A vádlott által kihallgatni indítványozott tanúk tehát lényegében kettőjük kapcsolatáról nem tudtak többet elmondani, mint amit maga a sértett is elmondott. Ez annak a bizonyítására, hogy a vádlott és a sértett között szexuális kapcsolat volt, nem alkalmas. A vádlott nem rendelkezett olyan mértékű helyismerettel sem, ami attól az embertől elvárható, aki mintegy hat hónapja rendszeresen bejáratos a sértett házába. Állította, hogy abban a helyiségben, ahová a sértett a szexuális erőszak elkövetését tette, a konyhából nyíló bejárati ajtóval szemközti falon lévő ajtó, ami a következő szobába vezet /lévén ez egy egyenes „parasztház”/ le van falazva. A sértett ennek ellenkezőjét állította, hogy a 100 éve beépített ajtó jelenleg is a helyén van és használható. A sértetti állítást támasztotta alá a helyszíni szemléről készült fénykép a nyomozati iratok
161. oldalán. Ezen a felvételen a konyhából belépve, szemközt látszik az ajtó, amin egy függöny van, az nincs befalazva. Ez tehát azt bizonyítja, hogy a sértett előadásának megfelelően a vádlott járhatott a konyha helyiségben, és az udvaron a lovaknál, a bokszokban, de a házba nem volt bejáratos, a konyha melletti szobában is rövid ideig tartózkodhatott, mivel annak elrendezését pontosan megfigyelni nem tudta. ... vallomásaiban beszámolt arról, hogy több alkalommal is feltűnt neki, hogy a vádlott a háza körül ólálkodik.
162. április végén fedezte fel őt, hogy a kocsi mögött bujkál. ... hívta fel a sértett figyelmét, hogy valaki kint van, mert nagyon ugatnak a kutyák, akkor ment ki a sértett, de nem látott senkit. A vádlott arra gondolhatott, hogy egyedül van, ezért felemelkedett a sötétben az autó mögül és ekkor mondta, hogy ő itt van. Elmondta a tanú, hogy már a szomszédok is láttak egy alakot a háza körül. Reggelente az úttesten illetve a vízelvezető árokban, az autója mellett cigaretta csikkek voltak, holott ő mindig összeszedte a csikkeket. Ez volt a kontroll abban a tekintetben, hogy van-e ott valaki, az, hogy reggelre van-e csikk, de mindig volt ott csikk. /nyomozati iratok
163. oldala,
164. tjkv.
165. oldal,
166. tjkv.
167. oldal/ A sértett állítását megerősítette a szomszédja, ... is. A tanú elmondta, hogy egy alkalommal, az esetet megelőzően kb. három héttel a lányaéktól jöttek haza, amikor látta a vádlottat. ... háza előtt jöttek el kocsival, és látta, hogy az ... kapujában valaki van. Amikor odaértek és meglátta őket, az beugrott az árokba, a kocsi mögé. Amikor megfordultak a kocsival, akkor a reflektor fényében látta ezt az illetőt. Konkrétan nem tudta megmondani, hogy ez a vádlott volt, de állítása szerint saját magát árulta el, amikor a Pásztói Városi Bíróság előtti tárgyaláson vallomása közben közbeszólt, hogy „reflektorozás nem volt”. A szomszédok is említették neki, hogy ott van a kapuban, de senki nem mer eljönni tanúnak, mert fél. /B. 91/2008/
168. tjkv.
169. oldala,
170. tjkv.
171. oldala/ A fenti vallomásokból viszont az következik, hogy amennyiben a vádlott közelebbi kapcsolatban lett volna a sértettel, akkor nyilván nem kell a kapuja előtt leskelődni, az arra közlekedő járművek elől elbújni, hanem a sértettől nyilván bebocsátást nyert volna. Azt követően, hogy a vádlott és a sértett kapcsolatba lépett egymással a pékboltban, ... felhívta .. rendőr-ezredest az ORFK-n, beszámoljon neki arról, hogy van egy ember, aki esetleg információval bírhat a fia halálának körülményeiről. Azt a tanácsot kapta, hogy legyen óvatos, ne legyen egyedül, lehetőség szerint valaki mindig legyen vele, amikor ezzel az emberrel találkozik. A sértett és a rendőr-ezredes közötti telefonbeszélgetést ugyan az INVITEL Zrt. híváslistája nem igazolta vissza (ez azonban sem a sértetti állítás igaza mellett, sem az ellen nem szól a már korábban ismertetett indokok alapján) viszont a tanúként kihallgatott ... nem zárta ki annak lehetőségét, hogy valóban mondott a sértettnek olyat, hogy ezekben az esetekben ne legyen egyedül, mindig legyen vele valaki. Ezt azért mondta, mert úgy tűnt, hogy a fia halála következtében a sértett szinte kiszolgáltatottá vált, könnyek bizalmába fogadott embereket. /
172. tjkv.
173. oldal/ ... a tanácsot meg is fogadta, és törekedett arra, hogy amikor találkozást beszélt meg a vádlottal, rendszerint ...., a nála munkákat végző idős ember jelen legyen. ... valamennyi látogatásánál ugyan nem volt ott a szomszédja, de azt egyértelműen megerősítette vallomásában, hogy ... részéről volt olyan törekvés, hogy a látogatásokon ő is legyen jelen. (
174. tjkv. 96 oldal) Ha viszont ... arra törekszik, hogy ... fel való találkozásakor más személy is ott legyen, és rendőrtiszttől kér tanácsot, hogy meghallgassa-e, illetve mit tegyen, nyilván nem arra utal, hogy köztük közelebbi kapcsolat volt, hanem azt bizonyítja, hogy a sértett fia halálával kapcsolatban minden információra nyitott volt, és a vádlott ezt kihasználva került a közelébe. A vádlott, mint a kettőjük közötti civakodást, verekedésbe fajuló veszekedést igyekezett úgy beállítani, mint ami két olyan ember között zajlik, akik között szorosabb kapcsolat áll fenn. Ezt azzal is próbálta igazolni, hogy vallomásaiban hivatkozott rá, hogy a sérülések beálltát követően mentőt illetőleg rendőrt akart hívni, de ezt ... nem engedte neki. Minden logikát nélkülözött volna ez a sértetti magatartás, hogy elutasítsa a felajánlott segítséget, ugyanakkor éjjel 1 óra körüli időben maga megy át ...hoz segítséget hívni, amikor továbbra is ott van nála az az ember, aki már korábban is „segíteni akart,” aki a „szeretője”. A vádlott jelenléte inkább akadályozta a sértettet a segítséghívásban, mert bent volt a házban, ahol a telefon is. A Nógrád Megyei Bíróság beszerezte a Pásztói Városi Bíróság korábbi, B. 63/
175. számú iratait, és a tárgyaláson ismertette a
176. alszámú jogerős, a vádlott vonatkozásában hozott marasztaló ítéletet, valamint az ügyhöz kapcsolódó nyomozati iratok
177. oldaláról a vádlott vallomását, illetőleg az
178. oldalról a vádlott és az akkori ügy sértettje közötti szembesítésről készült jegyzőkönyvet. Ezen ítéletében a bíróság ... vádlottat erőszakos közösülés bűntettében és személyi szabadság megsértésének bűntettében mondta ki bűnösnek. Ebben az ügyben a vádlott védekezése teljes egészében a jelen ügyben előadott védekezésével azonos. Azt adta elő, hogy a sértettel közösült, de nem erőszakkal, hanem annak beleegyezésével. A sértettel élettársi viszonyban volt, már egy hete nála lakott. A közösülés után összeveszett az „élettársával”(jelen ügyben a vádlott az elmeorvosszakértő előtt élettársának nevezte ... t is.) aki itt is kezdeményező volt, és az élettársa hozzádobta a ruszlis üveget, amiért a vádlott őt ököllel állon ütötte, majd ugyancsak ököllel és jobb kezével a fejét megütötte. Állította továbbá, hogy a sértett csak azért nyilatkozott úgy, hogy őt megerőszakolta, mert közölte vele, ha továbbra is ilyen életmódot folytat, akkor megszakítja vele az élettársi kapcsolatot és szerinte ezért bosszúból csinálta. Ezzel szemben az ügy sértettjének vallomása szerint, amikor bement a vádlott lakására, az egyből bezárta az ajtót, olyan kijelentést tett, hogy „megbasz engem”. Két esetben ököllel megütötte, egy kést tett a nyakához, és akkor vetkőzött le félelmében. A korábbi ügyből tárgyalás anyagává tett részlet is azt bizonyítja, hogy mintha a vádlott szó szerint lemásolta volna jelen ügyben az 1995-ös ügyének a védekezését, amit a bíróság ott nem fogadott el, az ítélet bűnösség megállapítása mellett jogerőre emelkedett. Ez a „véletlenszerű egybeesés” erősen lerontja védekezésének hitelességét. ... is emlékezett olyan esetre ... elmondásából, hogy amennyiben a dolgok vádlott számára kedvezőtlen fordulatot vennének, akkor azzal fogja magát kivágni, hogy a sértett a szeretője volt. /Nyomozati iratok
179. oldala,
180. tjkv.
181. oldala/ A fenti bizonyítékok alapján az állapítható meg, hogy ... nem volt a vádlott „szeretője”. Ebből nyilván az is következik, hogy az a vádlotti állítás sem fogadható el, hogy a cselekmény előtt 8-10 alkalommal közösült a sértettel. Ez a megállapítás a fenti rendező elv alapján akkor is igaz, ha ezt a hatvani kórház hiányos nőgyógyászati lelete alapján a bíróság által kirendelt igazságügyi szülésznőgyógyász szakértő nem tudta - a hüvely tágasságára vonatkozó bejegyzés hiánya miatt - megerősíteni, de nem is volt cáfolható. VI/b. A vádlott eltérően nyilatkozott a május 11-i közösülés /ek/ helyéről, alkalmak számáról. A nyomozás során a sértettel történő szembesítésekor május 11-én két közösülésről beszél, ami a sértett fiának a szobájában történt. A két alkalmat részletezi is, 15-16 óra körüli időre teszi az elsőt, majd mindketten a sértett kocsiján elmennek ... lakásáról, ahová később ismét visszatérnek és akkor ismét megtörténik közöttük a szex. A két alkalom tehát elírás, félrehallás nem lehet, és a tárgyaláson ... is megerősítette, hogy a szembesítésen a vádlott kettő közösülésről beszélt. Az együttlét helyét itt a sértett fiának szobájában jelöli meg, de a kihallgató nem pontosította, hogy ezen melyik szobát érti. A későbbi vallomásaiból lehet arra következtetni, hogy a sértett fiának szobáján a vádlott azt a helyiséget érthette, amely a konyhából nyíló szoba. A Pásztói Városi Bíróság előtt folytatott tárgyaláson május 11-én már csak egy közösülésről beszél, arról ami 15-16 óra között történt. A későbbiekben a vádlott emellett tart ki az együttlétek számát illetően - igaz a megyei bíróság első tárgyalásán volt olyan vallomása is, hogy aznap egyáltalán nem volt közöttük szexuális együttlét, de azt később korrigálta, hogy mégis volt egy alkalom (42 tjkv.
182. oldal) - viszont változtat annak helyén, és a ház első szobájába teszi a közösülés helyszínét, és emellett végig kitart valamennyi kihallgatása során. A bíróság álláspontja szerint ezen önmagával is ellentétes vádlotti nyilatkozatokból az állapítható meg, hogy ha valóban megtörtént volna a vádlott és a sértett között a szexuális együttlét, akkor a vádlott azt nyilvánvalóan tudta volna, hogy ez aznap hány alkalommal történt meg, hiszen erre nyilván emlékezne, továbbá arra is emlékezett volna, hogy ez helyileg pontosan hol történt. Ez a lényeges dolgokban való tévedés viszont arról győzte meg a bíróságot, hogy a vádlott részéről ez csak kitaláción alapuló védekezés. A vádlott határozottan állította a délutáni közösülésről, hogy az befejezett közösülés volt, történt magömlés. Állította, hogy ennek nyoma kell, hogy legyen, de nincs DNS eredmény. Amikor a sértettet a rendőrök bevitték a kórházba ...ba, akkor ő három napig bent volt, orvosi papírok viszont nincsenek a DNS-ről, mondta ... a tárgyaláson. A következő alkalommal ugyanakkor már azt állítja, hogy ha kerestek volna DNS-t, akkor sem találnának, mert este, amikor visszament hozzá, nem közösült vele, csak a délutáni órákban, de akkor utána meg is fürdött. E két vallomás teljesen ellentétes egymással, mintha a vádlott nem tudná, hogy mi szolgálja az ő érdekeit, ha arra hivatkozik, hogy DNS eredménynek lenni kellene vagy arra, hogy nem is lehet ilyet találni. Ez a lényeges kérdésben való bizonytalanság is arra utal, hogy a vádlott valótlanságot állít a délutáni közösülést illetően, taktikázik, gondolkodik, keresi, hogy mi a számára kedvező. Viszonylag pontosan sikerült feltárnia a megyei bíróságnak a május
183. napi történéseket a vádbeli cselekményig. Május 11-e pünkösd vasárnapja volt. ... elmondta, hogy délelőtt szénát szállítottak neki, majd délután a gombáshoz mentek ...val. A bíróság kihallgatta ... tanút, aki a széna szállított. A tanú határozottan emlékezett az időpontra, mivel ritka időpont volt a széna szállításához, pünkösd volt. Az volt a szokás kettőjük között, hogy telefonon odaszól, ha indul, mert ha ezt nem teszi meg, akkor lehet, hogy a sértett nem tartózkodik otthon és nem engedi be őt senki. Ezt most is így csinálta. Az állatokat megetette, utána felpakolt és 10 óra körül indult. 11 óra 1/2 12 felé érhetett ... hoz, és kb. 2 órán keresztül tartózkodott ott. Ez idő alatt a sértetten kívül ott senkit nem látott. Ezt a sértett is így erősítette meg. /
184. tjkv.
185. oldal,
186. tjkv.
187. oldal/ Amikor ...ék a sértettől elmentek ...ka ment át ... hoz benzint kérni, mivel a fűnyírójukból kifogyott az üzemanyag. ... nak kis kannában szokott lenni tartaléka, de ekkor vette észre, hogy ezt elfelejtette után tölteni. ...val együtt ...ra mentek benzinért, és ekkor úgy döntöttek, ha már ott járnak, akkor gombáért is elmennek. Tanúként hallgatta ki a bíróság ...át is, aki megerősítette, hogy ... vasárnapján ... ...val délután 2 vagy 3 óra körül ért oda. Közölték, hogy benzinért kellett elszaladniuk és egyúttal bejöttek hozzájuk is gombát vásárolni. Kb. 1 órát voltak nála, az út autóval ...ról ...ra 10-15 percet vesz igénybe. Ebbe a napirendbe ... 3-4 óra közötti sértettnél tett látogatása és a szexuális kapcsolat nehezen fér bele, a délelőtti látogatás, esetleges szexuális kapcsolat pedig egyáltalán nem. A vádlotti védekezés fenti módon történő cáfolata egyúttal azt is jelenti, hogy délután 3-4 óra között - ... vallomásának megfelelően - nem történt közösülés a vádlott és a sértett között. Ez egyébként a fent végigvezetett mérlegelés nélkül, logikai úton is megállapítható, hiszen, ha korábban a bíróság azt állapította meg, hogy ... nem volt a vádlott szeretője, akkor nyilván nem közösült vele május 11-én sem délelőtt, sem délután. VII. Megállapította ugyanakkor a bíróság, hogy volt közösülés aznap este, éjjel a vádlott és a sértett között, de erőszakos úton. VII/a. A sértett következetesen beszámolt arról, hogy miközben az állatokat trágyázta, ... nem volt hajlandó elmenni, őt figyelte. Közel lépett hozzá, és meg akarta simogatni a haját, illetve azt kérdezte, hogy fürdőruha van-e rajta. Erre felszólította, hogy ne érjen hozzá, és menjen el. /Nyomozati iratok
188. oldal, B. 91/2008/
189. sz. tjkv.
190. oldala,
191. tjkv.
192. oldala/ ... is beszámol arról tanúvallomásában, hogy amikor hármasban voltak, a vádlott mondott olyat, hogy 20 éve meghal ...ért, meg is halna érte. ... közölte vele, hogy ezen ne is gondolkodjon, csak a gyerekről beszéljen, ha tud valamit /nyomozati iratok
193. oldal/ Ezekből az adatokból az tűnik ki, amit a bíróság már korábban is megállapított, hogy a vádlottnak ... , mint nő tetszett. Ugyanakkor őt folyamatosan elutasította, így nem számíthatott arra, hogy a sértett a közeledését elfogadja, csak erőszakkal tudott hozzá, mint férfi, közel kerülni. A nadrág, és a sértett elmondása szerint, a fürdőruha nadrágja is oly módon került le róla, hogy a vádlott végigvágta a nadrágját és azt úgy tépte le. ... előadása szerint ugyanakkor ő nem vágta le a sértettről a nadrágot dulakodás közben, hanem amikor ... nak belement a lábába az üveg, akkor mondta, hogy nagyon fáj neki, erre abbahagyták a dulakodást, felkeltek a földről, a nadrágot közösen vették le, levette a fürdőruháját, a vádlott pedig kiszedte a combjából az üveget és lemosta a vértől. A vádlotti előadásnak etekintetben ellent mondanak a helyszíni szemlén készült fényképfelvételek a nyomozati iratok
194. illetőleg
195. oldaláról. A sértettről olyan durva módon került le a ruha, egyben a cipővel, a zoknival a nadrág, és a sértett elmondása szerint a fürdőruhával is, olyan kitekeredett, kifordított állapotban, hogy az egyértelműen egy durva, erőszakos letépésre utal. A nyomszakértői vélemény nem igazolja vissza az oldalvágást a nadrágon. Ilyen sérülés a ... tól lefoglalt nadrágon nincs, azonban a nyomszakértői vélemény rögzíti, hogy a nadrágszárak között hasíték, azaz szakadás van, mely utólagosan varrott, és szakadozott állapotban található. Amikor a nadrág letépésére sor került, a sértett a bántalmazástól a szemére már nem látott, így a nadrág lába közötti esetleges szakadást is érzékelhette vágásként. A nadrág a dulakodás közben vagy letépéskor is szétszakadhatott. A sértett állította, ha a nadrágon valamilyen szakadás volt, bár erre egyébként nem emlékezett, az biztos, hogy meg volt varrva, mert lyukasan nem használta a nadrágot. Azt elképzelhetőnek tartotta, hogy a nadrág valahol varrott volt, de ha sérülés vagy lyuk volt rajta, az, állítása szerint ezzel az eseménnyel kapcsolatban keletkezett /nyomozati iratok 238 oldala, 42 tjkv.
196. oldala,
197. tjkv.
198. oldala/ A helyszíni szemlén lefoglalt ruhafoszlányon sem vágott sérülést rögzített a nyomszakértő, az azon lévő sérülések mindkét végén tépett, szakított jellegűek. Ez szintén azt támasztja alá - ... állítása szerint ez a nadrág alatt lévő fürdőruha része hogy a vádlott nem levágta, hanem lerántotta, letépte a sértettről a ruhát. Az ily módon történő ruhalevétel nem arra utal, hogy a sértett önként vetette le magáról, hanem a sértett előadását igazolja, miszerint azt erőszakkal tépték le róla, és mivel csak ketten voltak a helyszínen, ezt az erőszakot a vádlott fejtette ki, és az alsó test erőszakos lemeztelenítése nyilvánvaló, hogy a közösülés érdekében történt. VII/b. A helyszíni szemlén lefoglalt, a bűnjeljegyzéken
199. sorszámmal jelölt pulóverre vonatkozó hemogenetikai szakértői vizsgálat objektív bizonyítékként igazolja, hogy a közösülés és az erőszak egyidejűleg történt, ami a sértett ilyen tartalmú vallomását támasztja alá. A ...i Kórházban biztosítottak hüvelyváladékot a sértettől, de a vizsgálat elvégzése nem tartozott kompetencia-körükbe, ezért megkeresték a nyomozást végző Pásztói Rendőrkapitányságot, ahonnan - nem tudni milyen megfontolásból - azt a választ kapták, hogy a hüvelyváladék mintára a hatóságuknál folytatott büntetőeljárás során nincs szükség, ezért kérték a kórházat, hogy annak megsemmisítése felől intézkedjen, ami meg is történt. /
200. alszámú irat/ A bizonyíték ily módon történő megsemmisülését követően annak későbbi pótlására intézkedni már lehetetlen volt, így nem bizonyítható szakértői vizsgálattal a közösülés közbeni esetleges vádlotti hüvelyi ejakuláció. Lefoglalta viszont a nyomozó hatóság az eljárás során a vádlott által cselekmény idején viselt alsónadrágot. A hemogenetikai szakértő az alsónadrág külső anyagáról egy kemény tapintású, borsónyi méretű területet kivágással biztosított, ami a belső betéten nem jelent meg. A minta vizsgálata alapján azt a megállapítást tette, hogy a vizsgálatok rendkívüli mértékben alátámasztják azt a feltételezést, hogy az alsónadrágból biztosított mintában ... vádlott ondójának, és ... sértett laphámsejtjeinek a keveredése található meg. /Annak a valószínűsége, hogy a vádlotton kívül más személy is rendelkezhet a fenti bűnjelből kimutatott tulajdonság együttessel 1 az 500 billióhoz, míg ez az arányszám ... esetében 1 a 19 milliárdhoz. Ez bizonyíthatja a vádlott és a sértett nemi szervének az érintkezését, a vádlott alsónadrágjának és a sértett nemi szervének az érintkezését, de a vádlott nemi szerve és a később részletezett sértetti pulóver érintkezését is. A sértetti laphámsejtek a hüvelyből, de a sértetti ruhadarabról is átkerülhettek a vádlott alsó nadrágjára, ahol a vádlott ondójának jelenléte borsónyi méretben még természetes jelenség. Ez az adat önmagába még csak valószínűsíti tehát a szexuális kapcsolatot a sértett és a vádlott között. A helyszíni szemle során a nyomozó hatóság a konyha melletti szobából - mely szobát a sértett az erőszakos közösülés helyszíneként jelölte meg - a kályha /feltehetően gázkonvektor/ előtt a földön vérnek látszó anyaggal szennyezett pulóvert talált, melyet a bűnügyi technikus eredetben rögzít és
201. számú bűnjelként jelöli. /A hemogenetikai szakértői véleményben a pulóver
202. sorszám alatt van jelölve/ ... háromféle nyilatkozatot tett a pulóverrel kapcsolatban. Első alkalommal azt mondta: „A fényképen szereplő pulóver nem az enyém, nem tudom ez hogy kerülhetett oda. Én soha nem hagyok semmit szét, vagy a szennyes tartóban, vagy a szekrényben a helyén van. Kályha előtt véres pulóverek nem szoktak heverni nálam. Nem is ismerős ez a ruhadarab. Rajtam egy zöld színű póló volt. /
203. tjkv. 18.oldal/ A következő tárgyaláson a sértett nyilatkozata az, hogy „Elképzelhető, hogy ez a pulóver az enyém, ugyanis nekem volt egy szürke színű, amit nem találok. Ezért gondolom, hogy ez az enyém lehet. Ez a pulóver valószínűleg itt lehetett a széken. Miután levágta rólam a gatyát, gondolom ezzel a pulóverrel tamponáltam. Az biztos, hogy ez a pulóver az enyém, így megismerem. Amikor közösültünk a pulóvert nem viseltem, ez a széken vagy a lócán volt. Az asztal alatt van egy lóca, akár lehetett a lócán is. Valószínűleg a pulóvert szorítottam a combomhoz, de erre nem emlékszem. Rajtam csak egy póló volt a közösüléskor, azt hagyta rajtam, az is a combomtól lett véres, mert onnan pulzált a vér. Engem a szőnyegre rángatott le, én ezt a pulóvert a combomhoz szoríthattam, gondolom ezt elvette és odadobta, mert nem tudom hogy került oda. Ezt a pulóvert utoljára előző nap viseltem, este készítek magamnak vastagabb holmit, ha hideg van, azt akkor felveszem. A felirat alapján is felismerem a pulóveremet, van egy kis hímzés az elején.” /
204. tjkv. 16-18 oldala/ Egy következő tárgyaláson a sértett a korábban elmondottakat az alábbiakkal pontosítja: „A szakvéleményben említett pulóver az enyém volt, ez egy szürke színű szabadidő felső. Nagyon sokat gondolkodtam ezen. Ezt azért készítettem ki abban a szobában, ahol az esemény történt, a lócára, mert kintről csak kettőt kell lépnem és elérem, ha esetleg fázok este, és fel akarom venni… A vádlott engem gyakorlatilag az ajtóban erőszakolt meg, és a fejem felett a lócán volt összehajtva ez a szabadidő felső. Vagy ő, vagy én vehettem le onnan. Előzőleg a vádlott felajánlotta, hogy orálisan, análisan vagy milyen módon szeretném a közösülést, de mondtam, hogy én sehogy… Úgy vitt be, de a mai napig látszik a falon a véres kéznyom, - ami nem tudom tőle vagy tőlem származik -, nem akartam, hogy bevigyen. A konyha tele volt vérrel, ezért gondolta szerintem ő is, hogy oda vonszol be. Lehet, hogy én vettem el a lócáról a felsőt, vagy ő, de bennem végig az a gondolat volt, hogy a fiam szőnyege nekem szent. Az is eszembe jutott, hogy a fiam szőnyegén akar engem megerőszakolni, lehet, hogy ezért magam alá tettem… Lehet, hogy én vettem le onnan, nem tudom, valószínű. Az én vérem … az én vérem úgy kerülhetett a felsőre, hogy engem már a konyhában megszúrt és úgy vonszolt be, tehát véreztem is, és ő úgy mászott rám… Arra nem emlékszem, hogy a közösülés után a szabadidő felsőben megtörölközött volna a vádlott, de nem is láthattam. /A sértett itt a szemsérüléseire utal/ A vádlottnak nem ismerős a pulóver, ő is arra hajlik, hogy az a sértetté, amikor is azt mondja, hogy : „ A pulóverről semmit nem tudok, nem láttam a sértetten. Azt sem tudom, ezt a pulóvert hol találták meg.”/
205. tjkv.
206. oldal/ A bíróság álláspontja szerint elfogadható, hogy a sértett tulajdonát képezte a radiátor előtt lefoglalt PUMA feliratú pulóver, ezt támasztják alá a feltalálás körülményei. A sértett ugyan első alkalommal nem ismerte fel, de később, gondolkodva a történteken, sajátjának ismerte el a pulóvert. ... egyedül élt a lakásban, a vádlotté nem volt a pulóver, semmi olyan adat nem merült fel, hogy azt valaki külső, harmadik személy hagyta volna ott, így teljesen életszerű, hogy a pulóver a házban egyedül élő ... é volt. A pulóvert megvizsgálta szerológus-hemogenetikus szakértő, a pulóver hátulján /a jelölése 12.
207. 12.7./ a lapockák magasságában, a gerinc vonalánál 1 db tenyérnyi méretű fluoreszcensz foltot észlelnek, míg az előző folt mellett szabad szemmel halvány sárga színű, kemény tapintású fluoreszcensz foltot is észlelnek, mely mintákat kivágással biztosítják. A pulóver mell részén ugyanakkor tenyérnyi vérszennyeződést észlelnek, melyből DNS vizsgálatot végeznek /12/
208. minta/ A pulóver hátulján a spermium frakcióból kimutatott DNS profil megegyezik ... szájnyálkahártya törletéből kimutatott DNS profillal, míg a laphám frakcióból kimutatott DNS profil megegyezik ... szájnyálkahártya törletéből kimutatott DNS profillal. A vizsgálatok alapján a szakértő azt a megállapítást tette - az alsónadrág esetében közölt statisztikai valószínűségre visszautalva - hogy a vizsgálatok rendkívüli mértékben alátámasztják azt a feltételezést, hogy a pulóverből biztosított mintákban ... ondójának és ... laphámsejtjeinek keveredése található meg. A pulóver mell részének tenyérnyi vérszennyeződéséből kimutatott női DNS profil ugyanakkor ... szájnyálkahártya törletéből kimutatott DNS profillal egyezik meg. A magyarországi populáció-statisztikai vizsgálatok alapján annak a várható esélye, hogy másik, ... tól genetikailag független személy is rendelkezhet, a bűnjelből kimutatott tulajdonság - együttessel: 1 a 4 billióhoz. A kérdés az volt, hogy a kétféle szennyeződés hogy, hol, milyen körülmények között került a pulóver elejére illetve hátára. Az orvosszakértői vélemény szerint a vádlott nemzőképességét az egyik here eltávolítása nem befolyásolja. A sértett előadása alapján a vádlottnak nem volt magömlése, ezt abból gondolta, hogy az erekciója sem volt teljesen tökéletes, igaz, hozzátette, hogy az undor miatt nem nézte, hogy mit csinál. Miután a fitymája hátrahúzódott, azért sikerült neki a hüvelybe behatolni pár cm-nél nem nagyobb mértékben. Három-négy alkalommal végzett közösülő mozdulatot, majd kihúzta a hüvely szűkössége miatt. /
209. tjkv. 59-60 oldal,
210. tjkv.
211. oldal,
212. tjkv.
213. oldal/ Ezen sértetti előadás alapján tehát nem zárható ki, igaz nem is állítható, hogy a vádlott közösülés közben ejakulált. Szennyeződhetett tehát a pulóver oly módon is, - ahogy a sértett gondolta, hogy megtörténhetett-, nevezetesen, hogy a közösülés közben a pulóvert maga alá tette. A vádlottól származó ondószennyeződés rákerülhetett akár úgy is a pulóverre, hogy közösülés után abban nemi szervét megtörölte, vagy akár az események után, amikor egyedül volt a házban, a sikertelen közösülést befejezvén, a pulóverre került az ondója. A laphámsejtek jellemzően hüvelyi, végbéli illetve szájnyálkahártya eredetűek, de a bőrről is átkerülhetnek más hordozóra. A sértett pulóverén már eredendően is rajta lehettek ... bőr eredetű laphámsejtjei. Azt nem lehetett megállapítani, hogy a vádlott ondójával keveredett sértetti laphámsejtek hüvelyi eredetűek, avagy a sértett bőréből kerültek a pulóverre, de ez utóbbi esetben is - a vádlottól származó nagy méretű ondófolt alapján az bizton állítható, hogy a szakértői vizsgálat a vádlott részéről egy felfokozott szexuális izgalmi állapotot, tevékenységet bizonyít. Úgy viszont nem történhetett a pulóver ondóval történő szennyeződése, ahogy a vádlott elmondta. Nevezetesen, hogy az első szobában a sértett az eredményes közösülést követően ezzel törölte meg magát. Ennek maga a vádlott mond ellent, amikor azt állítja, hogy úgy védekeztek, hogy a sértett hasára ment az ondója, és a közösülés után megtörölték egymást. A tisztálkodás papírdarabbal történt. Így tehát maga zárja ki a korábbi állításának lehetőségét. /
214. tjkv.
215. és
216. oldala/ A vádlott a fenti nyilatkozatát olyan körülmények között tette, hogy először nyilatkozott a papírral történő megtörölközésről, ezt követően lett ismertetve a hemogenetikai szakértői vélemény, mely rögzítette a pulóveren az ondófoltot. Ennek eredetére a vádlott először nem tudott nyilatkozni, majd gondolkodás után módosítva az általa korábban elmondottakat, azt mondta, hogy ... ebben megtörölközött. Az ilyen formában való előadás mindenképpen azt erősíti a bíróságban, hogy a vádlott ezt a magyarázatot csak kitalálta, próbált a szakértői véleményben foglaltakhoz igazodni, de ha még feltételeznénk is, hogy a sértett az első szobában történt közösülés után ebben törli meg magát, arra nincs semmi ésszerű magyarázat, hogy aztán az első szobából ezt a szennyes pulóvert ne a szennyes tartóba vigye, hanem bevigye az elsőből, ahhoz képest az utolsó, konyha melletti szobába, ahol alszik, és a fia volt szőnyegére a radiátor elé tegye, ahonnan esetleg majd az este folyamán még a vérző sebét tamponálni is előveszi. A sértettnek az ilyen magatartását semmi nem indokolta volna, maga mondta el, hogy a kályha előtt véres pulóverek nem szoktak nála heverni, soha nem hagy semmit szét, vagy a szennyes tartóban vagy a szekrényben a helyén van minden. /44.tjkv. 18 oldal/ A pulóver tehát ott van, ahol a sértett a vádlott által erőszakosan véghez vitt közösülés helyszínét megjelöli, azon a vádlott ondója van a sértett laphámsejtjeivel keveredve, míg az első oldalán a sértett vére, mindez azt bizonyítja, hogy az erőszak a szexuális tevékenységgel egy időben zajlott, vagyis a sértett állítását támasztja alá, hogy a közösülés ott és úgy történt, ahogy ezt ... elmondásából korábban a bíróság már idézte. VIII. Ha nem történt meg az erőszakkal véghezvitt közösülés, a sértettnek mi oka volt alaptalanul feljelentést tenni. Erre a vádlott háromféle magyarázatot is adott: - befeküdt ... fiának az ágyába, oda ahová még az anyjának sem volt szabad bemenni, - szégyellte, hogy kiderült a kapcsolata a vádlottal, - azzal bízta meg ... et, hogy ölje meg a fia feltételezett gyilkosát, ...et, amit nem volt hajlandó elvállalni. A vádlotti vallomásokat a nyomozati szaktól egészen a megismételt eljárásban tartott tárgyalásokig végig kísérte az a gondolat, hogy ... azért hívta ki a rendőröket, és állította, hogy őt a vádlott megerőszakolta, mert a bántalmazást követően piszkosan lefeküdt aludni abba a szobában, amely ... fiáé volt. Oda nem volt szabad bemenni, és mivel ő mégis bement, ezért állította, hogy megerőszakolta. /nyomozati iratok
217. oldala, B. 91/2008/
218. sz. tjkv.
219. oldala,
220. tjkv.
221. oldala/ ... állította továbbá, hogy az a fia szobájába, ami a konyhából nyíló szoba, és a vád szerint az erőszakos közösülés helyszíne, oda senki nem mehetett be a fia halála óta. ... nem ott alszik, ez a fiának a szobája. /
222. sz. tjkv. 10.oldal./ ... végig állította, hogy a konyhából nyíló szoba nem a fia szobája, hanem azt ő használja, ott is alszik. Teljesen nyilvánvalóan téves a vádlott azon állítása, hogy ... ezt a szobát nem használja, hiszen a helyszíni szemle fényképein /pld. 81,
223. oldal/ ebben a szobában megvetett ágyat lehet találni, telefonkészülék van az éjjeli szekrényen és különféle műszaki cikk, amik egyértelműen bizonyítják a sértett állítását, hogy a szobát használják, és nyilván ő használja, mivel ott más nem lakik. További ellentmondás és lényegében öncáfolat a vádlott azon vallomása, amit szintén a nyomozás során a szembesítésen mondott, miszerint „természetes dolog, hogy nálad alszom, ezért feküdtem le az ágyadba.” Ezek szerint ahol megtalálták a rendőrök a vádlottat, az ... ágya, a korábbi állításával ellentétben, másrészt ha természetes dolog, hogy nála alszik, vagyis ezt korábban már többször megtette, és ezt a sértett eltűrte, ez most sem váltotta volna ki a sértett haragját, hogy valótlanul erőszakos közösülés miatt tegyen feljelentést a vádlott ellen. Mindezen túlmenően kihallgatta a bíróság más kérdéskörben, az 1994-es eseményekkel kapcsolatban a sértett édesanyját, ...ét, aki ennek során kérdés nélkül, magától mondta el a ház 1994-es elosztását, miszerint az unokája, Róna Márk, az első szobában aludt, ez az első szoba az, amelyik az utcára néz, az utána következő szobának van oldalt is egy bejárata, ez az előszoba és az előszobán keresztül még egy ajtó van, ami a kis szobába vezet. /Jelen ügyben ez a szexuális cselekmény helyszíne/ A lányom és én a kis szobában feküdtünk, a vádlott az előszobába jött, és az előszobából jobbra nyílt az a kis szoba, ahol a lányommal feküdtünk. Az unokámnak, ...nak, az első szoba volt a szobája, ő azt használta. /
224. tjkv.
225. oldal/ Ez is a sértett állítását bizonyítja, miszerint ... az első szobát használta, amikor ...n tartózkodott. Az tehát nem lehetett a feljelentés indoka, hogy a vádlott befeküdt az ágyba. A vádlott arra is hivatkozott az erőszakos közösülés miatt történt feljelentés okaként, hogy a sértett szégyellte a vele való kapcsolatot /B. 91/2008/
226. sz. tjkv.
227. oldal/ Itt ismét a vádlott kerül ellentmondásba, mert a nyomozás során a szembesítésen tett vallomásában, amikor leírja, hogy az első, délutáni közösülést követően beültek a kocsiba és elindultak a faluba, ő mondta a sértettnek, hogy ne lássák őket együtt, és előbb kiszállt a kocsiból, mint ahogy hazaértek volna. Ezzel a vádlott arra utal, hogy ... jó hírnevét védte, ezzel szemben ő maga számos embernek hencegett a sértettel való kapcsolatáról, tehát arról a vádlott elmondása alapján már korábban tudhattak, mint ahogy a cselekmény megtörtént. Mindezen túl a vádlott állítását éppen az általa kihallgatni indítványozott tanúk cáfolják leginkább, miszerint több alkalommal látták ... t, amint a vádlottat házáig fuvarozza saját gépkocsijával, tehát nem tartva attól, hogy együtt látják kettőjüket, vagyis a sértettnek nem volt mit titkolni a nem létező kapcsolaton. A vádlott első alkalommal a Pásztói Városi Bíróság előtt állt elő azzal az indokkal, hogy ... megölésének nem teljesítése miatt tett ellene feljelentést ... . Azt is hozzátette, hogy minden héten adott neki 30-40.000- forintot a sértett, hogy ... után érdeklődjön, és véghez vigye a megbízatását. Ezt az állítást, vagyis azt, hogy ... heti fizetséggel felbérelte őt ... megölésére, lényegében ismét maga a vádlott cáfolta meg. ... indítványozta tanúként kihallgatni ...t, aki a vádlott unokatestvére. Indítványát azzal indokolta, hogy ... arról tud nyilatkozni, hogy ... lakásáról hívták fel telefonon azért, hogy a sértett fiának a gyilkosáról kérdezzék. A tanút
228. december
229. napján hallgatta ki a bíróság, aki már a telefonbeszélgetésre nem emlékezett, de nem tartotta kizártnak, hogy az lezajlott a sértett, illetőleg a vádlott által elmondott módon. A telefonbeszélgetésnél ... is jelen volt. ... ...el kapcsolatban is olyan vallomást tett, hogy ... ...et is arra akarta felbújtani, hogy lényegében végezzen ...al, keressen olyan embereket, akik ezt megteszik, de ettől ... visszalépett /
230. tjkv.
231. oldal/ A sértett elmondása szerint ugyanakkor azért keresték ... et, mert ...en lakik, és a vádlott szerint úgymond „benne van a sűrűjében ...en és sok mindent tud segíteni.” ... hívta fel ... et, majd a kagylót átadta ... nak. Bevezetőjében a vádlott is csak annyit mondott, hogy információ kellene egy kedves hölgynek a fia haláláról. ... erre úgy emlékezett, hogy a telefonálás azért történt, hogy kiderítik majd a titkot, hogy mi történt ... fiával. Tehát a beszélgetés alatt szó sem volt ... megöléséről. ... viszont azzal kezdte a beszélgetést, hogy „Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen”, mennyit tudna a sértett arra szánni, ha ő elmondana valamit. Erre az volt a sértett válasza, hogy a fiának a halálából nem csinálnak üzletet. Ezen sértetti állítást ... is szinte szó szerint megerősítette, amikor azt mondta, hogy a telefonbeszélgetés után, amikor ... pénzt kért a sértettől, ... azt mondta, hogy „az ő fia halálából tőle pénzt senki nem fog kihúzni.”/
232. tjkv.
233. oldala,
234. oldala,
235. tjkv.
236. oldal/ ... tehát nem pénzelte a fia ügyével kapcsolatban információt hozó személyeket, ettől egyébként ... rendőrtiszt is óva intette, akinek szavára hallgatott. /
237. tjkv.
238. oldal/ A vádlott állításával ellentétben tehát, nem ... megölése végett hívta fel ... ... segítségével ... et, és az információért a pénzfizetést is határozottan megtagadta, akkor miért cselekedett volna másként a vádlott esetében. Mindezek azt bizonyítják, hogy nincs olyan elfogadható indok, ami ésszerű kételyt keltene atekintetben, hogy ... nem a valóságnak megfelelő vallomást tette, amikor a vádlott által erőszakkal véghezvitt szexuális cselekményről nyilatkozott, hanem őt valamilyen bosszú vagy egyéb hátsó szándék vezérelte volna valótlan vallomás megtételére. IX. A vádlottat két alkalommal vizsgálta igazságügyi elmeorvos szakértő és a második alkalommal ehhez pszichológus szakértői vizsgálat is társult. A vádlottnál sem jelenleg, sem a cselekmény elkövetése idején kóros elmeállapotot, mely korlátozó tényezőként értékelhető, a vizsgálatok nem tártak fel. Feltárt ugyanakkor az elmeorvos szakértői vizsgálat az eddigi életvezetése alapján egy olyan személyiségfejlődést, amely a beilleszkedés zavarával, laza morális, etikai fékrendszerrel, öntörvényűséggel, indulati-érzelmi éretlenséggel, erőszakos cselekményekkel jellemezhető, szociopáthiás jellegű személyiségfejlődésre utal. A pszichológiai vizsgálat megfelelő intellektuális teljesítmény megállapítása mellett erős mentális fékrendszerű, de a realitástól elidegenedett, fékezetlen feszültségű, impulzív viselkedésű, különféle krimiális cselekedetekre hajló, az emberi dolgoktól elforduló, rossz társashelyzetű és adaptációjú, megbízhatatlan, impzulzív, egocentrikus személyiséget tárt fel. Az igazságügyi pszichológus szakértő a tárgyaláson kifejtette a vádlott személyiségére vonatkozóan, hogy a vizsgálatok alapján nagyon sok indulat, nagyon sok feszültség van benne, miközben értelmileg képes lenne ezt átlátni, hogy valamit lehet csinálni, vagy nem, de eközben az indulatai elsodorhatják. Ez azt jelenti, hogy indulatilag feszült helyzetben könnyen bekövetkezhet nála az, hogy kriminális cselekedetekre hajló. Ez pontosan a fékezetlenség miatt merül fel. Ez kifejezetten azt a lehetőséget veti fel, tehát ha az ember nem fékezi magát, nem képes az indulataival bánni, akkor olyan helyzetekbe is keveredhet, ami súlyos, vagy kevésbé súlyos, kriminális cselekedetekbe is sodorja. A személyiség alapján valószínűsítette a szakértő, hogy tárgyához hasonló cselekményt. ... elkövethet a vád A vádlott a tárgyaláson a második,
239. alszámú elmeorvos szakértői vélemény ismertetése után indítványozta újabb, immáron harmadik elmeorvos szakértő kirendelését
240. alszámú beadványában arra hivatkozva, hogy a szakértő a zárójelentéseit nem nézte át, főleg az újakat. Az Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetek Budapesti Orvosszakértői Intézete által készült elmeorvos szakértői vélemény leleti részéből megállapítható, hogy az orvosszakértők előtt ismertek voltak a beteg jelenlegi kezelésével kapcsolatos orvosi dokumentációk, ezt éppen maga ... mutatta be, továbbá a szakértők betekintettek a vádlott bv-beli egészségügyi törzslapjába is. Mindezek alapján nem helytálló a vádlott azon állítása, hogy az újabb kezelésével kapcsolatos iratokat nem szerezték be. Önmagában az, hogy a szakértői véleményben foglalt megállapításokkal a vádlott szubjektíve nem ért egyet, még nem alapozza meg más szakértő kirendelését, csakúgy mint azon indoka sem, hogy a szakvélemény kerékpár baleseteket említ, neki pedig autóval is volt balesete, hiszen a vádlott által elmondottakat rögzítik, és megállapítható, hogy a szakértők ilyen esetben nem arra helyezték a hangsúlyt, hogy milyen járművel történt 1988-ban és 1994-ben a vádlott balesete, hanem az bírt jelentőséggel, hogy annak milyen következményei voltak, az járt-e fejsérüléssel, eszméletvesztéssel, epilepsziával. Mindezen indokok tehát nem alapozzák a harmadik szakértő kirendelését, annak eljárásjogi feltételei egyébként sem állnak fenn, hiszen a két szakvélemény között nincs ellentét, és a fentiekre figyelemmel nem szükséges a szakértői vélemény kiegészítése sem. Erre tekintettel a megyei bíróság a vádlott újabb elmeorvos szakértő kirendelésére irányuló indítványát elutasította. X. Több alkalommal felmerült a bizonyítási eljárás során, hogy a cselekmény idején a vádlott ittas állapotban vagy esetlegesen kábítószer hatása alatt cselekedett. Ezzel kapcsolatban ... önmagának is ellentmondó vallomásokat tesz. A nyomozati iratok
241. oldalán lévő vallomását azzal kezdi, hogy ... hoz erősen ittas állapotban ment. A nyomozati iratok
242. oldalán a Seres ethylométer alkalmazásáról készült, a vádlott által is aláírt jelentésben foglaltak szerint,
243. május 11-én egész nap 1 liter pálinkát, 8-10 üveg fél literes sört fogyasztott. A vádlott ugyanakkor a
244. november 24-én tartott tárgyaláson /tjkv. 26-
245. oldal/ kijelenti, hogy ezen a napon nem volt ittas állapotban, nem tudja ez hogy került a jegyzőkönyvbe. Többször nyilatkozik arról, hogy az elkövetés napján, de más-más napszakokban ... tól kábítószer tartalmú tablettákat kapott. A sértett ezt tagadta, a szemlén sem találtak ilyen jellegű gyógyszereket, legalább is erre nem tért ki a szemlejegyzőkönyv. A rendőrség a cselekményt követő napon, május 12-én 10 óra 22 perckor levegő alkohol vizsgálatot végez ... nél, amely 0,00 mg/liter eredményt hozott. Ugyanezen a napon 12 órakor toxikológiai vizsgálat céljából vizeletmintát biztosítanak a vádlottól. A vizsgálat eredménye negatív, a mintában kábítószert célzó anyag kimutatható mennyiségben nincs. /nyomozati iratok
246. oldala/ A vádlott alkoholfogyasztásra vonatkozó ellentmondásos nyilatkozatai alapján pontosan meghatározni az elkövetés idejére vérének alkohol koncentrációját, nem lehetséges, de annyi kiszámolható, ha május 12-én 11 óra 22 perckor 0 légalkohol eredményt mértek, ez visszafelé számolva az éjfél körüli elkövetési időre 70-80 gramm körüli alkoholt jelent, ami kb. 4 üveg sör alkohol tartalmának felel meg. A Seres ethylométer alkalmazásáról készült rendőri jelentés a mérés idejét 11 óra 22 percben jelöli meg, és a szakértő a tárgyaláson is ezen időtartam alapján számolt. A
247. oldalon lévő mérést igazoló szelvény azonban 10 óra 22 perckor rögzíti a mérés idejét. Ez esetben vagy az történt, hogy a gépet a nyári időszámításra még nem állították át, vagy a jegyzőkönyvön történt egy órával későbbi elírás. Ha csak a gép átállítása maradt el, a számítás helyes, viszont ha egy órával korábbi mérés adott nullás eredményt, akkor az elkövetés idején a vádlott szervezetében még kevesebb alkohol volt. A számításokból azt nem lehet biztosan megállapítani, hogy az elkövetés idején a vádlott 4 üveg sört fogyasztott, mivel van olyan előadása is, hogy ekkor nem volt ittas állapotban, és a nullás eredmény származhatott abból is, hogy 4 üvegnél kevesebb alkoholt fogyasztott, de az viszont biztosan állítható, hogy azt a nagy alkohol mennyiséget, amit a mérés előtt a rendőröknek bediktált, nem fogyaszthatta el. A vádlott elkövetéskori nagyfokú alkoholos befolyásoltsága tehát nem bizonyított, ahogy a kábítószer fogyasztása sem, mivel a szakértői vélemény szerint a kábítószer a vizeletből hosszabb időn keresztül kimutatható. Ha a vádlottnak másnap nem volt a vizeletében kábítószer kimutatható, akkor az azt jelenti, hogy előző nap este, de még délután sem volt kábítószer hatása alatt. Az elmeorvos szakértő ezzel kapcsolatban megállapítja, hogy az eljárás során felvetődött kábító hatású anyag, illetve alkoholfogyasztás lehetősége vagy ezek következménye. Mint önhibából eredő bódult állapot igazságügyi elmeorvos szakértői szempontból a büntetőjogi beszámítási képességet ez nem érinti. Ezen túlmenően kóros részegséget, vagy annak abortív fajtáját a szakértői vizsgálat nem tárt fel. Ha még gyorsan lebomló, úgynevezett „party-drogot” is kapott volna a vádlott, mivel maga nyilatkozik - igaz többféleképpen ez esetben is - annak bevételéről tudván, hogy kábítószert kap, nyilván ez esetben is önhibájából eredően került bódult állapotba, ezért ez nincs kihatással a büntetőjogi felelősségére. XI. A sértett vallomása is az első nyomozati kihallgatását követően bizonyos szempontból új irányt vesz. XI/a. Az első kihallgatás, mely közvetlenül az események után történt, május 12-én 6 óra 30 perckor reggel a kórházban, egy kerek, egész vallomás, mely tömören fogalmazva arról szól, hogy a vádlott erőszakot alkalmazva közösült vele. Mivel a sértett erősen ellenállt, így súlyosan bántalmazta, meg is szúrta azért, hogy az ellenállását leküzdje, a kést az oldalához helyezve befejezte azt a tevékenységet, amiért jött: „… Amikor mögöttem állt /mármint a fürdőszobában/ hajon fogva hirtelen lerántott a földre. Ekkor már trágár szavakat használt, mondta, hogy 20 éve imád engem.” Választhatok vagy leszopom vagy anális szex”. Kést szorított az oldalamhoz, „ha nem hagyod magad, elvágom a torkod, és úgy fogok utána veled közösülni.” Kirángatott a fürdőből a konyhába, tépte a hajam, rugdosott, letépte rólam a nadrágot, kést szúrt a lábamba, mert én tiltakoztam, kétszer is belém szúrt. Behúzott a földön a szobába, a szőnyegen dulakodtunk, a földön próbált a nemi szervemb