Pfv.VIII.21.219/2011/
- szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Nagyné dr. Márton Veronika pártfogó ügyvéd (pártfogó ügyvéd címe) által képviselt felperesnek (felperes címe) a dr. Kaczúr László ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt alperes (alperes címe) alperes ellen lakáshasználat újraszabályozása iránt a Miskolci Városi Bíróság előtt 14.P.20.656/
- számon megindított, és a Borsod-AbaújZemplén Megyei Bíróság
- február 8-án 1.Pf.22.973/2010/
- számon hozott jogerős ítéletével befejezett perében a felperes
- sorszámú felülvizsgálati kérelme folytán - tárgyaláson kívül meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000 (Tízezer) forint az ÁFA-t is magában foglaló felülvizsgálati perköltséget. A felperes személyes költségmentessége folytán a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket és a felperes részére kirendelt pártfogó ügyvéd díját az állam viseli. I n d o k o l á s : A peres felek
- április 17-én megkötött házasságát a Miskolci Városi Bíróság
- május 26-án kelt ítéletével - egyező akaratnyilvánítás alapján - felbontotta. A házasság felbontásával összefüggő járulékos kérdésekben a felek egyezséget kötöttek. Az ½ - ½-ed arányban közös tulajdonukat képező ... szám alatti egy szoba és két fél szobás, 58 m2 alapterületű társasházi öröklakás használatát megosztották. Az alperes kizárólagos használatába került a 18 m2 alapterületű nagyszoba, a felperes használatába az erkélyes kis szoba és az étkező. A lakás további helyiségei és a pince a felek közös használatában maradt. A felperes a két nagykorú és az
- január 4-én született, középiskolai tanulmányokat folytató ... utónevű gyermekkel használja a neki jutó lakrészeket. A felperes
- február 25-én terjesztett elő keresetet a lakáshasználat újraszabályozása iránt, amelyben azt kérte, hogy a bíróság a
- május 26-án kötött egyezséget megváltoztatva az utolsó közös lakás kizárólagos használatára őt jogosítsa fel és az alperest kötelezze a lakás elhagyására. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Álláspontja szerint a felperes kereseti kérelme megalapozottságát a perben nem igazolta [
- évi IV. törvény (Csjt.) 18.§
(3)bekezdés, Pp. 164.§
(1)bekezdés, Csjt. 31/A.§, PK 279.]. A felperes fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az ítélet indokolását kiegészítve rögzítette, hogy a perbeli ingatlan a felek közös tulajdonában áll, így mindkét fél jogosult annak használatára [Ptk. 140.§
(1)bekezdés]. A használatot a tulajdonostársak szabályozhatják, a jelen esetben ez meg is történt. Az egyezségre és a közös szabályozásra tekintettel nemcsak az első fokú ítéletben felhívott Pk.
- számú állásfoglalás, hanem a Pk.
- számú állásfoglalás alapján is csak akkor kerülhet sor az eredeti szabályozás megváltoztatására, ha olyan lényeges körülményváltozás következik be az egyezség megkötését követően, amely a rendeltetésszerű használatot lehetetlenné teszi, vagy valamelyik fél lényeges, súlyos érdeksérelmével jár. Kifejtette, hogy a perbeli esetben a felperes tényelőadása az volt, hogy az alperessel a házasság felbontását követően lehetetlen együtt lakni. Ennek alátámasztására csatolt egy rendőri jelentést, amelyből megállapítható, hogy egy alkalommal, már az egyezségkötést követően kihívta a rendőrséget, ugyanakkor maga sem kívánt feljelentést tenni az alperes ellen. Csatolt egy fényképet is, melyen az alperes ittasan fekszik a fürdőszobában. A másodfokú bíróság álláspontja szerint ez bizonyítékként nem értékelhető, mivel nem állapítható meg, hogy a fénykép mikor készült. Egyetlen esemény egyébként sem alkalmas annak alátámasztására, hogy az alperes az együttélés szabályait olyan mértékben megszegte, amely miatt a vele való együttlakás lehetetlen. Ugyanezt támasztja alá a felek két nagykorú leánygyermeke és a szomszédok tanúvallomása is. Az egyezség megkötésétől a per megindításáig még egy év sem telt el. A körülményekben nem következett be olyan változás, melynek következtében a megállapodás a felek érdekét súlyosan sértené. A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet annak a kereseti kérelmének megfelelő megváltoztatása iránt. Előadta, hogy az egyezség megkötésekor az alperessel az együttélés lehetséges volt. Emellett anyagi megfontolásból döntött úgy, hogy az ingatlant megosztottan használják, mivel egyedül a lakás rezsiköltségeit képtelen lett volna fizetni. A bontópert követően az alperes folyamatosan olyan magatartást tanúsított, amely lehetetlenné teszi a vele való együttlakást. Az alperes magatartása azért is sérti a felperes és gyermekei érdekeit, mert külön fűtéssel rendelkezik, külön villanyórával viszont nem. Figyelembe kellett volna venni a kiskorú gyermek érdekét, akinek nyugodt lakáskörülményeket kell biztosítani, hogy tanulmányait megfelelően folytathassa. Utalt a Csjt. 1.§
(2)bekezdésére. Előadta, hogy az elsőfokú eljárás során jogi képviselő nélkül járt el, ezért a bíróságnak tájékoztatni kellett volna, milyen bizonyítási indítvány terjeszthető elő. Szükséges lett volna pedagógiai szakvélemény és környezettanulmány bekérése, amelyet a felülvizsgálati kérelme mellékleteként pótolt. Álláspontja szerint a perben bizonyította a Csjt. 18.§
(3)bekezdésében írt feltételek fennállását. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult. Előadta, hogy a felperes állításai nem felelnek meg a valóságnak. Mindig arra törekedett, hogy ne legyen konfliktus közöttük, amit a meghallgatott tanúk vallomásaikban megerősítettek. A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. A peres felek a házassági bontóperben a bíróság által jóváhagyott egyezséget kötöttek - többek között - a ... szám alatti, közös tulajdonukat képező utolsó közös lakás használatának megosztása tárgyában. A felülvizsgálati kérelemben hivatkozott Csjt. 18.§
(3)bekezdése értelmében a felek tartós jogviszonyát rendező egyezség megváltoztatását az egyezség jóváhagyásától számított két éven belül - az egyéb törvényes feltételek megléte esetén is bármelyikük csak akkor kérheti, ha az a felek kiskorú gyermekének érdekét szolgálja, illetve ha a körülmények változása folytán a megállapodás valamelyik fél érdekét súlyosan sérti. Ez utóbbi törvényi feltétel esetében objektíve kell olyan helyzetnek fennállnia, amely miatt az eredeti egyezség megváltoztatása nélkül valamelyik fél súlyos érdeksérelmet szenvedne. A felülvizsgálati kérelem indokaitól eltérően az eljárt bíróság a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően vizsgálta a peres felek tartós jogviszonyát rendező egyezség megváltoztatásának a feltételeit. Az elbírálás során - helyesen - figyelmen kívül maradt az egyezség megváltoztatását igénylő felperes szubjektív megítélése. Helyesen mutatott rá a másodfokú bíróság ítélete indokolásában a Ptk. 140.§
(1)bekezdése, a PK
- és
- számú állásfoglalás alapján arra is, hogy csak akkor kerülhet sor az eredeti szabályozás megváltoztatásra, ha olyan lényeges körülményváltozás következik be az egyezség megkötését követően, amely a rendeltetésszerű használatot lehetetlenné teszi vagy valamelyik fél lényeges, jogos érdekeit sérti. A bíróság a per adatainak okszerű mérlegelésével állapította meg, hogy a peres felek egyezségének megkötésétől a körülményekben nem következett be olyan változás, melynek következtében a megállapodás a felperes érdekét súlyosan sértené [Pp. 206.§
(1)bekezdés]. Alaptalanul sérelmezte a felperes felülvizsgálati kérelmében a környezettanulmány beszerzésének a hiányát. Az iratokból megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság a felperes indítványára Sajóbábony Város Polgármesteri Hivatalától környezettanulmányt szerzett be. A környezet-tanulmányt az első fokú ítélet indokolásából kitűnően a bíróság a megállapított tényállás részévé tette. A felperes a felülvizsgálati kérelmében arra nem hivatkozott, hogy e környezettanulmány értékelése során a bíróság nyilvánvalóan helytelen következtetésre jutott, illetve - a felperes által bizonyítandó tények körében egyes megállapításait nem vette figyelembe. A felülvizsgálati kérelem mellékleteként csatolt környezettanulmány értékelésére nincs jogszabályi lehetőség. A Pp. 275.§
(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincsen helye, a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. Ebből következően nem volt figyelembe vehető a felülvizsgálati kérelemhez csatolt, a peres felek ... utónevű gyermekére vonatkozó pedagógiai vélemény sem. A felperesnek azt az állítását, hogy a bontóper után kialakult osztott lakáshasználat kiskorú gyermekük érdekét sérti, az elsőfokú eljárásban kellett volna bizonyítania. A P.20.656/2010/4. számú tárgyalási jegyzőkönyvben foglaltakkal egyezően rögzíti a jogerős ítélet indokolása a felperes nyilatkozatát, amely szerint „a kiskorú fiunkat nem akarom ebbe az ügybe belekavarni", s erre tekintettel csak a két nagykorú lánya tanúkénti idézését kérte. Ezért a Pp. 235.§
(1)bekezdésében foglaltak értelmében jogszabálysértés nélkül utasította el a másodfokú bíróság a felperesnek a fellebbezési eljárás során ezzel kapcsolatban előterjesztett bizonyítási indítványát. Mivel a fentieknek megfelelően a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból nem jogszabálysértő, a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275.§
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Pp. 270.§
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperest az alperes ügyvédi munkadíjként felmerült felülvizsgálati perköltsége megfizetésére. A felperes személyes illetékmentessége folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/
- (VI.26.) IM. rendelet 14.§-a alapján, a felperes pártfogó ügyvédjének a díját a jogi segítségnyújtásról szóló
- évi LXXX. törvény 11/A.§-a szerint az állam viseli. A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274.§
(1)bekezdése felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el. alapján a Budapest,
- december
- dr. Kiss Mária tanácselnök s.k., dr. Rédei Anna előadó bíró s.k., dr. Puskás Péter bíró s.k. Sipos a kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző