Pf.20178/2011/5 – Pécsi Ítélőtábla

Pécsi Ítélőtábla Pf.II.20.178/2011/

1. szám A Magyar Köztársaság nevében! A Pécsi Ítélőtábla a Francsics és Társa Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Francsics Imre ügyvéd, ügyvéd címe) által képviselt I.rendű felperes neve (I. rendű felperes címe) I. rendű, valamint a II. rendű felperes neve (II. rendű felperes címe) II. rendű felpereseknek - a Gárdos Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Gárdos Tamás ügyvéd, ügyvéd címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen elállás jogszerűségének megállapítása és egyéb iránt indult perében a Megyei Bíróság
2. február
3. napján kelt
4. számú ítélete ellen az alperes által
5. sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán - amely perbe a Alperesi beavatkozó (alperesi beavatkozó címe) az alperes pernyertessége érdekében beavatkozott - a mai napon tartott fellebbezési tárgyaláson meghozta az alábbi ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest arra, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 340.000 (háromszáznegyvenezer) forint másodfokú perköltséget. A feljegyezett 900.000 (kilencszázezer) forint fellebbezési eljárási illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás A jelen perfolyamban a Megyei Bíróság
6. október 2-án kelt
7. számú ítéletével hozott először döntést, amelyben megállapította, hogy a felperes, mint eladó jogszerű elállása folytán a peres felek közötti ingatlan adásvételi szerződések megszűntek. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította, rendelkezett az ingatlannyilvántartási állapot helyreállítása, valamint az alperes számára visszajáró vételár, valamint a perköltség megfizetése kérdésében. Az alperesi fellebbezés folytán a Ítélőtábla a
8. január 22-én meghozott
9. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét fellebbezett részében megváltoztatta és a keresetet teljes egészében elutasította. A bíróság rendelkezett továbbá a perköltség megfizetése kérdésében is. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévedett, amikor arra a nézőpontra helyezkedett, hogy a felperesek póthatáridő biztosítása nélkül is jogosultak voltak az elállásra. A felperesek által benyújtott felülvizsgálati kérelmet a Legfelsőbb Bíróság
10. számú végzésével
11. augusztus 26-án elutasította. A másodfokú ítéletet követően a felperesek írásbeli felhívásukban 30 napos póthatáridőt biztosítottak az alperesnek a vételárhátralék megfizetésére, ami azonban eredménytelenül telt el. Az új fejlemények nyomán felperesek ismételt szerződéstől való elállást jelentettek be, és arra hivatkozással kérték a szerződés megszűnésének kimondását, amely kereseti kérelem elutasítását kérte az alperes. A Megyei Bíróság
12. május 12-én kelt
13. számú részítéletével a felperesi elállás folytán a szerződések megszűnését állapította meg. Az alperesi fellebbezés nyomán a Ítélőtábla
14. február 10-én kelt
15. számú végzésével az elsőfokú döntést hatályon kívül helyezte és a megyei bíróságot a részítélettel elbírált részében a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította a végzés indokolásában rögzített eljárási szabálysértés miatt. Az új eljárás eredményeként a Megyei Bíróság
16. július 6-án kelt
17. számú részítéletével a felperesek elállása folytán ismét megszűntnek nyilvánította a perbeli szerződéseket és rendelkezett a felperesek által visszafizetendő vételárról, továbbá alperesnek a tulajdonjog bejegyzésére vonatkozó - felperesi hozzájáruló nyilatkozat pótlására irányuló - viszontkeresetét elutasította. Nem bírálta el az alperesnek a másodlagos és harmadlagos viszontkeresetét, amelyekben ráépítéssel való tulajdonszerzés megállapítása, avagy kötelmi jellegű igény megfizetése iránt nyújtott be az eljárás során igényt. Alperesi fellebbezés kapcsán a per a Ítélőtábla elé került, amely a
18. március 2án meghozott
19. számú részítéletével kisebb pontosítással, a megyei bíróság támadott részítéletét helybenhagyta. Ezt követően a megyei bíróság a
20. november 28-án kelt
21. számú végzésével a per tárgyalását a felek között használati díj megfizetése iránt a Városi Bíróság előtt folyamatban lévő per jogerős befejezéséig felfüggesztette. Alperes fellebbezett e döntés ellen és a Ítélőtábla a
22. június
23. napján kelt
24. számú végzésével a megyei bíróság határozatát megváltoztatta és a per tárgyalásának felfüggesztését mellőzte. A folytatódó eljárás tárgya a tulajdoni igényt érvényesítő másodlagos, valamint a kötelmi igényt tartalmazó harmadlagos viszontkereset elbírálása maradt (az elsőfokú határozatban elírásként értékelhető az elsődleges és másodlagos viszontkereset megjelölése). Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította és kötelezte az alperest, hogy a felperes javára az eljárás során felmerült költsége címén 1.708.000 forint perköltséget fizessen meg. A megyei bíróság által megállapított tényállás szerint tartós fennmaradásra alkalmas építményt nem hoztak létre, a perbeli helyszíneken pusztán a meglévő épületek javítása, felújítása történt meg és ezen munkálatoknak a finanszírozását sem az alperes végezte, ugyanis alperes ez irányú bizonyítási kötelezettségét sikeresen nem tudta a per során teljesíteni. Az ítélet ellen benyújtott alperesi fellebbezés elsődlegesen olyképpen kérte a megyei bíróság határozatának megváltoztatását, hogy a bíróság a másodlagos viszontkereseti kérelmének adjon helyt. Másodlagosan pedig azt kérte az alperesi jogorvoslat, hogy helyezze hatályon kívül a támadott elsőfokú döntést és utasítsa a megyei bíróságot új eljárás lefolytatására, ezen belül különösen új szakértő kirendelésére. Ugyanis a bíróság a bizonyítékok téves értékelése alapján állapította meg a tényállást és ezért az abból levont jogi következtetései sem helytállóak. A felperesek fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. Az alperesi fellebbezés alaptalan. Az elsőfokú bíróság az eljárás során begyűjtött bizonyítékokat helyes és okszerű módon vetette egybe, alakította ki ítéleti tényállását, amelyből helyes jogi következtetések levonásával hozta meg az alperesi viszontkereseteket elutasító döntését. Ezért a másodfokú bíróság a támadott megyei bírósági ítéletet a Pp. 253.§