← Magyarország

Kfv.35351/2010/11 – Kúria

Kfv.I.35.351/2010/11.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Rózsa Attila ügyvéd által képviselt felperes neve felperesnek a dr. Szabó Erzsébet jogtanácsos által képviselt APEH Közép-magyarországi Kihelyezett Hatósági Osztály jogutódja, a Nemzeti Adó-és Vámhivatal Középmagyarországi Regionális Adó Főigazgatósága alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Főváros i Bíróságon 16.K.34.926/

  1. számon indított és ugyanezen bíróság
  2. március 16-án kelt 16.K.34.926/2007/
  3. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes részéről
  4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 16.K.34.926/2007/
  5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási perköltséget. A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s Az adóhatóság 2002 év végén indult vizsgálatával megállapította, hogy egy ágazati szakszervezet a felperes - mint szakszervezeti szövetség - folyószámlájára tévesen fizetett be 27.956.564 Ft-ot. Az e tárgyban hozott
  6. február 19-i adóhatósági határozat elleni felperesi fellebbezést az alperes
  7. május 19-én elutasította, és az első fokú határozatot helybenhagyta. A felperes által indított közigazgatási perben a Fővárosi Bíróság
  8. február 24-én kelt 16.K.31.879/2003/
  9. sorszámú ítéletével a határozatokat hatályon kívül helyezte, és az adóhatóságot új eljárásra kötelezte. Ítéltének indokolásában megállapította, hogy a kérdéses befizetés nem tekinthető téves befizetésnek és azt a felperes adófolyószámlájára történő befizetésként kell az új eljárásban figyelembe venni. A megismételt eljárásban az első fokú adóhatóság
  10. július 9-i határozatával az egyenlegeket adónemenként megállapította, és rendezte a felperes folyószámlájának adatait. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az első fokú határozatot helybenhagyta. Határozatának indokolásában utalt arra, hogy a Fővárosi Bíróság ítéletében foglaltakat végrehajtotta. A kérdéses befizetést a felperes folyószámlájára visszavezette. A felperes a Fővárosi Bíróság
  11. február 24-én kelt 16.K.31.879/2003/
  12. számú ítéletének meghozatalát követően az adóhatóságtól a 2003 évre felszámított késedelmi pótlék törlését is kérte. Az első fokú adóhatóság a felperes kérelmét
  13. augusztus 18-án kelt határozatával elutasította. A határozat ellen előterjesztett felperesi fellebbezést elbírálva az alperes
  14. október 21-i határozatával az első fokú határozatot helybenhagyta. Határozatának indokolásában kitért arra, hogy a Fővárosi Bíróság
  15. február 24-én kelt 16.K.31.879/3003/
  16. számú ítélete által érintett késedelmi pótlék tételeket az első fokú adóhatóság megvizsgálta, és ennek következtében 3.688.000 Ft késedelmi pótlékot törölt. A fennmaradó 4.799.000 Ft késedelmi pótlék törlésére nem látott lehetőséget, mert a késedelmi pótlék ezen része a Fővárosi Bíróság ítéletével nem érintett adótartozások után került felszámításra. A felperes az alperes
  17. október 5-i és
  18. október 21-i határozataival szemben keresetet terjesztett elő. A Fővárosi Bíróság a pereket egyesítette, majd a perben könyvszakértői bizonyítást rendelt el. A szakértői vélemény beszerzését követően a felperesnek lehetőséget adott észrevételei előterjesztésére, együttesen hallgatta meg a felperes által javasolt szakértő tanút és az igazságügyi szakértőt. A felperes további szakértői bizonyítási indítványát elutasította, és jogerős ítéletében a felperes keresetét is elutasította. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a per kereteit a felperes által felülvizsgálni kért határozatok tárgya határozza meg, ennek megfelelően azt kellett vizsgálnia, hogy a Fővárosi Bíróság korábbi ítéletével érintett befizetések a folyószámlára visszavezetésre kerültek-e, illetve az ehhez kapcsolódó késedelmi pótlékszámítás helyesen történt-e. E körben megállapította, hogy a perben beszerzett igazságügyi szakértő szakvéleménye szerint az ágazati szakszervezet befizetését az adóhatóság a felperes adófolyószámlájára visszavezette, a késedelmi pótlékot jogszerűen és helyesen számította ki. Utalt arra, hogy a szakvélemény aggálytalannak bizonyult és az az ítélkezés alapjául szolgálhatott. A Fővárosi Bíróság jogszerűnek találta a felperes késedelmi pótlék törlése iránti kérelmét elutasító
  19. október 21-én kelt alperesi határozatot is kifejtve, hogy az adóhatóság határozatának indokolásában részletes tényállást rögzített. Megvizsgálta a késedelmi pótlék összegét és megállapította, hogy a fennmaradó késedelmi pótlék egyéb adótartozások után került felszámításra. A Fővárosi Bíróság korábbi ítéletével érintett 3.688.000 Ft késedelmi pótlék törlésre került. A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és az első fokú bíróság új eljárásra utasítását kérte. Előadta, hogy az adóhatóság késedelmi pótlék számítása helytelen, mert a felperesnek más adónemekben túlfizetése volt, összességében a felperes számlája 23 millió Ft aktívumot mutatott. Ezért késedelmi pótlék a felperessel szemben nem számítható fel. Hangsúlyozta, hogy a Fővárosi Bíróság akkor járt volna el jogszerűen, ha a korábbi évek kötelezettség előírásait és befizetéseit is áttekinti, és a korábbi évek egyenlegét is megállapítja, illetve ennek érdekében a felperes által indítványozott szakértői bizonyítást lefolytatja. A Legfelsőbb Bíróság hiánypótlási felhívására a felperes
  20. sorszámú beadványában felülvizsgálati kérelmét azzal egészítette ki, hogy a jogerős ítélet ellentétes a korábban hatályban volt Art.
  21. §

(6)bekezdés, 32. §
(7)bekezdés, 68. §
(2)bekezdés, 69. §
(1)bekezdése, 73. §
(1)bekezdés, 74. §
(12)bekezdésében, valamint az APEH 7001/
  1. AEÉ
  2. irányelvében foglaltakkal. Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte a jogerős ítélet helyes indokaira tekintettel. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Legfelsőbb Bíróság kiemeli az első fokú bíróság jogerős ítéletének tényállásából azokat a nem vitatott megállapításokat, miszerint az adóhatóság
  3. december 12-én kelt jogerős első fokú határozatával lezárta a felperes 1997, 1998 és 1999 évi bevallásainak utólagos átfogó vizsgálatát. Az ezzel kapcsolatos megállapításokat a felperes jogorvoslati kérelemmel nem támadta. Ugyanakkor megállapítható, hogy a felperes által keresettel támadott adóhatósági határozatoknak nem volt tárgya a 2000-2003 adóévek adókötelezettségeinek és a Fővárosi Bíróság 16.K.31.879/2003/
  4. számú ítéletével érintett 27.956.564 Ft-on túlmenően más folyószámlára történő befizetések vizsgálata. Ezért a Legfelsőbb Bíróságnak a felperes felülvizsgálati kérelmében előadottakkal ellentétben nem volt módja arra, hogy a jogerős ítélet jogszerűségét a felperes korábbi adóévekre szóló kötelezettségeinek és befizetéseinek egyenlege, valamint vizsgálata alapján értékelje. A Pp. 332/A. § b) pontja értelmében a közigazgatási pernek nem lehet tárgya olyan eljárás, amely korábban nem képezte közigazgatási eljárás tárgyát. A felperes által keresettel támadott
  5. október 5-i és
  6. október 21-i alperesi határozatok vonatkozásában a Fővárosi Bíróság helytállóan vizsgálta, hogy a 16.K.31.879/2003/
  7. számú ítéletben a megismételt eljárásra adott iránymutatást az adóhatóság betartottae, annak megfelelően járt-e el, illetve volt-e alapja az ítélet végrehajtását követően fennmaradt 4.799.000 Ft késedelmi pótlék törlésének. A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a Fővárosi Bíróság a fenti kérdéseket szakértői bizonyítás útján alaposan megvizsgálta. Az igazságügyi könyv- és adószakértő
  8. február 27-én kelt szakvéleményében az adóhatóság eljárásának és iratainak részletes vizsgálata alapján arra a következtetésre jutott, hogy az adóhatóság a felperes adófolyószámláján a Fővárosi Bíróság 16.K.31.879/2003/
  9. számú ítéletében foglalt rendelkezést teljesítette, a 27.956.564 Ft befizetés visszavezetése megtörtént. A felperest ezzel kapcsolatban indokolatlan késedelmi pótlék nem terheli. A Fővárosi Bíróság a felperes által kért szakértőt az igazságügyi szakértővel együttesen meghallgatta, a szakértők álláspontját ütköztette, ezt követően a felperes további szakértői bizonyítási indítványának teljesítését nem találta szükségesnek. A beszerzett igazságügyi szakértői vélemény egyértelmű álláspontra helyezkedett a tekintetben, hogy a korábbi fővárosi bírósági ítélet alapján az ítéletben rögzített összeg a felperes számlájára elszámolásra, és az ezzel kapcsolatos késedelmi pótlék törlésre került. A felperes felülvizsgálati kérelmében megjelölt régi Art. jogszabályhelyek a túlfizetés elszámolására, a késedelmi pótlék felszámítására, mérséklésére és elengedésére vonatkoznak. Ugyanakkor a felperes nem jelölt meg olyan jogszabályhelyet, illetve nem volt a per tárgya a felperest terhelő késedelmi pótlék alapjának megállapítása. Miután e körben az adóhatóság a felülvizsgálni kért eljárásokban sem folytatott vizsgálatot, erre a kérdésre a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati eljárása sem volt kiterjeszthető. Mivel a pótlékszámítás alapja a jelen felülvizsgálati eljárásban már nem tehető kérdésessé, a jogkövetkezményként megállapított késedelmi pótlék számításának hibáját a Fővárosi Bíróság által kirendelt szakértő nem állapította meg, így a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet alaptalannak találta. A Legfelsőbb Bíróság hangsúlyozza, hogy a Fővárosi Bíróságnak, mint első fokú közigazgatási bíróságnak akkor lett volna módja a felperesi kérelem szerint a korábbi évek előírásainak és befizetéseinek tételes vizsgálata, ha azzal kapcsolatban a felperes konkrét előadást tesz. Ahogy az a Fővárosi Bíróság korábbi ítéletével érintett 27.956.564 Ft-os ágazati szakszervezeti befizetéssel kapcsolatban is megtörtént. Ennek hiányában a jogerős ítélet és az alperes felülvizsgálni kért határozatai nem tekinthetők jogszabálysértőnek. A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp.
  10. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az eredménytelen felülvizsgálati kérelmet előterjesztő személyes illetékmentességgel rendelkező felperest a Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján az alperes felülvizsgálati perköltségének megfizetésére kötelezte. A felülvizsgálati eljárási illetéket az 1990. évi XCIII. törvény 50. §
(1)bekezdése, a 6/
  1. (VI.26.) IM rendelet
  2. §-a alapján az állam viseli. Budapest,
  3. április
  4. Dr. Madarász Gabriella sk. tanácselnök, Dr. Darák Péter sk. előadó bíró, Dr. Hajnal Péter sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.