← Magyarország

Kpkf.50656/2011/6 – Fővárosi Ítélőtábla

FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA 3.Kpkf.50.656/2011/

  1. szám A Fővárosi Ítélőtábla a személyesen eljárt kérelmezőnek a dr. Papp Géza ügyvéd által képviselt Magyar Ügyvédi Kamara (1054 Budapest, Szemere utca 8.) kérelmezett ellen kamarai ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Bíróság
  2. február
  3. napján kelt és
  4. sorszám alatt kijavított 20.Kpk.46.155/2010/
  5. számú végzése ellen a kérelmező
  6. sorszám alatt bejelentett fellebbezésére meghozta az alábbi V É G Z É S T A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja. Kötelezi a kérelmezőt, hogy 15 napon belül fizessen meg a kérelmezettnek 10.000 (tízezer) forint másodfokú perköltséget. Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg a Magyar Államnak - az adóhatóság külön felhívására - 9.000 (kilencezer) forint fellebbezés illetéket. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s A kérelmező és a kérelmezett között
  7. június
  8. napján egyezség jött létre, amelynek tárgya a kérelmezett Üif.748/
  9. és Üif.773/
  10. számú határozata volt. A kérelmezett arra vállalt kötelezettséget, hogy e két felülvizsgálni kért határozatot a megállapodás aláírását követő elnökségi ülésen megsemmisíti. Ez okból a Fővárosi Bíróság előtt K.30.315/
  11. és K.34.425/
  12. szám alatt folyamatban lévő pert a bíróság a felek közös kérelmére megszüntette. A kérelmezett vállalásának eleget tett, és a
  13. szeptember
  14. napján megtartott elnökségi ülés jegyzőkönyvét megküldte a kérelmezőnek. A kérelmező
  15. június
  16. napján kelt beadványában azt kérte az elsőfokú bíróságtól, hogy a Polgári perrendtartásról szóló
  17. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról rendelkező
  18. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Knptv.)
  19. §-a alapján kötelezze a kérelmezettet az Üif.748/
  20. és Üif.773/
  21. számú határozatokat megsemmisítő, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
  22. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)
  23. § rendelkezéseinek megfelelő formában hozott határozatot részére adja ki, érvényes ügyvédi igazolványát adja át és a kamarai nyilvántartás adatait javítsa ki. Az elsőfokú bíróság elutasította a kérelmező kérelmét. Megállapította, hogy a kérelmező a határozatok írásba foglalása és indokolása, az ügyvédi igazolvány kiadása és kamarai adatnyilvántartás iránti kérelmet a kérelmezettnél nem terjesztett elő. Döntését a Knptv.
  24. §

(1)bekezdése alapján azzal indokolta, hogy az eljárás lefolytatására kötelezés előfeltétele, hogy a bírósági kezdeményezést megelőzően a kérelmező a kérelmezettnél kérelmet terjesszen elő, mert ennek hiányában a kérelmezett mulasztása nem állapítható meg. Alaptalanul fordult ezért közvetlenül a bírósághoz a kérelmező, a bírósági eljárást meg kell előzze egy, a kérelmezetthez intézett, a Knptv. 2. §
(2)bekezdése szerinti tartalmai követelménynek megfelelő kérelem benyújtásra. Ennek hiányában kérelme idő előtti. Az elsőfokú bíróság végzése ellen, annak hatályon kívül helyezése és a kérelmezett kérelemben foglaltak megtételére kötelezése iránt a kérelmező nyújtott be fellebbezést, amelyben sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság idő előttinek minősítette a kérelmet. Állította, hogy kérelmét a kérelmezettnél előterjesztette, az abban foglaltakat a kérelmezett nem teljesítette. Hivatkozott arra, hogy a felek között
  1. óta peres eljárás van folyamatban, amelyben ugyanezen kérelmei hangzottak el. Ennek tényét a peres ügy iratai bizonyítják. Tisztességtelen bírói magatartásnak minősítette a peres ügyben korábban eljárt bíró eljárását utalva arra, hogy ebből nem következik, hogy a jelen ügy bírájának is tisztességtelenül kelljen eljárnia. Állította, hogy a kérelmét
  2. február 4-én előterjesztette a kérelmezettnél, aki arra nem válaszolt. Azzal érvelt, hogy a bíróság mulasztása, vagy téves jogértelmezése miatt őt hátrány nem érheti, mert egy a kérelmezettől érvényes meghatalmazással nem rendelkező személy állítása szerint a kérelmezett elnökségéhez benyújtott beadványról a kérelmezettnek nem volt tudomása. A másodfokú eljárásban a részére tájékoztatásul megküldött kérelmezetti nyilatkozattal összefüggésben sérelmezte, hogy a kérelmezett nem bizonyította, hogy a
  3. április 21-én kelt válaszát részére elküldte volna, továbbá nem csatolta azt a dokumentumot sem, amely alapján megállapította, hogy a 8.K.31.168/2007/
  4. számú határozatot a kérelmező részére kézbesítették, tehát a kérelmezett olyan jogerős határozatra hivatkozik, amelynek közlése a kérelmezővel a mai napig nem történt meg. A kérelmezett észrevételében a fellebbezés kötelező tartalmi elemeit nélkülöző beadvány érdemi vizsgálat nélküli elutasítását, érdemi vizsgálat esetén annak helybenhagyását és költséget kért. Arra is hivatkozott, hogy a fellebbezés hatálytalan, miután a Pp. 73/B. §
(1)bekezdés első fordulata szerinti kötelező jogi képviselet ellenére a kérelmező nem gondoskodott jogi képviselőről. Érdemben azt adta elő, hogy a kérelmező egy
  1. április
  2. napján kelt beadványát
  3. április
  4. napján iktatta és arra
  5. április 21-én válaszolt is, tájékoztatta a kérelmezőt arról, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamarától kérhet bármiféle intézkedést. Megjegyezte, hogy ez a kérelem nem volt azonos a kérelmező jelen eljárásban előterjesztett kérelmével. Arra az esetre, ha a másodfokú bíróság elfogadná a kérelmező beadványát közigazgatási eljárást kezdeményező iratnak, azzal érvelt, hogy az a Pp.
  6. §
(2)bekezdése értelmében elkésett. A fellebbezést megalapozatlannak minősítette, mert a felek között
  1. június 30-án egyezség jött létre, ennek során a sérelmezett határozatokat a kérelmezett az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és
  2. szeptember 15-én 2006.Eln.470/9/
  3. számú határozatában a kérelmező kamarai tagságát helyreállította. Ez azt jelentette, hogy a kérelmezőnek volt kamarai tagsága és egyesületi tagsági viszonya, amely ezért megszüntethető volt. Ezt a tényt a Fővárosi Bíróság 8.K.31.168/2007/
  4. számú jogerős ítéletében rögzítette is. Állította, hogy a Fővárosi Bíróság ebben az ítéletében tényként rögzítette, hogy az egyezségnek megfelelő határozatot az alperes meghozta. Az egyezségben foglaltakat ezzel teljesítette, ezt utóbb vitássá tenni már nem lehet. Ezt meghaladóan utalt a bíróságot sértő kifejezések használatára, amely felveti a rosszhiszemű pervitel megállapításának és pénzbírság alkalmazásának szükségességét. Visszautasította a kérelmezőnek az érvényes meghatalmazás nélkül történő eljárásra vonatkozó előadását. A fellebbezés nem alapos. A kérelmező fellebbezése a minimum tartalmi követelményeket teljesítette, így azt a másodfokú bíróság érdemben vizsgálta. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást a felek között
  5. június
  6. napján létrejött egyezség releváns rendelkezéseivel kiegészítette, az így kiegészített tényállás alapján is helytállónak minősítette az elsőfokú bíróság döntését és annak indokait. Az elsőfokú bíróságnak abban kellett állást foglalnia, hogy a kérelmező fordult-e a közigazgatási hatósághoz olyan kérelemmel, amely indokolja a hatóság hallgatása miatti eljárást, mert a kérelmezett eljárási kötelezettségének nem tett eleget. Amennyiben ugyanis a közigazgatási hatóság jogszabályban meghatározott eljárási kötelezettségének nem tesz eleget, - ha a Ket.
  7. §
(6)bekezdésében foglalt feltételek valamelyike fennáll - erre irányuló kérelem esetén a megyei bíróság nemperes eljárásban végzéssel kötelezi a közigazgatási hatóságot az eljárás folytatására. A kérelmezett helytállóan hivatkozott arra, hogy a kérelmező
  1. április 6-án kelt beadványának tartalma nem azonos a
  2. június 10-én kelt eljárást kezdeményező irat tartalmával. A
  3. április 6-án kelt beadványában a kérelmező több kérelmet terjesztett elő, egyrészt kérte a Fővárosi Bíróság 20.P.31.143/2002/
  4. számú jogerős ítéletével hatályon kívül helyezett kamarai határozatok nyilvántartásból való törlését, és meghatározott tatalmú nyilatkozat kiadását, másrészt ingóságok kiadását, valamint a késedelmes kiadásért kártérítési igényt jelentett be, harmadrészt a kérelmezett Egerben tartott elnökségi ülésén személyére nézve hozott határozatok kézbesítését kérte a Budapesti Ügyvédi Kamara részéről, végül a „8.K.31.168/2007." számú ítélet végrehajtásának megszüntetést és az eredeti állapot helyreállítását kérte. Az eljárás lefolytatására kötelezésre irányuló kérelmének tárgya a kamarai elnökségi ülésen meghozott és számára elismerten kézbesített jegyzőkönyvbe foglalt döntések határozati formában való meghozatala és annak kiadása, valamint az érvényes ügyvédi igazolvány részére történő kiadása volt. Ez utóbbi kérelmét a kérelmező a kamaránál nem terjesztette elő, ezért arra a kérelmezett nem is válaszolhatott. Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg ezért, hogy ilyen tartalmú kérelmet a kérelmező a kérelmezettnél nem terjesztett elő, közvetlenül a bírósághoz fordult, így a közigazgatási hatóság kötelezése iránti eljárás lefolytatásának előfeltételei nem álltak fenn, vagyis az elsőfokú bíróság helytállóan utasította el az eljárás lefolytatására irányuló kérelmet. A fellebbezésre tekintettel megjegyzi a másodfokú bíróság, hogy a kérelmező az általa
  5. február 4-én a kérelmezetthez elküldött kérelmét nem csatolta,
  6. sorszámú fellebbezésének csak a
  7. április
  8. napján kelt kérelem képezte mellékletét, ezért ezt kellett a bíróságnak az eljárás kezdeményezésére vonatkozó kérelemnek tekinteni. A 8.K.31.168/2007/
  9. számú ítéletet kézbesítésére vonatkozó dokumentumot nem a kérelmezettnek kellett csatolnia, nem is állt volna módjában, hiszen az ítélet kézbesítése a bíróság feladata. A másodfokú bíróság hivatalos tudomása szerint a jogerős ítéletet a posta a felperes részére
  10. július 17-én és július 24-én megkísérelte kézbesíteni, sikertelenül, ezért azt „nem kereste" jelzéssel küldte vissza a bíróságnak. Azt az elsőfokú bíróság
  11. sorszámú hivatalos feljegyzése szerint azt
  12. július 30-án szabályszerűen kézbesítettnek kellett tekinteni. A Pp. 73/A. §
(1)bekezdés a) pontja szerinti kötelező jogi képviselet feltételei a Pp. 73/C. §
(3)bekezdés alapján a kérelmező esetében teljesülnek, így a jogi képviselet hiánya a felülvizsgálatnak nem volt akadálya. Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-a folytán alkalmazandó Pp. 253. §
(2)bekezdése értelmében helybenhagyta. A kérelmezőt a Pp. 78. §
(1);
(2)és 79. §
(1)bekezdése, valamint a Knp.
  1. §-a értelmében kötelezte a kérelmezett részére járó másodfokú perköltség megfizetésére és a sikertelenül fellebbező kérelmezőt az illetékekről szóló
  2. évi XCIII. törvény
  3. §
(3)bekezdésének c) pontja, a 47. §
(1)bekezdése és a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján a feljegyzett fellebbezési illeték megfizetésére. Budapest,
  1. október
  2. napján Dr. Sára Katalin s.k. a tanács elnöke, Szőke Mária s.k. bíró Dr. Páldy Zsuzsanna s.k. előadó bíró Dr. A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.