Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.22.106/2011/
- A Fővárosi Ítélőtábla dr. Molnár Róbert ügyvéd által képviselt felperesnek alperes ellen, közgyűlési határozat felülvizsgálata iránt indított perében, a Heves Megyei Bíróság
- szeptember
- napján meghozott 12.P.20.100/2011/
- sorszámú ítélete ellen, a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperes keresetében az alperes közgyűlési határozatának megsemmisítését kérte eljárási szabálysértésekre hivatkozással. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy eljárása mindenben megfelelt a jogszabályoknak. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint a felperes
- augusztus
- napján előterjesztett keresete törvényes határidőn belül érkezett, ugyanis az alperesi vadásztársaság
- július
- napján meghozott fegyelmi határozatáról a felperest jogi képviselője
- július 23-án értesítette, tehát a felperes a tudomásszerzéstől számított harminc napon belül terjesztette elő a keresetét. Az elsőfokú bíróság ítélete indokolásában megállapította, hogy az alperes fegyelmi eljárása során több eljárási határidőt nem tartott be, így megszegte a fegyelmi szabályzatának
- §
(1)bekezdésében foglaltakat, miszerint a fegyelmi határozatot három napon belül meg kell küldeni az eljárás alá vont személynek. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint önmagában az írásba foglalásra rendelkezésre álló határidő elmulasztása miatt a fegyelmi határozat nem minősül törvénysértőnek, mivel a fegyelmi szabályzat 15. §
(1)bekezdésében foglaltaknak megfelelően a jelen fegyelmi eljárás az elrendelésétől számított kilencven napon belül befejeződött. Nem találta alaposnak az elsőfokú bíróság a felperesnek a fegyelmi szabályzat 22. §
(1)bekezdésében foglaltakra történő hivatkozását, mivel nem nyert bizonyítást, hogy a közgyűlés az iratoknak az intézőbizottsághoz történő beérkezését követő hatvan napon túl tárgyalta az ügyet és hozott érdemi határozatot. A felperes nem tudta bizonyítani minden kétséget kizáró módon azt sem, hogy a fellebbezését elbíráló közgyűlés a határozatát az alapszabály 9. §
(3)bekezdésének megsértésével hozta. Megállapította az ítélet azt is, hogy a közgyűlési meghívókat
- július
- napján postázták a tagság részére, a többségnek e-mailben, a helybelieknek személyesen adták át, a felperesnek pedig könyvelt küldeményként juttatták el. A felperes nem bizonyította, hogy részére késedelmesen került a meghívó kézbesítésre; az ítélet szerint azonban a közgyűlési meghívó néhány nap késedelemmel történő kézbesítése nem indokolhatja a fegyelmi határozat megsemmisítését. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperessel élt fellebbezéssel, melyben annak megváltoztatásával a kereseti kérelmével egyező döntés meghozatalát kérte. Kérelme indokául előadta, hogy a sérelmezett fegyelmi határozat a fegyelmi szabályzat
- §
(1)bekezdésében foglalt határidőn túl került kézbesítésre. Továbbra is állította, hogy a
- július
- napján megtartott közgyűlés ellentétes az alapszabály
- §
(3)bekezdésében, 16. §
(3)bekezdésében, illetve a fegyelmi szabályzat 22. §
(1)bekezdésében foglaltakkal. Kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta: a vadásztársaság a munkaviszonyban álló hivatásos vadásza is szavazott a fellebbezése elbírálásánál. Megítélése szerint tévesen hivatkozik az elsőfokú bíróság arra, hogy önmagában a közgyűlési meghívó késedelmes kézbesítése nem indokolhatja a fegyelmi határozat megsemmisítését. Mivel a fegyelmi eljárás során az eljárási határidők nem kerültek betartásra, ezért annak lefolytatása nem tekinthető jogszerűnek. Utalt arra, hogy jelen ügyben nem az az eldöntendő kérdés, hogy a jogait tudta-e gyakorolni, hanem az, hogy az eljárás megfelelt-e az alperes belső szabályzatainak. Továbbra is hangsúlyozta, hogy az eljárás tárgyát képező cselekményeket nem követte el. Az alperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló adatok, bizonyítékok mérlegelésével a tényállást helytállóan állapította meg és megalapozott az érdemi döntése is. A fellebbezésben foglaltakra figyelemmel a másodfokú bíróság az alábbiakra mutat rá: az Etv. 10. §
(1)bekezdése alapján törvénysértésre hivatkozással indított perben annak eldöntésekor, hogy a társadalmi szervezet határozata törvénysértő-e, a törvény rendelkezéseinek megtartása mellett a társadalmi szervezet alapszabályára és más szabályzataira is figyelemmel kell lenni. A társadalmi szervezet alapszabálya és más belső szabályzatba foglalt rendelkezés megsértése törvénysértésnek minősül. Töretlen a bírói gyakorlat abban, hogy törvénysértő a társadalmi szervezet eljárása és így az ennek alapján hozott határozata, amelynek során a saját alapszabályának vagy más belső szabályzatának a rendelkezéseit nem tartja be. Az alperes a saját maga által alkotott szabályokhoz, így az alapszabályában és más belső szabályzatában foglaltakhoz kötve van. Az attól eltérő „gyakorlat" alapszabályba illetve belső szabályzatba ütközik és így törvénysértő, az Etv. 6. §
(1)bekezdésében deklarált demokratikus önkormányzat működés elvét sérti. A közgyűlés összehívására vonatkozóan az alapszabály rendelkezései az irányadók. Az, hogy a közgyűlés összehívása és megtartása szabályszerűen történt-e, az alperes betartotta-e saját maga által alkotott eljárási szabályait, elsősorban okirattal bizonyítható. Az alapszabály értelmében (III. fejezet
- § 3.
- pont) a közgyűlésre szóló meghívót oly módon kell kézbesíteni, hogy a meghívott a közgyűlés időpontját megelőzően azt legalább nyolc nappal megkapja. Az alperes állította, hogy a felperes részére a meghívót határidőben, könyvelt küldeményként kézbesítette, azonban annak feladóvevényét az iratokhoz nem csatolta. Így hitelt érdemlően nem állapítható meg a meghívót tartalmazó küldemény átvételének időpontja. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem vitás, hogy a felperes időben értesült a közgyűlésről, ugyanis azon személyesen nem, de jogi képviselője útján részt vett, nyilatkozatot tett. Mindebből az állapítható meg, hogy az alapszabályban meghatározott határidő esetleges be nem tartása a felperest nem gátolta az alapszabályból eredő jogai gyakorlásában. A felperes fellebbezésében hivatkozott arra is, hogy a fegyelmi ügyében történő szavazáson véleményt nyilvánított a hivatásos vadász is. Az alapszabály II.
- §
- pontja értelmében a vadásztársaság rendes taglétszámába az esetleges tagsági viszonnyal rendelkező, a vadásztársasággal munkaviszonyban álló hivatásos vadász státuszánál fogva nem számítható be. A per adatai szerint a hivatásos vadász egyidejűleg tagsági és munkaviszonyban is áll az alperessel. Ez a szabályozás - összevetve az alapszabály II.
- § 1.
- pontjával - kizárólag a vadásztársaság rendes taglétszámának meghatározása során bír jelentőséggel, az egyaránt tagsági és munkaviszonyban álló hivatásos vadász tagsági jogosultságait nem csorbítja. Így jogszabálysértés nélkül vett részt a közgyűlésen és adta le szavazatát a felperes fegyelmi határozatával kapcsolatban. Szintén nem volt hatással az alperes fegyelmi bizottsága határozatának meghozatalára az a körülmény sem, hogy annak írásba foglalása nem történt meg az alapszabály szerinti három napos határidőn belül. Jelen ügyben annak sincs jelentősége, hogy a közgyűlés megtartására esetlegesen a fegyelmi szabályban meghatározott határidő túllépésével került sor. Mindezekre figyelemmel az elsőfokú bíróság helyesen utasította el az alaptalan keresetet. A kifejtettekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(2)bekezdés alapján helyben hagyta. A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 256/A. § f) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felperes fellebbezése eredményre nem vezetett, ezért a jelen eljárással felmerült költségeit maga viseli. Az alperesnek a fellebbezés elbírálásával kapcsolatban igazolt költsége nem merült fel, ezért a Fővárosi Ítélőtáblának ebben a kérdésben határoznia nem kellett. , 2012. február 7. Dr. Németh László sk. a tanács elnöke . Molnár Ágnes sk. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Dr. Merőtey Anikó sk. bíró