A határozat elvi tartalma: A bírósághoz fordulás joga alkotmányos alapjog, amelynek gyakorlása, függetlenül attól, hogy az az eljárás alá vont személy számára esetleg érdeksérelemmel jár, a jogellenességet eleve kizárja. Ezért az alaptalan bírósági eljárás indítása önmagában a személyhez fűződő jogsértést nem alapozza meg. Pfv.IV.21.909/2011/3.szám A Kúria a dr. Nemecz Attila ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Farkas Csaba ügyvéd által képviselt alperes ellen kártérítés iránt a Salgótarjáni Városi Bíróság előtt 5.P.20.018/
- számon megindított és a Nógrád Megyei Bíróság 9.Pf.20.006/2011/
- számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. A felperes képviseletében eljáró pártfogó ügyvéd felülvizsgálati eljárásban felmerült díját és a le nem rótt 180.000 (Száznyolcvanezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye. I n d o k o l á s A jogerős ítélet elutasította a kártérítés iránt előterjesztett keresetet és rendelkezett az elsőfokú perköltség, valamint az elsőés másodfokú eljárási illeték, továbbá a pártfogó ügyvéd díjának viseléséről. A jogerős ítélet alapjául szolgáló tényállás szerint a pénzintézeti tevékenységet végző alperes több szerződés keretében folyósított kölcsönt a felperes részére. Mivel a felperes több alkalommal nem tett eleget - a kölcsönszerződésnek megfelelően - a visszafizetési kötelezettségének, az alperes ellene végrehajtási eljárásokat kezdeményezett. Az alperes
- februárjában két fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet terjesztett elő a felperessel szemben. A Salgótarjáni Városi Bíróság az egyik fizetési meghagyás kibocsátása iránti eljárást végzésével a Pp.
- § a) pontja alapján, figyelemmel a Pp.
- §
(1)bekezdés d) pontjára megszüntette, mivel az érvényesített követelés tekintetében a bíróság már jogerős ítéletet hozott. A másik fizetési meghagyás kibocsátása iránti eljárás a felperes ellentmondása folytán perré alakult, amelyben az alperes a keresetétől elállt. Ezért a bíróság végzésével a pert megszüntette. A felperes keresetében az alperest 3.000.000 forint nem vagyoni kár megfizetésére kérte kötelezni. Álláspontja szerint az alperes hanyag eljárásával, ugyanazon követelés többszöri érvényesítésével, az alaptalan fizetési meghagyás iránti kérelmek benyújtásával zaklatta. Az alaptalanul megindított végrehajtási eljárások a jóhírnevét és becsületét is sértették azzal, hogy az ingatlanának árverezéséről a hirdetményt közszemlére tették. Az alperes eljárása miatt az egészsége is károsodott. Alperes a kereset elutasítását kérte. A jogerős ítélet indokolása szerint a kereset alapjául szolgáló két fizetési meghagyás kibocsátása iránti eljárás kapcsán a felperessel szemben végrehajtási eljárás nem indult. Ezért, ha korábban indult is végrehajtási eljárás a felperes ellen, annak alapja nem a keresetben sérelmezett két fizetési meghagyásos eljárás volt. Így a felperesnek a jóhírnévhez, a becsülethez és az emberi méltósághoz való joga nem sérült. Függetlenül attól, hogy az alperes a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem benyújtása során nem járt el kellő körültekintéssel, ez az eljárása a felperes nem vagyoni kárigényét nem alapozza meg. A felperes az alperes magatartásával okozati összefüggésben felmerült, nem vagyoni kárpótlást megalapozó hátrányát semmivel sem bizonyította. Önmagában az, hogy az alperes a követelést kétszer kívánta érvényesíteni, zaklatásnak nem minősül és a nem vagyoni kárigényt ugyancsak nem alapozza meg. A jogerős ítélet ellen, jogszabálysértésre hivatkozással, a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezése és a keresetének való helytadás érdekében. Felülvizsgálati álláspontja szerint az a körülmény, hogy ellene az adósságai miatt több eljárás is indult, az alperes felelősségét arra is figyelemmel, hogy a pénzintézettől elvárható a pontos ügyvitel - az alperes felelősségét nem csökkenti. Az érdeksérelem pedig az okozott kár mértékének bizonyítása hiányában is önmagában alapot ad a Ptk. 355. §
(1)bekezdése alapján a kártérítésre. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan. Helytállóan állapította meg a jogerős ítélet, hogy az alperes az utóbb alaptalannak bizonyult fizetési meghagyás kibocsátása iránti eljárások megindításával a felperes személyhez fűződő jogát, ezen belül a Ptk. 76. §-a alapján az egészséghez fűződő személyiségi jogát nem sértette meg. A bírósághoz fordulás joga az Alkotmány 57. §
(1)bekezdésében biztosított alapjog, amelynek gyakorlása, függetlenül attól, hogy az az eljárás alá vont személy számára esetleg érdeksérelemmel jár, a jogellenességet eleve kizárja. Az alaptalan bírósági eljárás indítása legfeljebb az eljárási költség viselésének kockázatával jár, önmagában azonban a személyhez fűződő jogsértést nem alapozza meg. A jogsértés megállapíthatóságának hiányában a Ptk. 84. §
(1)bekezdés e) pontja alkalmazásával a Ptk. 339. §
(1)bekezdése alapján előterjesztett kárigény is alaptalan. Ezért jogszabálysértés nélkül utasította el a jogerős ítélet a keresetet. A kifejtettekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta és a Pp. 87. §
(2)bekezdés alapján rendelkezett az eredménytelen felülvizsgálati kérelmet előterjesztő felperes pártfogó ügyvédi képviseletével a felülvizsgálati eljárásban felmerült díj, valamint a felperes személyes költségmentességére tekintettel a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(1)bekezdése és
- §-a alapján a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték állam által való viseléséről. Az alperesnek áthárítható felülvizsgálati eljárási költsége nem merült fel. Budapest,
- február
- Dr. Mészáros Mátyás sk. a tanács elnöke, Dr. Kovács Zsuzsanna sk. előadó bíró, Böszörményiné dr. Kovács Katalin sk. bíró Vné A kiadmány hiteléül: tisztviselő