← Magyarország

Bf.69/2011/5 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Bf.69/2011/

  1. szám A Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Győrött, a
  2. évi január hó
  3. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő végzést: Az emberölés bűntette miatt V vádlott ellen indult büntető ügyben a Vas Megyei Bíróság
  4. évi június hó
  5. napján kihirdetett 6.B.54/2011/
  6. számú ítéletét helybenhagyja azzal, hogy az első fokú eljárásban felmerült bűnügyi költség összege helyesen 296.139.- /Kettőszázkilencvenhatezer-egyszázharminckilenc/ Ft. A V vádlott által az első fokú bíróság ítéletének kihirdetésétől a mai napig előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítja. A másodfokú eljárásban 5.715.- /Ötezer-hétszáztizenöt/ Ft bűnügyi költség merült fel, melyet vádlott köteles felhívásra az államnak megfizetni. Indokolás: A Vas Megyei Bíróság 6.B.54/2011/
  7. számú ítéletében V vádlottat bűnösnek mondta ki 1 rb emberölés bűntettének kísérletében (Btk. 166.§

(1),
(2)bekezdés d./ és f./ pont), 1 rb közveszélyokozás bűntettében (Btk. 259.§
(1)bekezdés). Ezért halmazati büntetésül 6 év fegyházbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. Elrendelte a Körmendi Városi Bíróság B.173/2006/4. számú ítéletével kiszabott 8 hónap börtönbüntetés végrehajtását, beszámítást alkalmazott, és határozott a bűnügyi költség viseléséről. Az ítélet ellen a vádlott és a védő enyhítésért jelentettek be fellebbezést, míg az első fokon eljárt ügyész tudomásul vette a döntést. A Győri Fellebbviteli Főügyészség Bf.185/2011/1-I. számú átiratában a bűnügyi költség összegének pontosítása, a súlyosítási körülmények kiegészítését követően helybenhagyási indítványt tett. A másodfokú nyilvános ülésén megjelentek az érintettek, a vádlott és a védő fellebbezését fenntartotta. A védő perbeszédében a vádlott javára szóló enyhítő körülmények nyomatékosabb értékelésével a büntetés enyhítését kérte, lényegében az elsőfokú bíróság által megjelölt enyhítő körülményekre hivatkozással. Rámutatott arra, hogy a vádlott ittas állapotban rosszul döntött, az is befolyásolta, hogy korábban betörtek hozzájuk. A fellebbviteli főügyészség képviselője az átirattal egyezően terjesztette elő nyilatkozatát. Kiemelte, hogy a vádlottnak voltak már konfliktusai a lakótársaival, ezért le akart a lakókörnyezetével számolni. A büntetés nem eltúlzott a halmazati szabályokra figyelemmel. További súlyosító körülményként a vádlott büntetett előéletére, önhibájából eredő ittas állapotára utalt, továbbá arra, hogy hozzátartozója sérelmére, korábbi felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt követte el a cselekményt. A vádlott az utolsó szó jogán megbánásának adott hangot, valóban ittas volt, de zaklatták, meglopták a költözés után, amit nehezen tudott feldolgozni. Az ítélőtábla a Be. 348.§
(1)bekezdése szerinti teljes felülbírálat során a védelmi fellebbezést nem találta alaposnak, a fellebbviteli főügyészség indítványa viszont helyénvaló. A megyei bíróság a bizonyítási eljárást a szükséges mértékben, törvényesen folytatta le. A rendelkezésre álló adatokat - a vádlott feltáró jellegű, beismerő vallomása mellett a személyi bizonyítékokat, igazságügyi orvos szakértői és tűzvédelmi szakértői véleményeket, valamint az egyéb bizonyítékokat - felsorolta, és megfelelően értékelte. Elfogadta a tűzvédelmi szakértő által tett szakértői megállapítást a házsor szerkezeti felépítése alapján, hogy mely lakásokra terjedhetett volna át a tűz, és a vádlott testvérén kívül hányan kerültek veszélybe. Indokolási kötelezettségének eleget tett, és megnyugtatóan tisztázta a helyes ténybeli és jogi megítéléshez szükséges kérdéseket. Az így megállapított tényállás hiánytalan, ezért a Be. 351.§
(1)bekezdése szerint a felülbírálat alapjául szolgált. A megállapított tényállásból az elsőfokú bíróság okszerű következtetést vont le V vádlott bűnösségére, cselekményeinek minősítése megfelel az anyagi jogi szabályoknak, a jogi indokolás helyénvaló. Az élet elleni és a közbiztonság elleni bűncselekmények elkövetése kétségtelen, a tényállást és a felelősségét a vádlott sem vitatta. A büntetéskiszabási tényezők feltárása megtörtént. További súlyosító körülményként kell értékelni az élet elleni cselekmény többszörös minősülését, az egyik sértett a vádlott közeli hozzátartozója, továbbá felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt követte el a terhére rótt cselekményeket. Szerencsére visszafordíthatatlan tragédia nem következett be az eset következtében. Közeli hozzátartozója, és a 3., 4. számú lakásban tartózkodók sem sérültek meg a tűz, illetve a füst által. Ezzel együtt az enyhítő és súlyosító körülményeket a megyei bíróság helyesen értékelte a fő- és mellékbüntetés megállapításánál, az enyhítő szakasz alkalmazásával kiszabott fegyházbüntetés megfelelő joghátrány, nem eltúlzott, megfelel a büntetéskiszabási célok kifejezésére. Az ítélőtábla olyan körülményt nem tapasztalt, amely enyhítésre okot adott volna. Az elsőfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség összege nyilvánvaló számítási hiba folytán korrekcióra szorul, azt helyesbítette az ítélőtábla a fellebbviteli főügyészség indítványának megfelelően. Az ítélet egyéb rendelkezései törvényesek és helyénvalóak, ezért az ítélőtábla a Vas Megyei Bíróság ítéletét a Be. 371.§
(1)bekezdése értelmében helybenhagyta a rendelkező részben írtak szerint. A másodfokú eljárásban a kirendelt védői díjjal kapcsolatban felmerült bűnügyi költség megállapítására és viselésére vonatkozó rendelkezés a Be. 381.§
(1)bekezdésén, az előzetes fogvatartás beszámítása a Btk. 99.§
(1),
(2)bekezdésén nyugszik. Győr,
  1. január
  2. napján Dr. Kovács Tamás sk. Dr. Csák Csilla sk. a tanács elnöke a tanács tagja, előadó Dr. Miklós Mária sk. a tanács tagja Záradék: Ezzel a végzéssel a Vas Megyei Bíróság 6.B.54/2011/
  3. számú ítélete
  4. január
  5. napján jogerőre emelkedett és végrehajtható. Győr,
  6. január
  7. napján . Kovács Tamás sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül kiadó:

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.