Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.27.416/2010/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla az …………………… által képviselt …………………… felperesnek, a …………………… jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Bíróság
- évi május hó
- napján kelt 20.K.34.864/2009/
- számú végzéssel kijavított
- évi április hó
- napján kelt 20.K.34.864/2009/
- számú ítélete ellen az alperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán az alulírott helyen
- évi február hó
- napján megtartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A fellebbezési illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A …………………… a közbeszerzési törvény VI. fejezete szerint előzetes összesített tájékoztatót jelentetett meg
- március
- napján a Közbeszerzési Értesítőben 3872/
- szám alatt. Az ajánlatkérő nyílt közbeszerzési eljárás megindítására vonatkozó ajánlati felhívása
- április 4-én jelent meg 5746/
- számon. Az ajánlati felhívásban meghatározta a beruházás teljes mennyiségét, a teljesítés befejezésének időpontját, a közbeszerzési eljárás részvételi feltételeit, a kizáró okokat, a gazdasági és pénzügyi, illetve a műszaki, szakmai alkalmassági feltételeket és azok igazolási módjait. A részekre történő ajánlattételt nem tette lehetővé, a hiánypótlás lehetőségét nem biztosította. Az ajánlatok elbírálásának szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása volt. Az ajánlatkérő meghatározta az eljárási határidőket. Az ajánlattételi határidő
- május 4., az eredményhirdetés időpontja
- május 6., a szerződéskötés tervezett időpontja
- május
- napja volt. Az ajánlattételi határidő lejártáig két ajánlat érkezett. Ajánlatot nyújtott be a …………………… nettó 189.519.535.-Ft és a felperes nettó 183.647.926.-Ft ajánlati árral. Az ajánlatkérő
- május
- napján kelt GMF.X-32-11/
- iktatószámú levelében tájékoztatta az ajánlattevőket arról, hogy az eredményhirdetés elhalasztásra kerül, és mivel nem érkezett az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel megfelelő ajánlat, az ajánlatkérő a közbeszerzésekről szóló
- évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 254.§
(1)bekezdés a) pontja alapján tárgyalásra fogja felkérni az ajánlattevőket. A
- május
- napján kelt levelében ajánlatkérő tájékoztatta az ajánlattevőket, hogy Kbt. 94.§
(2)bekezdése szerint elhalasztott nyilvános eredményhirdetését
- május
- napján tartja meg. Az ajánlatkérő
- május
- napján elbírálta az ajánlatokat és megállapította, hogy mindkét ajánlat érvényes. Az eredményhirdetésen az ajánlatkérő ismertette a bírálati összegzésben foglaltakat, majd kihirdette, hogy mindkét ajánlat érvényes, azonban az eljárás a Kbt. 92.§ c) pontja alapján eredménytelen, mivel egyik ajánlattevő sem tett az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel megfelelő ajánlatot. A felperes jogorvoslati kérelmet terjesztett elő az alpereshez, amely kérelmet az alperes a D-272/8/
- számú határozatával részben elutasított, részben pedig a jogorvoslati eljárást megszüntette. Az alperes határozata szerint az ajánlatkérő részére a Kbt. 254.§-a lehetőséget biztosít, hogy bizonyos törvényben meghatározott esetekben nyílt eljárásban is tárgyalást tartson, azonban hangsúlyozta, hogy tárgyalás tartása ebben az esetben nem kötelező, az ajánlatkérő nem tér át a tárgyalásos eljárásra. Az alperes a határozatában megállapította, hogy az ajánlatkérő a
- május
- napján kelt levelével nem hívta fel az ajánlattevőket tárgyalásra és ezzel jogsértést sem valósított meg, mert nyílt eljárásban a 254.§ alapján tartott tárgyalás csak lehetőség az ajánlatkérőnek, az ő döntési jogkörébe tartozik, hogy tárgyalást tart-e vagy sem. A felperes a keresetében kifejtette, hogy az ajánlatkérő magatartása nem felel meg a polgári jogok gyakorlása során törvényben rögzített jóhiszeműség, tisztesség és a kölcsönös együttműködés, valamint a verseny tisztasága alapelvének. Hangsúlyozta, hogy az ajánlatkérő kötve van a nyilatkozatához, az abban foglaltakat nem teljesítette. Erre tekintettel kérte, hogy a bíróság az alperes határozatát helyezze hatályon kívül és állapítsa meg, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzési törvényt, amikor kifejezett nyilatkozata ellenére a Kbt. 128.§-át figyelmen kívül hagyva nem tartott tárgyalást. Az elsőfokú bíróság az alperes határozatát a Kbt. 254.§
(1)bekezdés a) pontja vonatkozásában hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte, ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. A bíróság a rendelkezésre álló iratokból - utalva a Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.27.390/2008/4. számú ítéletében foglaltakra is - megállapította, hogy az ajánlatkérő ebbéli szándékát eltérően a törvény adta kezdeményezés lehetőségétől, nem a törvényi feltételek felmerülésekor, hanem saját diszkrecionális döntése következtében a tájékoztató levelében kikötötte. E kikötésnek, függetlenül a megfogalmazás módjától csak abban az esetben van értelme, ha az ajánlatkérő magára nézve azt kötelezőnek tekinti. A döntésével a felperes az ajánlat részévé tette a tárgyalás kezdeményezését, lemondott arról a jogáról, hogy a tárgyalás kezdeményezésének lehetőségéről csak az ajánlatok Kbt. 81.§
(4)bekezdés szerint elvégzett értékeléseket követően döntsön. A megismételt eljárás során felhívta a bíróság az alperest, hogy a felperes
- június
- napján érkezett észrevételét a megismételt eljárás során vegye figyelembe. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes élt fellebbezéssel annak megváltoztatása és a felperes keresetének elutasítása, valamint perköltség megállapítása iránt. Hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság jogsértően hagyta figyelmen kívül a Kbt. 254.§-ának szabályozását. Utalt arra, hogy ezen szabályozás számos tartalmi és formai követelményt támaszt arra vonatkozóan, hogy mikor és milyen feltételekkel kerülhet sor nyílt eljárásban a tárgyalás kezdeményezésére, elsődlegesen csak az ajánlatoknak a Kbt. 81.§
(4)bekezdése szerinti értékelését követően. Az időpontok összevetítéséből, a
- május 26-ai értékelésből és magából a
- május 6-ai levélből is megállapítható, hogy az csak egy előzetes jelzés volt az ajánlatkérő részéről és nem minősíthető tárgyalásra való kezdeményezésnek. Alperes álláspontja szerint a konkrét ügy tekintetében nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 92.§ c) pontja alapján a közbeszerzési eljárását eredménytelenné nyilvánította. Utalt arra is határozata meghozatala során, hogy figyelembe vette a felperes
- június 23-án alpereshez érkezett észrevételét, tekintettel arra is, hogy a határozat kelte és postázása június
- volt. A felperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. A fellebbezés nem alapos. A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a fellebbezési eljárás terjedelmét a Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. tv. (a továbbiakban: Pp.) 247.§-a
(2)bekezdésére figyelemmel - alkalmazva a Pp. 253.§-ának
(3)bekezdését - az alperesi fellebbezésben előadottak szerint határozta meg. Ennek keretében megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az alapul szolgáló tényállást helyesen állapította meg, és jutott arra a következtetésre, hogy az alperes határozata az alkalmazott Kbt. rendelkezéseit nem sértette meg, következtetéseivel a másodfokú bíróság egyetért. A Kbt. 246. §
(2)bekezdésének értelmében a nyílt és meghívásos eljárásban az - a 254. § szerinti eset kivételével - nem lehet tárgyalni. A Kbt. 94.§
(2)bekezdése értelmében az ajánlatkérő az eredményhirdetés időpontját - indokolt esetben - egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal elhalaszthatja. Az ajánlatkérő az eredeti határidő lejárta előtt köteles a halasztásról és annak indokáról, valamint - ha szükséges (99.§
(2)bekezdése) - a szerződéskötés új időpontjáról az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban tájékoztatni. A Kbt. 254. §
(1)bekezdése lehetővé teszi az ajánlatkérő számára, hogy az ajánlatok 81. §
(4)bekezdése szerinti értékelését követően meghatározott feltételek fennállása esetén tárgyalást kezdeményezzen, melyre irányuló szándékát a tárgyalásra való írásbeli felhívás megküldésével jelzi az ajánlattevőknek. Az ajánlatkérő tárgyalástartási szándékát, eltérően a törvény adta kezdeményezés lehetőségétől, nem a törvényi feltételek felmerülésekor, a Kbt. 254. § a)-d) pontjában előírt feltételek valamelyikének bekövetkezésekor, hanem saját döntése következtében a tartalmi és formai követelmények mellőzésével, az ajánlatok Kbt. 81.§
(4)bekezdés szerinti értékelését megelőzve jelezte az ajánlattevőknek. A törvényi előírások minden előzetes kikötés nélkül biztosítják az ajánlatkérő számára a tárgyalás kezdeményezésének lehetőségét, az erre utaló tájékoztatás megküldésével a tárgyalás tartására való kötöttség bekövetkezik, függetlenül attól, hogy a Kbt. fenti szabályozása - ahogyan azt alperes is hangsúlyozta - tartalmi és formai követelményeket támaszt arra vonatkozóan, hogy mikor és milyen feltételekkel kerülhet sor nyílt eljárásban tárgyalás kezdeményezésére. A perbeli esetben az ajánlatkérő a
- május 6-án kelt iratában egyértelműen arról tájékoztatta az ajánlattevőket, hogy az eredményhirdetés halasztásra kerül és mivel nem érkezett az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel megfelelő ajánlat - tárgyalásra fogja felkérni az ajánlattevőket. Megállapítható, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. kógens rendelkezéseit, amikor anélkül döntött a tárgyalás tartásáról - melyről értesítette az eljárás résztvevőit -, hogy indokát adta volna a kezdeményezésnek, meghatározta volna a tárgyalás lefolytatásának menetét, az ajánlatkérő által előírt szabályokat, a tárgyalás időpontját. Nem vitásan a jogszabály értelmében a tárgyalásra való felhívást megelőzően rögzíteni szükséges a kötelező tartalmi elemeket, ugyanakkor a másodfokú bíróság álláspontja szerint ennek hiányában is meg kell tartani a tárgyalást, ha az ajánlatkérő ez irányú felhívását megteszi az ajánlattevők felé. Osztva az elsőfokú bíróság álláspontját, ezzel a döntésével az ajánlatkérő lemondott arról a jogáról, hogy a tárgyalás kezdeményezésének lehetőségéről csak az ajánlatok Kbt.
- §
(4)bekezdése szerint elvégzett értékeléseket követően döntsön. Az ajánlatkérőnek ez esetben már nincs választási lehetősége, a 254. §-a alapján kezdeményezett tárgyalást meg kellett volna tartania akkor is, ha megtartásának egyébként a jogszabályban megkövetelt feltételei nem álltak fenn. Ennek elmaradása jogsértő magatartást valósított meg az ajánlatkérő részéről. Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság jogszabálynak megfelelő ítéletét a Pp. 253.§-ának
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A felperesnek a másodfokú eljárásban költsége nem merült fel, míg az alperes személyes illetékmentessége folytán a fellebbezési illetéket a 6/
- (VI.26.) IM. rendelet 14.§-a alapján az állam viseli. Budapest,
- évi február hó
- napján dr. Rothermel Erika s.k. a tanács elnöke, dr. Rácz Krisztina s.k. előadó bíró, Huszárné dr. Oláh Éva s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő