Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.21.918/2011/
- A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Scheszták Gyuláné ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, a dr. Árnyasi Katalin ügyvéd (Zamecsnik, Pósfai és Társai Ügyvédi Iroda) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen, tulajdonjog megállapítása iránt indított perében, a Pest Megyei Bíróság
- szeptember
- napján meghozott 14.P.21.191/2011/
- számú ítélete ellen, az alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését megváltoztatja. Mellőzi az alperes elsőfokú perköltség fizetésére kötelezését és a felperest kötelezi, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 63.500 (Hatvanháromezer-ötszáz) forint perköltséget. A felperes a 90.000 (Kilencvenezer) forint mérsékelt illetéket meghaladó 810.000 (Nyolcszáztízezer) forint eljárási illeték visszatérítését kérheti a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 15.550 (Tizenötezer-ötszázötven) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperes keresetében az é-i F. utca 19/A. szám alatti, valamint a S. zártkert 1214 és 1215 helyrajzi számon nyilvántartott, szőlő és gazdasági épület megnevezésű ingatlanokra ½ arányú tulajdonjoga megállapítását kérte házastársi vagyonközösség jogcímén. Az alperes a követelést az első tárgyaláson elismerte, egyúttal arra hivatkozott, hogy a perre okot nem adott, a perindítás előtt a felperes nem kereste meg perbeli igényével. Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy a felperes a perbeli ingatlanok ½ tulajdoni hányadát a Csjt.
- §
(1)bekezdése alapján megszerezte, egyben kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 152.500 forint perköltséget. Indokolása szerint a keresetlevél mellékleteként csatolt email arra utal, hogy az alperes a perbeli ingatlanok egyikét értékesíteni kívánta. Miután az email a keresetlevél benyújtását megelőző napon kelt, az alperes nem hivatkozhat arra, hogy a per megindítására nem adott okot. Az elsőfokú bíróság erre tekintettel a Pp. 80. §
(1)bekezdését nem találta alkalmazhatónak, és a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján az alperest kötelezte a perköltség viselésére. Annak mértékét az Itv. 58. §
(1)bekezdés c) pontja alapján számított 90.000 forint mérsékelt illeték, valamint a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdése és a
(6)bekezdése alapján számított (50.000 forint + 12.500 forint áfa) ügyvédi munkadíj összegében állapította meg. Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, melyben annak részbeni megváltoztatását, és a felperes perköltség viselésére kötelezését kérte. Indokai szerint a felperes a keresetlevél benyújtását megelőzően nem tájékoztatta arról, hogy a perbeli ingatlanokon fennálló tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére igényt tart. A mellékelt email valóban a keresetlevél benyújtását megelőző napon kelt, azonban az iratokból kitűnik, hogy a felperes az abban foglaltakról való tudomásszerzést megelőzően a per vitelére szóló meghatalmazást adott a korábbi jogi képviselőjének, valamint beszerezte a perbeli ingatlanok tulajdoni lapjait. Miután a perre okot nem adott és a felperes követelését az első tárgyaláson elismerte, a perköltség viselésének alkalmazandó szabálya a Pp. 80. §
(1)bekezdése. A felperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Érvelése szerint önmagában az a tény miszerint a perindítására előkészületeket tett, nem jelenti azt, hogy a pert valóban megindította volna. A házasságuk megromlását követően, az erre irányuló kérelme ellenére, az alperes nem engedte, hogy bejelentkezzen az utolsó közös lakásingatlanba. Már ekkor tartott attól, hogy az alperes a tudta és beleegyezése nélkül kíván a perbeli ingatlanokkal rendelkezni, azonban a per megindításáról végül a 2011. március 8. napján kapott email alapján határozott. Figyelemmel arra, hogy az alperes a perre okot adott, az elsőfokú bíróság ítélete a perköltségviselés tekintetében is helytálló. A fellebbezés alapos. A Pp. 80. §
(1)bekezdése értelmében, ha az alperes a perre okot nem adott, és a követelést az első tárgyaláson azonnal elismeri, az alperes költségében a felperest kell elmarasztalni. Az alperes a követelést a felperes által sem vitatottan az első tárgyaláson elismerte. A csatolt email-ből kitűnően az alperes az é-i ingatlant valóban értékesíteni kívánta, azonban annak tartalmából nem következtethető, hogy mindezt a felperes hozzájárulása nélkül, egyedül kívánta megtenni. A felpereshez intézett megkeresése szerint kizárólag az ingatlan ½ tulajdoni hányadát tekintette sajátjának és a vételár felével kívánt rendelkezni. Ellentmond a felperes által hivatkozottaknak az a körülmény is, hogy a felperes 2011. március 1. napján adott ügyvédi meghatalmazást a per vitelére, továbbá a perbeli ingatlanok tulajdoni lapjait már 2011. március 4. napján megrendelte. Mindezek alapján a 2011. március 8. napján kelt email nem tekinthető a per megindítására közvetlenül okot adó körülménynek. Erre figyelemmel a perköltség viselésére a Pp. 80. §
(1)bekezdése az irányadó. Az ítélőtábla ezért mellőzte az alperes perköltség fizetésére kötelezését és a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés a) pontjának,
(5)bekezdésének, a 4/A. §
(1)bekezdésének alkalmazásával a felperest kötelezte az alperes javára 63.500 forint perköltség (50.000 forint ügyvédi munkadíj és 13.500 forint áfa) megfizetésére. A felperes részéről a többletként megfizetett elsőfokú eljárási illeték visszatérítésével kapcsolatos rendelkezés az Itv. 80. §
(1)bekezdésének i) pontján alapul. A fentiekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 256/A. §
(1)bekezdés b) pontja alapján, tárgyaláson kívül eljárva az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezését a Pp. 253. §
(2)bekezdése szerint megváltoztatta. A fellebbezés eredményre vezetett, ezért a felperes köteles a Pp. 239. §-a szerint irányadó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján az alperes részére az általa lerótt 9.200 forint fellebbezési illeték, valamint a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés a) pontja, az
(5)-
(6)bekezdése és a 4/A. §
(1)bekezdése szerint megállapított, az áfával növelt és a kifejtett képviseleti tevékenységhez igazodó 6.350 forint ügyvédi munkadíj (5.000 forint ügyvédi munkadíj és 1.350 forint áfa), mint másodfokú perköltség megfizetésére. Budapest,
- január
- Fermanné dr. Polák Zita s.k. a tanács elnöke Dr. Baloginé dr. Faiszt Judit s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Dankó Zsuzsanna írnok Dr. Hegedűs Mária s.k. bíró