← Magyarország

Mfv.10153/2011/4 – Kúria

Mfv.I.10.153/2011/

  1. szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Schiffer és Társai Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek a Kelemen, Mészáros, Sándor, és Társai Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen munkaviszony jogellenes megszüntetésének megállapítása és annak jogkövetkezményei iránt a Fővárosi Munkaügyi Bíróság előtt 36.M.3198/
  2. szám alatt indult, és a Fővárosi Bíróság 55.Mf.639.285/2009/
  3. számú jogerős ítéletével elbírált perében, a felperes felülvizsgálati kérelme folytán - tárgyaláson kívül meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 55.Mf.639.285/2009/
  4. számú ítéletét hatályában fenntartja.Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek - tizenöt nap alatt - 15.000 /tizenötezer/ forint felülvizsgálati eljárási költséget, valamint az államnak felhívásra 101.700 /egyszázegyezer-hétszáz/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket. I n d o k o l á s A felperes a keresetében az alperes rendkívüli felmondása jogellenessége megállapítását és jogkövetkezményeinek alkalmazását kérte. A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint az alperes kötelezettségszegést rótt a parkolóellenőrként nála munkaviszonyban álló felperes terhére. A felperes három gépkocsi tekintetében nem ellenőrizte a parkolási díj megfizetését, és elmulasztotta a pótdíjfizetési felszólítások kiállítását, másrészt a munkavégzésre kijelölt területet engedély nélkül elhagyta és más területen végzett munkát. Utóbbi kötelezettségszegésről azt állapította meg, hogy az alperes nem tiltotta, illetve büntette azt a kialakult munkavállalói gyakorlatot, miszerint a területet engedély nélkül elhagyták és rendszeresen másik területen végeztek munkát annak ellenére, hogy az alperes a rendszerével a mozgásukat követni tudja.Az ellenőrzési és az ezzel összefüggő kötelezettségszegésről a bíróság a széleskörűen lefolytatott bizonyítási eljárás alapján valósnak találta, hogy a felperes
  5. (helyesen 2008.) június 9-én a b. J.k.-n 15 és 16 óra között három gépkocsi parkoló jegyének ellenőrzését elmulasztotta. Ezalatt kb. 50-50 másodpercre bement egy ABC-be, egy tetováló szalonba, majd egy V. üzletbe. A fentiekre vonatkozóan az alperes által lefolytatott előzetes meghallgatáson a felperes nem kívánt nyilatkozni, és a jegyzőkönyvet sem írta alá. A munkaügyi bíróság a tényállásban azt is megállapította, hogy a felperes írásbeli és szóbeli figyelmeztetések után
  6. június 1-jén írásbeli munkaköri leírást kapott. Eszerint - egyebek mellett - ellenőrzi a parkoló jegyeket, a parkolási engedélyeket, szükség esetén parkolási pótdíj fizetési felszólítást ad ki. A munkaköri leírás kiadását követően a felperes a szintén ebben lévő területen - maradási kötelezettségét
  7. június 2-án, 4-én, 5-én és 6-án is megszegte. A bizonyítási eljárás eredményének mérlegelése alapján a munkaügyi bíróság arra következtetett, hogy az ellenőrzéssel összefüggő kötelezettségszegések miatt a rendkívüli felmondás nem okszerű, mivel a felperes átlagos hibát vétett, nem járt el sem szándékosan, sem pedig súlyos gondatlansággal. Mindezek alapján a munkaügyi bíróság az Mt.
  8. §-ában lévő jogkövetkezményeket alkalmazta, és döntött a felülvizsgálati eljárással nem érintett szabadsággal kapcsolatos kereseti kérelemről, továbbá az alperest 101.700 forint eljárási illeték, 7.045 forint tanúdíj, 100.000 forint és 25.000 forint áfa perköltség megfizetésére kötelezte.Az ítélet ellen az alperes fellebbezést, a felperes csatlakozó fellebbezést nyújtott be. A Fővárosi Bíróság az 55.Mf.639.285/2009/
  9. számú ítéletével az elsőfokú ítélet nem fellebbezett rendelkezését nem érintette a rendkívüli felmondás jogellenessége és jogkövetkezményei tekintetében, a perköltségre és az illetékre is kiterjedően megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. A felperest 120.000 forint és 30.000 forint együttes első-, és másodfokú perköltség, 101.700 forint elsőfokú, ugyanilyen összegű másodfokú eljárási illeték, valamint 7.045 forint tanúdíj megfizetésére kötelezte az alperes, illetve az állam részére.A másodfokú bíróság nem értett egyet azzal a következtetéssel, hogy csupán átlagos hibának minősült, hogy a felperes három gépkocsinál nem végezte el a munkáját, ezért a kötelezettségszegés nem jelentős mértékű, és a vétkesség sem állapítható meg, ezért a rendkívüli felmondás jogellenes.A másodfokú bíróság megítélése szerint a felperesnek a mosdó használata után vissza kellett volna mennie a munkaterületre az ellenőrzés folytatása céljából. Fel kellett ismernie a cselekménye súlyosan szabálytalan voltát, a kötelezettségszegése súlyosan gondatlannak minősül. Ez a kötelezettségszegés kellően alátámasztja az alperes rendkívüli felmondását [Mt.
  10. §

(1)bekezdés a) pont].A jogerős ítélet ellen a törvényes határidőben a felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Kérelmét arra alapította, hogy „három gépjármű parkolójegye ellenőrzésének elmulasztása, nem jelentős hiba", ezért ez az elsőfokú bíróság ítéletének megfelelően nem adott alapot a rendkívüli felmondásra, annál is inkább, mert bizonyított, hogy utóbb a pótdíjakat kiszabták (L.J. tanú
  1. június 10-i feljegyzése). Ezen kívül arra hivatkozott, hogy adott esetben a magatartása értékelésénél figyelmen kívül maradt a munkahelyi szervezetben betöltött helye (BH 2004.203.).Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában fenntartására és felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére irányult. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
  2. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos.A jogerős ítélet megállapítása szerint „a perben bizonyítást nyert és a felperes sem vitatta, hogy a lényeges kötelezettségét képezte a gépjárművek parkolási engedélyének, illetve a parkolójegyek érvényességének ellenőrzése. A felperes elismerte, hogy a rendkívüli felmondásban megjelölt gépkocsik ellenőrzése nem történt meg (jegyzőkönyv 7.o.). Ezért - a felülvizsgálati kérelemben előadottakra is figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság azt vizsgálhatta, hogy az Mt. 96. §
(1)bekezdés a) pontja szerinti súlyos gondatlanság, vagy szándékosság, illetve a kötelezettségszegés jelentős mértéke megállapítható-e. Helyesen fejtette ki a másodfokú bíróság, hogy önmagában az, hogy a felperesnek sürgősen a mosdóba kellett mennie, és emiatt a B.L. térre szaladt, nem mentesíti az alól, hogy ezután a munkáját a kijelölt helyen folytassa. A felperes maga adta elő, hogy nem tért vissza a számára meghatározott útvonalra, hanem a „Ny.-ig" ment (másodfokú ítélet 7-
  1. o.). Ez az útvonal-változtatás a felperes akaratának megfelelően történt, a munkakörének jellegéből tudnia kellett, hogy az ellenőrzést hol kell tovább folytatnia. A tudatának át kellett fognia azt is, hogy a kötelező helyszín korábbi háromszori elhagyása azzal járhat, hogy a járműveket nem ellenőrizte teljeskörűen. Ez a kötelezettségszegés ezért szándékosnak minősül. A kötelezettségszegés jelentős mértékét az adott esetben nem az határozza meg, hogy hány gépkocsi ellenőrzése maradt el, hanem az, hogy a felperes a lényeges - ellenőrzési kötelezettségét a perbeli napon 15 óra 23 perctől 16 óráig nem teljesítette. A kötelezettségszegés jelentős mértéke megállapításánál nem hagyható figyelmen kívül, hogy a
  2. június 1-jén kiadott munkaköri leírás (ismételten) leíró jelleggel meghatározta a munkafeladatokat. Mindezek alapján a törvényben előírt jelentős mértékű kötelezettségszegés elkövetését a másodfokú bíróság jogszabálysértés nélkül állapította meg [Mt.
  3. §
(1)bekezdés a) pont]. Ezt nem cáfolja, hogy az alperesnek módjában állt a felperes - helyesen bizalmi jellegűnek minősített - munkáját ellenőrizni. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §
(3)bekezdés szerint a Fővárosi Bíróság 55.Mf.639.285/2009/
  1. számú ítéletét részben módosított indokolással hatályában fenntartotta.A felperes a Pp.
  2. §
(1)bekezdése alapján köteles megfizetni az alperes felülvizsgálati eljárási költségét.Az illetéket a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján a felperes viseli. Budapest,
  1. október
  2. Dr. Tallián Blanka s.k. a tanács elnöke, előadó bíró, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. bíró, Dr. Hajdu Edit s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.