Kf.27363/2009/4 – Fővárosi Ítélőtábla

(5)bekezdésében foglalt burkolt reklámot közvetített azáltal, hogy ismertette a több tízezer ember részvételét a fesztiválon a résztvevő zenekarok nemzetközi és kulturális élet meghatározó szereplőinek az ismertetése mellett, valamint a „nagyon-nagyon jó hangulat fog ígérkezni, úgy hogy aki tud, aki megteheti, szerintem jöjjön el, megéri mindenféleképpen" kommunikációval a fesztivált népszerűsítette. Indokolatlan mértékben került közlésre olyan információ, amely ösztönzőleg hathatott a nézőkre, annak irányába befolyásolhatta őket, hogy a bemutatott fesztiválra jegyeket, bérletet váltsanak, azon részt vegyenek. Mindez konkrét felhívás volt a fesztiválon való részvételre, az ösztönző hatása megállapítható volt. A kiszabott kötbérszankció vonatkozásában pedig az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy a műsorszolgáltatási szerződésben a kötbérfizetési kötelezettséget jogszabálysértésre tekintettel maga a felperes vállalta, abban a kötbér alapja és mértéke is meghatározásra került. A kiszabására vonatkozó körülményeket pedig az alperes kellő mértékben indokolta, a törvényes mértéket az Rttv. 112.§

(1)bekezdés b) pontja írta elő. Az elsőfokú bíróság ítélete elleni fellebbezésében a felperes a kereseti kérelmének megfelelően az ítélet és az alperesi határozat megváltoztatását kérte. Továbbra is vitatta a jogsértés elkövetését. Álláspontja szerint tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a sztárvendégek felsorolását, valamint olyan egyéb információt, mint pl. a résztvevők számára vonatkozó becsült adatot, reklámelemeket tartalmazó információnak tekintett. Azzal, hogy a riporter pár fellépőt megemlített a fesztiválozók közül a riportot nem lehet a burkolt reklám fogalma alá vonni, sokkal inkább közszolgálati műsorszám kategóriába kell sorolni. A burkolt reklám által előírt kettős feltétel közül a gazdasági elem teljes mértékben hiányzott, ennek hiányában pedig a megjelenés nem lehet indokolatlan módú és mértékű. A műsorszám szempontjából a bíróság is alapinformációként értékelte azt a tényt, hogy a Hegyalja Fesztivál Tokaj a riport közreadásakor zajlott, vagyis hogy ilyen fesztivál létezik, és annak elnevezésében szerepel, az annak otthont adó tájegység. Ösztönző hatású többletinformáció nem hangzott el a riportban, csupán tájékoztató jellegű volt a műsorszám végén a helyszínről bejelentkezett riporternek a személyes véleménye, életszerű kommunikációja. Az elsőfokú bíróság nem tárta fel a tényállást kellőképpen, nem vizsgálta az alperesi határozat hiányosságát, melyre a keresetében is hivatkozott, hogy a fellépők ismertetésén túl nem hangzott el más tájékoztatás, nem terjedt ki az indokolása a képi megvalósításra, a riport teljes szövegére. A közlésekben többletinformáció nem szerepelt, nem ösztönzött semleges információ látszatát keltve üzleti magatartásra. Nem osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját a tekintetben sem, hogy az alperes eleget tett volna indokolási kötelezettségének, a mérlegelési jogkörben hozott döntését nem indokolta kellőképpen. Az alperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Alperesi álláspont szerint a felperes mind az Rttv-ben meghatározott fogalmat, és az alperes elvi jellegű 247/1997. (X.30.) számú határozatban foglaltakat tévesen értelmezte. A burkolt reklám megvalósulásának feltétele a műsorszámon belül elhangzó tájékoztatás semleges információ látszatának keltése, és a fogyasztásra ösztönzés. A Hegyalja Fesztiválról szóló szegmensben nem csak időszerű tájékoztatást nyújtott, hanem olyan információk kerültek bemutatásra, amely a nézőket a rendezvényen történő megjelenésre ösztönözte. A másnapi rendezvényen résztvevő sztárvendégek felsorolása, és az egyéb információk reklám elemeket tartalmazó információknak minősülnek. Az alperesi álláspont szerint a vitatott műsorszámból a nézők ízelítőt kaptak, valamint számos olyan információ hangzott el, amely alkalmas volt arra, hogy ösztönözze a részvételre a nézőket. A felperes csupán fellebbezésében hivatkozott arra, hogy az alperesi határozat indokolása hiányos, a kereset erre irányuló kérelmet nem tartalmaz, hanem a szankció mérséklését kérte. Kereseti kérelemhez kötöttségre való figyelemmel a fellebbezés kereteiben ez a mérlegelési szempontokra való hivatkozás és az alperesi határozat hiányos indokolása nem vehető figyelembe. A felperes fellebbezése nem alapos. A másodfokú bíróság a Pp. 253.§-ának

(3)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezési kérelem és fellebbezési ellenkérelem korlátai között bírálta felül. Ennek körében megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a peradatok alapján a tényállást helyesen rögzítette, az eljárásjogi és anyagi jogi kifogások tekintetében levont jogi következtetése pedig megfelelt a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek. A felperes fellebbezésében olyan tényre, körülményre nem hivatkozott, amely a fellebbezési kérelem teljesítését eredményezhette volna. A perbeli felperesi műsorszolgáltatás jogi megítélése körében elsődleges szempont, hogy a Rttv. tiltja a burkolt, vagy tudatosan nem érzékelhető reklám közlését. Burkolt reklámnak az a műsorszám, vagy műsorszámon belüli tájékoztatás minősül, amely semleges információ látszatát keltve ösztönöz áru vásárlására, szolgáltatás igénybevételére, vagy bármely más üzleti magatartásra (2.§ 4.pont). Az nyilvánvaló, hogy a rendezvény szervezői számára az az elsődleges cél, hogy a fogyasztók (a rendezvényen fellépő sztárvendégek rajongói) mielőbb tudomást szerezzenek a rendezvényről, annak idejéről, helyéről. Minden, a rendezvénnyel kapcsolatos információ érdeklődést kiváltó, ösztönző hatású, mert felhívja a figyelmet a részvételre. A fellebbezésben foglaltakra figyelemmel a másodfokú bíróság megjegyzi, hogy a burkolt reklámozás tekintetében a semleges információ az, amelyet a néző egy adott műsorszám megtekintése közben úgy fogad be, hogy annak jogi minőségével nincs tisztában, azonban az (a közlés) képes a reklám hatásainak kiváltására (igénybevételre ösztönöz, cselekvésre indít, figyelmet felkelt). A riporter helyszíni tudósítása a rendezvényen fellépőkkel való tájékoztatás és felhívás a rendezvényen való részvételre olyan többletinformáció volt, amely semleges információ látszatát keltve került közlésre, és a nézőket egy adott helyen, egy adott időpontban bemutatásra kerülő eseményen való részvételre buzdította, ez pedig megvalósította a burkolt reklám tilalmára vonatkozó jogszabály megsértését. A felperes fellebbezésében a kötbér tekintetében fellebbezési kérelmet nem terjesztett elő, ezért e körben a másodfokú bíróság a vizsgálódást mellőzte. Mindezek alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bírság ítéletét a Pp. 253.§-ának

(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A sikertelenül fellebbező felperest a másodfokú bíróság a Pp. 78.§-ának

(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes másodfokú perköltségének megfizetésére, míg a fellebbezési illeték viselésére a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13.§-ának

(2)bekezdése alapján köteles. Budapest,

1. évi november hó
2. napján Dr. Rothermel Erika s.k. a tanács elnöke, Huszárné dr. Oláh Éva s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Dr. Losonczy Erzsébet s.k. előadó bíró,