Pf.20433/2011/3 – Győri Ítélőtábla

A Győri Ítélőtábla Pf.III.20.433/2011/3.szám Az ítélőtábla dr. Frech Hajnalka ügyvéd által képviselt felperesnek a felszámoló biztos által képviselt alperes ellen - mely alpereshez csatlakozott a dr. Bai Mónika ügyvéd által képviselt beavatkozó - kártérítés megfizetése iránti perében a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság

1. szeptember
2. napján kelt 18.P.20.169/2008/
3. számú ítélete ellen a beavatkozó részéről 77.sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül meghozta az alábbi Í t é l e t e t: Az ítélőtábla az elsőfokú ítélet megfellebbezett részét megváltoztatja és az elsőfokú ítélet indokolásából mellőzi az alábbiakat: „A bíróság elsődlegesen reagálni kíván a beavatkozó azon felvetésére, hogy az alperes biztosítása nem terjed ki a perbeli balesettel összefüggő kárigényre. A beavatkozó 14/B/
4. szám alatt csatolta a munkáltató alperes felelősségbiztosítási szerződésének feltételeit. Ennek 2/ pontja szerint a beavatkozó a szerződésben meghatározott módon és mértékben megtéríti a biztosított (alperes) által a szerződésben meghatározott munkáltatói tevékenység gyakorlása során okozott munkabaleseti károkat és ennek nyomán keletkezett társadalombiztosítási megtérítési követeléseket, amelyekért a magyar jog szabályai szerint a biztosított, mint szerződésben megnevezett tevékenységgel kapcsolatos munkáltató kártérítési kötelezettséggel tartozik. A 2.1./ alapján biztosítási esemény a munkabaleset. A 3.1./ szerint a biztosítás azokra a munkabalesetekből eredő felelősségi károkra vonatkozik, amelyeknél a munkabaleset a károsultat a biztosított telephelyén éri. A fenti rendelkezések egyértelműek a vonatkozásban, hogy a biztosító a munkabalesetből eredő károkért köteles helytállni. A perbeli baleset pedig kétségkívül munkabaleset, éspedig ennek szempontjából irreleváns, hogy a baleset az alperes munkavállalóját, avagy olyan személyt ért, aki nem az alperes munkavállalója volt. A Ptk. 348.§ akként rendelkezik, hogy az alkalmazott károkozásáért a munkáltató a felelős, azaz a károkozást úgy kell tekinteni, hogy azt a munkáltató okozta. Ebből pedig az következik, hogy az alperesi károkozás esetén a beavatkozó köteles helytállni a károkért a biztosítási szerződés fentebb megjelölt pontjai alapján." Köteles a felperes 15 napon belül megfizetni a beavatkozónak 15.000,-(Tizenötezer) Ft fellebbezési eljárási költséget. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. I n d o k o l á s: A perben a felperes az alperessel szemben vagyoni és nem vagyoni kártérítés megfizetése iránt terjesztett elő keresetet egy, az alperes telephelyén
5. augusztus 10-én elszenvedett baleset miatt. Az alperes perbe hívta a Alperesi beavatkozó-t, aki a perbehívást elfogadta és az alpereshez beavatkozóként csatlakozott. A beavatkozó a peres iratok között található,
6. sorszámú nyilatkozatában előadta, hogy megítélése szerint az alperes által nála kötött biztosítás nem terjed ki a jelen perben érvényesíteni kívánt igényre. Ennek okát abban jelölte meg, hogy az alperesnek a baleset időpontjában egyrészt munkaadó felelősségbiztosítása volt, valamint általános felelősségbiztosítása, amely csak az alperes, mint biztosított által okozott kárra terjed ki. A beavatkozó e nyilatkozatában kifejtette azt a jogi álláspontját is, hogy a Ptk. 348.§-ban foglaltak nem alperes károkozásáért való helytállásra, hanem a munkavállalója által okozott kárért való helytállásra terjed ki, ezért nem tárgya a biztosítási feltételeknek. Annak kihangsúlyozása mellett, hogy a jelen per nem döntheti el a perbehívó és a beavatkozó közötti jogvitát, a fentiek rögzítését követően a beavatkozó a perben érvényesített kártérítési igénnyel kapcsolatban tett immár a per érdemére tartozó előadásokat, bizonyítási indítvánnyal élt. Az elsőfokú bíróság az ítéletében arra kötelezte az alperest, hogy a felperesnek fizessen meg kártérítés címén 5.235.6000, Ft-ot és 400 eurót, míg ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Rendelkezett a feljegyzett kereseti illeték megfizetéséről és az elsőfokú perköltség viseléséről is. Az ítélet indokolásának hatodik oldal ötödik bekezdésétől a hetedik oldal három bekezdésén át azzal a beavatkozói nyilatkozattal összefüggésben fejtette ki jogi álláspontját, hogy az alperes biztosítása kiterjed-e a perbeli balesettel összefüggő kárigényre. Ennek kapcsán arra a meggyőződésre jutott, hogy „az alperesi károkozás esetén a beavatkozó köteles helytállni a károkért a biztosítási szerződés alapján." Az ítélet indokolása ellen a beavatkozó élt fellebbezéssel, melyben azt kérte, hogy az ítélőtábla az elsőfokú ítélet indokolásából mellőzze azon részeket, amelyben a bíróság az alperes és a beavatkozó között létrejött biztosítási szerződés alapján fennálló beavatkozói helytállási kötelezettséget bírálja el. A fellebbezés indokolásában kifejtette, hogy a Pp.60.§