Pf.20567/2011/3 – Szegedi Ítélőtábla

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.II.20.567/2011/

1. szám A Szegedi Ítélőtábla a Petneházi és Balla Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Petneházi Zsigmond ügyvéd) által képviselt felperesnek - az I.r., II.r., dr. Nagy Gábor László ügyvédáltal képviselt III.r. és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal IV.r. alperesek ellen adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Békés Megyei Bíróság
2. június
3. napján kelt 6.P.20.362/2010/
4. számú ítélete ellen a felperes
5. sorszám alatt benyújtott fellebbezése alapján lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a III.r. alperesnek 100.000,(egyszázezer) Ft másodfokú eljárási költséget. Köteles a felperes megfizetni az illetékes állami adóhatóság külön felhívására a Magyar Államnak 900.000,- (kilencszázezer) Ft másodfokú eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS: Az I.r. alperes fia, a perben nem álló (személy
6. neve) és menye, (személy
7. neve) bérlőként laktak a II.r. alperes tulajdonát képező (település neve, ingatlan 1.címe, hrsz.a) alatti ingatlanban. Az ingatlant szándékukban állt megvásárolni, a vételárat azonban csak pénzintézeti kölcsön igénybevételével tudták volna fedezni, kölcsön felvételére viszont nem volt lehetőségük, mert mindketten szerepeltek az ún. BAR listán. Erre tekintettel megállapodtak abban, hogy az ingatlant az egyébként hitelképes I.r. alperes vásárolja meg. Ilyen előzmények után a
8. október
9. napján írásba foglalt adásvételi szerződés szerint az I.r. alperes megvásárolta a II.r. alperes -2- tulajdonában álló (település neve, ingatlan
10. hrsz.-a). alatt felvett, (település neve, ingatlan
11. címe) szám alatti ingatlant 28 millió forint vételárért. A szerződés
12. pontjában a felek rögzítették, hogy az I.r. alperes a vételár összegéből előlegként 4.200.000,- Ft-ot a szerződés megkötésével egyidejűleg kifizetett, míg a fennmaradó 23.800.000,- Ft vételárat a III.r. alperestől felvett kölcsönből vállalta kiegyenlíteni. Az adásvételi szerződést utóbb
13. január
14. napján módosították akként, hogy a vételárat 24.000.000,- Ft-ban határozták meg. Egyidejűleg megerősítették, hogy 4.200.000,- Ft előleg megelőzőleg kiegyenlítésre került, továbbá az I.r. alperes vállalta további 3.600.00,- Ft megfizetését. A szerződést (ügyvéd neve) okiratszerkesztő ügyvéd ellenjegyezte, azonban a felek azt nem egyidejűleg és nem az okiratszerkesztő ügyvéd jelenlétében írták alá. A
15. február
16. napján kelt közjegyzői okiratba foglalt szerződés szerint a III.r. alperesi pénzintézet 16.200.000,- Ft svájci frank alapú kölcsönt nyújtott az I.r. alperesnek az ingatlan megvásárlásához, amelynek biztosítására jelzálogjog került bejegyzésre az adásvétel tárgyát képező ingatlan tulajdoni lapjára. A kölcsön visszafizetéséért az I.r. alperes menyének, (személy
17. neve)-nak a kérésére a nevezettel üzlettársi, illetve jó ismerősi kapcsolatban álló felperes is kötelezettséget vállalt mint adóstárs. Megállapodásuk szerint a vételárelőleget, illetve a pénzintézeti kölcsönt (személy
18. neve) és (személy
19. neve) vállalta teljesíteni, e kötelezettségüket azonban nem teljesítették, ezért a III.r. alperes a kölcsönszerződést felmondta, és végrehajtási eljárást kezdeményezett a felperessel és az I.r. alperessel szemben. A felperes keresetében a
20. október
21. napján kelt és
22. január
23. napján módosított adásvételi szerződés érvénytelenségére hivatkozással az eredeti állapot helyreállítását kérte. Álláspontja szerint a szerződés jóerkölcsbe ütközik, mert tartalma valótlan, figyelemmel arra, hogy a szerződésben rögzítettekkel ellentétben az ott szereplő vételárelőleg a II.r. alperesnek nem került megfizetésre. Hangsúlyozta, hogy e tényről őt nem tájékoztatták, ennek ismeretében a szerződést nem kötötte volna meg. Hivatkozott arra, hogy a szerződés alakilag sem felel meg a jogszabályi előírásoknak, mivel azt a szerződő felek nem az okiratban megjelölt időpontban, nem egyidejűleg és nem az okiratszerkesztő ügyvéd jelenlétében írták alá. Másodlagosan a vételárelőleg megfizetésének hiányával kapcsolatos előadására alapítottan a szerződést tévedés és megtévesztés címén is megtámadta. A III. és a IV.r. alperesek tekintetében keresete tűrésre kötelezésre irányult. Az I. és a II.r.alperesek a kereset teljesítését nem ellenezték. A III.r. alperes a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a felperes nem volt alanya az adásvételi -3Pf.II.20.567/2011/
24. szám szerződésnek, ezért az érvénytelenség megállapítását sem kérheti. A keresetben megjelölt alaki hibák álláspontja szerint a szerződés érvényességét nem érintik. Utalt arra, hogy az eredeti állapot helyreállítására jelzálogjogának bejegyzése folytán nincs lehetőség, a felperesi megtámadás pedig elkésett. A IV.r. alperes érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította és kötelezte a felperest 900.000,- Ft eljárási illeték, valamint a III.r. alperes részére 300.000,- Ft perköltség megfizetésére. Határozatának indokolása szerint az adásvételi szerződés, illetve annak módosítása megfelel a Legfelsőbb Bíróság XXV. számú Polgári Elvi Döntésében írt tartalmi követelményeknek, az hogy a szerződés aláírására a tényállásban írt körülmények között került sor, az csak a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését érinti, a szerződés érvényességét azonban nem. Az a tény, hogy az okiratban rögzítettekkel ellentétben a vételárelőleg kiegyenlítést nem nyert, a III.r. alperesi pénzintézettel kötött kölcsönszerződés tekintetében alkalmas a megtévesztés megállapítására, de az adásvételi szerződés érvénytelenségét nem eredményezi, ezen okból jóerkölcsbe ütközőnek sem tekinthető. Nem fogadta el azt a felperesi állítást, miszerint amennyiben tudomása van arról, hogy a vételárelőleg megfizetése nem történt meg, úgy az adóstársi kötelezettséget nem vállalja. Kiemelte, ennek ellentmond, hogy a felperes a perben úgy nyilatkozott, az adásvételi szerződés tartalma őt nem érdekelte. Rámutatott, hogy az adásvételi szerződés érvénytelensége nem mentesítené a felperest a kölcsön visszafizetése alól, hiszen a II.r. alperes nyilatkozata szerint - csak az ingatlan újabb értékesítését követően lenne képes visszafizetni az I.r. alperesnek a vételárat, amely vételár egyébként sem fedezné a III.r. alperessel szemben fennálló tartozás összegét. Mindezek alapján a tévedésre, megtévesztésre alapított érvénytelenségi okot sem találta megállapíthatónak. Az ítélet ellen benyújtott módosított fellebbezésében a felperes az elsőfokú ítélet megváltoztatásával az adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítását kérte. Véleménye szerint a perbeli jogügylet kapcsán a Legfelsőbb Bíróság XXV. számú Polgári Elvi Döntése nem kerülhet alkalmazásra, jelen esetben ugyanis az adásvételi szerződés létrejöttének feltétele volt a kölcsön felvétele is, s miután ennek folyósítása a foglaló illetve a vételárelőleg megfizetésétől függött, ezek teljesítésének hiányában az adásvételi szerződés érvénytelen. Változatlan álláspontja szerint az adásvételi szerződés kötelező alaki kelléke az ügyvédi ellenjegyzés, ennek hiányára figyelemmel a szerződés ugyancsak érvénytelen. Az I. és a II.r. alperesek fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztettek elő. -4- A III.r. alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. A fellebbezés nem alapos. A felperes másodfokú eljárásban módosított keresete (Pp.
25. §